Theologiai Szemle, 1996 (39. új évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 4. szám - TANÍTS MINKET, URUNK! - Kőszeghy Miklós: Jeruzsálem és Antiokheia között: a szírek Akrája Jeruzsálemben
TANÍTS MINKET, URUNK! Jeruzsálem és Antiokheia között (A szírek Akrája Jeruzsálemben) 1. Elöljáróban A kr. e. 2. századot mintha mostohagyermekként kezelné az Izráel történetével foglalkozó kutatás. Nem egyszerűen arról van szó, hogy időtlen idők óta nincs magyar nyelvű szakcikk e korszakkal kapcsolatban, hanem arról, hogy a nemzetközi kutatás is mintha kevéssé törődne ezzel a korszakkal. Pedig - amint azt alább még látni fogjuk -, forrásokkal kitűnően ellátott korral van dolgunk, főként ha összehasonlítjuk Izrael történetének egyéb periódusaival. Valószínűleg nem is a források hiánya okozza ezt az elhanyagolást, hanem az, hogy e források - s így velük együtt az egész időszak -, legalább két tekintetben határterületnek nevezhető. Ha valaki a kor nagypolitikai összefüggéseiben el akar igazodni, akkor legalább valamelyest otthon kell lennie a klasszikus ókor tényei között is. Ez persze távolról sem lehetetlen, de a tapasztalat azt mutatja, hogy kevés klasszika-filológiai iskolázottságú kutató érdeklődik a Makkabeusok és a Szeleukidák közti öszszetűzések története iránt. Segítséget talán a bibliatudósoktól várhatnánk, itt azonban felmerül egy másik probléma. A héber és az alexandriai kánon eltéréseinek következtében a könyv tekintélyét illetően jelentős különbség van a római katolikus és a protestáns álláspont között, így aztán a legfontosabb forrással, azaz a Makkabeusok könyveivel együtt az egész korszak is mintha elhanyagolt területté válna az ószövetségi bibliatudomány keretein belül is. Meglepő módon a bibliai régészet az a tudományterület, ahol talán a legkevésbé érződik ez az elhanyagoltság. Ezért azután jelen munkánk célja kettős. Egyfelől szeretnénk röviden áttekinteni a korszakra vonatkozó legújabb (azaz 1980 utáni) szakirodalom legfontosabb darabjait, illetve a korszak rekonstruálására alkalmas legjelentősebb forrásokat. Másfelől néhány megjegyzést szeretnénk tenni a jeruzsálemi Akra lokalizációjának kérdéséhez. Ez utóbbi nemcsak azért tűnik fontosnak, mert a Heródes előtti Jeruzsálem topográfiájának egyik ősrégi, ám mindmáig megoldatlan kérdése, hanem azért is, mert az Akra bizonyos értelemben a júdeai hellenizálás szempontjából valóságos szimbólumnak is tekinthető. 2. A kutatás helyzete 2.1. Módszer Természetesen lehetetlen vállalkozás volna a korszakkal kapcsolatos valamennyi tudományos cikk vagy monográfia felsorolása - ennyire azért nem mostohagyerek a Kr. e. 2. század. Áttekintésünket ezért néhány olyan probléma köré kívánjuk csoportosítani, amelyek az átlagosnál több figyelmet kaptak a legújabb kutatásban. 2.2. A kutatás problémái 2.2.1. A kronológia. A Makkabeusok és a Szeleukida-birodalom kapcsolatrendszerének vizsgálatakor már a kronológiai keretek meghatározása sem egyszerű. Az újabb kutatási eredmények közül feltétlenül ki kell emelni K. Bringmann Hellenistische Reform und Religionsverfolgung in Judea, Göttingen, 1983 c. művét. (A továbbiakban: Reform.) A szerző egy egész fejezetet szentel a kronológia problémakörének. Bringmann érvelése szerint a Makkabeusok mindkét könyvében egyazon kronológiai rendszer szerint találjuk meg az egyes események időpontját, ám ez a rendszer kevert. Valamennyi évadatot a Kr. e. 312 őszén kezdődő szeleukida éra szerint olvashatunk, ám a hónapok tekintetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. Itt ugyanis a szerzők egy olyan datálási szisztémát alkalmaztak, amelyet ők úgymond tipikusan zsidónak tartottak, s amely tavasszal kezdte az évet. így a tavasz és ősz között lezajló eseményekkel előfordulhat, hogy egy év eltérés tapasztalható a Makkabeusok könyvei, illetve az egyéb, Júdeán kívüli források adatai közt. Alapvetően tehát azt mondhatjuk, hogy a kronológia kérdéseinek legfontosabbika megoldottnak tekinthető, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden egyes eseményt egyértelműen és pontosan datálni tudnánk. 2.2.2. Topográfia. A topográfiai problémák egy része megnyugtatóan rendeződött. Például a Makkabeusok és a Szeleukidák közti csaták topográfiájáról igen értékes adatokat közöl Th. Fischer Seleukiden und Makkabäer, Bochum, 1983 c. művében. (A továbbiakban: Seleukiden.) Más kérdések, mint például az Ószövetség névhasználatához képest szokatlan, vagy ott elő sem forduló helynevek problémái részben még ma is nyitottak. J. Schwartz és J. Spanier a Mattatiás-fiak menekülési helyéről publikált cikkükben példa értékű vizsgálatot végeztek. Szerintük a család első menekülési helye nem Júda pusztája volt, bár ez a terület mint bujdosók menedékhelye már egyfajta tradícióval rendelkezett, hanem a Samáriától délkeletre elterülő, a Kr. e. 2. században gyéren lakott dombvidék. A legfontosabb topográfiai probléma természetesen az Akra helyének meghatározása, ám erre később szeretnék visszatérni. 2.2.3. A felkelés okai. Újra meg újra visszatérő probléma a Makkabeusok felkelésének oka, illetve okai. A Makkabeusok mindkét könyve elég egyértelműen