Tiszajobbparti Mezőgazda, 1936 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1936-01-20 / 1-2. szám
2 TISZAJOBBPARTI MEZŐGAZDA Közgyűlésünk Csonka országrészünk vármegyéinek gazdái sorakoztak fel múlt év december 14-én Miskolc tjt. város székházában, hogy mint a tiszajobbparti gazdatársadalomnak a kamarába küldött képviselői mezőgazdasági életünk szorongatott helyzetében komoly szavakkal keressék a megsegítés módozatait. Közgyűlésünk lefolyása felemelő bizonyságot tett arról, hogy gazdaközöségünk reprezentánsai lelkében a közös célok megértése, — a jövőbe vetett hit él, — az összefogó munkára való készség friss, tiszta látását nem veszítette el és szembe tud nézni a bajokkal, amíg el nem jön a pihenés ideje. A közgyűlés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Jelen voltak: Lukács Béla, Miskolc thjt. város főispánja, elnök, Borhy György felsőházi tag, földbirtokos, Plóssz István országgyűlési képviselő, Szekeres Pál birtokos, alelnökök, Wittner Ernő igazgató h., Kulin István főtitkár, Madarász Andor segédtitkár és Mayer Béla fogalmazó ú. is mint jegyzőkönyvvezető. Dr. Sztranyavszky Sándor országgyűlési képviselő, a magyar országgyűlés házának elnöke, vitéz Borbély Maczky Emil, Borsod-Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék főispánja, Fáy István Zemplén vármegye főispánja, Hedry Lőrinc Heves vármegye főispánja, Halmay Béla dr., Miskolc khjr. város polgármestere, Cseley Antal, a szikszói járás főszolgabírója, Melczer László cs. és kir. kamarás, a Borsodvármegyeii Gazdasági Egyesület elnöke, vitéz dr. Mátéfalvy Elek és Scheitzer Károly gazdasági felügyelő, a Borsodvármegyei Gazdasági Felügyelőség részéről, Fluck Gusztáv Heves vármegyei m. kir. gazdarsági felügyelőségének vezetője, Hajdú Imre gazdasági felügyelő, a Zemplén vármegyei Gazdasági Felügyelőség képviseletében, Dénes Imre, a Borsod vármegyei Gazdasági Egyesület, Balogh István a Heves vármegyei Gazdasági Egyesület, Engelberth Rezső, a Zemplén vármegyei Gazdasági Egyesület, Puky Andor, az Abauj vármegyei Gazdasági Egyesület titkárai. Ácsi Varga József, Antalóczi József, Balogh Antal, Barabits Fülöp, Bogyay Elemér, Botos Péter, Czikfora János, dr. Csepela Lajos, Cseh Gusztáv, Domán Mihály, Domán Sándor, v. Drótos János, Farkas Elek, Farkas Olivér, Frecska János, Gyurján Pál, Hanvay László, Hóra János, ifj. Izsó József, Jankovics Miklós, Kelemen József, ifj. Kertész János, Kiss András, Kiss Kálmán, Kolláth Tamás, Kozma Lajos, Krisztián Imre, Luczenbacher Antal, vitéz, Magyar Ferenc, dr. Melczer Béla, vitéz Menyhért András, Mezei Ferenc, Menkő István, Nagy László, vitéz Nagymáthé Gyula, vitézi Németh Ferenc, id. Papp János, dr. Petró Kálmán, Puszta Pál, Répás László, Sajgó Gábor, Suibent István, Sztrisovszky Mihály, Szabó István, Szaniszló Bertalan, id. Szikszai Sándor, Tóth István, dr. Tóth Mátyás, Uher András, vitéz Varga András, dr. Waldbott Frigyes kamarai rendes tagok: Bárczay László, Horváth Markó, Lichtenstein László, Ragályi Miklós,, Simák Ferenc, dr. Thobaás Gyula, Vitéz Árpád kültagok. Bay Bertalan, Éberlein Antal, K. Körömi József és Nyíri Dániel mint vendégek. Elnöki megnyitó Elnök meleg szeretettel és gazdatársi ragaszkodással köszönti a közgyűlést, rámutat ennek az esztendőnek újabb elemi csapásaira, a példátlan aszály súlyos következményeire, amely a tiszajobbparti országrészi gazdaközönségét ismét sújtotta. Segítségre van szüksége a Felvidék gazdatársadalmának, mert az évek óta ismétlődő elemi csapások a gazdák nehéz helyzetét existenciális válsággá mélyítették. Főleg pedig olyan generális intézkedésekre van szükség, amely a meglévő bajoknak nem tüneti kezelését jelenti, hanem olyan megoldásokat, amelyek az egész mezőgazdaság terheinek csökkentésével igyekeznek a termelési jövedelmezőségét elősegíteni. A mezőgazdaság adóterhei A kamarai jelentés részletesen rámutatott már arra, amit az elnöki székből is kihangsúlyozni óhajt, hogy a mezőgazdaság adóterhei mosm állanak arányban a magyar föld erősen megcsökkent jövedelmezőségével. Magáévá teszi azt az álláspontot, hogy az adóreform előkészítése a pénzügyi kormányzat részéről alapos megfontolást és hosszas előtanulmányokat igényel. Ebben az irányban már bizonyos tárgyalások meg is indultak. A kamarai közgyűlésen azonban ismételten hangot kell adni annak a felfogásnak, hogy az államháztartási egyensúlyának veszélyeztetése nélkül is lehet olyan megoldásokat keresni és találni, amik könnyítenek a gazdák adóterhein és elviselhetőbbé teszik küzdelmes és nehéz életét. * Gazdaadósság rendezése A gazdaadósság rendezésével kapcsolatos intézkedésekért köszönet és elismerés illeti a kormányzatot, amely minden lehetőt elkövetett, hogy ezen a téren nyugalmi helyzetet teremtsen. Szóvá kell, azonban tennie a rendezésinek kizárólag a védett birtokosokra vonatkozó hatályát. Az igényjogosult gazdák nagy része ugyanis azért nem kérelmzte védetté nyilvánítását, mert a hitelező pénzintézet megfélemlítette, vagy a rendelkezéseket nem tették megfelelő formában közhírré. Nyilvánosságra került adatok szerint a hitelintézeti adóssággal terhelt gazdák száma 328.379, ebből a kataszteri tiszta jövedelem 15-szörösén felül eladósodottak, tehát a védettségre jogosultak száma 171.463. Ezek közül védettséget kért kereken 92.000, ténylegesen védett lett 78.738. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a hitelintézeti és telekkönyvileg bekebelezett adóssággal terheltek összességének csak 24%-ára, a kataszteri tiszta jövedelem 15-szörösén felül eladósodottaknak pedig csak 46%-ára terjed ki az adósvédelem. Politikát