Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-10 / 84. szám
1353 ÁPRILIS 10 NAPLÓ A paksi járás agítációs tanfolyamainak tapasztalatai A választési előkészületek tetteket sürgető idején különösen jelentős feladat hárul népnevelőinkre. A párttagok és pártok kívüliek ezreinek felvilágosító és agítációs munkája nyomán, még közvetlenebbül és intenzívebben ismeri meg dolgozó népünk azokat az eredményeket, amelyek mérföldkövei az eddig megtett útárak, s amelyek biztosítékai mai szép és a jövőben még boldogabb életünknek. Könnyű elfeledni a jót, s megszokottá válik a temérdek harc és munka árán elért eredmény. Népnevelőink beszélgetéseik, látogatásaik során felidézik a múltat, a munkanélküliséget, az éhbérért folytatott kilátástalan életküzdelmet, a földesúri és kulák kizsákmányolást — és emellett megmutatják azt is, hogy mit adott és mit ad a népi demokrácia dolgozóinknak. Felemelő, de egyben felelősségteljes a népnevelők munkája. Pártunk azt a feladatot bízta rájuk, hogy minden egyes szellemi és fizikai dolgozóhoz vigyék el a párt szavát és a párt útmutatásainak közvetítésével mozgósítsák nagy tettekre a tömegeket. Sikereink, eredményeink önmagukban is agitálnak még további munkára serkentenek, de hatalmas mozgósító erejükkel nem pótolhatják népnevelőink gondos felkészülését, az agitáció módszereinek elsajátítását. Népnevelőink munkájának fonos eszközei az agitációs tanfolyamok. Az első előadások megyénk területén is megkezdődtek már. A községekben tartott alapfokú szeminetriumokat kibővítették élenjáró dolgozó parasztokkal, akik eredményeik, sikereik és életük megváltozásának példájával közvetlenül tudnak felvilágosító munkát végezni. Bölcskén Süveges János, Németh József, Horváth János és Mérges János élenjáró dolgozó parasztok járnak az agitációs tanfolyamra. Napi munkájuk elvégzése után tanulnak, hogy az elkövetkező időben másokat taníthassanak. A községben 90 dolgozó paraszt jár a tanfolyamra, s voltak olyanok is, akik fájlalták, hogy őket nem vonták be a tanfolyam hallgatói közé. Egészen más a helyzet Gerjenben. Az előadásokat késve tartják meg, nagy a lemorzsolódás, alig vontak be mezőgazdasági dolgozókat — és így azután az sem véletlen, hogy a tavaszi munkák terén utolsó a község a járásiban. Szebényi János párttitkár kijelentette, hogy most nem ér rá pártmunkával foglalkozni. ^ Az ő felelőtlensége és hanyagsága miatt van ez az eredménytelenség, mert Biritón sem volt jobb a helyzet de összefogták a tanfolyam hallgatóit, s ma már sikeresen és eredmé* nyesen dolgoznak. Általános tapasztalat, hogy az első előadások és szemináriumok egy része még elmaradt a népnevelők nagy várakozásától, lelkesedésétől. Sok az élettelen, csupán, általánosan érvelő előadás, s az előadásokat követő vita nem tanította igazán agitálni nagy és kicsiny kérdésekben egyaránt harcosan, kommunista módon a népnevelőket. Jók ezek az érvek, de nem meggyőzőek, beszélnek az eredményekről megmutatják általában a különbséget a múlt és a jelen között, de nem a számadatok tükrében. — Nagydorogon vetődött fel a legélesebben ez a hiba. Jing Ferenc tanfolyamvezető előadása után elégedetlenkedve és hiányérzettel mentek haza a hallgatók, mert nem kapták meg azt, amit vártak. A választási harc a béke csatája. A népnevelők a béke katonái. Ebben a harcban meg kell mutatniok azt, hogy a magyar nemzet egységesen sorakozik fel Sztálin halhatatlan ügye, a béke ügye mellett. Most a választásokon, a békeharc ez újabb csatájában megmutatjuk a világnak, dolgozó népünk méltó lesz a halhatatlan Sztálin emlékéhez és tanításához, híven megvédi békéjét szabadságát. A választásokon megmutatjuk, hogy népünk egységes abban az elhatározásban: felépíti és megvédi szép jövőnket. A választásokon választ küldünk az imperialisták címére: népünk szabad, szabad marad és a jövőben is leszámol azokkal, akik szabadságára törnek. Lehullt az álarc Bezedeki Márton teveli plébánosról néhány hete csak, hogy Bezedeki 1 . Márton plébános Tevelre kerint. E rövid idő alatt bebizonyította, hogy a plébános sima, behízelgő ékesszólása csak megtévesztő külső máz, melyet kissé megvakarva előtűnik azonnal az igazi arc. Ez pedig semmiben sem különbözik a nép ellenségeinek gyűlölködő arcától. Ártani a felszabadult az úri igától örökre megszabadult dolgozó népnek s mindezt az évszázados jezsuita köntörfalazás szemforgatás vékája alá rejteni ~ ez volt a módszere Bezedeki plébánosnak is. Híven beállt a közellátást veszélyeztető, sorbamállást szervező kulákok és a félrevezetett dolgozók sorába. Uram bocsát természetesen nem ő maga, hanem házvezetőnője útján. Amint a szemtanúk nap, mint nap látták, a bizonyos Rozália nevezetű házvezetőnő olyan hévvel könyökölt, dulakodott, mintha legalábbis öt, hat apró gyerek várta volna otthon éhesen a kenyeret. A napokban aztán lerántották a leplet Bezedeki plébánosról is. A szenteskedő arcról lehullt az álarc, s megmutatkozott igazi mivolta, melyet a szövetkezet kirakata is bizonyít. Nap-nap után vitték a kenyeret, holott 2 zsák kenyérliszt, s 2 félzsák grízes liszt volt otthon tartalékban. Összepenészedett száraz kenyérdarabok halmaza is előkerült, melyet a csibékkel etettek. Ugyanakkor volt eset, hogy az olyan beteges családoknak, mint a Molnár Lajoséiké, nem jutott kenyér. Nyilván a beteges Molnárné nem tudott úgy dulakodni, mint a jó erőben lévő, fiatal házvezetőnő. A leleplezést természetesen helyeslik a becsületes, dolgozó parasztok, különösen a nagycsaládosok, mint Csapó Jánosék, Balogh Lászlónéék, Gödrösi Mártonék és a többiek. Tudják, hogy ezzel is csak elégedetlenséget akart kelteni, közellátásunk zavartalanságát igyekezett gátolni. Ezzel még azonban nem volna teljes a lista, mely a napnál világosabban bizonyítja, hogy a papi palást mögé bújt ellenség milyen rendkívül veszedelmes. Jóformán első ténykedése volt a faluban, gyűlést összehívni, — természetesen akkor, amikor a tanácsházán is előadást hirdettek az állategészségügy fontos kérdéseiről. A gyűlésen tárgyalták meg a különböző adók és járulékok fizetésének további rendjét, a harangozó, a kántor, a sekrestyés részére. Saját magáról nem beszélt még, de már előrebocsátotta hogy más helyeken bizony adnak tehetségükhöz mérten. Az emberiesség „nagyszerű“ példája is megmutatkozott ezen a gyűlésükön. A papok panaszára az öreg Mercz bácsit, tehetetlenségére hivatkozva leváltották mint sekrestyést. Bizonyára nem tudta olyan kecsesen feladni az egyházi öltözékeket, mint a most megválasztott apáca. Vagy a perselypénzeiek olvasásába nem tudott olyan jól segíteni, mint régen. Vagy és ez a bizonyosabb, az egyik kántorapáca után a másiknak is kellett helyet szorítani valamilyen formában hisz úgyis megfizetik a teveli dolgozók — gondolták. Meghagyták azonban Mercz bácsinak — mivel öreg, tehetetlen, a „könnyebb“ munkákat, például a harangozást, a futtatást, a temető ka* szólását. Igy akart Bezedeki Márton plébán• nos a felszabadulás előtti példa nyomán rátelepedni a község dolgozóinak lelkére s nem utolsó sorban zsebére. Nem is beszélve a fényképezésekről óra, rádió villanyjavításokról sem, amelyekkel az anyagjaikon kívül a telkekre is nagyobb befolyást tudott gyakorolni. A dolgozó nép azonban leleplezte aljas mesterkedéseit. Meg fogjia kapni méltó büntetését, mert felszabadult dolgozó népünk egyre szebb, boldogabb életét még ő sem akadályozhatja meg, Gyűjtsd a vasat, fémet, ezzel is a békét védeti A DISZ kérésére kormányzatunk hozzájárult ahhoz hogy április 1-től 30-ig vasgyüjtési hónapot tartsunk.A decemberi vasgyüjtési hónap eredményei megmutatták, hogy földművesszövetkezeteink vezetőségei és dolgozói megértették a vasgyűjtés jelentőségét. A paksi járás vasgyűjtési tervét 100 százalékra fémgyűjtési tervét 248 százalékra teljesítette. A decemberi fémgyűjtésben elért eredményekért 8000 forint jutalmat osztottunk ki a legjobb gyűjtők között. Többek között jutalmat kapott a paksi járási DISZ titkár 250, Hőgyészen Kircsányi József úttörő 100, Dombóváron Tarr Jánosné MNDSZ- tag 50, Bertus Ferenc vezetőségi tag 100, Nakon Béres Imre boltos brigád 300 forintot kaptak. Ugyancsak jutalomban részesültek azok a szövetkezetek, melyek a vas- és fémhulladék leszállításban élenjártak. A most meginduló vas- és fémgyüjtési hónap alatt nagy feladat vár a földművesszövetkezetekre és azok vezetőségére és dolgozóira. Arra kell törekedni, hogy az elmúlt vasgyüjtési hónap alatt jó eredményt elért szövetkezetek és járások tartsák meg az elsőségüket, a lemaradt szövetkezetek és járási szövetségek pedig azon legyenek hogy fémgyűjtési tervüket teljesíteni tudják. A földművesszövetkezetek vegyék fel a kapcsolatot a helyi tömegi szervezetekkel vonják be a gyűjtési munkába a DISZ-t, MNDSZ-t és az úttörőket, hogy azok segítségével teljesíthessék maradéktalanul tervüket. A vas- és fémgyűjtési tervek teljesítésével készüljenek május 1 méltó megünneplésére a földművesszövetkezetek. GRÁBÓC SZOCIALISTA KÖZSÉG 20 ezer forint, 70 ezer forint, 200 ezer forint... Nem fantasztikus számok sorozatát soroltuk fel, hanem a valóságot visszatükröző számok ezek a grábóci tszcs életéből. A 20 ezer forint azt jelenti, hogy ennyiért vásároltak különböző mezőgazdasági gépeket, darálógépet, szivattyút, motort, silógépet, stb. A 70 ezer forint azt jelenti, hogy állatállományukat fennállásuk óta ilyen értékű törzstenyészetté fejlesztették fel és 200 ezer forintot érnek azok az épületek, amelyek a tsz területén fekszenek. Tudjuk jól, hogy Grábóc község volt az ország első szocialista községe. Itt értették meg először a dolgozó parasztok hogy felemelkedésük, egyetlen útja a szövetkezeti, társas, nagyüzemi gazdálkodás. Nem véletlen volt ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a község a felszabadulás óta milyen politikai átalakuláson ment keresztül. A párt- és a tömegszervezetek megalakulása, a pártoktatás fejlesztették Grábócot szocialista községgé. És a szocialista községben virul a szocialista kultúra. Az ötéves terv során kultúrházat avatott a község. Bölcsődét, mélyfuratú kutat, villanyt, telefont kaptak azok, akik a Horthy-rendszer alatt minden kultúrától, a kultúra minden vívmányától el voltak zárva. És még az ötéves terv során Szálka és Grábóc község között megépül az összekötő út, mely a két község közötti közlekedést teszi kényelmesebbé gyorsabbá. — Grábócról is, mint megyénk majdnem minden községéből parasztifjak, dolgozók gyermekei egyetemre járnak, szaktanfolyamokat végeznek hogy tudásukat gyarapítva hasznára legyenek hazánknak. A villannyal bevonult Grábóc községbe a rádió. Ebben a kis községben már 35 rádió van a felszabadulás előtti hét-nyolc rádióval szemben, Juhász Antal, Kovács András, Sótér Elemér tsz-tagok az évi fáradságos munkájukat üdülőben pihenték ki. Kovács András, igen sokszor volt a múlt rendszerben munka nélkül hónapokon át és mikor munkában volt, hajnali két órakor kelt fel, hogy összerogyásig dolgozzon. Ma mint tszcs-tagnak örömteljes az élete és boldogság sugárzik a szeméből, így emelkednek megyénk elmaradt községei a nyomorúságos életükből ki és így változnak meg szemünk előtt az ötéves tervben azok az elhagyatott faluk, amelyekkel azelőtt senki sem törődött, s amelyek ki voltak téve a földesurak, a kulákok, a bankok uzsorájának, így emelkednek ki régi életükből dolgozó parasztjaink, hogy elindulva a fejlődés útján boldog és elégedett szocialista emberekké váljanak. _ __ Mk £k&e tetegjük mit Mátai György, Ambrus Imre, Fazekas Péter, Sándor István, Boros Károly, János Vilmos, rombai dolgozó parasztok, március 30-ra teljesítették első negyedéves tej-, tojás-, baromfibeadási tervüket és a kukoricán kívül elvetették valamennyi terményüket. „Teljesítsék a vetési tervet a deesi dolgozó parasztok is A hazai dolgozó parasztok nyílt levele lett a község tanácsa, a dolgozó parasztság s a termelőcsoport tagságénak kérésére levelet küldött a deesi tanácsnak, valamint a dolgozó parasztságnak, hogy sokkal komolyabban vegyék a tavaszi munkák és a vetés elvégzését, mint eddig. Bála község dolgozó parasztságának kívánságára a községi tanács felkéri a decsi tanács végrehajtó bizottságát, hogy fokozott lendülettel fogjanak hozzá a még el nem végzett munkál teljesítéséhez. Béla község dolgozó parasztságának sem volt meg a vetőmagja és mégis határidőre, sőt határidő előtt fejezte be a tavaszi talajelőkészítést, valamint a vetést. A községi tanács és a dolgozó parasztság idejében felismerte a nehézségeket és mindent elkövetett, hogy a szükséges vetőmagot, beszerezzék és idejében elvégezzék. A tanács dolgozói fáradtságot nem ismerve, világosították fel a dolgozó parasztságot és meggyőzték őket arról, hogy a korai vetéssel lényegesen növelni tudják a termésátlagot, teljesíteni tudják állam iránti kötelezettségüket és bőven jut még a szabad piacra is. Ehhez azonban szükséges, hogy a dolgozó parasztok is minden munkát idejében végezzenek el és minél hamarabb vessék el növényféleségeiket. Bára község tszcs-je és az összes dolgozó parasztok arra kérik a decsi tanács vb-ét, ne sajnálja a fáradtságot, foglalkozzanak állandóan a dolgozó parasztsággal és győzzék meg a vetés fontosságáról. Mutassanak rá arra, hogy a vetés minden dolgozó parasztnak érdeke .4 korai vetést korán lehet aratni, lényegesen magasabb a termés, könnyebb a beadási tervteljesítés, de nagyobb a dolgozó parasztok egyéni jövedelme is. A vetés idejében való befejezése éppen olyan érdeke a decsi tanácsnak és a község dolgozó parasztságának, mint Béla községnek. Nem kevés függ attól, hogy Decs község hogyan végzi el a vetési munkát. Ha idejében elvégeznék az egyes növényféleségek vetését, nem kellene szégyenkezni sem a szekszárdi járásnak, sem pedig Decs községnek a lemaradás miatt. Mi, hátai dolgozó parasztok kérdezzük azt Decs fxszség dolgozó parasztságáról, hogyan tudja teljesíteni a község beadási tervét, amikor a vetési tervét sem teljesíti. Ha a vetésterv nincs teljesítve, a beadás miatt is éppen úgy szégyenkeznie kell a járásnál mint Decs község dolgozó parasztságának, mert nem tudják teljesíteni beadási tervüket. Mi pedig azt gondoljuk, hogy a lehetőség és az adottság éppen úgy megvan, mint Bá'a községben, csak ki kell használni és mindent el kell követni úgy a tanács végrehajtó bizottságának, mint a község dolgozó parasztságának, hogy lemossák a szégyent, s maradéktalaman teljesítsék minden vonalon tervüket. Szívleljék meg az elvtársak ezt a bírálatot és iparkodjanak az eddigi lemaradásukat behozni. Bála község dolgozó parasztjai nevében: LUKÁCS JÓZSEF T. SÜMEGI ISTV.l ’ párttitkár VB-elnök BÁLINT LAJOS MEKSZ JÓZSEF Hz elnök mezgazd. előadó TÓTH PÁL élenjáró dolgozó paraszt tt A felszabadulásilét eredményeinek továbbfokozásával harcolnak a 11. negyedéves terv teljesítéséért a tejipari dolgozók A Tolnamegyei Tejipari Egyesülés kötelékébe tartozó üzemek dolgozói kivétel nélkül bekapcsolódtak a versenymozgalomba. Minden egyes dolgozó átérezte a felszabadulás jelentőségét, tőle telhetően a legjobban igyekezett munkáját végezni, a tervét teljesíteni. A verseny időtartama alatt a dolgozókat áthatotta az a felemelő érzés, hogy saját üzemükben, saját magaiknak és nem a kizsákmányoló ■ tőkéseknek termelnek. A tejbegyűjtés vonalán szívós és kitartó, nevelő és felvilágosító munkát végeztek. A felajánlások egyikét pontja azonban nem lett teljesítve. A siartüzemi dolgozók vállalásai teljesítését alkadályozza az a körülmény, hogy a tejszállításra álltaik át. A zsiráf ilagok emelésénél a májusi és a dombóvári üzemünk ért el jobb eredményt. A lemaradás oka a tejtermelés vonalán kereshető. A versenyszervezés és a megadott szempontok alapján értékelve, az elért eredmények a következők: A zsírátlagnál emelkedést ért el a majosi és a dombóvári üzem, melyek mennyiségben 08,5 kilót, értékben pedig 1.162 forintot értek el. Az alapanyagok normán belüli föltaszzállása terén 1 százalékos' megg'akarítást értek el, ez mennyiségben 618 liter, értékben pedig 660 forint. A csurgás-csöpögés megszüntetésénél mennyiségben 162 litert, értékben pedig 211 forint megtakarítást értünk el. Az elfekvő segédanyagok felkutatásával 4.847 forint megtakarítást értünk el. A hulladélki anyagok felhasználás áránál 3.282 forintos megtakarítás volltt. Az elfekvő újítások megvalósítása terén a vállalt 22 javaslat helyett 46-öt valósítottunk meg. A vállalások teljesítésének forint értéke így 11.455 forintnak felel meg, ami mutatja, hogy a tejüzemek dolgozói mindent elkövettek, hogy adott szavukat teljesítsék. A felszabadulási hét befejeződött, de ez a versenylendület tovább tart, hogy a II. negyedévben is helytálljunk a tervek időben valló teljesítésében. Az üzemvezetőiket,, mestereket mozgósítjuk a jó irányító és nevelő munkára, ezen keresztül biztosítjuk, a zökkenőmentes termelést. A május 1-re történő felajánlások pedig még nagyobb munkalendültekre serkentik dogozóinkat , az üzemiek vezetőit. * Hadnai József a Tolnaimegyeii Tejipari Egyesülés iga-agafeájf