Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

1953. DECEMBER 1 NAPLÓ ---------------------i-------n A paksi járási párt­választmány kibővített ülése A paksi járási pártválassztmány november 21-én t­aartotta kibővített ülését. A járási p­ártbizottság ne­vében Hornok István elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondott beszámolót. Hornok István elvtárs­ a többi között a következőket m­on­dotta: Nagy szetrepü­k van a term­előszövetkezetekben dolgozó kommunistáknak­ ­!­­ A Központi Vezetőség júliusi határozatában föltárta és elemezte azokat a hibákat, amelyek a párt ve­zetésében mutajtakoztak, lazították a párt és a m­u­nkásosz lály viszo­nyát­, rontották a párt és a dolgozó tömegek közötti ’trap­isoi­ rtot, melyek közvetlenül hatá­ r az ’sz or­szág lakosságának áleiszmv­onalára és akadályozólag r­atp'tak a gazda­sági élet további Os’ időjére. —­ A határoztjit végre.«», tásában értünk el bizonyos eredményeket mi is a járás terütekén. Van yojias a párt- és a brruíiJteás osztály, párt és a paraszt tömegeik visz »ójában is. Az irányelvek tipeg tárgyalása után javult­­ a járási pártbizottság veze­tési módszere. V­ezd érvényesülni a kollektív vezetéss­— Javulás b»paiszta­lhacő úgyszól­­vám minden egyes pártszervezetünk­ben az ideológui munkában. Ezzel kapcsolatban az oktatási év kezde­tén szervezet­iileg sokkal­­ jobban volt biztosítva, mint azelőtt bármi­kor, de hozzá kell tenni, hogy az elmúlt héten bizonyos visszaesés ta­pasztalható ebb­en a munkában.­­ Az egész­­ járás területén bát­rabb légkör is­ tekint ki a dolgozók között, em­eletei­b fejjel és egyene­sebb derékkal járnak a dolgozó pa­rasztjaink is. Sokkal , jobban, mint eddig, közeledt­ek a dolgozók a párt felé, ma már­­ a járási pártbizottság­ra is sokkal többen jönnek a dol­gozó parasztok­ jogos panaszaikkal. Ugyanígy az a­lsóbb pártszervezetek­hez is. De. .van­ rá példa, hogy köz­ségi tan­ácsüléseeken­ sokkal bátrab­ban felvetik a hibákat és bírálják a vezetőket. A javulás «ellenére azonban hiba­ként kell fektetni, hogy nem egy esetben a féltvetett jogos panaszo­kat, bírálatokat nem követik intéz­kedések, vagy» s­zórványosan talál­kozunk­ olyant jelenséggel is, hogy a­z emberek kedvét elveszik a bírá­lattól. Számos estfiben előfordul még, hogy egyes­­ állami szervek még mindig nem «értik megfelelően a tör­vényesség két oldalát. Különösen a tanácsoknál tapasztalható ez. A ta­nácsok azt m­ár értik, hogy a tör­vényeket be ke­ll tartatniok, de ugyanakkor kevesebb gondot fordí­­tanak arra, hogy azt önmaguk is betartsák, gyek törvénysértés fordul elő tanácsaink részéről. Megtörténik az, hogy­ a­ d­olgozó parasztok ügyeit ridegen,, din van, gorombán intézik el, ugyanakk­­or a kalákákkal szem­ben megalachvás tapasztalható. Hornok, estívtárs ezután a párt, és kormány­­ i­n­­tézkedéseivel kapcsola­tos ellenállásról beszélt. Különösen a gépállom­ásokon, állami gazdaságok­ban és a paksi konzervgyárban ta­pasztalha­tó ez, ahol a dolgozókról való gondoskodás még igen sok kí­vánnivalót hagy maga után. — A feladat világos — mondotta többek között Hornok elvtárs, — elsősorban magának a járási párt­bizottságnak és a párt­szervezeteknek sokkal nagyobb gondot kell fordí­­ta­niok a jövőben a dolgozókkal való törődésre, a dolgozókról való gon­doskodásra és biztosítani azt, hogy a­­ dolgozók jogos panaszai orvoslás­ra találjanak. A járási párt­bizottság titkára ez­után a termelőszövetkezetek meg­védéséért­ folytatott harc eredmé­nyeit ismertette. Abban, hogy­ a já­rás területén egyetlen termelőszö­vetkezet, sem oszlott fel, nagy szere­pük van a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistáiknak. A terme­lőszövetkezetek megvédéséért foly­tatott harc első szakasza jó eredmé­nyekkel­­ zárult le. A­ járás termel­ő­­szövetkezeteiben az ősz folyamán 24 új tag kérte felvételét. Hornok elvtárs ezután­ azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy miért k­ulcskérdés a mezőgazdaság gyors fejlesztése, s rámutatott, arra, milyen lehetősé­gek állnak rendelkezésre a járás­ te­rületén e fontos feladat megvalósí­tásához. A járási pártbizottság beszámoló­ját vita követte, amelynek során a párt és tömegszervezetek funkcioná­riusai,­­termelőszövetkezeti és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok mondották el a párt júniusi hatá­rozatának végrehajtása során szer­zett­ tapasztalataikat. .A hozzászólások Biró József, nagydorogi párt­tit­kár elmondotta: a termelőszövetke­zeti csoportokban javult a pártszer­vezetek munkája- A Központi Ve­zetőség határozata megjelenése után komoly harcot, kellett vívni­, hogy a pártszervezeteket megerősítsük s­ ez­zel megvédjük termelőszövetkezete­inket.. az ellenség bomlasztó mun­kájával szemben. Különösen a Sza­badság termelőszövetkezet­ párt­szervezetének megerősítéséért foly­tattunk kemény harcot. Itt értünk is el eredményeket. Voltak kizárások, amelyek megerősítették a tszcs-t, s azóta már több belépő van. — A Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtása érdekében csak a kezdeti lépéseket tettük meg. A határozat, végrehajtása lassan megy. A lemaradás különösen a tanácsok részéről mutatkozik. A dolgozó pa­rasztok részéről felmerült sok jogos panaszt nem intéztek el. Eigner György elvtárs, duna­­földvári párttitkár a megyei taná­csost bírálta felszólalásában. — Ja­vítani kell a megyei tanács mun­kájában azon a térien, hogy amit ígér azt, teljesítse is !— mondotta többek között. — Puha elvtársnő, képviselő, a kendergyár dolgozója abban az ügyben jár­, a megyei tanácsnál hogy­ bővítsék ki a napközi otthont. A megyei tanácsnál ezt meg is ígér­ték, de még a mai napig sem telje­sítették. — Ezután Dunaföldvár áru­forgalmának növekedéséről beszélt, minit a kormányprog­ramm megvaló­sulásának fontos bizonyítékáról. Szilágyi János, a bölcskei gép­állomás politikai helyettese a kol­lek­tív vezetésről beszélt — a kollek­tív vezetést nem értjük eléggé. Sok­szor a gazdasági munkában is al­kalmazni akarjuk. A pártszervezet a gépállomáson nem működik. Nincs párttitkár. Helyettese is csak papí­ron van. Hiba az, hogy a járási párt­­bizottság erről tud, azonban nem tett semmit. A fejetlenségből adódik, hogy a gépállomás az egyéni pa­rasztokat nem segíti. Racsmány Dezső elvtárs, a paksi falusi pártszervezet titkára ar­ról beszélt, hogyan kezdett hozzá a pártszervezet, a párthatározat meg­valósításához. Kiegészítették a párt­­szervezet vezetőségét, a pártcsopor­­tokat megerősítették. A pártszerve­zet vezetősége tervet, készített, mely­­r>e­k lényege: naccal a dolgozók fe­lé, a dolgozó parasztok felé. Ezután Racsmány elvtárs­ a járási pártbi­zottság munkájában történt válto­zásról beszélt. A járási bizottság megváltozott munkájáról számolt be többek kö­zött Kővári Sándor elvtárs is. Elmondotta, hogy most­ már a já­rási bizottság határozatai a JB- tagok közös véleménye alapján szü­letik meg. A vitát Hornok István a já­rási pártbizottság titkára foglalta össze. . A pártválasztm­ány határozati ja­vaslatot fogadott el, amely szerint az eddigieknél sokkal nagyobb gon­dot­­ kell fordítani a járási pártbi­zottságnak a dolgozók jogos pana­szainak elintézésére, a dolgozók élet­színvonalának emelésére. Ezért a pártvála­sztmány kötelezi a járási pártbizottságot, hogy vizsgálja meg a járás áruellátását, az üzemek dol­gozóinak szociális helyzetét, a járás egészségügyi helyzetét! Arra is kö­telezte a pártbizottságot, hogy vizs­gálja meg: a tanácsok hogyan inté­zik el a dolgozók jogos panaszait. Postás dolgozóink a parasztság kultúrigényeinek kielégítéséért! A párt és a kormányprogr­a­mm óta parasztság aííikuaik nemcsak a köz«,ük. «­églei cikkek iránt nőtt meg a« igé­nye, hanem megnövekedett ku­lturá;% igénye i«. E ku­lti­rigények kieltétsz.­té­sében komoly f­eladatt hárul a postás kézbesítőkre, kiknek feladataik, hogy kultúráink egyik igen komoly termé­­két, a­z ajtót­­ takarj­ák el a dolgozók széles rétegéhez, községektől a távolii pusztákig. Postásaink ebb­­e a munkába le'ikp. sem­ kapcsolódnak b?„ példamutató munkáit végeznek, tfft M’kló­sné ho­gy őszi kő­.hcr.ill. például október hó­napban 16 darab olyan olvasót gyűj­tött, akik egy hónapb­a fizettek elő a Szabad Földet és 7 olyan olvasót, akik civ­­­litern­>T.j a. Tótnál Na,ötöt f­i­­zették ki. Példamutató mimikát vég­zett Nagy Vi­mos ktultenód kézbesítő is, alkii leg­u­tóbb 32 négyhónapos Sza­bad Föld előfizetőt gyűjtött. I­jváó eredm­­énnyel vesz részt a postások vervenyében Rapp Béla pari kézbesítő­je, aki 5 olyan új olvasót, szervezett, aki egy évre előre kifizette a Szabad földet. Ezenkívül még szám­os a kéz­­be­sítő ért­e­ kiváló eredményt.. A postások vwseinymii izgail­mához még nem minden in­t­esi atli­a­koztaik ilyen lelikps­edéss­el. V.mnaik még olyan kéz­­befőtök iis- akik eddig nem értettek meg, hogy együk legfontosiaibb felada­­tu,k -közié tartozik a do­nzó pamamit­­-,ig ku kárigény­einek kii­ elégitette a • a­jtól­ecseszités­i OTKiláb­. E­. dk köves, sok T Ff­i M­ikkénó, Maigy Vilmos, Rupp Béla példamiutató munkáját, hogy minden dolgozó polrastzitihoz eljut­tas. •sok pártunk szavát- a piiitoajtót. December 12-be lesz a Kisvári Sietteti Ka­cs­ini­s Biztosító Intézet tolnamegyei I. küldöttgyűlése A «vöretkeretekhe -flVmön'Üt Beiteipg­­-(-vj.-.-í- rii'Cgiboc^il’éléneik adott kiife­je­­zést Ikonroanj-najhink tedkor, almikor pártunk j.3.viai?k>tára W58. jianuár í vel a 91/1932. (X. 2.) MT. e­z. rendel­tei létrehozói a Kisipari Szövetkezeti Kötóerömös Biztositó Intézset. Az In­téz­etet ideigilenessm­ Országos Szerve­­zőbiz­ottság irányától ha- Az em­itetti rendelet indészkedett ai­ról is, hogy az Intézet munkáját t­á'­asztjo­tt szem­eik útján kell irányítani. Ezért december 12.én tartja a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet Tolnai M* gyei Kirendeltség? I. kü­ldöttgyülését. Ez a kü­ldöttgyülés losa hívatva «rm, hogy ,a szövetik­ez,éti demokrácia, betar­tásával és a min­niszterhan­ ács rendellee értelmébe­n m­egválasszálk a országos küldötteket, a F.zetosító Intézet felé. A Szövetkezeti Birtokitó Imtézet«rt a szö­­vetkezeti tagok választott, szervei s sz Intézet ü­gyvi­tidlii wer«< fogják ezután­­ irá­n­y­ítan­i. És biz­t­os,fitok lesz a­rral, hogy pártunk és kormányunk pénkslft­zősí­ _ a­ betegelláttáisi és egyéb eník-Irányú szocii á­lis jutt­alársok terén a «zövetikezi a tibe lömöilét folitepan'*­­ság körébe is mind nagyobb miérték­be­n érvényesülő» fog. A gépá­lomás seszí'ségét várják a gerjeniek Az őszi mélyszántást is egym­ással­­ összefogv­a végzik a gerjeniek. Meg­­­­ is kell tenniük mindent, hogy a fagy­­­b­ól H'r.­előtt elvégezzék a mé’yiz­ ón­ j­tást. Erre annál is inkább szükség van, mert mint­ mondják a gépál’o­­más'.él az őszi mélyszánbáshoz ép­pen olyan kevés segítséget kapnak, mint a­­ vetéshez kaptak. Pedig vár­nánk a gépállomás fokozottabb se­gítségét. Nemcsak azért,­­mert a kormá­nyprogramm szerint ez vár­ható, hanem azért is, mert a gépi munka jobb és olcsóbb, mint a fo­gat»« munka. Mint mondják, a du­­naszent­györgyi gépállomás akkor ja­vítja a gépeket, amikor szántani kel­lene, amikor pedig a gépjavítás ide­je van, szánta­ni akar. A gevje­ mek ezt fordítva gondolják és el is vár­ják. Megjavult a dombóvári ven­déglátóü­zem­ munkája Még pár héttel ezzeőtt a dombó­vári dolgozók több esetben panasz­kodtak, hogy nem kielégítő a ven­déglátóipar munkája. Nem tudták folyamatosan kiszolgálni a vendége­ket. A sok panasz láttára, elhatá­­rozák a vendéglátóipar dolgozói, hogy változtatn­ak munkájukon. Az eredményre nem is kellett sokáig várni, Simonfalvi Alajos vállalatve­zető vett­e kezébe az ügyet. Új szervezést készített, amellyel most­ már biztosítani tudják a zavartalan kiszolgálást és ezzel elérték azt, hogy az ebédet­ háromnegyed 13 órakor már találni tudják. Persze ez több esetben nehézséget okoz, mert sokszor van úgy, hogy nem kapják meg kellő időben a főzéshez szükséges nyersanyagot.­­ Munkájuknak meg is van a gyümöl­cse, mert elnyerték Tolna megye legjobb vendéglátó üzem­e vándor­­zászlaját.. Ez az eredmény arra biz­tatja a vendéglátó dolgozóit, hogy versenyre hívják ki a megye összes vendéglátó üzemeit.. ö­rdög Fek­ercet a község apraja­­nagyja ismeri. Ha Pincehelyen há­romnál többjén beszélgetnek valahol,­­feltétlen szó­ba kerül. Tavaly még 17 holdon gazdálkodó középparaszt volt, és mindig­­ élenjárt. De azért, legin­kább a humoros gyorsaságáért szo­kott szóbak­­erülni. Azt beszélik róla Pincehelyen­,­ hogy tamásiig — ami oda. 11 Ikikométer — a világ összes aranyáért Sim menne másként, mint gyalog. Ha a határban bármilyen messzi dolgozik is, rá nem lehetne szedni,­ hogy kocsira üljön, ő mindig gyalog járt s hozzá éveit meghazud­toló függés­éggel. Mikor elmondják róla mindezt, a társaság jót neveti November 26-án Fazekas Jzenosék­­nál is, szép­ számban összejöttek és bizony ördög Ferenc e tulajdonisága­i­­nak bírálg­atásaival kezdődött a be­szélgetés. — Akármit is mondtok, az én Ör­dög barátom az mindig fején találja a­­ szöget, és olyan­­ éles szeme van, hogy azom bizony bajos dolog volna túljárni, mondja Csehi István, az egyik kopaszodó igazi panaszt bácsi. — Mikor­­ látta, hogy a tsz-be belé­pett parajsztok jobban boldogulnak, mint azok,­ akik egyénileg gazdálkod­nak — addig j­árogatott a szomszé­dokhoz,­­ ismerősökhöz és rokonok­hoz, miig azokat, is meg nem győzte saját ig­azának valódiságáról, s alakí­tott­ egy szövetkezetet. Ez a szövetkezet az, amelyiket ma Paieehafyen Haladásnak hívnak. Be­­szélj­ek ezek után most már a Ha­todáé termetezövetkezetró­! Tavaly Október 12-én 7 család ,15 taggal, kö­zel 100 hold földön, megalakította, a szövetkezetet. Mire tavasz lett, a kö­zös munka elkezdődött­ volna, a Ha­ladás tsz megerősödött, 15-ről 26-ra emelkedett a tagok létszáma, a föld­terület pedig 70 holddal m­egnöveke­­dett. Tavasz lett. A­ boldogabb élet útját hirdető verőfényt és tav­aszi na­pok munkára szállították a Haladás termelőszövetkezet tagjait, is. Elsősor­­­ban is búzát kellett volna venniük, mert bizony ősszel amíg egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok voltak, nem igen vetettek. A föld már ké­szen is volt, mert mindjárt kezdet­ben 10 par­igáslova volt a tsz-nek, csakhogy nem volt mit vetni. Ekkor Ma­gyari György, a tsz elnöke —­­ a tagok megbízásából — az államtól kért és kapott is 53 mázsa tavaszi búzát, melyet elvetettek. A pincehelyi Haladás tsz tagjai jól értik a földművelést, hisz kivétel nél­kül valamennyien középparasztok voltak. Sebestyén József bácsi­nak, ha valaki a földművelésről be­szél, meg az agrotechnikáról, ő csak a kérges tenyerét mutatja, s diadal­masam azt válaszolja: értek én a földműveléshez jobban, mint bárki, hisz már az ükapámtól is ezt tanul­­tam, meg magam is már közel 40 esztendeje ezt csinálom. A szövetke­zet valamennyi tagja így nyilatkozik a földművelésről, min­t Sebestyén elv­társ. Az évtizedek alatt szerzett ta­pasztalataikat jól hasznosítják. Eb­ben az évben ez a fiatal tsz kiváló ered­ményeket ért­ el, amit a zárszá­madási közgyűléssel lehetne legjob­ban bizonyítani.* A kályhában száraz akácfa pattog. Az idősebbek,­­­ különösen az as­­­szonynépség körülüll. Az elnök a kö­zepén elhelyezett asztalnál foglal he­­lyet, s megkezdődik a zárszámadási közgyűlés. — A mi terate’escövell­eve­tte»’ m­ég nagyon gyerekcipőben jár. De azért büszkék lehetünk — és büsz­kék is vagyunk — arra, hogy ered­ményeink nem megvetnnivalók, — kezdte beszámolóját az elnök. Annak ellenére, hogy pincehelyi viszonylat­ban kedvezőtlen időjárás volt, min­denből termett bőségesen. Búzából egy-egy munkaegységre 3.28 kilóit osztottunk munkaegységenként. Ku­koricából 4 kilót, meg a többi ter­m­­én­y feles­ég­ből, amit sok lenne fel­sorolni. Igaz, hogy pénzből nem so­kat osztottunk, mert mindössze 7.32 forintot. De azért még így is sokkal nagyobb a jövedelme szövetkezetünk minden tagjának, min­t a községben bármelyik élenjáró dolgozó paraszt­nak. Kötelezettségeinket példamuta­­tóan teljesítettük. A kölcsönvetőma­­got is visszaadtuk, a gépállomást is kifizettük, meg aztán az állammnak járó gabonával sem késlekedtünk. Szövetkezetü­nknek a tavasszal , a lovakon kívül egyetlen számosállata nem volt. Ma 27 számosállatunk van, ami szerves része a közös vagyonnak. Szövetkezeti alapunk tavasszal egy fillér sem volt. Ma 13.000 forintunk­­van. Azt hiszem szövetkezetünk egyik tagjának sem kell azt magya­rázni, hogy sokkal jobb eredménye­ket tudtunk volna elérni, ha észsze­rűbben gazdalkodu­nk. Képtelenek va­gyunk mi tízféle szerződéses növényt termelni, meg azfóan nem is értünk hozzá. Ezért van az, hogy az öt hold gy­apotunkból egy szemet sem­ taka­rítunk be. Jövőre ez nem így lesz. Miénk a szövetkezet, S csak aranyi szerződéses növényt termelünk, amennyi futja az erőnkből. Ezután nem engedjük meg senkinek­, hogy beavatkozzon termelőszövetkezetünk ügyeibe. Az elnöki beszámoló rész­tetesen kitért a szövetkezet egész évi gaz­dálkodására. Vázolta az eredménye­ket és rámutatott a hibákra. A tagok feszült figyelemmel hallgatták végig, s utána mindenki elmondta saját vé­leményét. Elsőnek Farkas Gel­lért, a szövetkezet egyik legidősebb tagja emelkedett szólásra. — Akárki találta ki ezt a tszcs-t, jót tett velünk én csak azt mondom hogy ebben az évben sokat dolgoz­tunk, az tagadhatatlan, meg az is, hogy az első esztendőben nem olyan jaj,de sok a részesedésünk. De azért én azt mondom, egy szövetkezeti tag­nak, közülünk bármelyiknek is sok­kal jobban megy a községben, mint bármelyik dolgozó parasztinak. Az egyénileg dolgozó parasztoknak fizet­ni kell a juhász­t, a gulyást, a ka­nászt, a csőszt, a kovácsot, a bognárt, az asztalost, meg ezen felül egy cso­mó olyan kiadása, vart, amire év ele­jén nem is számít. A termelőszövet­kezeti tagoknak ilyen kiadásaik nin­csenek Itt elosztják a gabonát a tel­jesített munkaegyrségek­ arányában és­­kinek mennyi a munkaegy­sége, an­­nyi a részesedése is, — fejezte be hozzászólását Gelllért bácsi. A szövetkezet tagjai közül többen sérelmezték, hogy nem kapnak vá­gási engedélyt, mert a szövetkezet, még nem teljesítette bizatteertésből illetve élőállatból beadási tervét. Ez így is van — válaszolt az elnök. Ne­künk, termelőszövetkezeti tagoknak ebben is példát kell mutatni. De hogy ebből se legyen kifogás, elin­tézzük, hogy teljesítve legyen még ebben a hónapban. — Már el is in­tézték. — Fazekas József, az egyik tag és maga az elnök Magyar­ György felajánlotta egyik hízóját olyan feltétellel, ha a termelőszövete­kezet kocái meghíznak — ami majd csak márciusban lesz — akkor vis­­­szakapja. A szövetkezeti tagok örül­tek, hogy a vezetőség ezt is elintézte, s ezen a héten megkezdődik a disznó­­vágás. A bőségesen kapott termény­­féleségek mellett, zsírból, húsból sincs hiányuk a pincehelyi Haladás termelőszövetkezet tagjainak. EGY ÉV 4 KÖZÖSBEN...

Next