Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
TOLNAI frile ProurribTAt mms&innrem A MAI SZAMBÁN: ^ A békemozgalom jellegéről (2. o.) — A „Német Egység Bizottsága” tiltakozik a bonni parlamentben tervezett „véderő-vita” ellen (3. o.) — Jelentősen bővül a Magyar Rádió műsora (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. t>.) — Építészet és stílus (5. o.) — Két fiatal egymásra talált... (5. o.) — Néhány jó tanács a dolgozó nőknek ! (f1. o.) — Osztályfőnöki tanácskozás Tamásiban (6. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X,. bVlt'OLTAM, a. SZÁM AKA 50 i’ILLtl! VASÁRNAP, 1954 JANUAR 19 A iáziszervezet sejtettil a tömegszervezetek A kommunista pártok erejének egyik igen fontos forrása az, hogy egyre inkább elmélyítik a kapcsolataikat a dolgozó tömegek széles rétegével. A párt a munkásosztály élcsapata csak jó tömegkapcsolata révén tudja megvalósítani azokat a feladatokat, amelyek a történelmi helyzetnek megfelelően előtte állanak. A párt mutatja az utat, amelyen egész dolgozó népünknek haladnia kell, hogy állandóan emelkedjen az életszínvonal, hogy egyre könnyebbé legyen a munka. Csak a párt vezetésével tudjuk megvalósítani hazánkban a szocialista társadalmat. A párt az, amely az osztályellenség ellen vívott harcunkat vezeti és megmutatja a helyes módszerek jó alkalmazását. A párt a tömegek aktív részvétele mellett ezeket a hatalmas feladatokat sorban meg is valósítja. Hazánknak a párt irányító munkája során segített abban, hogy mezőgazdaságilag elmaradt országunkból fejlett ipari ország legyen. Most az elkövetkezendő 2—3 esztendő alatt pedig ismét a párt segítségével hazánkban megvalósítjuk a fejlett mezőgazdaságot is, amely egész népünk felemelkedésének legfontosabb kulcskérdése. Amint az iparosítás is csak a tömegek aktív részvétele mellett valósulhatott meg, ugyanígy csak a dolgozók széles rétegeinek aktív bekapcsolódásával, lelkes, odaadó munkájával tudja pártunk megvalósítani a mezőgazdasági termelés fellendítését is. Ez a feladat egész népünk ügye. E nagyarányú célkitűzések megvalósításához nem elegendő csupán a párttagok példamutatása — bár ez elengedhetetlen feltétele a határozat megvalósításának — hanem a pártonkívüli dolgozók munkája is szükséges. A pártonkívüliek javaslata, észrevétele ugyancsak nélkülözhetetlen feltétele a tervek megvalósításának. A párt a pártonkívüliekkel elsősorban a tömegszervezeteken keresztül érintkezik. A tömegszervezeteken keresztül juttatja el a pártonkívüliekhez a határozat lényegét és azon keresztül mozgósítja azok végrehajtására. A fiatalok jelentős része a DISZ-szervezetben dolgozik, ott ismerkedik meg a párt- és kormányhatározatokkal. A határozatok lelkesítik őket munkájukban és ez segíti őket kiváló eredményeik elérésében. Az asszonyok is erre nagyobb számban kapcsolódnak az MNDSZ munkájába. A Magyar- Szovjet Társaság viszont a tagjain keresztül a szovjet tapasztalatok átvételét, népszerűsítését végzi. Megyénkben elsősorban az agrotechnika helyes alkalmazásának előnyeit ismertetik. Munkájuk nyomán egyre több termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó paraszt alkalmazza a nagyobb termést biztosító négyzetes-, keresztsoros- és fészkes vetésmódot. A tömegszervezetekben példamutató dolgozók mindenütt követőkre találnak Az istvánmajori Dózsa Népe termelőszövetkezetben minden asszony szívesen követi özvegy Baka Józsefné példáját, aki több mint 300 munkaegységet ért el, s állandóan kivette részét a termelőszövetkezet munkájából. A szekszárdi Gőgös Ignác termelőszövetkezetben 14 asszony kapott jutalmat azért, mert az asszonyok között oly népszerű 200 munkaegységes mozgalomban kiváló eredményeket értek el A tömegszervezeteken keresztül eljut a párt polifikája a dolgozók szées tömegéhez, amely minden alkalommal a dolgozók helyeslésével találkozott. A dolgozók lelkes munkája volt erre minden alkalommal a válasz. A tömegszervezetek saját eszközeikkel, sajátos módon igyekeztek eddig is a dolgozók munkáját irányítani, vezetni. Számos község van a megyénkben, amelyek évek hosszú sora óta az élvonalban vannak és példát mutatnak a többi községeknek. Ha ezekben a községekben megvizsgáljuk a párt- és a tömegszervezetek kapcsolatát és azok munkáját, akkor azt kell megállapítani, hogy azok a községek elsősorban azért tudnak állandóan az elsők között lenni, mert a párt a tömegszervezeteken keresztül minden egyes esetben mozgósítani tudják a dolgozók széles rétegeit. Zombán — amely megveszette ismert példamutató munkájáról — a párttitkár elvtárs rendszeresen felkeresi a DISZ-szervezetet, politikailag irányítja és ellenőrzi a tanács munkáját. Részt vesz a pártszervezet képviseletében egy-egy kommunista az MNDSZ gyűlésein. A párt segítségével ezek a szervezetek a saját eszközeikkel mozgósítják a falu dolgozóit a határozatok végrehajtására. Tolnán is hasonlóan végzi a pártszervezet a munkáját a tömegszervezetek között. A számos jó példa mellett azonban olyan helyek is vannak a megyében, ahol a pártszervezet nem ismerte fel még mindig a tömegszervezetek nagy jelentőségét. Ezeket a szervezeteket, amelyek segítik a pártpolitikai munkát a községekben, háttérbe szórítják, vagy éppen lehetetlenné teszik működésüket. A községek egy jelentős részében hiába várják a DISZ fiatalok azt, hogy a tanács biztosítson egy-egy helyiséget a számukra, hogy végre a saját helyiségükben végezhessék munkájukat. Nem sokkal jobb a helyzet az MNDSZ-szel való foglalkozással Előfordult már olyan eset is, hogy raktárnak vették el az MNDSZ helyiségét. Az, hogy biztosítsunk egyes tömegszervezeteknek megfelelő helyiséget, alapvető feladat, mert anélkül nem is követelhetünk megfelelő munkát tőlük. A tömegszervezetek háttérbe szorítása egyet jelent azzal, hogy a pártot elszakítják az üzem, a falu, a termelőszövetkezet dolgozóinak széles tömegétől. Elszakítják az ifjúságtól, amely a párt aranytartalékát képezi. Elszakítják a pártot az asszonyoktól, akik pedig a lakosság több mint felét teszik ki. Ahol a párt- és a tömegszervezetek kapcsolata rossz, ahol ezek működésével nem törődik a pártszervezet, ott lassan halad a munka. A pártszervezetek előtt most hatalmas feladatok állnak: minden községben ki kell dolgozni a mezőgazdasági termelés fellendítésének helyi tervét Ezek a tervek csak akkor lesznek jók, ha annak készítésébe szinte az egész községet bekapcsolják. Nem könnyű feladat: azt kell elérni, hogy a községekben a helyi terveket mindenki önmagának érezze. A tömegszervezetek ezen a téren is igen nagy segítséget adhatnak a helyi pártszervezetnek és a tanácsnak. Az MNDSZ a nők javaslatait ,a DISZ a fiatalok véleményét, javaslatát hozhatja felszínre , ha nem úgy kezelik őket mint eddig A tömegszervezetek a párt transzmissziói. Ha ezt a transzmissziót jól működtetik a pártszervezetek, akkor megszilárdítják a tömegkapcsolataikat, megjavítják az egész községben a politikai munkát. A legjobb gazdákat a termelési bizottságba A nagyszokolyi tanács január 6-án ülést tartott, melyre meghívta a község dolgozó parasztjait. Az ülésen ismertették a párt és kormány határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről. A dolgozó parasztok közül többen hozzászóltak, javaslatokat tettek. V. Papp József hozzászólásában a növénytermesztés fontosságával foglalkozott Kihangsúlyozta, hogy tavaly másodnövényt vetett és jó eredményt ért el. Többen beszéltek a minőségi vetőmag fontosságáról és kérték a tanácsot, hogy idejében intézze el, hogy minőségi vetőmagot és műtrágyát kapjanak. Ezen az ülésen megbeszélték a mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozásának kérdését. Majd javaslatokat tettek kiváló gazdákra, akiket a január 13-i tanácsülésen előterjesztenek. A javasoltak között a falu legjobb dolgozó parasztjait találjuk. Olyanokat mint Németh András, az I. típusú Haladás tsz tagja, Müller Gyula, a helyi pártszervezet titkára, aki fáradtságot nem ismerve harcol a határozat végrehajtásáért, V. Papp Józsefet, Radovics Mihályt, akik a termelésben élenjártak és most új terveik valóra váltásán dolgoznak. Elkészült az új hasán a Tolnai Textilgyárban A Tolnai Textilgyárban a tavalyi évben „közelharcot” vívtak a gőzért, mert sok esetben nem tudtak elegendő mennyiségű gőzt biztosítani a kazánok. Ezért sokszor előfordult az, hogy a fonalak ívelését (keményítővel való bevonását) abba kellett hagyni, ezáltal rengeteg munkaskiesés volt a gyárban. Ez a gőzprobléma megszűnt, mert 400 000 forintos beruházással építettek egy új kazánt, ami ezután már folyamatosan biztosítja a megfelelő mennyiségű gőzt a gyártáshoz, valamint az irodák és munkatermek fűtéséhez. A munkatermekben megfelelő mennyiségű radiátort szereltek be, ezáltal megjavult a dolgozók helyzete is, mert nem kell már hideg teremben dolgozni. Az új kazánnal 50 százalékos szénmegtakarítást érnek el, azonkívül tízszer annyi gőzt tudnak fejleszteni, mint a régi kazánnal. A dunaföldvári dolgozó parasztok tervei A dunaföldvári dolgozó parasztok legtöbbjét mostanában a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata foglalkoztatja. Többször összejönnek egy-egy dolgozó paraszt házánál és beszélgetnek terveikről. Az eddigi beszélgetések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztok legtöbbjének tervében előtérbe kerül a minőségi állatok nevelése. A községben eddig mintegy 26 dolgozó paraszt vette tervbe, hogy tehenét törzskönyvezteti, az elkövetkezendő időben minőségi szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik. Ilyenek többek között Németh József és Parker Antal, kiknek tehenei jelenleg is 18—19 liter tejet adnak naponta. Az állattenyésztés fejlesztésén keresztül akarják Dunaföldváron a mezőgazdasági termékek terméseredményeit is fokozni Ez így is van jól. Ha egy gazda több állatot tart, több lesz trágyája, ha minőségi állatokat tart, akkor több lesz a jövedelme. A több trágya lehetővé teszi, hogy növeljék a föld termőerejét, ezen keresztül a terméseredményeket A cél tehát, melyet a dunaföldvári dolgozó parasztok tűztek ki világos: több állat, jobb állati termékek, magasabb terméseredmények, vagy más szóval: több jövedelem, Újra saját földjükön gazdálkodnak Mater János 10 holdas és Grósz István 9 holdas tamási dolgozó parasztok 2052 tavaszán lemondtak földjeikről. A két dolgozó paraszt úgy látta akkor, sokkal több jövedelmet biztosít nekik, ha állami gazdaságban dolgoznak. Ettől az időtől kezdve mind a két dolgozó paraszt a fornád: állami gazdaságba szerződött dolgozni. 1953 őszéig ott is dolgoztak. De a kompányprogramm megjelenése után az egymást követő intézkedések, melyek mind a dolgozó parasztok érdekeit szolgálták a két dolgozó parasztot is arra késztették, hogy újra földjeiken gazdálkodjanak. El is határozták, hogy visszakérik földjeiket. A községi tanács meghallgatta kérésüket és mindkét dolgozó parasztnak ugyanazt a földet adta vissza, melyen ezelőtt másfél évest gazdálkodtak. Most mindketten munkához láttak. Azon igyekeznek, hogy pótolják, illetve fokozzák elhanyagolt földjeik termelési értékét Több közszükségleti cikket gyártsanak Megyénk kisipari termelőszövetkezet! egyre nagyobb mértékben elégítik ki a dolgozók szükségleteit. A kormányprogramm után olyan cikkek gyártását kezdték meg, amelyek közvetlenül a háztartásokban, egyéni parasztgazdaságokban szükségesek. A vasipari KTSZ-ek üstházakat, metszőollókat, porolókat, gyapotkapákat, tűzpiszkálókat, jászolkarikákat, kútkapcsokat, magtakaró boronákat, préselt kályha könyökcsöveket, kombinált gyermekkocsikat, szeneskannákat, szélkakasokat és tűzoltó vedreket készítenek. A faáru készítő KTSZ-ek a háziasszonyok örömére mosóteknőt, cipészeknek kaptafát, különféle játékokat és favedreket készítenek. A textiláru feldolgozásával foglalkozó KTSZ- ek maradékból női, férfi, gyermek felső- és alsóruházati cikkeket gyártanak. A téli tüzelőellátásról jelentjük... Megyénk területén a dolgozók tüzelővel való ellátását a Szekszárdi Tüzép Vállalat látja el A téli fűtési idény alatt nagy feladatokat kell megoldani a TÜZÉP dolgozóinak, mert évről-évre nagyobbak az igények. Példa erre az, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az idén közel 30 százalékkal több tüzelőt vásároltak a dolgozók. A jó minőségű kevert háztartási szén mellett nagymennyiségű brikettet és tűzifát vásároltak a dolgozók, különösen Szekszárdon, Bonyhádon és Tolnán. A TÜZÉP telepein tovább folyik a szén minőségének javítása, mert a szénbányákból odaszállított szenet átrostálják, kiválogatják belőle az idegen anyagot, hogy minél jobb minőségű tüzelőanyag kerüljön a dolgozókhoz. új típusú ébresztőórák készülnek 1954-ben Az Órakereskedelmi Vállalat 1954-ben az eddigi nagy választékon kívül újtípusú „Sztár” elnevezésű ébresztőórákat hoz forgalomba. Az új ébresztőórák formája tetszetős, minősége kiváló. Azok, akik a gyengébb hangzású berregést szeretik, az új ébresztőóra hangját tetszés szerint halkíthatják. Régebben fatokos ébresztőórákat is lehetett kapni. Annak ellenére, hogy a vásárlók ezeket az ébresztőórákat megkedvelték, az óragyár 1953 ban ezek gyártását beszüntette.• 1954-ben újra gyártják a fatokos ébresztőórákat az eddiginél szebb és modernebb kivitelben, három újfajta mintában. Ezer darab zsebben hordható tárca alakú felállítható útióra is forgalomba kerül majd, 3 napig járó felhúzható faliórák, fém talpas állóórák és az eddiginél, sokkal jobb minőségű sakkórák is készülnek. A kormányprogramm megjelenése óta 393 iparengedélyt adtak ki megyénkben A kormányprogramm megjelenése nagy változást hozott kisiparosaink életébe is, mert segítséget nyújt az ipar gyakorlásához, ezen keresztül pedig nagy könnyebbséget jelent a falu dolgozóinak is. Éppen ezért a megyei tanács és a KIOSZ a dolgozók szükségleteinek fokozottabb kielégítése érdekében január 7-ig 393 kisiparosnak adott iparengedélyt megyénkben. Ez jelentős segítséget nyújtott a szekszárdi járás dolgozóinak is, mert ebben a járásban, különösen a cipész, szabó és asztalos iparosokhoz kellett a távoli községekből Szekszárdra bevinni lábbelijüket, ruhájukat javítás, illetve elkészítés végett. Ennek érdekében a megyei tanács a szekszárdi járásban 127 iparengedélyt adott ki, hogy ezáltal megkönnyüljön a lakosság helyezete. A dombóvári járás 65 engedélyt, a paksi járás 48-at, Szekszárd város pedig 26 iparengedélyt kapott. Az engedélyek legnagyobb részt szabó, kovács, cipész és asztalos szakmára terjednek ki. A kiadott engedélyek mellett arról is gondoskodik a megyei tanács, hogy az ipar gyakorlásához elegendő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre, ezen kívül állami kölcsönt is kaphatnak a kisiparosok. Megyénkben 8 kisiparos kapott eddig 10 000 forintos, 20 kisiparos pedig 1000 forintos kölcsönt, hogy zavartalanul megkezdhessék és folytathassák munkájukat