Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

TOLNAI NAPLÓ Ttdla p*oiETfkjJu ECYFsffiJrrm! A MAI SZAMBÁN: M. F. Skirjatov ravatalánál (2. o.) — Leninről emléke­zik a világ (2. o. — A minisztertanács határozata a szerződéses termelés megjavítására (2. o.) — Találko­zásom Leninnel (2. o.) — Ne a tétlenség, hanem a jó munka jellemezze a nagydorogi pártszervezetet (3. o.) — Bakó Mihály gazdasága... (3. o.) — A város alatt (4. o.) — Kétéves, bentlakásos ápolónőképző iskolák kezdik meg működésüiket februárbján (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ujhjUÍAM, 17. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 JANU­AR 21 A szocialista verseny a korm­ányprogramm végrehajtásának hajtóereje Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk többéves tapasztalata ma már, hogy a szocialista munkaver­seny a legjobb hajtóereje annak, hogy a reánk háruló feladatokat jól el tudjuk végezni. Éppen ezért szé­lesedett ki üzemeinkben is a munka­verseny annyira, hogy csaknem min­den dolgozó tesz újabb és újabb felajánlásokat a terv túlteljesítésére, anyagtakarékosságra, de nem utolsó sorban jó minőségű áru gyártására. S ennek eredménye lett az is, hogy üzemeink dolgozói évről évre eme­lik termelési százalékukat, vagyis több készárut adnak a népgazda­ságnak, mint az előző években. A szocializmus építésének új sza­kaszába léptünk, s ez nagyszerű fel­adatokat, hatalmas, új távlatokat tár a magyar dolgozó nép elé. Pártunk nagy céljai, a kormány programmja, a dolgozók millióit lelkesítik harcra. A minisztertanács és a SZOT ja­nuár 17-én nyilvánosságra hozott nagyjelentőségű határozata a munka­versenyről, sok-sok dolgozó észrevé­telének, jogos kifogásai megszívlelé­­sének eredményeképpen született meg. Ez a határozat ismét tanújelét adja annak, hogy hazánkban min­den téren a dolgozó ember az első, vagyis a minisztertanács, valamint a SZOT elnöksége igyekszik olyan for­mában kialakítani a munkalendüle­tet, hogy abban a dolgozó ember örömet lásson, jobb kedvvel is har­coljon a tervéért. A munkaverseny tömegmozgalom­má vált hazánkban. Ennek nyomán nagy erővel fejlődött munkásosztá­lyunk öntudata is. A Bonyhádi Zo­máncművekben például az elmúlt év második felében már egyetlen egy 100 százalékon alul teljesítő dolgozó nem volt, s hónapról-hónapra több lett azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik elnyerték a sztahanovista oklevelet és a jelvényt, vagy meg­kapták a „Szakma legjobb dolgozó­ja" címet. S ez az eredmény a jó munkaversenynek köszönhető legel­sősorban. A Tolnai Selyemgyár dol­gozói is jó versenylendülettel tud­ták már december 8-ra befejezni éves tervüket tavaly. S így sorolhat­nánk több olyan kiváló eredményt, amely a szocialista munkaversennyel született meg megyénk üzemeiben is. A nagy eredmények mellett azon­ban tisztán kell látnunk, hogy a meg­lévő lehetőségeket més> sem használ­tuk ki, vagy sok esetben egyáltalán nem használtuk ki a munkaverseny terén. A verseny szervezése igen gyakran felszínes, formális, a válla­lások számtalanszor a tervfeladatok­tól függetlenül történtek. Sok a hi­ba a versennyel kapcsolatos politi­kai munkában és a verseny nyilvá­nosságában. Sokszor az veszi el a munkások kedvét a vállalástól, hogy nem biztosítják folyamatosan a ver­seny feltételeit. A munkaverseny ed­digi formája kevés lehetőséget adott a műszaki dolgozók nagy seregének arra, hogy határozott célok eléréséért versenyezzen, így sok műszaki veze­tő még felesleges tehernek tekinti, hogy foglalkoznia kell a munkaver­­sennyel. Sok a hiba a szakszerveze­tek versenyszervező munkájában is, amely nem elég aktív, nem elég kez­deményező. A versenyagitáció, a­ po­litikai felvilágosító munka és a ver­seny állandósítását célzó szervező munka még mindig eléggé kezdetle­ges. A minisztertanács és a SZOT leg­újabb határozata nagy segítséget ad ehhez a munkához. A határozat le­fekteti a többi között a sztahánovista cím elnyerésének új elvi alapjait. Az intézkedés célja,­­hogy megteremtse a Sztahánov-mozgalom valóban tö­megmozgalommá fejlődésének lehe­tőségét. Éppen ezért minden mun­kás és minden műszaki értelmiségi eddig nem látott aktivitással kap­csolódjék be ebbe a mozgalomba. A határozatban lefektetett elvek lehe­tővé teszik, hogy olyan feltételeket dolgozzanak ki a sztahánovista cm elnyeréséhez, amelyek módot adnak, hogy­ minél több dolgozó minél előbb vívja ki ezt a címet rövid idő alatt. A feltételeket műhelyenként és szak­mánként kell megállapítani — ezt a határozat kötelezően előírja. Mind­ezt előre ismertetni kell a dolgozók előtt, hogy a feltételek teljes isme­retével induljanak a versenybe. A határozat új távlatokat nyit a ver­senyben résztvevő műszaki értelmi­ségi dolgozók előtt. Meghatározott feltételek mellett ők is elnyerhetik a sztahánovista oklevelet, a „vállalat, illetve a szakma kiváló dolgozója" címet és a kormánykitüntetést. Nagy jelentőségűek azok a módo­sítások, amelyek az élüzem címért, valamint a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaiért folyó versennyel kapcsolatosak. A változás lényege: a jövőben előre megállapított konkrét feltételeket állítanak az üzemek elé és a vándorzászlókat mindazok az üzemek elnyerik, amelyek a feltéte­leket teljesítik, előre meghatározzák a kitüntetéssel járó pénzjutalom nagyságát is. Ez a módosítás a Bony­hádi Malom dolgozóinak is nagyobb munkakedvet jelent. Ugyanis az el­múlt évben a malom dolgozói há­rom negyedévben túlteljesítették az Élüzem feltételeit, s a malomigazga­tóság egyszer sem értesítette az üze­met arról, hogy elnyerték az „Él­üzem" megtisztelő címet és az azzal járó pénzjutalmat. A munkaverseny szervezésének né­hány kérdéséről hozott határozat csak lehetőség, amely megkönnyíti, hogy a munkaversenymozgalmat ma­gasabb színvonalra emeljük, állandó­vá tegyük és az eddiginél nagyobb tömeg mozgalmává fejlesszük. Azon­ban ezek az intézkedések önmaguk­ban még nem oldják meg a felada­tokat. A határozat csak akkor lehet gyümölcsöző, ha sokoldalú nevelő és szervezőmunka kíséri a megvalósu­lás útján. Az eredmények előfeltéte­leit átgondolt vezetéssel, az eddigi­nél nagyobb fokú szervezettséggel és folyamatosan kell biztosítani. Szakszervezeti szerveink, üzemi bizottságaink fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy a dolgozók megis­merkedjenek az új határozat tartal­mával, lényegével. A jó versenynyil­vánosságra nagyobb szükség van, mint­ valaha. Már most gondolni kell arra, hogy a havi termelési értekez­leteken értékeljék majd a dolgozók vállalásait, amit ezekben a napokban tesznek a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának méltó köszön­tésére. Az üzemi bizottságok tartják fő feladatuknak a munkafeltételek biztosítását. Ennek egyik feltétele, hogy az üzemen belül megszüntes­sük a szervezetlenséget. A határozat végrehajtása szorosan összefügg, az üzemi felvilágosít munka lényeges megjavításával. A terv teljesítéséért és túlteljesítéséért versenyezni egyet jelent az életszín­vonal emelésének meggyorsításával. Közös jó munkánktól függ, hogy si­kerrel álljuk ki a próbát, hogy a ha­tározatot új, nagyszerű győzelmek forrásává tegyük. Talajvizsgáló laboratórium a Paksi Konzervgyárban Az elmúlt héten a Paksi Konzervgyárban is napi­rendre tűzték a Központi Vezetőség és a mini­s­zter­­tanács mezőgazdasági­ termelés fejlesztéséről szóló ha­tározatát. A gyár dolgozói azt a következtetést vonták­ le a határozatból, hogy nekik is megnövekedett fel­adatuk. Több és jobb minőségű konzervet­ kell készí­teni, hogy a lakosság szükségleteit ilyen irányban is messzemenően ki tudjuk elégíteni. Ehhez pedig az szükséges, hogy emelkedjen a mezőgazdasági növények terméseredménye, különösen a zöldség és gyümölcstermelés hozama. A gyár vezetői és dolgozói ezt is elő akarják és elő is fogják segíteni. Mégpedig a következőképpen: laboratóriumukat ki­bővítik és rendelkezésükre bocsátják a járás dolgozó parasztjainak, termelőszövetkezeteinek és állami gaz­daságainak, hogy talajuk minőségi összetételét — az erre illetékesek — ingyenesen megvizsgálhassák. A járás dolgozó parasztjai és szocialista szektorai ezt örömmel fogadták. A nagydoro­gi dolgozó parasztok például a legutóbbi tanácsülésen k­érték a tanács ve­zetőit, ho­gy vegyék fel a kapcsolatot a gyárral, illetve a járási tanáccsal, szántóföldjeik összetételét is vizs­gálják meg, hogy az­­ elkövetkezendő időben olyan növényféleségeket termelhessenek, melyhez talajviszo­nyuk a legmegfelelőbb. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Egy főagronómus fogadalma A párt és kormány me­zőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló határoza­ta céltudatos, felemelő fel­adatot szab meg a mező­­gazdasági szakemberek számára is. Nekik kell vállalni a határozatnak azt a részét, hogy a me­zőgazdaság minden terüle­tén megtanítsák a dolgo­zókat a magasabb termés­eredmények elérésének módszereire. Kővári Gyu­la, a dombóvári járási ta­nács főagronómusa öröm­mel vállalja ezt a felada­tot. A járás többi szakem­bereinek és élenjáró dol­gozó parasztjainak bevo­násával tervet dolgozott ki a közvetlen előttünk álló feladatok elvégzésé­re, majd egy programmot dolgozott ki, mely magába foglalja a távolabbi célok, az elkövetkezendő évek feladatait. Emellett Kő­vári elvtárs védnökséget vállalt a dombóvári Rá­kóczi termelőszövetkezet felett. — Ahhoz akarok közvet­len segítséget adni a szö­vetkezet tagjainak, hogy a tavalyi 74 forint­­ he­lyett, az idén 100 forint legyen az egy munkaegy­ségre eső­­ részesedés. Ezt a feladatot többi munká­mon kívül végzem el. A szövetkezet tagjaival leg­­alább 1 héten egyszer meg­beszélést tartok, figyelem­mel kísérem termelési módszereiket, és növény­féleségük fejlődéseit, meg­tanítom ő­ket a magasabb terméseredmények elérésé­nek módszereire, — mon­dotta Kővári elvtárs. Tapasztalatcserére Szekszárdi utazik Szederai István, Kossuth-díjas esztéi piyas Szodorai István, a Rá­kosi Mátyás Művek Kos­­suth-díjas sztahanovista esztergályosa hétfőn reg­gel Nemes Mihállyal, a földművelésügyi miniszté­rium gépesítés-igazgatósá­gának mérnökével Pécsre utazott, hogy az ottani mezőgazdasági gépjavító vállalat dolgozóinak átad­ja a gépalkatrészek esz­­tergályozása terén szerzett tapasztalatait. Egy tótig tartó tapasztalatcsere-kör­útja során Pécs után Ka­posvárra és Szekszárdra utazik, ahol ugyancsak át­adja tapasztalatait a ka­posvári, illetve a szekszár­di mezőgazdasági gépja­vító vállalat dolgozóinak. Az Agrártudomány Egyetem tanársegéde a n­izsi gépállomás igazgatója lett Üveges Jánosnak és feleségének sok álmatlan éj­szakát okozott pártunknak és kormányunknak az a felhívása, melyet a mezőgazdasági termelés fellendí­tésével kapcsolatban a szakemberekhez, illetve az egész magyar­ néphez intézett. Üveges János és fele­sége ssokat gondolkodtak azon: menjenek-e falunál vagy­ ne. Az Agráregyetemen is szükség van a taná­rokra, meg hát az igazat megvallva, az oktatás azért sokkal könnyebb, mint kint a gyakorlatban helytállni. Az elszántság és a sziklasziilárd akarat, azonban mindent legyőz. Üveges elvtárs és felesége — aki szin­tén az agrártudományi egyetemen dolgozott — elha­tározták, hogy mégis falura menn­ek, közelebb kerül­nek a termeléshez. Akármilyen nehezen is, de elvál­nak az Agrártudományi Egyetemtől, hogy szaktudá­sukkal közvetlen segítséget adjanak a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. Elhatározásukat tettek követ­ték. Bejelentették feletteseiknek, hogy falura akarnak menni. Azok — bár nem könnyen — de beleegyez­ek. Itt lett Üveges János a mözsi gépállomás igazga­tója, felesége pedig a szed­resi gépállomás,, illetve a fácánkerti Vörös Hajnal tsz agronómusa. A fiatal há­zaspár már több, mint egy hete elfoglalta munka­helyét. Eev dolgozó paraszt nyilatkozata: Tíz mázsa búzával többet termelek, mint tavaly Mó?s József tekintélyes középparaszt Dombóváron. Nemcsak azért tartják köztiszteletben a dombóváriak, mert becsületes ember, hanem azért is, mert mindig fején találja a szöget. Dolgozó paraszttársainak mindig utat­ mutat a magasabb terméseredmények elérésében. Most a legutóbb megjelent párt- és kormányhatározat után is ezt teszi. A határozattal kapcsolatban így nyi­latkozik : — Ez a határozat nekünk dolgozó parasztoknak is olyan módszere­ket ad kezünkbe, melyek felhaszná­lásával jövedelmezőbben tudunk gazdálkodni. Én erre vonatkozóan már tervet készítettem. Elsősorban is azt vettem tervbe, hogyan fokozom a talaj termőerejét. Minden három hold földre egy számosállatot tartok, minden mély évben elvégzem az istállótrágyázást ös­­­szes földjeimen. Már most meghatároztam, hogy mi­lyen sorrend­ben termelem a növényféleségeket. Az őszi vetésemet pedig a tavasszal fel­trágyázom, pontosan elvégzem azok ápolási munkáit. Tervem fő célja az, hogy emeljem a terméshozamot. Véleményem sze­rint könnyűszerrel elérhetem, hogy ugyanannyi terü­­leten, mint tava­ly az 50 mázsa gabona helyett 60 má­zsát termelek. A tervkész­tés e­lőkészületei a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek tervszerű, jó munkájának alapja a pontos ter­vezés­ A termelőszövetkezetekben országszerte a közeljövőben készítik el a terveket, amire nagy gonddal készülnek a vezetők és tagok egya­ránt. A járási és megyei tanácsok me­zőgazdasági osztályainak szakembe­rei három-négynapos tanfolyamokon oktatták le a tsz-elnököket és köny­velőket a tervkészítés módszereiről. A napokban járási értekezletekre hívják össze a termelőszövetkezetek elnökeit, ahol részletesen megbe­szélik a tennivalókat. Később a ter­melőszövetkezetek taggyűlésein kö­zösen vitatják meg, hogyan lehetne a leggazdaságosabban kihasználni a helyi lehetőségeket. A legjobb dol­gozókból bizottsá­got alakítanak, amelynek tagjai részt vesznek a tervkészítésben. Lendületes munka a dunakömlődi Szabadság tsz-ben Az elmúlt gazdasági év számvetésének napján a dunakömlődi Szabadság termelőszövetkezet tagjai is elhatározták, hogy jö­vedelmezőbbé teszik gaz­daságukat. A zárszáma­dáskor meghatározták azt is, hogy, hogyan. Terv­be vették, hogy 56 hold te­rületen öntözéses gazdál­kodást folytatnak, a mű­velésre kevésbbé alkalm­as területen pedig gyümöl­csöst létesítenek. Ehhez a munkához segítséget és lendületet adott a tsz tag­jainak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határo­zat. Most a téli hónapok­ban megépítik a vízleve­zető csatornákat és előké­szítik a gyümölcsös tele­pítését. A tsz tagjai nagy lendülettel dolgosak. A III. Pártkongresszus tisz­teletére vállalták,­­ hogy még ebben a hónapban el­végzik az összes munká­latokat. Vállalásuk telje­sítéséhez minden előfelté­tel megvan, mert a mun­kák legnagyobb részét már befejezték. Mészáros La­jos kezdeményezése Január 18 án a megye élenjáró mezőgazdasági szakemberei és dolgozó parasztjai tanácskozta""- jöttek össze, hogy megbe­széljék a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. Az értekez­let előadója, Sajgó F­e­­renc elvtárs többek között hangsúlyozta: — Az el­múlt éveikben sok hibát követtünk el a szerződé­ses növények termelteté­­sével kapcsolatban is. —­­Egyes vállalatok emberei nem magyarázták meg a dolgozó parasztoknak és termelőszövetkezeti tagok­nak egyes növényfajták termeléséhez szükséges előfeltételeket és agro­technikai módszereket. Ezen az értekezleten felszólalt Mészáros Lajos, az iregszemcsei kísérleti gazdaság egyik kutatója is. Helyesen állapította meg többek között azt is, hogy ennek elsősorban az volt az oka, hogy a ter­meltető vállalatok egyes emberei maguk sem vol­tak ez­zel tisztában. Mé­száros Lajos elvtárs, a kí­sérleti gazdaság kutatói­nak nevében fogadalmat tett, hogy a termeltető vállalatok embereivel rendszeresen foglalkoznak megtanítják őket egyes növényfajták termelésé­nek előfeltételeire és agro­technikai módszereire.­­ Ezen keresztül a termel­tető vállalatok emberei is meg tudják magyarázni, a jövőben a dolgozó pa­rasztoknak a tudnivaló­kat. Mintegy ezerháromszáz termelőszövetkezeti tag részesül a télen kétheti ingyenes üdülésben A jó munka jutalmául jelenleg háromszázhat termelőszövetkezeti tag pihen az ország legszebb üdü­lőhelyein. A Szabadsághegyen pél­dául hatvannégyen töltik kéthetes szabadságukat a hazánk különbö­ző tájairól érkezett termelőszövet­kezeti tagok. A tél folyamán mint­egy ezerháromszáz tsz-tag részesül kétheti ingyenes üdülésben.

Next