Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-01 / 77. szám
TOLNAI frílo PftQL ETA ft JA! EGYEJÜLJFTEWt A MAI SZAMBA?» A termelett tanl kezetek dolgozói anaircit Vi-4 mate«» tanácskozásénak felhívása (2. o.) — Gyonista az Ötéves Tervkölcstín nyolcadik húzásának negyedik napjáról (2. o.) — Szekszárd város pártértekezlete (3. o.) — A falusi dolgozók jobb áruellátása a földművesszövetkezetek legfontosabb feladata (3. o.) — Hozzászólás a szervezeti szabályzattervezethez (3. o.) — Diákotthon igazgatók értekezlete Szekszárdon (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTJÁCANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ARA 5« FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 ÁPRILIS 1 A kultúrversenyek körzeti bemutatóinak tapasztalatai A járási kultúrversenyek körzeti bemutatói jórészt lezajlottak. A bemutatók tükörképet adtak kultúrcsoportjaink, népi együtteseink fejlődéséről, jó alkalom volt a körzeti bemutatók sorozata arra, hogy felszínre kerüljenek az értékek, a népszerűsítésre alkalmas és a további munkában jól hasznosítható kezdeményezések. Sokat tanulhattak egymástól is a csoportok, de a tapasztalt hibák, fogyatékosságok is tanulsággal szolgálnak, mert így még a járási bemutatóig is sokat lehet javítani. A kultúrversenyre való nevezések lassan, nehézkesen indultak és úgy látszott, hogy a körzeti bemutatók gyengék, vérszegények lesznek. Az első bemutató azonban éppen ennek az ellenkezőjéről tanúskodott. Február 21 én még dühöngött a tél, 14—15 fokos hideg volt és Lengyelben mégis hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy megnézze a bemutatót és a csoportok is megérkeztek. Tíz kocsi vitte a szereplőket, több csoport ugyanis 10 —12 kilométer távolságról ment a bemutatóra. Azóta megyénk hat járásában 24 körzeti bemutató zajlott le, amelyeken több, mint háromezer szereplő vett részt. Lemorzsolódás kevés helyen volt észlelhető s a minőségi, tartalmi fejlődés mellett a mennyiség sem csökkent. Legjobb példa erre a tolnai bemutató, ahol 7 községből 35 csoport 39 műsorszámmal szerepelt. A dombóvári bemutató sikerült a legkevésbbé. A nevezett 12 helyi csoport közül mindössze 4 jelent meg. Ennek okát a járási előadó gyakorlatlanságában keresik illetékesek. Természetesen ez mégsem okolhatja meg teljes mértékben a dombóváriak lemaradását. A bemutatókon szereplő művek tükrözték a kormányprogramra célkitűzéseit, hogy szebbet, jobbat adjanak kulturális téren a dolgozóknak. Az öntevékeny csoportoknak ez az igyekezete műsoraik színességében, tartalmasságában nyilatkozott meg. A bemutatókon szerepeltek három és egyfelvonásos darabok, köztük több klasszikus mű, a központi táncleírásból betanult és a helyileg gyűjtött táncok, mese és népi játékok. A szólószámok gyöngyszemként illeszkedtek a műsorba. Műsorpolitika szempontjából is fejlődés tapasztalható. A kultúrcsoportok most már nem hagyták figyelmen kívül a tartalmi mondanivalót sem, szórakoztató darabok bemutatása mellett nevelő hatású, komoly politikai tárgyú darabok bemutatására is törekedtek. A szakcsi színjátszók például a „Csikós" harmadik felvonásával mutatkoztak be és a darab mondanivalóját olyan élesen domborították ki, hogy a nézőtéren hangosan nyilvánult meg az együttérzés az egyszerű, de éleseszű Miska bácsival, aki leleplezte a gyilkos földbirtokost. A klasszikus darabok bemutatása is sikerült általában. A történelmi tárgyú darabok közül leginkább a bonyhádi színjátszók „Csínom Palkó"-ja tűnt ki. A legjobban sikerültek közé tartozik a hőgyészi csoport által bemutatott „Szegény ember aranyai" és a Tolnai Textilgyár színjátszó együttesének tolmácsolásában a „Fehér angyal" című darab. A tánccsoportok fejlődésében is nagyarányú emelkedés tapasztalható. A bemutatókon zömében magyar népi táncokkal szerepeltek. Műsoraikon a Karádi rezgős, Leánykarikázó, Tápéi táncok, Sióagárdi táncok szerepeltek. A táncegyütteseknél is, ugyanúgy, mint a színjátszó csoportoknál, ritkán találkozunk öncélúsággal. Színjátszó csoportjaink az emberábrázolásra, népi táncosaink pedig a szép magyar tánchű tolmácsolására törekednek. A bemutatókon különösen kitűnt a Tolnai Textilgyár tánccsoportjának „Tápéi leánytáncok” című produkciója, a kajdacsi termelőszövetkezet együttesének „helyi táncok” című kompozíciója; igen sikerült volt a hőgyészi görög otthon tánccsoportjának matróztánca és a medinai délszláv nemzetiségű tánccsoport párostánca. Pozitív eredmény tánccsoportjainknál, hogy a helyi anyagok feldolgozását tekintették elsőrendűnek- Ebből tűnik ki tánccsoportjaink kezdeményező szelleme. Népi együtteseinkről nem mondható el ugyanez. Műsoraik régiek, már évekkel ezelőtt tanulták. A csoportok vezetői ötlethiány miatt nem tudják műsoraikat gazdaggá, változatossá tenni. Aránylag a bátaiak „Halászjelenete" volt a legnívósabb. Kiemelkedett a bogyiszlói és alsónyéki népi együttesek műsora, mindkét csoport helyi hagyományokat, szokásokat dolgozott fel. Hiba egyelőre, hogy nem tudják még kellő színvonalon bemutatni játékukat. Az előadás hézagos és darabos. A járási bemutatókig azonban még ki tudják javítani a hiányosságokat. Énekkaraink általában szépen és sikerrel mutatkoztak be. A régi már patinás énekkarok közül a bátaszéki MÁV, a dunaföldvári, a dombóvári és a szekszárdi énekkarok a tőlük megszokott stílusban szerepeltek. Jól sikerült a közelmúltban alakult paksi, faddi, várdombi és a kocsolai énekkarok bemutatkozása. Az énekkarok műsorában népdalok, mozgalmi indulók és klasszikus művek is szerepeltek. A tolnai bemutatón hatalmas sikere volt a nemrégen újjáalakult mözsi énekkarnak. Előadásával azt a reményt keltette, hogy pár hónap múlva ismét az ország legjobb falusi kórusai közé fog tartozni. A 80 tagú tolnai úttörőkórus megyénk legjobb úttörő kórusa. Zenekar igen keveset szerepelt a bemutatókon. Fejlődést inkább az úttörő zenekarok értek el, a bátaszéki, a pincehelyi vonós, a kocsolai és a hőgyészi fúvószenekarok. Műsoraikban találkoztunk helyileg gyűjtött és hangszerelt népdalokkal is, noha szakember hiányában sok nehézséggel kellett megküzdeniök, mégis vállalkoztak a megoldásra és az eredmény tanúsága szerint sikeresen. Egyéni szólószám több, mint 60 szerepelt a bemutatókon. Leginkább szavalat, ének, zene és táncszólószámok szerepeltek. Mese, vagy felolvasás mindössze 10 volt. A szólószámoknál még gyakran találkozunk öncélú törekvéssel, de a járási bemutatóig még ezen is lehet segíteni. A körzeti bemutatók azt is megmutatták, hogy mezőgazdasági szocialista szektoraink kultúrcsoportjainál javult a minőségi munka és egyre fejlődnek ezek a csoportok is. Különösen jól szerepeltek a bemutatókon a kajdacsi termelőszövetkezet, a madocsai Igazság tsz csoportja és a biritói állami gazdaság. Megyénk művészeti vezetői április első felében értekezleten tárgyalják meg a körzeti bemutatók tapasztalatait, részleteiben is és az értékelés alapján fognak hozzá a járási bemutatók sikeres előkészítéséhez, majd megrendezéséhez. Munkában a nagyszékelyi Dózsa Képe tsz tagjai A nagyszékelyi Dózsa Népe tsz udvarán már a kora reggeli órákban gyülekeznek a munkacsapatok, brigádok. Mindezt megelőzően az istállókban hajnali órákban etetnek a fogatosok. Amikor elérkezik az indulás ideje, vígan hagyják el a tsz udvarát a fogatok. A határban éjjel-nappal szántanak a traktorok, mert bizony van mit szántani, az őszről maradt bőven szántatlan, meg a tavaszi szántást is főképpen a gépeknek kell elvégezni. A ragyogó napsütésben, mosolygó arcokkal, sokszor nótával, élénk beszélgetéssel mennek a vetőgép után a fiatalok, idősebbek. Sokfajta mag kerül a földbe. Első a tavasz búza, s így sorban a zab, árpa, bükköny, borsó, s még sokfajta magot vetnek. A vetés mellett nem feledkeznek meg az őszi kalászosok ápolásáról sem. Eddig mintegy 400 hold őszi vetésen végeztél el a fejtrágyázást. Mindezeket a munkákat a 10 napos munkaterv alapjára végezték, melyet a brigádvezetők és munkacsapatvezetők közösen dolgoztak 3:1 a tsz vezetőségével. A terv kidolgozásánál több tagot is bevontak és véleményüket kérték a terv elkészítésénél. A brigádok közül a Baka János növénytermesztő brigádja halad az élen. A másik két brigád sem marad le mögötte, s így tej fej mellett haladnak a munkában. Az eredményeket az értékelések döntik el, ahol figyelembe veszik a minőségi munkát, __ és majd ősszel az egyes földterületeken elért terméseredményeket. Amíg a határban lázas munka folyik, addig Nagy bácsi, a kiváló sertésgondozó vígan legelteti az anyakocákat a sertésfiaztató előtt. Néha be-betekint a kutricákba, ahol 21 anyakocának 203 malac kárja visít, szunyókát felváltva, a szalma alatt. így telnek el munkával a hosszú tavaszi napok és minden nappal közelebb kerülnek az új termés eléréséhez, a kormány Programm megvalósításához. f (■ HÍREK A MEGYÉBŐL A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: Termelő szőlfittaloiÉ túlteljesítették a tavaszira vetéstervet Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége az ősszel kenyérgabbonából is teljesítette vetéstervét. De mivel megyei viszonylatban többezer hold kenyérgabonával kevesebbet vetettünk az előírásnál, így szükségessé vált, hogy megyénk termelőszövetkezetei is vessenek tavaszbúzát. A tavaszbúza vetéstervvel kapcsolatban Csőke elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztály agropropagandistája a következőket közli: A 141 önálló III-as típusú termelőszövetkezet összesítve 348,7 százalékra teljesítette tavaszbúza vetéstervét. Több termelőszövetkezet van, ahol terven felül is vetettek tavaszi búzát. Ilyen például a szakadáti Aranykalász, ahol az előírt 10 hala helyett 20 holdat vetetek. A györiki Vörös Csillag termelőszövetkezetben az előírt 25 hold helyett 52 holdat vetettek be tavaszbúzával. Továbbá megyénk 91 II-es típusú termelőcsoportja is befejezte a tavaszbúza vetését. Itt is túlteljesítés mutatkozik, amely pontosan 140 százalék, összességében termetőszövetkezeteink 1016 hold tavaszbúzát vetettek. Vetnek a zombai gazdák A zombai tanácselnök irodájába esténként vagy a kora reggeli órákban egy kis beszélgetésre térnek be a gazdák. Bejelentik, hogy ezt, meg azt elvetették, vagy mennek vetni. A termelőszövetkezetek elnökei is minden eredményről értesítik a tanácsot, mint egy gépezet, úgy működnek. De az eredmény sem marad el. A határban csaknem egymást érik a kocsik, vetőgépeik. Vetnek a gazdák: Rápóti István 1200 öl tavaszbúzát, Pere István 1000 ölet, Fazekas Márkus 1200 ölet így lehetne sorolni, akik már elvetették és akik vetnek. Nem akar egyik gazda se lemaradni a másiktól. Ezt tartja Faragó Menyhért is, meg János Vilmos, amikor felülnek a kocsira, amikor a tanács elé érnek, betekintenek az albliakon, hogy lássák, a tanácsnál, vetni mennek ők is. Az adóba fizetett forintokat is visszaadja az állam A kormányprogramja jelentősen megkönnyítette dolgozó parasztságunk állama iránti kötelezettségének teljesítését. Ezt érzik a paksi gazdák is, akik felismerték a határozat jelentőségét és érzik azt a nagy segítségét, amelyet az állam nyújt a termelőknek. Hirczi János tanácstag ezért kereste fel a tanács adóügyi és begyűjtési osztályát. Rendezte 1953 évről fennmaradt hátralékát, kifizette I. negyedévi adóját és egész évi szarvasmarha beadási kötelezettségének is eleget tett. Példáját több gazda követte. A paksi tanács jó munkájának eredménye az is, hogy megérttették a gazdákkal az adófizetés jelentőségét, szemléltető képekkel mutatták be Paks község mit kapott az államtól: a műút, a hajóállomás, az iskola és az épülőben lévő összekötő vasút mind-mind azokból a forintokból van, melyeiket az adófizetésből visszaad az állam a dolgozóknak. Mr soil Öt hold tavaszbúza terven felül A sárszentlőrinci dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a tavaszi munkákhoz. Különösen a tavaszbúza vetés terén értek el komoly eredményeket. A községben van több olyan gazda, aki tavaszbúza vetéstervét túlteljesítette. Ilyen dolgozó paraszt például Mecseki János 5 holdas, aki a még hiányzó 200 öl kenyérgabona vetése helyett 600 öl tavaszbúzát vetett, vagy Patai József, aki őszi gabona vetéstervét teljesítette és tavaszbúzából terven felül 1 holdat vetett. De nemcsak az egyénileg termelők lelkesedését láthatjuk Sárszentlőrincen, hanem a termelőszövetkezetek lendületes munkája is komoly eredményeket hozott.. A termelőszövetkezetek közül a Kossuth termelőszövetkezet halad élen a vetésben. Tervén felül 5 hold tavaszbúzát vetett és emellett az árpa, zab, mák és lencse vetését is befejezte. A Táncsics termelőszövetkezetben is komoly eredmények vannak. Terven felül ők is 5 hold tavaszbúzát vetettek azzal a céllal, hogy több kenyérgabona vetésterületük legyen. Úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyéni gazdák lelkes munkájukkal és a magasabb terméseredmény elérésével harcolnak a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának megvalósításáért. Gyönyörűen zsüklel a pallni tangazdaság tavaszi árpája A palánki tangazdaságban jól megszervezték a tavaszi munkát. Amint rá lehetett menni a földre, azonnal megkezdték a vetést. A korai vetés eredménye: 77 holdon gyönyörűen zöldes a tavaszi árpájuk. De nem maradtak el a többi korai vetéssel sem. Hétfőn estére befejezték a borsóvetést 50, zabot 43, zabosbükkönyt 16 holdon és elültették a magnak való dugványrépát is. (MTI) A tamási földművesszövetkezet fejlődése: amíg 13-ról 1800-ra emelkedett a taglétszám A felszabadulás silán Tamásiban is, mint az ország minden részén, megtörtént a földosztás. A Tamásihoz tartozó Kecsege-, Martincs- és a Fornád-pusztai, valamint a szőlőhegyi új gazdáknak azonban hiányzott az igavonó és a gazdasági felszerelés. Ekkor történt, hogy 13 dolgozó paraszt megalakította a földművesszövetkezetet, hogy a közös problémákat együtt könnyebben megoldják. M. Kovács József, egyik alapító tag így emlékszik vissza ezekre az időkre: — Mind a 13-an bevittünk 50— 50 kiló kukoricát s ez volt a szövetkezet vagyona. Az uradalmakból 4 használhatatlan traktort, 4 cséplőgépet és egy darálót szedtünk össze. A gépeket kijavíttattuk, és munkába állítottuk. Később kölcsönt is kaptunk és bognár- valamint kovácsműhelyt létesítettünk. A földművesszövetkezet egyre többet tett a dolgozó parasztságért és egyre jobban kivívta azok bizalmát. Amikor a kezdet kezdetén még 140 forintos részjegyek voltak (ma 50 Ft egy részjegy) ez az összeg nagy megterhelést jelentett egy-egy dolgozó parasztnak. Tamásiban rugalmasan oldották meg ezt a kérdést és nem egyszer kocsifuvarral, vagy más munkával számolták el a részjegyet. A Tamási földművesszövetkezet fejlődésében és megszilárdításában nem kis részük van azoknak, akik a legnehezebb időszakban, mint vezetőségi tagok fáradságot nem ismerve harcoltak a szövetkezetért. A tamásiak nem felejtették el, hogy Lajkovics Józsefné, Rajkai Lászlóné és Szabó Mihályné például 5 kilométernyi távolságról erdőn, mezőn keresztül, esőben, sárban hetenként bejártak a vezetőségi ülésekre és jó felvilágosító munkájukkal csoportosan szervezték a dolgozó parasztokat a szövetkezetbe. Később, amikor Reith Sándor szar tácsüzletével belépett a földművesszövetkezetbe, megnyílt Tamásiban az első földművesszövetkezeti vegyesbolt. Első azért, mert ma már a nagy textil-szaküzlet, vasszaküzlet és vegyesbolt mellett két éttermet, 3 vendéglőt és egy cukrászdát is magáénak vall a földművesszövetkezet, s még ez évben új áruházat létesítenek. A Vídművesszövetkezet kor6al*ban sokszázféle bőséges áru között válogathatnak a vevők. Egy-egy bolt 30.000 itől 120.000 forintig forgalmaz havonta. A tamási földművesszövetkezet 1945-től napjainkig hosszú és küzdelmes utat tett meg, amíg erős tömegszervezetté fejlődött, amíg 13 tagról 1.800-ra emelkedett a létszám és a 6 és fél mázsa kukoricából több millió forint értékű vagyonuk lett. Ari Róza