Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
1955. JANTÁR 9. Az új tervéf első napjai a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár a múlt évben sorcesser pár cipővel maradt adósa az országnak, nem teljestette éves tervét. Komoly bajok voltak az üzemből kikerülő cipők minőségével is. Éppen ezért nem volt könnyű feladat úgy felkészülni az új esztendőre, hogy most már az első napok is jól sikerüljenek, nehogy megint annyi adósság gyűljön össze az év végére, mint tavaly. • A felkészülés sikerült. Sokat segített ebben a dolgozók versenylendülete, a dolgozók felajánlásai. Bár az új esztendő első napjaiban még néhány tized százaléknyi lemaradás van a mennyiségi tervtől, de annál jobban áll az üzem a minőségi tervek teljesítésével. Nem eredménytelenül adta ki az üzem vezetősége, pártszervezete és szakszervezete az ,,arccal a minőség felé“ jelszót. A dolgozók gondosan vigyáznak arra, hogy minél több elsőosztályú minőségű áru jusson az üzletekbe. Az előírás szerint az üzemnek 80 százalékban kell műszaki hiba mentes cipőt gyártani, ezzel szemben az év első három napjában 87 százalék ez az arány. Az aljaüzemi futószalagok már az első napokban elérték, sőt túl is haladták a 90 százalékot. A „Béke“ kör az első napon, hétfőn 03.4 százalékban gyártott műszaki hibamentes cipőt. Szerdára már felzárkóztak a többi körök is. A „Szabadság“-kör 90.7, a „Petőfi 90.5, a „Béke“-kör 90.1 százalékos eredményt ért el. A terveit, teljesítéséért, a minőség javításáért folyó harcban az élen járnak a gyár sztahanovistái, régi tapasztalt munkásai. Olyanok, mint Landherr Mária kétszeres sztahanovista fejtűző, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, aki hétfőn még „csak 137 százalékot ért el, de kedden, szerdán, és csütörtökön az eredménye már 156 százalék volt. A minőség terén 100 százalékos munikát végzett. Vértes Mihály orrfoglaló (evikkoló) szintén büszke rá, hogy állandóan jó minőségű munkát végez. — „Amióta a minőségi prémium fennáll, én még egyszer sem maradtam ki belőle" mondja. — És tényleg, minden hónapban a rendes fizetésén felül 300—350 forintot kap minőségi prémiumként. Vértes elvtárs mindig „előre van“ a munkával, néha egy-két lépést is kell tennie visszafelé a szalagnál a munkadarabért annyira gyorsan jár a keze a jó minőségi munka mellett. „Csak az a hiba, hogy a szalag megköt a mennyiségnél, többet is tudnék csinálni" — mondja. És tényleg, hétfőn és kedden, az év első két munkanapján egyik társuk, Dauth Tibor beteg volt. Komoly fennakadást jelentett volna, ez a munkáiban, hiszen a futószalag ekkor működhetik jól, ha ott minden munkás a helyén van. Vértes Mihály és Tóth József elvállalták, hogy ketten pótolják a beteg Dauth Tibort, elvégzik az ő munkáját is. „Jó jel ez s 7. éves terv szempontjából, — mondja Vértes elvtárs — hogy az első napokat ilyen jól kezeltük. Biztos, hogy nem lesz hiba az év hátralévő részében sem, így lesz jobb életünk nekünk is, meg azoknak is, akiik várják a mi gyárunkból kikerülő cipőket“. Közel 100 ezer forintos beruházással korszerűsítik a Paksi Téglagyárat Még néhány nap és a Paksi Téglagyárban is befejeződik a téglaégetés. Nem azért, mintha nem lenne még mit kiégetniük, hanem azért, mert az 5 éves tervben oly gazdag, nagyarányú beruházásokat most újabb egészíti ki. A Kellerszárítók, felvonók, teljesen új géppark, kibővített sínhálózat, munkáslakás és fürdő létesítése után a közeli napokban a régi kemence átalakítását kezdik meg. Az eddigi többmillió forint beruházás után ismét mintegy 100.000 forintot fordít államunk az üzem további korszerűsítésére. Idős Gulyás Lajos égető véleménye szerint a Paksi Téglagyár kemencéje legalább 70 éves, de az is lehet, hogy ennél jóval több. Ez a kemence nem alkalmas arra, hogy a Duvanov égetési módszert alkalmazzák, de a minőségi munka gátlójává is lett a kemence rossz állapota. Éppen ezért örömmel fogadták az üzem dolgozói az újabb beruházás hírét. Gosztonyi János műszaki vezető, főmérnök az átalakítási munkákkal kapcsolatban a következőket mondotta: “ Ezzel a munkával egy régóta megvalósításra váró feladatot oldunk meg. Jelentősen javulni fog a gyártmányok minősége, de mintegy 10 százalékkal sikerül növelni a kemence befogadóképességét is. A kemence dolgozói sokszor 40—-50 fokos hőségben voltak kénytelenek dolgozni, a javítási munkáik után lényegesen kevesebbet fognak szenvedni a nagy melegtől, mert mintegy 10 fokkal sikerül csökkenteni a kemence hőmérsékletét. 11 es földi hírek . Az eheti filmhíradó riportot közöl a komáromi vasúti híd, a Barátság hídjának felavatásáról. Elviszi a nézőt az V. magyar képzőművészeti kiállításra. Bemutatja azokat a Győr-Sopron megyei dolgozó parasztokat, akiket népi demokráciánk megjutalmazott, mert győztesként kerültek ki a begyűjtési versenyből. * * i Az élelmezési ipar egyes ágazataiban, de legfőképpen a sütőiparban, igen keívés a szakmunkás. Ez akadályozza a termelést és a készítmények minőségének javítását is. Az élelmezési szakmunkások, technikusok neveléséről ;a múlt év óta az élelmiszeripari minisztérium gondoskodik,. Vidéken, Nagykőrösön és Sátoraljaújhelyen csaknem ötszázan tanulnak. Közülük az idén már sokan elfoglalják helyüket az iparban. Az élelmiszeripari minisztérium oktatási osztálya a dolgozók idősebb korosztályának szakmai fejlődését is lehetővé teszi. Ebben az évben a sütő-, az édes-, a szesz-, a hús-, a növényolaj-, a tej, a cukor- és a söriparban több mint negyven szakmunkásképző és továbbképző tanfolyamot szervez, NAPLÓ7 Ideiglenesen szünetel a Budapestről induló távolsági autóbuszok forgalma vállalat A közlekedés és postaügyi minisztérium autóközlekedési főigazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy a péntek délelőtt kezdődött ólmos eső miatt az utak anyira jegessé és csúszóssá váltak, hogy az összeg Budapestről kiinduló távolsági autóbuszjáratok forgalmát az útviszonyok megjavulásáig szüneteltetni kell. A vidéki járatok utasai utazás előtt minden esetben kérjenek felvilágosítást az illetékes autóközlekedési tól. A bányász és munkásszállító járatok forgalmát a lehetőség szerint biztosítják. A közlekedési és postaügyi minisztérium felkéri a helyi tanácsok illetékes szerveit, hogy a jeges útszakaszokat sorakoztassák a gépkocsiforgalom zavartalan fenntartása érdekében. A távolsági autóbuszforgalom újbóli megindításáról az utazóközönséget a sajtó és a rádió útján értesítik majd. NÉMETH LÁSZLÓ: BŰN. A harmincas években egy falusi fiú Pestre menekült az otthoni nyomor elől, munkát keres, egzisztenciát akar teremteni. Nővérétől vár segítséget, anki cselédként szolgál Pesten. Hiába akar azonban elhelyezkedni, még alkalmi munkát sem kap. Nővére csupán azzal tudja segíteni, amit gazdáitól lop. A regény második felében a fiú sorsa egy értelmiségi házaspáréhoz csatlakozik. Az író a magyar értelmiség kiúttalanságát rajzolja meg regényében. A férfi barátságot akar kötni a parasztfiúval, szociális elképzelések szerint akarja megváltoztatni a világot, de ez természetszerűen nem sikerülhet. A kor irodalmában szinte egyedülálló őszinteséggel világítja meg az író a parasztság és az értelmiség viszonyát. RÖPÜLJ PAVA, RÖPÜLJ: A legszebb magyar népballadák gyűjteménye. A nagy anyag összeválogatása szinte minden jelentősebb, s ma már jórészt hozzáférhetetlen népköltési kiadvány és kéziratos gyűjtemény figyelembevételével történt. A legköltőibb, legjellegzetesebb népi epikus szövegeket foglalja magában, az egyes balladákat több változatukkal együtt. A bevezető tanulmányokat Csanádi Imre és Vargyas Lajos írták. OROSZ NÉPMESÉK Az orosz népmesekincs legszebb gyöngyszemeinek gyűjteménye. A nagy népmese hősök dicsőségét zengő mesék mellett a szegényeknek a gazdagokkal vívott harcairól szóló történeteket, a zsugoriságot, az iszákosiságot, a lustaságot, a veszekedő természetet, a pletykát , emberi hibákat ostorozó népmeséket is találunk a kötetben. Nem hiányzik a gyűjteményből az aesopusi oktató és szatirikus állatmese sem. SZÁZ SZERELMES VERS. Ez az antológia az orosz és szovjet költészet száz gyöngyszemét fűzi egybe. Az első részben a nagy orosz klasszikusok: Puskin, Tyutcsev, Lermontov, Nyekraszov legszebb Urai költeményei, a klasszikus orosz szerelmi líra legnépszerűbb alkotásai szerepelnek. A gyűjtemény második fele a századforduló modern lírikusaitól, majd Jeszenyintől, Bioktól és Majakovszkijtól, tehát azoktól a költőktől közöl verseket, akik a régi iskolából nőttek át az új korszakba Őket követik a vérbeli szovjet lírikusok közül azok, akik a szerelmi lírát gazdagították műveikkel. HÍREK 2x2 néha 16! Igen sokan tolongtak naponta a szekszárdi Garay filmszínház előtt az elmúlt héten, mert szerettek volna tudomást szerezni arról, hogyan lehet „2x2 néha 5”. Sokan megtudták ezt. Én azonban nem jutottam mozijegyhez. Éppen ezért én szerencsésebbnek mondhatom magamat, mint azok akik a jegypénztárnál jegyet válthattak, mert olyat tudtam meg, hogy nem 5 a 2x2, hanem 16! Ez így , igaz! A szekszárdi népbüffében vacsoráztat, amikor egy ismerősöm arról panaszkodott, hogy ő is szerette volna megtekinteni a filmet, de nem kapott jegyet. Szerettem volna megvigasztalni őt azzal, hogy én is ugyanígy jártam, de abban a pillanatban egy 40 év körüli asszony a fülembe súgta: — Nekem van két darab jegyem, kell? — Igen! Milyen szerencse, hogy vannak olyanok is, akik nem akarják megtekinteni a nagysikerű magyar filmet! — Hova szól a jegy? — A második helyre. Nem gondolkodtam sokáig, fizetni akartam, s ekkor... — Kérem kevés a két jegyért a 460 forint. — Miért? — Mert ennek a két jegynek ára 16 forint. Nem vettem meg a jegyet a Szekszárdon is már megjelent üzértől, inkább nem néztem meg a filmet. Elhatároztam, hogy nem a jegyüzérek „jószívűségére” hanem a filmszínház vezetőire bízom, hogy — a filmet visszahozva — megnézhessem a 2x2 néha 5 című nagysikerű filmet. B. J. — A fácánkerti tanácstagok a község-politikai munkatervén dolgoztak. A tervben szerepel többek között a falu utcáinak gyümölcsfákkal történő fásítása. A fásítási munkát a község DISZ.fiataljai és az úttörők végzik, társadalmi munkával. — A dombóvári járás nyolc községében és tizenkét termelőszövetkezetében húsz szakképzett agronomus segíti a mezőgazdasági termelést. — A kurdi Dózsa Népe termelőszövetkezet tagságának az elmúlt évben szép jövedelmet hozott a kertészet. A jó eredményeken felbuzdulva a tagok elhatározták, hogy az idén a tél folyamán módosítják az öntözőberendezést és üvegházat is építetnek, melynek megvalósításához már hozzá is fogtak. — Magyarkeszimég megalakult a Gazdakör. A helyiség belsős berendezése még ugyan hiányos, de a lelkesedés ezt az akadályt is elhárítja útjából. A tanácstól kapott fáiból, társadalmi munkával készítik el a berendezési tárgyakat a gazdák. Már a tervet is elkészítették, hogyan alakítják ki az életet a gazdakörön belül. Úgy tervezik, társadalmi és ismeretterjesztő előadásokat és szakmai vitákat szerveznek a tél folyamán. —eregszemcsén ezideig GS4 vágási engedélyt adtak ki a termelőknek. Ez a szám azt jelenti, hogy a község gazdáinak fele vágott sertést. Igen örvendetes, hogy a vágási átlagsúly 160 kilóra emelkedett. Legtöbb gazdánál, már a jövő évi hízó is az ólban áll. Leveleink nyomában Öcsény község dolgozói nevében Molnár István tanító és Farkas László V. B. elnök levelet intézett szerkesztőségünkhöz, a vasútállomás várótermének bővítése, illetve a világítási nehézségek megszüntetése érdekében. Az Államvasutak Pécsi Igazgatósága egyetért a panaszosokkal s a váróterem bővítésére hitelbővítést kért a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól. A panaszolt világítási nehézségek megszűntetése is programba van véve, melynek magvalósítására február hónapban kerül sor. * Kolib József házaszéki levelezőnk azt panaszolta levelében, hogy a Petőfi tsz tagsága többszöri sürgetésre sem kapta meg a helyi földművesszövetkezettel járó 1.400 forintnyi szántási díjat. A Földművesszövetkezetek Tolnamegyei Felvásárlási Igazgatósága szerkesztőségünk kérésére felülvizsgálta a panaszt, és intézkedett. Azóta a termelőszövetkezet tagsága már megkapta jogos követelését, az 1.400 forintot. * Lapunk december 29-i számában képes cikkben bíráltuk a Szekszárdi Sütőipari Vállalatot. A bírálat eredménnyel járt, a Sütőipari Vállalatnál azóta nagyobb gondot fordítanak a sütemény minőségére. A formátlan és kisebb súlyú süteményeket külön válogatják és morzsának dolgozzák fel.* Nem volt eredménytelen a „Bartina utcai lakosok szerenádja" sem, melyet a Szekszárdi Vízműveknek adtak. A bíráló cikk nyomán minden nap bőséges a vízellátás — bár néha gyanús sárgás színű — azonban ez nem csak a Bartina utcai lakosok panasza, hanem időközönként ez a város bármelyik részén előfordul. Ezen a téren van még tennivaló. SÉTÁLGATTAM az elmúlt napokban, néztem, figyeltem az új világ létesítményeit, melyek átváltoztatják az emberek életét, melyek segítik az élet könnyebb viselését. Őseink, a régi szekszárdi magyarok megütköznének azon, amit a Kadarkautcai 194 méter hosszú pince mélyén látnának, vagy ha hallanák Balázs János bácsi tervét, de szokatlan számukra az is, hogy a Csillag, a vén táltos talpraállításáért köszönöm szépennel is lehet fizetni, vagy az, hogy hajdanában ahol búzát, árpát, ringatott a szél, ma hatalmas épületek emelkednek és a telt kalászok helyett gépek dübörgését viszi a szél. Jöjj hát velem, járjuk együtt a város peremét. Nézd, csodáld a ma vívmányait, melyek nélkül fejlődésünk csigatempóval haladna. Add kezed, nézzük meg együtt, hogy milyen élet folyik a föld alatt. A 194 MÉTER hosszúságú pince több ágazatra oszlik. A szekszárdi vörösbort tartalmazó hordókat ne keresd, látod a vas állványokról hatalmas kerek sajtok köszöntének mosolyogva. Tehát a sajtérlelő pincében vagyunk. Kellemes, enyhe az időjárás idelent. Tudod ez is az érleléshez szükséges. Ne is kérdezd, elmondom neked, hogy ebben a pincében a Trappista, Dvéri, Eidámi, Pannónia sajtok 6 héttől 3 hónapig lakójuk a földalatti városnak. Innen kerülnek az ország minden részébe, sőt az országhatáron túlra is. 40—50, sőt több ezer kerek, tégla és henger alakú sajt kezelése folyik itt. Elmondom azt is, amit Hász Istvántól az üzemvezetőtől hallottam. Bevezetik a paraffin-olajos érlelést. Parafin-olajba helyezik el a sajtot, úgy, hogy annak minden oldalát egyenlően borítja az be. Ezzel az eljárással, az üzem dolgozóinak munkája könnyül meg. Itt, ezen az úgynevezett pincesípon, azelőtt kézi erővel húzták fel kiskocsikon a sajtot. Most lift épül. Kellemes volt itt a föld mélyén, de azért jobb a friss, szabad levegőn. Jöjj, menjünk a hegyre, látogassuk meg Balázs János bácsit, aki a villányi szőlészet szekszárdi részlegének szakirányítója. Ugye csodálkozol a tervek hallatán. Látod, te akkor hajdanában sokat dolgoztál a szőlődben, koratavasztól, késő őszig, be- és kiskapáltaa azt. Mi unokák, már könnyítőnk a szőlőmunkán. Ez a 96 holdas szőlészet idővel teljesen újjá fog alakulni. Fokozatosan forgatják fel az egész területet. Az újonnan telepített szőlő, megkönnyíti a művelést. A tőke sorokat 120, a tőkéket 100 centiméter távolságra ültetik Ez lehetővé teszi a szőlőművelés gépesítését. Az új telepítés kisebb, negyedhektáros parcellákból fog állni. A parcellákat egymástól út választja el. UGYE SZÉP INNEN a hegytetőről a város? Látod ott azt a fekete pontot? Az a csatári téglagyár. Erre emlékszel,, a te idődben is megvolt, de nem ilyen formáiban mint ma. Hosszú az út, de megéri, hogy megmutassam neked. Kihűlt a vén kémény, hatalmas torka nem ontja a füstöt. Látod ezeket a kisvasúti síneket, most rakták le. Ezen hordják majd az égetésre kerülő és a kiégett téglákat Ez a kisvasút behálózza az egész téglagyár területét. Még csak a gépet akarom megmutatni, a téglaprést. A gép 15.000 darab téglát présel egy nap alatt. Ez csak egy gép a ma vívmányai közül. Majd akkor csodálkozol, ha a gépek hazájába érünk. Jaj neked földi halandó, ki gyanútlanul lépsz a hatalmas csarnokba, hagyj fel minden reménnyel, mert a gépdübörgéstől saját szavadat sem hallod. Figyelj! Megpróbálom túlharsogni a gépek zaját. 1951-ben Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító elnevezéssel alakult át, az egykori ÁMG. javítóműhely. 1952-ben kerültek a város peremére. Nem kell magyaráznom, láthatod a rengeteg gépet. Hengerfúró, maró, gyalugép, esztergapad, mind megannyi vívmánya a technikának. ÉPÜL, SZÉPÜL A VÁROS pereme. Látod, ott lerakták már a perem új házainak alapját. Tíz családi ház épül itt. Idejönnek azok a szakmunkások, akik az előbb látott gépeken javítják, majd a traktorok százait. Álljunk meg még egy pillanatra. Itt van az állatorvosi rendelő. Idehozzák a város parasztijai, de a megye minden részéről, a műtétre szoruló állatokat. Még kicsi az épület, kevés beteg állatot tudnak befogadni. A város peremének ez a része is ki fog épültei. Leköveziik a Berzsenyi utcát, az utca folytatásában fog épülni az új épületszárny, ahol a lovakat, teheneket és külön a malacokat, juhokat helyezik el. A város peremén jártunk, kicsit hosszúra nyúlt a séta, de érdemes volt. Pér év múlva, még szebb lesz a város pereme Ugye, akkor ismét elkísérsz? B, B, fi munkásáruló vom Hall ismét a szakszervezetben Hamburg (ADN) A munkásáruló Hans vom Hoff a szakszervezeti vezetőség határozatának értelmében ismét hivatalos tagja lett a kereskedelmi banik és biztosítási alkalmazottak szakszervezetének. A szakszervezet jobboldali vezetői ezzel a határozatukkal nyíltan elárulták Nyugatnémetország hatmillió szakszervezeti tagját, akiknek akarata szerint vom Iloffot 1952 októberében felmentették elnöki tisztsége alól és 1953 augusztusában kizárták a szakszervezetből. Vom Hoff az elmúlt év októberében a düsseldorfi bíróság előtt beismerte, hogy 1943-ban három szakszervezeti funkcionárust szolgáltatott ki a dortmundi Gestapo-nak. Vom Hoff ezáltal megerősítette a Neues (A. S.) Deutschland 1953. április elsejei Cikkét, amelyben Vom Hoff által sajátkezűleg aláírt és a Gestaponak címzett feljelentések fényképmásolatát is közölték. *