Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

1955. JANT­ÁR 9. Az új tervéf első napjai a Bonyhádi C­i­pőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár a m­ú­lt évben sorcesser pár cipővel maradt ad­ósa az országnak, nem teljes­tette éves tervét. Komoly ba­j­ok voltak az üzem­ből kikerülő cipők minőségé­vel is. Éppen ezért nem volt könnyű feladat úgy felkészül­ni az új esztendőre, hogy most már az első napok is jól si­kerüljenek, nehogy megint annyi adósság­­­ gyűljön össze az év végére, mint tavaly. • A­ felkészülés­­ sikerült. So­­kat segített ebben a dolgozók versenylendülete, a dolgozók felajánlásai. Bár az új eszten­dő első napjaiban még néhány tized százaléknyi lemaradás van a mennyiségi tervtől, de ann­ál jobban áll­­ az üzem a mi­nőségi tervek teljesítésével. Nem eredménytelenül adta ki az üzem vezetősége, pártszer­vezete és szakszervezete az ,,arccal a minőség felé“ jelszót. A dolgozók gondosan vigyáz­nak arra, hogy minél több elsőosztályú minőségű áru jus­­son az üzletekbe. Az előírás szerint az üzem­nek 80 százalékban kell mű­szaki hiba mentes cipőt gyár­tani, ezzel szemben az év első három napjában 87 szá­­zalék ez az arány. Az aljaüzemi futószalagok már az első napokban elérték, sőt túl is haladták a 90 százalé­kot. A „Béke“ kör az első na­pon, hétf­őn 03.4 százalékban gyártott műszaki hiba­mentes cipőt. Szerdára már felzárkóz­tak a többi körök is. A „Sza­badság“-kör 90.7, a „Petőfi 90.5, a „Béke“-kör 90.1 száza­lékos eredményt ért el. A terveit, teljesítéséért, a minőség javításáért folyó harcban az élen járnak a gyár sztahanovistái, régi tapasztalt munkásai. Olyanok, min­t Landherr Mária kétszeres sztahanovista fejtűző, a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója­, aki hétfőn még „csak­ 137 százalékot ért el, de kedden, szerdán, és csütör­tökön az eredménye már 156 százalék volt. A minőség terén 100 százalé­­kos munikát végzett. Vértes Mihály orr­foglaló (evikkoló) szintén büszke rá, hogy állan­dóan jó minőségű munkát vé­gez. — „Amióta a minőségi prémium fennáll, én még egy­szer sem maradtam ki belő­le" mondja. — És tényleg, minden hónapban a rendes fi­­­zetésén felül 300—350 forintot kap minőségi prémiumként. Vértes elvtárs mindig „elő­re van“­ a munkával, néha egy-két lépést is kell tennie visszafelé a szalagnál a mun­kadarabért annyira gyorsan jár a keze a jó minőségi mun­­ka mellett. „Csak az a hiba, hogy a szalag megköt a m­­en­­­nyiségnél, többet is tudnék csi­nálni" — mondja. És tényleg, hétfőn és kedden, az év első­­ két munkanapján egyik társuk, Dauth Tibor beteg volt. Ko­moly fennakadást jelentett volna, ez a munkáiban, hiszen a futószalag ekkor működhe­tik jól, ha ott minden munkás a helyén van. Vértes Mihály és Tóth Jó­zsef elvállalták, hogy ketten pótolják a beteg Dauth Ti­bort, elvégzik az ő munká­ját is. „Jó jel ez s­ 7. éves­­ terv szem­pontjából, — mondja Vértes elvtárs — hogy az első napo­kat ilyen jól kezeltük. Biztos, hogy nem lesz hiba az év hát­­ralévő részében sem, így lesz jobb életünk n­ekünk is, meg azoknak is, akiik várják a mi gyárunkból kikerülő cipőket“. Közel 100 ezer forintos beruházással korszerűsítik a Paksi Téglagyárat Még néhány nap és a Paksi Téglagyárban is befejeződik a téglaégetés. Nem azért, mintha nem lenne még mit kiégetniük, hanem azért, mert az 5 éves tervben oly gazdag, nagy­arányú beruházásokat most újabb egészíti ki. A Keller­­szárítók, felvonók, teljesen új géppark, kibővített sínhálózat, munkáslakás és fürdő létesí­tése után a közeli napokban a régi kemence átalakítását kezdik meg. Az eddigi több­­millió forint beruházás után ismét mintegy 100.000 forintot fordít államunk az üzem to­vábbi korszerűsítésére. Idős Gulyás Lajos égető véleménye szerint a Paksi Téglagyár kemencéje legalább 70 éves, de az is lehet, hogy ennél jóval több. Ez a kemen­ce nem alkalmas arra, hogy a Duvanov égetési módszert a­l­kalmazzák, de a minőségi munka gátlójává is lett a ke­mence rossz állapota. Éppen ezért örömmel fogadták az üzem dolgozói az újabb be­ruházás hírét. Gosztonyi János műszaki vezető, főmérnök az átalakí­tási munkákkal kapcsolatban a következőket mondotta: “ Ezzel a munkával egy régóta megvalósításra váró feladatot oldunk meg. Jelentősen javul­ni fog a gyártmányok minő­sége, de mintegy 10 százalék­kal sikerül növelni a kemence befogadóképességét is. A kemence dolgozói sokszor 40—-50 fokos hőségben voltak kénytelenek dolgozni, a javítá­si munkáik után lényegesen ke­­vesebbet fognak szenvedni a nagy melegtől, mert mintegy 10 fokkal sikerül csökkenteni a kemence hőmérsékletét. 11 es földi h­írek . Az eheti filmhíradó riportot közöl a komáromi vasúti híd, a Barátság­ hídjának felavatá­sáról. Elviszi a nézőt az V. magyar képzőművészeti ki­állításra. Bemutatja azokat a Győr-Sopron megyei dolgozó parasztokat, akiket népi de­mokráciánk­ megjutalmazott, mert győztesként kerültek ki a begyűjtési versenyből. * * i Az élelmezési ipar egyes ágazataiban, de legfőképpen a sütőiparban, igen keívés a szakmunkás. Ez akadályozza a termelést és a készítmények minőségének javítását is. Az élelmezési szakmunkások, tech­nikusok neveléséről ;a múlt év óta az élelmiszeripari mi­nisztérium gondoskodik,. Vidé­ken, Nagykőrösön és Sátor­aljaújhelyen csaknem ötszázan tanulnak. Közülük az idén már sokan elfoglalják helyüket az iparban. Az élelmiszeripari minisz­térium oktatási osztálya a dol­gozók idősebb korosztályának szakmai fejlődését is lehetővé teszi. Ebben az évben a sütő-, az édes-, a szesz-, a­­ hús-, a növényolaj-, a tej, a cukor- és a söriparban több mint negyven szakmunkásképző és tovább­képző tanfolyamot s­zervez, NAPLÓ7 Ideiglenesen szünetel a Budapestről induló távolsági autóbuszok forgalma válla­lat­ A közlekedés és posta­ügyi minisztérium autóközlekedési főigazgatósága értesíti az uta­zóközönséget, hogy a péntek délelőtt kezdődött ólmos eső miatt az utak anyira jegessé és csúszóssá váltak, hogy az összeg Budapestről kiinduló távolsági autóbuszjáratok for­­g­al­mát az útviszony­ok meg­ja­vulásáig szüneteltetni kell. A vidéki járatok utasai uta­zás előtt minden esetben kér­jenek felvilágosítást az illeté­kes autóközlekedési tól. A bányász és munkásszál­lí­­tó járatok forgalmát a lehető­ség szerint biztosítják. A köz­lekedési és pos­taügyi minisz­térium felkéri a helyi tanácsok illetékes szerveit, hogy a jeges útszakaszokat sorakoztassák a gépkocsiforgalom zavartalan fenntartása érdekében. A tá­volsági autóbuszforgalom új­bóli megindításáról az utazó­közönséget a sajtó és a rádió útján értesítik majd. NÉMETH LÁSZLÓ: BŰN. A harmincas években egy falusi fiú Pestre menekült az otthoni nyomor elől, munkát keres, egzisztenciát akar te­remteni. Nővérétől vár segít­séget, ank­i cselédként szolgál Pesten. Hiába akar azonban elhelyezkedni, még alkalmi munkát sem kap. Nővére csu­pán azzal tudja segíteni, amit gazdáitól lop. A regény má­sodik felében a fiú sorsa egy értelmiségi házaspáréhoz csat­lakozik. Az író a magyar ér­telmiség kiúttalanságát raj­zolja meg regényében. A férfi­­ barátságot­ akar kötni a parasztfiúval, szociális elkép­zelések szerint akarja megvál­toztatni a világot, de ez ter­mészetszerűen nem sikerülhet. A kor irodalmában szinte egye­dülálló őszinteséggel világítja meg az író a parasztság és az értelmiség viszonyát. RÖPÜLJ PAVA, RÖPÜLJ: A legszebb magyar nép­balladák gyűjteménye. A nagy anyag összeválo­gatása szinte minden jelentősebb, s ma már jórészt hozzáférhetetlen nép­költési kiadvány és kéziratos gyű­j­temény figyelembevételé­vel történt. A legköltőibb, leg­jellegzetesebb népi epikus szö­vegeket foglalja magában, az egyes balladákat több változa­tuk­kal együtt. A bevezető ta­nulmányokat Csanádi Imre és Vargyas Lajos írták. OROSZ NÉPMESÉK Az orosz népmesekincs leg­szebb gyöngyszemeinek gyűj­teménye. A nagy népmese hő­sök dicsőségét zengő mesék mellett a szegényeknek a gaz­dagokkal vívott harcairól szóló történeteket, a zsugoriságot, az iszákosiságot, a lustaságot, a veszekedő természetet, a pletykát , emberi hibákat ostorozó népmeséket is talá­lunk a kötetben. Nem hi­ányzik a gyűjteményből az aesopusi oktató és szatirikus állatmese sem. SZÁZ SZERELMES VERS. Ez az antológia az orosz és szovjet költészet száz gyöngy­szemét fűzi egybe. Az­ első részben a nagy orosz klasszi­kusok: Puskin, Tyutcsev, Ler­montov, Nyekraszov legszebb Urai költeményei, a klasszikus orosz szerelmi líra legnép­szerűbb alkotásai szerepelnek. A gyűjtemény második fele a századforduló modern líriku­saitól, majd Jeszenyintől,­ Biok­tól és Majakovszkijtól, tehát azoktól a költőktől közöl ver­seket, akik a régi iskolából nőttek át az új korszakba Őket követik a vérbeli szov­jet lírikusok közül azok, akik a szerelmi lírát gazdagították műveikkel. H­ÍREK 2x2 néha 16! Igen sokan tolongtak naponta a szekszárdi Garay film­színház előtt az elmúlt héten, mert szerettek volna tudomást szerezni arról, hogyan lehet „2x2 néha 5”. Sokan megtudták ezt. Én azonban nem jutottam mozijegyhez. Éppen ezért én szerencsésebbnek mondhatom magamat, mint azok akik a jegypénztárnál jegyet válthattak, mert olyat tudtam meg, hogy nem 5 a 2x2, hanem 16! Ez így , igaz! A szekszárdi népbüffében vacsoráztat­, amikor egy isme­rősöm arról panaszkodott, hogy ő is szerette volna megtekinte­ni a filmet, de nem kapott jegyet. Szerettem volna megvigasz­talni őt azzal, hogy én is ugyanígy jártam, de abban a pilla­natban egy 40 év körüli asszony a fülembe súgta: — Nekem van két darab jegyem, kell? — Igen! Milyen szerencse, hogy vannak olyanok is, akik nem akarják megtekinteni a nagysikerű magyar filmet! — Hova szól a jegy? — A második helyre. Nem gondolkodtam sokáig, fizetni akartam, s ekkor... — Kérem kevés a két jegyért a 4­60 forint. — Miért? — Mert ennek a két jegynek ára 16 forint. Nem vettem meg a jegyet a Szekszárdon is már megje­lent üzértől, inkább nem néztem meg a filmet. Elhatároztam, hogy nem a jegyüzérek „jószívűségére” hanem a filmszínház vezetőire bízom, hogy — a filmet visszahozva — megnézhes­sem a 2x2 néha 5 című nagysikerű filmet. B. J. — A fácánkerti tanácstagok a község-politikai munka­ter­vén dolgoztak. A tervben szerepel többek között a fa­lu utcái­nak gyümölcsfákkal történő fásítása. A fásítási munkát a köz­ség DISZ.fi­ataljai és az úttörők végzik, társadalmi munkával. — A dombóvári járás nyolc községében és tizenkét terme­lőszövetkezetében húsz szakképzett agronomus segíti a me­zőgazdasági termelést. — A kurdi Dózsa Népe termelőszövetkezet tagságának az elmúlt évben szép jövedelmet hozott a kertészet. A jó eredmé­nyeken felbuzdulva a tagok elhatározták, hogy az idén a tél folyamán módosítják­­ az öntözőberendezést és üvegházat is épí­tetnek, melynek megvalósításához már hozzá is fogtak. — Magyarkeszim­ég megalakult a Gazdakör. A helyiség belsős berendezése még ugyan hiányos, de a­­ lelkesedés ezt az akadályt is elhárítja útjából. A tanácstól kapott fáiból, társa­dalmi munkával készítik el a berendezési tárgyakat a gazdák. Már a tervet is elkészítették, hogyan alakítják k­i az életet a gazdakörön belül. Úgy tervezik, társadalmi és ismeretterjesztő előadásokat és szakmai vit­ák­at szerveznek a tél folyamán. —­eregszemcsén ezideig GS4 vágási engedélyt adtak­ ki a­­ termelőknek. Ez a szám azt jelenti, hogy a község gazdáinak fele vágott sertést. Igen örvendetes, hogy a vágási átlagsúly 160 kilóra emelkedett. Legtöbb gazdánál, már a jövő évi hízó is az ólban áll. Leveleink nyomában Öcsény község dolgozói ne­vében Molnár István tanító és Farkas László V. B. elnök le­velet intézett szerkesztőségünk­höz, a vasútállomás váróter­mének bővítése, ille­tve a világítási nehézségek megszün­tetése érdekében. Az Államvasutak Pécsi Igaz­gatósága egyetért a panaszo­sokkal s a váróterem bővíté­sére hitel­bővítést kért a Köz­lekedés- és Posta­ügyi Minisz­tériumtól. A panaszolt világí­tási nehézségek megszűntetése is programba van véve, mely­nek magvalósítására február hónapban kerül sor. * Kolib József há­zas­zéki leve­lezőnk azt panaszolta levelé­ben, hogy a Petőfi tsz tagsága többszöri sürgetésre sem kap­ta meg a helyi földművesszö­vetkezettel járó 1.400 forint­nyi szántási díjat. A Földműves­szövetkezetek Tolnamegyei Felvásárlási Igaz­gatósága szerkesztőségünk ké­résére felülvizsgálta­ a panaszt, és intézkedett. Azóta a ter­melőszövetkezet tagsága már megkapta jogos követelését, az 1.400 forintot. * Lapunk december 29-i szá­mában képes cikkben bíráltuk a Szekszárdi Sütőipari Válla­latot. A bírálat eredménnyel járt, a Sütőipari Vállalatnál azóta nagyobb gondot fordíta­nak a sütemény minőségére. A formátlan és kisebb súlyú süteményeket külön válogat­ják és morzsának dolgozzák fel.* Nem volt eredménytelen a „Bartina utcai lakosok szere­nádja" sem, melyet a Szek­szárdi Vízműveknek adtak. A bíráló cikk nyomán minden nap bőséges a vízellátás — bár néha gyanús sárgás színű — azonban ez nem csak a Bartina utcai lakosok panasza, hanem időközönként ez a vá­ros bármelyik részén előfor­dul. Ezen a téren van még tennivaló. SÉTÁLGATTAM az elmúlt napokban, néztem, figyeltem az új világ létesítményeit, melyek átváltoztatják az emberek éle­­tét, melyek segítik az élet könnyebb viselését. Őseink, a régi szekszárdi magyarok megütköznének azon, amit a Kadarka­­utcai 194 méter hosszú­­ pince mélyén látnának, vagy ha halla­nák Balázs János bácsi tervét, de szokatlan számukra az is, hogy a Csillag, a vén táltos t­alpraállításáért köszönöm szépen­­nel is lehet fizetni, vagy az, hogy hajdanában ahol búzát, ár­pát, ringatott a szél, ma hatalmas épületek emelkednek és a telt kalászok helyett gépek dübörgését viszi a szél. Jöjj hát velem, járjuk együtt a város peremét. Nézd, cs­o­­dáld a ma vívmányait, melyek nélkül fejlődésünk csiga­tempó­val haladna. Add kezed, nézzük meg együtt, hogy milyen élet folyik a föld alatt. A 194 MÉTER hosszúságú pince több ágazatra oszlik. A szekszárdi vörösbort tartalmazó hordókat ne keresd, látod a vas állványokról hatalmas kerek sajtok köszöntének moso­lyogva. Tehát a sajtérlelő pincében vagyunk. Kellemes, enyhe az időjárás idelent. Tudod ez is az érleléshez szükséges. Ne is kérdezd, elmondom neked, hogy ebben a pincében a Trap­pista, Dvéri, Eidámi, Pannónia sajtok 6 héttől 3 hónapig lakó­juk a földalatti városnak. Innen­­ kerülnek az ország minden részébe, sőt az országhatáron túlra is. 40—50, sőt több ezer kerek, tégla és henger alakú sajt kezelése folyik itt. Elmondom azt is, amit Hász Istvántól az üzemvezetőtől hallottam. Beve­zetik a paraffin-olajos érlelést. Pa­raf­in-olajba helyezik el a sajtot, úgy, hogy annak minden oldalát egyenlően borítja az be. Ezzel az eljárással, az üzem dolgozóinak munkája könnyül meg. Itt, ezen az úgynevezett pince­sípon, azelőtt kézi erővel húzták fel kiskocsikon a sajtot. Most lift épül. Kellemes volt itt a föld mélyén, de azért jobb a friss, sza­­bad levegőn. Jöjj, menjünk a hegyre, látogassuk meg Balázs János bácsit, aki a villányi szőlészet szekszárdi részlegének szak­irányítója. Ugye csodálkozol a tervek hallat­án. Látod, te akkor hajdanában sokat dolgoztál a szőlődben, ko­ratavasztól, késő őszig, be- és kiskapáltaa azt. Mi unokák, már könnyítőnk a szőlő­munkán. Ez a 96 holdas szőlészet idővel teljesen újjá fog alakulni. Fokozatosan forgatják fel az egész területet. Az újonnan telepített szőlő, megkönnyíti a művelést. A tőke soro­kat 120, a tőkéket 100 centiméter távolságra ültetik Ez lehe­tővé teszi a szőlőművelés gépesítését. Az új telepítés kisebb, negyedhektáros parcellákból fog állni. A parcellákat egymás­tól út választja el. UGYE SZÉP INNEN a hegytetőről a város? Látod ott azt a fekete pontot? Az a csatári téglagyár. Erre emlékszel,, a te idődben is megvolt, de nem ilyen formáiban mint ma. Hosszú az út, de megéri, hogy megmutassam neked. Kihűlt a vén kémény, hatalmas torka nem ontja a füstöt. Látod ezeket a kisvasúti síneket, most rakták le. Ezen hord­­ják majd az égetésre kerülő és a kiégett téglákat Ez a kis­vasút behálózza az egész téglagyár területét. Még csak a gépet akarom megmutatni, a téglaprést. A gép 15.000 darab téglát présel egy nap alatt. Ez csak egy gép a ma vívmányai közül. Majd akkor cso­dálkozol, ha a gépek hazájába érünk. Jaj neked földi halandó, ki gyanútlanul lépsz a hatalmas csarnokba, hagyj fel minden reménnyel, mert a gépdübörgéstől saját szavadat sem hallod. Figyelj! Megpróbálom túlh­arsogni a gépek zaját. 1951-ben Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító elnevezés­sel alakult át, az egykori ÁMG. javítóműhely. 1952-ben kerül­tek a város peremére. Nem kell magyaráznom, láthatod a rengeteg gépet. Hengerfúró, maró, gyalugép, esztergapad, mind megannyi vívmánya a technikának. ÉPÜL, SZÉPÜL A VÁROS pereme. Látod, ott lerakták már a perem új házainak alapját. Tíz családi ház épül itt. Idejönnek azok a szakmunkások, akik az előbb látott gépeken javítják, majd a traktorok százait. Álljunk meg még egy pillanatra. Itt van az állatorvosi ren­delő. Idehozzák a város parasztijai, de a megye minden ré­széről, a műtétre szoruló állatokat. Még kicsi az épület, kevés beteg állatot tudnak befogadni. A város peremének ez a része is ki fog épültei. Leköveziik a­ Berzsenyi utcát, az utca folytatá­­sában­ fog épülni az új épület­szárny, ahol a lovakat, tehene­­ket és külön a malacokat, juhokat helyezik el. A város peremén jártunk, kicsit hosszúra nyúlt a séta, de érdemes volt. Pér év múlva, még szebb lesz a város pereme U­gye, akkor ismét elkísérsz? B, B, fi munkásáruló vom Hall ismét a szakszervezetben Hamburg (ADN) A mun­kásáruló Hans vom Hoff a szakszervezeti vezetőség hatá­rozatának értelmében ismét hi­vatalos tagja lett a kereske­delmi banik és biztosítási al­kalmazottak szakszervezeté­nek. A szakszervezet jobbolda­li vezetői ezzel a határozatuk­kal nyíltan elárulták Nyugat­­németország hatmillió szak­­szervezeti tagját, akiknek aka­rata szerint vom Iloffot 195­2 októberében felmentették el­nöki tisztsége alól és 1953 au­gusztusában kizárták a szak­­szervezetből. Vom Hoff az el­múlt év októberében a düssel­dorfi bíróság előtt beismerte, hogy 1943-ban három szak­szervezeti funkcionárust szol­gáltatott ki a dortmundi Ges­­tapo-nak. Vom Hoff ezáltal megerősítette a Neues (A. S.) Deutschland 1953. április else­jei Cik­­két, amelyben Vom­ Hoff által sajátkezűleg aláírt és a Gestapona­k címzett fel­jelentések fényképmásolatát is közölték. *

Next