Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-10 / 58. szám
Az iskolai kultúrmunka „elismerése 44 Dombóváron, avagy a szerzői jog védőinek ügybuzgalma és zömmel olvastuk a Szabad Nép, érdekes cikkét, hogyan tartott a budapesti Eötvös Gimnázium ünnepi műsoros előadást a felszabadulás tiszteletére. Örültünk, mert a gimnáziumok kultúrmunkájának, nevelésének megbecsülését olvastuk ki a tudósításból. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium is rendez a felszabadulás tiszteletére szerény keretek között előadást, sőt egész előadássorozatot terveztünk, nagy költőink életművét kívántuk ismertetni. Vörösmartyról és Petőfiről már tartottunk is sikerült előadást, a magyar-szovjet barátsági hónapban pedig ünnepi keretek között emlékeztünk meg arról, hogyan ábrázolja a felszabadulást irodalmunk és milyen segítséget jelent számunkra az élenjáró szovjet irodalom példája. A rendező irodalmi szakkör a tanulókat, a szülőket és Dombóvár irodalomkedvelő közönségét meg is tudta mozgatni.agyobb publikálás nélkül is voltak, akik felfigyeltek munkánkra, amellyel Dombóváron akarjuk a kultúrforradalmat előbbre vinni. A Petőfi est után értesített minket a járási népművelési osztály, hogy feljelentés érkezett az iskola ellen, mert engedély nélkül tartottunk belépődíjas előadást. Kicsit csodálkoztunk: nyilvános szakköri ülés tartására, amelyen egy forintos belépődíjat szedtünk, külön engedély kell? Dehát nem akartunk okoskodni, utólag kifizettük az engedély díját a szerzői jogvédő nem tudom micsodának a csekkszámláján, s azt hittük, most már nyugodtan örülhetünk kultúrmunkánk sikerének, s írhatjuk tovább saját szerzőségünkben az irodalmi előadássorozat előadásait, színjátékait, mert csak a verseket vettük más szerzőktől és a Csongor és Tünde jeleneteit, a műsor többi részét szakköri háziszerzők írták. Hát gondoltuk, most már a szerzői jogok védelmezői hagynak minket dolgozni, s békében írhatjuk a következő előadás anyagát Aranyról. Ám nem így történt. Vannak még a szerzői jognak bajnokai, akik védik nem a szakköri szerzők, hanem a szerzők egyesületének az érdekeit. NVéhány nappal ezelőtt felkereste ' iskolánkat a járási népművelési előadó és közölte velünk, hogy újabb feljelentés érkezett az iskola ellen a járási kihágási bírósághoz, hogy decemberben műsoros táncestélyt tartottunk, összenéztünk. Hát ez mi akar lenni? A kérdéses nap, szombat délután háromkor volt a Petőfi-est főpróbája csak a helybeli diákság részére, egy forintért. Ezt kifogásolta a feljelentő? De hiszen ezen nem volt tánc, csak a műsor keretében népi tánc formájában! Eszünkbe jutott, hogy aznap délután tartotta a Illa osztályunk klubdélutánját. • Iskolai nevelésünk egyik legfontosabb célkitűzése a közösségi ember nevelése. Ennek a célnak érdekében tartunk az egyes osztályokkal külön-külön klubdélutánt, amikor az érdekelt osztály tagjai játék, tánc, teázás közben kerülnek közelebb egymáshoz. Erősebben alakul ki közöttük az együvétartozás érzése. A szürke hétköznapi iskolai munka élményei mellett egy kis színes emlék, a közös szórakozás hangulata segít, hogy jobban egybehangolódjék az osztály, jobban megértsék egymást. Másik fontos célja a klubdélutánoknak a művelt magatartásra nevelés. Ezen a téren is nagyok a feladataink. Minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló, hogy az iskolánk kötelessége a rábízott ifjúságot jó modorra, helyes viselkedésre, a szocialista társadalomban kötelező illemre nevelni. Mindezt a népművelési előadó elvtárssal minden nehézség nélkül tisztáztuk. Teljes mértékben egyetértett velünk. De nem rajta fordul meg az ügy, hanem a dombóvári járási tanács igazgatási osztályán, mert ettől a szervtől kapott Miklós Péter, a gimnázium igazgatója idézést ,,kihágás" miatt 1955 III. 15-re, mert engedély nélküli tánc rendezésében vétkes! A feljelentő a szerzői jogvédő, stb. Budapestről. Mi, a Dombóvári Általános Gimnáz*zium teljesítjük hivatali kötelességünket, sőt igyekszünk, ezen túlmenően annyit nyújtani a szocialista embernevelés és kultúrforradalom terén, amennyi erőnktől telik. Több éves szép eredmények állnak már mögöttünk. A pesti Eötvös Gimnázium munkáját méltatja a Szabad Nép. A mi iskolánk igazgatója pedig idéző levelet kap kihágás miatt... Hol a hiba? Mert valahol hiba történt! Az én véleményem az, hogy nem a Gőgös Ignác Gimnázium követte el a hibát! Hanem az, aki illetékessége címen nem vesz annyi fáradságot, hogy hatásköri illetékességének kereteit megismerje, hogy utánajárjon, miről is van szó. Mert arról nincs tudomásunk, hogy az ország bármelyik iskolájában is előfordult volna, olyan eset, hogy a szerzői jogvédő helyi megbízottja kihágásnak minősítette az iskola nevelőjellegű belső munkáját GÖMÖRY JÓZSEF gimn. tanár. Egy boldog nyertes . . . Alacsony, tömzsi, kerekarcú asszony áll az OTP Tolna megyei fiókjának előcsarnokában, a pénztárablak előtt várakozik. Valami papírszeletfélét és néhány békekölcsönkötvényt szorongat a kezében. Arca kipirult, mint a rózsa, kezeinek pedig nem találja helyét, hol rákönyököl a polcra, hol köppenyén keres valami babrálni valót. Többen is álltak körülötte, de nem tudta volna eltitkolni, hogy valami nyereményfelet fizetnek ki neki. Neve: Csizmazia Ferencné, a szekszárdi 32-es Népbolt dolgozója. — Úgy kezdődött a dolog — mondja — hogy a férjem otthon összeszámolta a kötvények értékét. Kiderült, hogy jópárezer forint értékű kötvényünk van, mert én is és a férjem is jegyeztünk. Azt mondja a férjem, — „Jó lenne megnézni, hátha végre minket is megkörnyékezett a szerencse”. Mikor megjelent az újságban a nyereménylista, elvittük a postára kötvényeinket ellenőriztetni. Ott azt mondták, hogy talán ötven forintot nyertünk.. Most délelőtt pedig értesítettek, hogy ötezer forinttal húzták ki az egyik kötvényünket és már mehetünk is átvenni a pénzt. Egyéb sem kellett Csizmazia Ferencnének, azonmód munkaruhában szaladt a takarékpénztárhoz ... A családban még senki sem tud a nagy szerencséről. Emiatt azonban nem aggódik Csizmaziáné. Azt mondja: — Annál nagyobb lesz a meglepetés és az öröm, ha már a pénzt is viszem magammal. Férjem egy kicsit gyengélkedik, de ha megtudja, hogy milyen szerencse ért bennünket, biztosan meggyógyul... Horváth Bertalanná, az OTP pénztárosa odaszámolja Csizmaziáné elé a „ropogós” százasokat. Kérdez egy-két adatot, de Csizmaziánét nem nagyon lehet időztetni: összegyűri markában a pénzt és siet hazavinni a nagy örömhírt — a pénzzel együtt. Köszönés után még futtában megjegyzi: — Ha bővebben akarnak velem beszélni, jöjjenek el délután a ruhásboltba. Ott egész biztosan megtalálnak, mert vásárolok. Sosem jöhetett volna jobbkor ez a nyeremény, alig várom, hogy ágyhuzatot, ruhaneműt vásárolhassak rajta. ÍRÓGÉPEST, szorzó gépet megvételre keres. Anyagellátó Vállalat Tolna. FSZTEPn A PADOT kiíró öntésbe keres a Tolna megyei Építőipari Vállalat. Cím: Szekszárd, Arany J. u. 13. 1 NAPLÓ 19S5 MÁRCIUS 19 Az életbiztosításról A természet rendje szerint az emberek idővel megöregszenek és meghalnak. Ezért helyes, ha anyagi erejükhöz mérten saját maguk is gondoskodnak öregségükről és haláluk esetére családjukról. Az életbiztosítás a társadalombiztosítás célszerű kiegészítése. A városi és falusi lakosság egyaránt igénybe veszi az életbiztosítást. Jelenleg több, mint 700 ezer dolgozónak van életbiztosítása, amelynek értéke sokszáz millió forintra rúg. Különösen népszerűek a havi 3 forint díjú kíséletbiztosítások, de a szerényebb összegűek mellett mind számosabbak a magasabb összegre kötött életbiztosítások is. Az új életbiztosítások díját az Állami Biztosító január 1- től kezdődően mintegy 20—10 százalékkal leszállította, s a szolgáltatásokat lényegesen kibővítette: például külön díjfizetés kötelezettsége nélkül az életbiztosítást kiterjesztette a rokkantság számos esetére is. Az életbiztosításnak két fő fajtája van: az úgynevezett haláleseti biztosítás, amelynél a biztosítási összeget a biztosított bármikor bekövetkező halálakor fizeti ki az Állami Biztosító, továbbá az úgynevezett vegyesbiztosítás, amelynek lényege az, hogy ha például egy 30 éves ember 20 évre szóló életbiztosítást köt, 50 éves korában kézhez kapja a teljes biztosítási összeget, ha pedig időközben elhalálozna, a biztosítási összeget a kötvény bemutatójának fizetik ki. Az egyes biztosítások díja a biztosítási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától és a biztosított életkorától függ. Egy 30 éves ember például kizárólag halál esetére szóló 10 ezer forint összegű 20 éves díjfizetésű tartamú életbiztosításért havi 20 forint díjat fizet. Ha ugyanezt a biztosíást nemcsak halál esetére, hanem arra is megköti, hogy a kikötött időtartam lejárta után a biztosítási összeget ő maga vegye kézhez, a havi díj 38 forint. A díjhoz semmiféle pótdíj, vagy illeték nem járul és ez életbiztosítás mentes az örökösödési illeték alól is. A Szovjet Filmünnep műsorából Az őserdő foglyai Mihász bátor kis legényke. Nagy kalandokra vágyva indul haza a Szuvorovról elnevezett katonai iskolából a nyár, szünidőre nagyapjához és nővéréhez, a,, alig tizenhárom éves Oleszjához. Egy séta közben a két gyerek érdekes fényképfelvételeket talál az egyik elhagyott partizánkunyhóban. Mikor a filmet előhívják, látják hogy az egy térkép s rajta „titkos” jelzésű felirat. Elhatározzák, hogy átadják azt a helyi kutatócsoport vezetőjének. Sietve indulnak a telepre, itt azonban csak Gluskát találják egy idegen férfi társaságában. Szerencsétlenségükre Gluskának mondanak el mindent, aki nem más, mint a partizán osztag árulója, aki most is az ellenség szolgálatában áll, ő dugja el a fényképeket is. Örömmel vállalkozik arra, hogy Mihaszt és nóvtvel elvezeti az erdőbe a geológus csoport után A két gyereket az erdő sűrűjébe, a mocsárba vezeti. Hiába kiáltanak segítségért, Gluska magával víve a filmtekercset, már visszafordult. Azt mszi, minden rendben, a gyermekekkel együtt elmerülnek az áruló nyomok is. Ancsar, a nagy farkaskutya, okos, hűséges barát, loholva vágtat a két testvér után, a hang irányában. Mihasz a kutya segítségével kijut a mocsárból, majd egy nagy fa ágát odahajlította a mocsár fölé és megszabadítja Oleszját is. Fáradtan, éhesen vándorolnak kísérőjükkel, Ancsarral. Az éjszakát egy fán töltik. Élelmük vadalma. Már második napja barangolnak a vadonban, küszködve éhséggel, fáradtsággal és zivatarral, , amikor egy földbeásott kunyhóhoz érnek. A gyerekek itt térnek pihenőre, majd ismét kísérletet tesznek a menekülésre. Ancsar nyakába akasztanak egy cédulát a következő felírással: — Gluska áruló! — Mihasz ugyanezt a két szót vési be minden fatörzsbe, amely a kunyhó közelében van. A faluban lázasan kutatják őket, Gluska is elindul. A gonosz, szívtelen embernek éppen kapóra jön Ancsar, a jámbor eb. A menekülő kutyát megsebesíti, majd kutatni kezd a gyerekek után. Először az elvesztett úttörőnyakkendő, majd a megrakott tűz hamuja mutatja az utat az árulónak. Mikor azonban a fába vésett írást megpillantja, felgyújtja a fatörzseket. A két gyerek menekül a tűz elől. Fáradtan pihennek meg édesapjuk sírjánál. Itt talál rájuk a vérszomjas Gluska. A férfi meg akarja ölni a két testvért. Tervében csak a nagyapa akadályozza meg, akit a megsebesített Ancsar vezet unokái nyomára. Gluskát elfogják és törvényszék elé állítják. Bemutatja a szekszárdi Garay János filmszínház március 10—14-ig. sas is CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 10 ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú, Állami gyógyszertár. Névnap: Olimpia. Várható időjárás csütörtök estig: felhős idő, néhány helyen, főleg keletem havaseső, eső. Helyenként hajnali köd. Mérsékelt északkeleti-északi szél. Az éjszakai lehűlés elsősorban északnyugaton erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 2—plusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön plusz 2—plusz 5 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet nulla-plusz 3 íoa. között — A IV. Békekölcsön második sorsolásáról elkészültek a hivatalos nyereménylisták. Az illetékes postahivatalok és OTP-fiókok megkezdték a nyeremények kifizetését. * — A bátaszéki Búzakalász termelőszövetkezetben 14 taggal DISZ-szervezet alakult. * — Szakoson gazdatanfolyam működik, amelyen rendszeresen részt vesznek a dolgozó parasztok és szélesítik mezőgazdasági szakismereteiket. MOZI Garay filmszínház. Március 14-ig: AZ ŐSERDŐ FOGLYAI. Színes, magyarul beszéő, szovjet film. Előadások kezdete- vaár- és ünnepnap- 2, 4, 6 és 8 órakor Szombaton: 4, 6 és 8 órakor Hétköznap:> és 8 órakor. Pénztárnyitás: Vasár és ünnepnap d e. 6—11-ig és d. u. 1-től. Hétköznap d. e. fél 11 — 12-ig, d. u. 5 órától. SPORT Paksi Kinizsi—Hőgyészi Traktor 8:2 (5:1) Hőgyész, 600 néző, vezette: Vindics Havas, csúszós pályán az alábbi játékosokkal futott ki a két együttes: Hőgyész: Petrányi — Ulrich, Buda, Tuma — Gál, Bősz — Viczii, Nichter, Herr, Trick, Endre. Paks: Szabó — Horváth, Darnai, Váczi — Németh, Vida — Bálint, Volf, Somodi, Bemcsik, Mészáros. A paksi csapat az első percekben már irányítja a játékot és a nyolcadik percben Vida egy sarokrúgásból gólt fejel. 1:0. A hőgyésziek csak időnként jutnak szóhoz, de a paksi védelem, Dániaivá, az élen hárít. A 30. percben Bálint egy kapu előtti kavarodásnál a hálóba juttatja a labdát. 2:0. 3 perc emúlva Somodi a balszélen átjátsza a védelmet és éles csavart lövéssel a hálóba köt ki. 3:0. öt perc múlva Somodi átadását Bálint értékesíti. 4:0. A 41. percben újból a szemfüles Somodi átadásából Bencsik ér el gólt. 1:0. A hőgyésziek időnként támadnak és Gál szép, egyéni akciója után Herr a kapuba fejeli a labdát. 5:1. A második félidő első negyedórája változatos. Hőgyész ebben az időszakban mintha magára talált volna. A 16. percben Nihter lövése a paksiak kapujába köt ki. 5:2. Négy perc múlva Somodi a 38. percben Mészáros lesz eredményes.^ 7:2. A mérkőzés befejezése előtt 2 perccel Somodi 25 méteres szabadrúgását Petrányi kiüti és Mészáros azt a gólvonalon túl gurítja. 8:2. Jók: Darnai, Somodi, Vida, illetve Petrányi és Gál. Bírálat: A paksi csapat lényegesen jobban játszott a hazai csapatnál és, megérdemelten jutott a győzelemhez. A paksiaknak az erőnléte is jobb volt, mint a hogy őszieké. A hőgyészi csapatot Petrányi bravúros védései mentették meg a kétszámjegyű vereségtől. Tolnai V. L.—Dombóvári Lokomotív 2:1 (0:0) Tolna, 1.000 néző. Vezette: Majoros. Nagyszerűen előkészített pályán kerül sorra a mérkőzés. névközben 120 társadalmi munkás letakarcolta a havat a pályáról és így a csapatok eléggé csúszós gyepszőnyegen mérhették össze tudásukat. Tolna: Ezer — Wolker, Bizony I., Link — Tihanyi, Bizony II. — Deák, Bajza, Joósz, Pruzsina, Krausz. D. Lokomotív: Halmos — Soos, Halmosi, Kelenfi —Nagy, Kálmán — Simonfalvi, Gelencsér, Gebhardt, Mátrai, Czibók. Az I. félidő kiegyenlített játékot hozott. A játéknak ebben a szakaszában a védelmek nagyszerűen ^ártak és egyetlen esetben sem sikerült gólt elérnie egyik csapatnak sem. A félidő közepe táján a Dombóvári Lokomotív játszott fölényben, míg a félidő végén a hazaiak rohamoztak jobban. A 32. percben egymás után 6 sarokrúgást rúgott Tolna Dombóvár ellen, de ezekből nem sikerült gólt elérni. A Lokomotív főleg Gebhardt révén veszélyeztetett sokat. A II. félidőtt dombóvári támadások vezették be. A vendégek támadásai az első negyedórában állandósultak és a 8. percben a támadásoknak az eredményeképpen a vendégcsapat érte el az első gólt. Simonfalvi lefutott és Gebhardt fejjel továbbította a hálóba a labdát. 0:1. A gól után itt a Lokomotív támadott többet. A hazai csapat azonban jól védekezett. Csak a félidő közepén fordult meg a játék képe. Az utolsó perceket a vendégcsapat nem bírva és így a széteső csatárjátékot játszó tolnaiaknak sikerült megfordítaniuk a mérkőzés sorsát. A 41. percben Bizony 30 méteres szabadrúgásból szerezte meg az egyenlítő gólt. 1:1. Erre a vendégcsapat — eléggé helytelenül — védelembe vonult és ez lett a veszte. A 44. percben Bajza beadása lábról lábra szállt a dombóvári kapu előtt, míg végül Krausz térdéről Halmos hálójába jutott a labda. 2:1. A Lokomotív a mutatott játék alapján inkább győzelmet érdemelt volna, de a félidők végét nem bírta és jobb erőnléte révén sikerült a hazai csapatnak megfordítania a mérkőzés sorsát, annak ellenére, hogy ezúttal a tolnai csatársor igen széteső játékot mutatott. Jók: Bizony I. és II., Tihanyi és Wolher, illetve Gebhardt, Simonfalvi és a közvetlen védelem. AZ EDZÉS Dr. Kovács Károly kórházi főorvos előadása a Sportakadémia előadássorozatán Bevezetőben az előadó az edzést, mint bonyolult folyamatot elemezte. Ilangoztatta, hogy az edzés vizsgálatánál a bonyolult biológiai folyamatokon kívül tekintetbe kell vennünk a pedagógiai elveket, a pszichológiai folyamatok értékelését, szervezési kérdéseket, tehát a problémák egész komplexumát, s az edzést — mint a testi nevelés legfontosabb eszközeit — a kommunista nevelés elszakíthatatlan részeiként kell tekintenünk. ..Az edzés biológiai lényegét Pavlov tanítása alapján abban jelölhetjük meg, hogy az agykéregben állandóan képződő új feltételes kapcsolatok segítségével a szerve /ét egyensúlyban tud maradni környezetével4*. .— állapította meg. Ezután az izommozgás, a munka és a testgyakorlás között mutatkozó különbségeikre mutatott rá. A továbbiakban a mozgások elsajátításáról szólt szemléletes példákkal. .Ha valamilyen sorozatos mozgást életünkben először kísértünk meg, bármilyen jól magyarázták is azt meg és bármilyen sokszor -s láttuk azt, a kivitelezés mégis kezdetleges lesz“ — mondotta d * c őr dó. ,,Egy ideig tartó gyakor’as r«tán azonban azt látjuk. henry re .ne '■ 'bb«n sikerül A kezdő eleinte erőlködk és emiatt hamarosan <•ki fárad. A soks oi ismétlés», az idegi a p csőlátóik rö,ződése Us-i a gyakorlott mozgás, folyamatossá és eredményezi azt, hogy az a gyakorott sportolónak lényegesen kevesebb energiájába kerül“. A gyakorlott sportolónál az izmok működésének koordináltsága eredménye?: -az, hogy egyszerre több izom kap ingert dogén át az összehúzódásra s a központi idegrendszer, az agykéreg, a kéregn.akti központik, a ki?a.rs a gerincvelő a pillanatonként kapott értesülések alapján szabja meg a be ideg’és helyes mértékét. Mndezek alapján azt is elmondhatjuk, hogy az edző sportember tulajdonképpen nem is az izomzatát gyakorolja, hanem agykérgi és kéregalatti idegközpontjait mert csak ezeknek pontos beállításával lesz az izmoknak a működése koordinált. Az előadás ezután az idegrendszer alapvető működésével, a reflexxel foglalkozott. A reflex mibenlétét úgy határozta meg, hogy az nem más, mint a szervezet valamely részének ingerlésére az idegrendszer útján rem eletet adó működés. Beszélt a reflexek két nagy csoportjáról: ^ a feltétlen ^ és feltételes reflexekről. ^ Megállapította, hogy amíg a feltétlen reflexek öröklöttek, (pl. erős fény hatására minden embernél pupila-szűkület lép fel), addig a feltételes reflex olyan időleges kapcsolat, amely lehetővé teszi a szervezet alkalmazkodását a folyton változó környezethez. A feltételes reflex^ megértéséhez az előadó Pavlov híre« Qtuty akisérletedt említette meg^. Szemléltetően mutatta ^ be az előadó ezt a kísérletet, amely szerint 1. megindul a kutya emésztőnedveinek elválasztása, na a szájába ételt teszünk. 2. De a sötétben tartott kutyának a nyálkahártyáját egyszerű lámpagyújtással is működésbe lehet hozni, ha a lámpagyújtást több alkalommal is a kutya megetetésével kötöttük össze. Megemlítette, hogy megfigyelések szerint a sportoló vérében a sportmunka megkezdése után emelkedik a vércukor szintje és lényegesen több oxigént fogyaszt, mint egyébként. De azt is megállapították, hogy hasonló jelenségek észlelhetők — természetesen kisebb mértékben — a sportesemények nézőinél. Ennek oka pedig a feltétlen reflex. Ez általában úgy keletkezik, hogy néha egy időben hat a feltétlen reflexxel. Ilyenkor az agykérgen keresztül új kapcsolat, úgynevezett kapcsolódási reflex jön létre és többszöri ismétlődés állí i a kapcsolódás: reflex segítségével a feltételes reflex is megjelenik. Végül az előadás az idegrendszerben mutatkozó két egymással ellentétes jelenséggel: az ingerléssel és gátlással foglalkozott részletesen, és végső következtetésképpen arra a megállapításra jutott a pavlovi tanítások alapján, hogy a jól felépített és biológiailag megalapozott edzésnek a következőket kell tartalmaznia : 1. Fokozatosan felépítettnek kell lenni, hogy a szükséges feltételek idegkapcsolatokat kiépíthesse. 2. Kellő számú ismétlésre van szükség, hogy az ideti kapcsolatok kel lépn ni? ,.szj,át,dúlni«S'»»nak. 3. Az edzések meghatározott időpontjában maximális terhelésekre van szükség, mert csak ez biztositja az Vj évfolyamatok erejét. 4. Sokoldali edzésre van szükség mert például a mozgatófogamathoz szüksége analizátorok több féle irányú műk "mL Mese biztosabban vezet azok tökéletesedéséhez, 5„ Egvén: edzésterv szükséges, mert f.:"ne>mbe kell vennünk a sportolók különböző idegrendszeri Aípuszit a.mi azt jelenti hogy más- és má-’féleképDor> ^agáinak ugyanarra a megtéri’ 5re. következ eVVidás-rn 16-án. szerdán este n'ntoan 6 órai kadéttel <* volt me Vf bá^, kisírniék^n körű] sor. Az előadás címe: Az edzés ha+ása a sporio’órs. I Sportlistád alakult a szekszárdi Cipész KTSZ-nél A szekszárdi Cipész KTSZ brigád vezetője, Marton József a brigádjával megbeszélte hogy sportbrigádot a’zlVt. A megbeszélést követőleg röv’ddell utóiba meghala W‘ák sportibrigáciot és március 1+01 Marton József brigádja ..Szpártákusz spor''brigád*‘ nevet vette fel. A brigád csatlakozott az ország területén fo]va . Szpártákusz cDortk»d rr-Á 4r.k“ vo^S^nvéheZ. Műtrágyázási és növényvédelmi KIÁLLÍTÁS 195 v március 11—24-ig a szekszárdi BALOGH ÁDÁM MÚZEUMBAN Megtekinthető minden nap 8 — 17 óráig Belépés díjtalan! TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 2010. Kiadóhivatal telefonszáma: 2011. A szerkesztőség és kiadóhivatal címei Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felves a Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs, Munkácsy Mihály utca 1 0 «JL Telefon: 20-2?. Nyomdáén feleli Meller Rezní