Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-15 / 62. szám
TOLNAI mnAc pmimaui EcmüLjnrtrf sm* MAI SZAMBÁN: Rákosi elvtárs felszólalása a budapesti aktívaértekezletem. (2.—3. o.) — Valóra váltottuk a márciusi ifjak terveit, álmait. (3. o.) — Felszabadulási verseny a varsádi gépállomáson. (3. o.) — Körséta a szarvasmarha törzstenyésztő termelőszövetkezetekben. (3. o.) — A tejipar exporttevékenysége. (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁOANAIC LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 02. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1955 MÁRCIUS 15 A budapesti pártbizottság aktívaülése Olyan legyőzhetetlen erőnk van, amellyel elhárítunk minden akadályt az útból A budapesti pártbizottság aktívaülésén mint már beszámoltunk róla. — Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára mondott referátumot. Kovács István nagy tapssal fogadott referátumához elhangzott számos hozzászólás után a pártaktíva lelkes tapsa közben Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első átkára emelkedett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs nagy lelkesedéssel és hosszantartó tapssal fogadott beszéde után Farkas László, a budapesti pártbizottság másodtitkára a következő határozati javaslatot terjesztette a pártaktíva ülése elé: ,,A budapesti pártaktíva 1955. március 1 jén tartott ülésén lelkes helyesléssel, teljes egyetértéssel magáévá teszi pártunk Központi Vezetőségének 1955. március 4-i határozatát a politikai helyzetről és a párt előtt álló feladatokról. Biztosítjuk Központi Vezetőségünket, hogy a budapesti pártaktíva a főváros kommunistáinak, dolgozóinak harcos, példamutató, áldozatos hagyományaihoz híven egy emberként sorakoztatja fel pártunk Központi Vezetősége mögé fővárosunk dolgozóit és példát mutat az egész magyar dolgozó népnek, hogy szívós, odaadó munkával valóra váltja azokat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket Központi Vezetőségünk március 4-i határozata országunk felemelkedésére, népünk boldogulására, szocialista építésünk továbbfejlesztésére kitűzött.“ A határozati javaslatot a pártaktíva ülés lelkes helyesléssel, egyhangúlag fogadta el, maja az ülés az Internacionálé hangjaival végetért. Részletek Kovács István elvtársiak a pártaktíva ülésén elhangzott referátumából — Tisztelt Pártaktíva. Kedves Elvtársak! — A KV-ülés nagy jelentőségét az adja, hogy megteremtette a vezetésben és az egész pártban a szilárd ideológiai alapot, amely elengedhetetlenül szükséges a párt elvi, ideológiai és szervezeti egységéhez. Rég ismert tétel: egységben az erő. — A mi pártunknak mindig az egységben volt a nagy ereje. Másfél év óta újra és újra érződött, hogy igazából nem volt meg a teljes egysége a pártvezetésben, ami nagyon sok bizonytalanságnak volt a forrása. Most ez végre megszűnt Helyreállt és megszilárdult a pártvezetés egysége Vége van a bizonytalanságnak. A KV-ülést rég nem látott harcosság, teljes egyöntetűség, lelkesség és elvi sziárdság jellemezte. A KV minden jelenlévő tagja teljesen egyhangúlag hagyta jóvá a Politikai Bizottság beszámolóját és fogadta el a határozatot, amely egységes, világba politikai vonalat ad a pártnak, s egész dolgozó népünknek. Megerősödött a kollektív vezetés, tovább nőtt a KV tekintélye és vezető szerepe. — Első feladatunk most minden budapesti pártszervezetben, minden kommunistához kisugározni a KV-ülés lelkes, lendületes, harcos szellemét. Megértetni pártunk helyes politikáját, szorosabbra zárni sorainkat és minden pártszervezetünkben megszilárdítani a helyes politikán alapuló egységet, amely további előrehaladásunk és győzelmeink nélkülözhetetlen előfeltétele. , — A KV-ülés nagy jelentőségét továbbá az adja, hogy helyes marxista-leninista értékelést adott a helyzetről. Éles bírálattal és önbírálattal feltárta és nagy csapást mért az antimarxista, jobboldali opportunista nézetekre. A KV teljes nyíltsággal feltárta a párt, az ország előtt, hogy a jobboldali opportunisták letértek a júniusi KV- ülés és a III. kongresszus által meghatározott útról. Eltorzították, meg akarták változtatni ezeket a helyes határozatokat. A jobboldali opporunisták más irányba akarták vinni a pártot, az országot, mint azt a júniusi KV-ülés és a XII. kongresszus meghatározta. A KV-ülés nagy jelentősége, hogy ezt nem engedte és megvédte ezeket a helyes határozatokat. — A KV határozata félreérthetetlen világossággal leszögezi: „A KV megállapítja, hogy az 1953 júniusi KV- ülésen hozott határozatok teljesen helyesek voltak, s azok mti is változatlanul érvényesek, s a III. kongresszus határozatával együtt pártunk politikájának ma is alapját képezik.“ — A Politikai Bizottság referátumában Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy ennek érdekében helyesnek bizonyult gazdaságunk erőinek és eszközeinek átcsoportosítása, hogy helyreállítsuk népgazdaságunkban az arányosságot. Meg kell szüntetni, a mezőgazdaság elmaradottságát, biztosítani kell mezőgazdaságunk gyorsabb fejlesztését, és korszerű színvonalra emelését. Továbbra is helyes a mezőgazdaság szocialista szektorának önkéntességen, meggyőzésen alapuló fejlesztése. Emellett az egyéni gazdaságok fokozottabb támogatása, a bennük rejlő tartalékok teljes mozgósítása. A KV nyomatékosan aláhúzna, hogy helyesek és változatlanul érvényesek azok a rendszabályok, melyeket pártunkban a személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés, a bírálat és önbírálat biztosítására, a párton belüli demokrácia elmélyítésére, a szocialista törvényesség betartására hoztunk. Nem arról van szó tehát, hogy visszacsináljuk a júniusi KV-ülés és a III. kongresszus határozatát, hanem ellenkezőleg, arról, hogy elhárítjuk az akadályokat e határozatok végrehajtásának útjából, kiküszöböljük azokat a torzításokat és opportunista elhajlásokat, amelyek e helyes határozatok végrehajtása közben létrejöttek. A KV rámutatott arra, hogy a múlt évi nehézségeink egyik döntő oka hosszú ideig abban a baloldali ellenállásban rejlett, melyet gazdasági vezetőink egy része az 1953. nyarán hozott helyes rendszabályokkal szemben kifejtett. Ezt az ellenállást a KV több ülése és maga a III. kongresszus is élesen elítélte. Emellett a KV megállapítja: ..Pártunk helyes politikája sikeres végrehajtásának a jelenlegi szakaszban a megnövekedett jobboldali veszély képezi a fő akadályát. Ezért a párt fő feladata a káros jobboldali nézetek ideológiai szétzúzása, ezek teljes elszigetelése, mert csak ez teszi lehetővé, hogy pártunk helyes irányvonala, politikai, gazdasági és kulturális életünk minden területén teljes mértékben érvényesüljön.’ Miközben a baloldali szektáns allén állással sikeresen küzdöttünk — mint a legutóbbi októberi aktíván is — elmulasztottuk az egyre növekvő jobboldali veszély elleni harcot. — Ezek a káros jobboldal: nézeteik mindenekelőtt a szocialista iparosítás helyes politikájának elferdítésében jelentkeznek. A KV 1933 június és a III. kongresszus határozata leszögezi: „folytatni kell hazánkban az előzőnél lényegesen lassúbb ütemben — az elkövetett hibák tanulságának gondos figyelembevételével — a szocialista iparosítást, amely a jelenlegi szakaszban is a szocializmus építésének fő eszköze országunkban.” A jobboldali, antimarxista, opportunista nézet tagadja a szocialista iparosítás, ezen beül a nehézipar elsődlegességét és állandó fejlesztésének szükségességét, lebecsüli a termelés a termelékenység állandó növekedésének és az önköltség csökkentésének szerepét és jelentőségét is. A továbbiakban Kovács evtárs részletesen e’eme’te, hogyan áll ez a kérdés Budapesten. A beszámoló hangsúlyozta : meg kell dolgozni, hogy Budapest munkásosztálya, műszaki értelmisége, a budapesti kommunisták élenjárjanak és példát mutassanak az egész ország dolgozóinak és kommunistáinak az 1955 évi terv idő előtti teljesítésében, a termelési munka megjavításában. (Taps.) — Ennek érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink, a DISZ és különösen a gazdasági vezetés az eddigieknél jóval többet foglalkozzanak az új technika alkalmazásával, az újítómozgalom továbbfejlesztésével és a tapasztalatcsere megszervezésével. Hangsúlyozta, hogy bátrabban kell merítenünk példaképünk, az SzKP rendkívül gazdag tapasztalataiból. (Taps) ahol az üzemi s'j* szervezetek és pártcsoportok munkájának megjavítására fordítják a városi, kerületi és üzemi pártbizottságok a fő figyelmet. Az üzemi alapszervezetek és pártcsoportok munkájának alapját a termelés konkrét pártellenőrzése képezi. Ismerve a határozatokat, a helyi tennivalókat, bátran kezdeményezzenek,kemény, felelősségteljes munkával adjanak helyt a párt politikájáért, és biztosítsák munkaterületükön a feladatok sikeres megvalósítását. A beszámoló ezután rátért az életszínvonal továbbalakulására. A KV erre is megadta a határozott, világos választ : „Pártunk változatlanul fő célkitűzésének tartja dolgozó népünk jólétének következetes emelését, szociális, kulturális igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítését.” A népjólét emelése pártunk legiíóbb törvénye, ezért munkánkban az embert, a dolgozókat a maguk szükségleteivel soha, egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Pártszervezeteinknek tehát továbbra is alapvető feladata marad a dolgozókkal való törődés, s helyzetük javítása. Csakhogy erről elvtársak, nem slog csupán beszélni. Az életszínvonal emelése maguktól a dolgozóktól, elsősorban a termelékenység emelésétől, az önköltség csökkentésétől függ .Felhívta a pártszervezetek és gazdasági szervezetek figyelmét: most, hogy a tehéripar fejlesztésének elsődlegessége újra élesen előtérbe kerül, nehogy abba a téves hitbe essenek, hogy háttérbe szoríthatják és elhanyagolhatják a népjólét emeléséhez szükséges tömegszükségleti cikkek gyártását. Hangsúlyozta, hogy több, ízlésesebb, jobb minőségű és olcsóbb közszükségleti cikket kell termelnünk, hogy biztosítsuk a lakosság szükségletének egyre jobb kielégítését, a tanácsoknak, a szakszervezeteknek s nem utolsósorban pártszervezeteinknek az eddiginél is sokkal jobban kell gomboskodniok a lakosság — elsősorban a munkásság mindennapi szükségleteinek egyre jobb kielégítéséről. Ennek érdekében tovább folytatjuk az új lakásépítkezéseket. A referátum ezután pártunk parasztpolitikájában elkövetettobboldali, opportunista e’haj •istáról szólott, majd hangsúlyozta, hogy tovább kel erősítenünk a gépállomások, s termelőszövetkezeteik, a falu feletti védnökséget és nemcsak gazdasági, hanem tovább: hathatós politikai és kulturális segítséget kell adni a falunak. ki kell fejlesztenünk a munkások és parasztok kapcsolatinak és barátságának ú formáit. Erősíteni kell harcunkat az ellenség, a kulákok élén. A mezőgazdaság fejlesztése, a dolgozó parasztság segítése érdekében tovább kell szorgalmaznunk a jobb és olcsóbb mezőgazdasági gépeket. Több, jobb és olcsóbb ipari cikket kell adnunk a dolgozó parasztságnak, hogy cserébe mi is több, jobb és ocsóbb élelmiszereinket kapunk, mert csak így tudjuk valóban emelni a munkások, a városok, a városi dolgozók életszínvonalát és tovább erősíteni a munkásnál ászt szövetséget. Miért veszélyes a jobboldali, nyílt opportunista elhajlás pártunkban? — írja Sztálin elvtárs. „Azért, mert lebecsüli ellenségeink erejét, a kapitalizmus erejét, nem látja a kapitalizmus visszaállításának veszélyét, nem érti a proletárdiktatúra viszonyai közt folyó osztályharc mechanikáját, ezért tesz oly könnyen engedményeket a kapitalizmusnak, amikor ipari fejlesztésünk ütemének lassítását követeli, amikor a város és a falu tőkés elemei részére enyhítést követel, amikor a kolhozok és szovhozok háttérbe szorítását követeli. Kétségtelen, hogy a jobboldali elhajlás győzelme pártunkban szabadjára engedi a kapitalizmus erőit, aláásná a proletáriátus forradalmi állásait és növelné a kapitalizmus visszaállításának esélyeit országunkban.” — Elvtársak! Az utóbbi időben a jobboldali , opportunisták is fokozott nyomás alá vették a népi demokrácia vezető erejét, a munkásosztály élcsapatát, a pártot. Igyekeztek lejáratni a párt és a pártvezetés tekintélyét, tagadásba venni és háttérbe szorítani a párt vezető szerepét. Beszélt arról, hogy egyes minisztériumok, gazdasági, tudományos és művészeti szervek fontos intézkedéseket tesznek, kádereket lecserélnek, hoznak, visznek, anélkül, hogy azt az illetékes pártszervezetek vezetőivel megtárgyalnák. Ezután foglalkozott a Szabad Népben, és más lapokban, valamint folyóiratokban megjelent helytelen jobboldali opportunista cikkekkel. Hangsúlyozta, hogy minden pártaktivista örömmel üdvözli, hogy a KV leghatározottabban elutasítja a párt háttérbe szorítására irányuló — bárhonnan és bárki részéről történő — minden fajta kísérletet. — A KV határozata élesen aláhúzta, hogy a népi demokrácia rendszerében a legfontosabb a munkásosztály forradalmi pártja irányító, vezető szerepének a biztosítása. Enélkül nincs népi demokrácia és nem tudnánk felépíteni a szocializmust hazánkban. .. A párt, a munkásosztály legmagasabb szervezeti formája, ezért a párt hivatott egész társadalmunk, államunk, tömegszervezeteink tevékenységének irányítására és ellenőrzésére. Ebből adódik alapvető, döntő feladatunk, hogy egész Budapesten mindenütt növeljük, erősítsük, javítsuk pártunk irányító, vezető szerepét. (Taps.) Vissza kell utasítanunk a munkásosztály forradalmi, vezető szerepét csökkentő törekvéseket és még jobban tudatosítani, erősíteni kell egész országunkban, társadalmi életünkben a munkásosztály vezető szerepét. — Egyes pártszervezetek tagjai lazítani akarták párturak legfontosabb szervezeti elvét, a demokratikus centralizmust, az öntudatos vasfegyelmet. Azt hitték, hogy nem kötelező a felsőbb pártszerv minden határozatának a végrehajtása, hanem csak az, ami nekik tetszik. A mi pártunkban ellvtársak, ideológiai, szervezeti egység van, pártunk nagy erejét a demokratikus centralizmus, az öntudatos vasfegyelem, az akarat és a cselekvés egysége adja meg. — Mindenütt meg kell erősítenünk és meg kell javítanunk pártszervezeteink munkáját, növelnünk kell pártszervezeteink, a pártszervezetek vezetőinek, a pártfunkcionáriusoknak a tekintélyét. Ezt azonban természetesen nem deklarációval, hanem csak pártmunkásaink jó munkájával lehet elérni . Pártszervezeteink munkájának megjavítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy végrehajtsuk a III. kongresszus határozatát és felszámoljuk a bürokratikus papírmunkát és a követelményeknek megfelelően átállítsuk gyakorlati munkánkat. Az elméleti képzés kérdései után Kovács elvtárs a kádermunkáról beszélt: — Érthető, hogy az ellenség igyekszik minden egyes posztot, amit csak lehet, megszerezni magának. Fokoznunk kell a kádermunkában a kommunista éberséget, s biztosítanunk kell, hogy maradéktalanul felszámoljuk az elvtelen, személyi, baráti, csalándi protekció és intrika érvényesülését, s biztosítsuk, hogy a szaktudás, a rátermettség, a képesség mellett döntő szerepe legyen a funkcióba való helyezésnél a politikai megbízhatóságnak, a pártunk és népi demokráciánkhoz való hűségnek. A pártmunka megjavításának elengedhetetlen feltétele a párton belüli demokrácia, a kollektív vezetés, a bírálói önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat és ellenőrzés továbbfejlesztése és bátorítása. Ezért húzta alá oly nyomatékkal a KV határozata, hogy miközben helytelennek, elítélendőnek és károsnak tartja a túlzó, pocskondiázó, eredményeinket lebecsülő, a párt és a vezetés tekintélyét romboló úgynevezett bírálatot, ennek felszámolása közben is feltétlenül bátorítani, támogatni kell az építő bírálatot. Az utóbbi időben, különösen a minisztériumokban, gazdasági szervekben, egyikmásik helyen megtorpant, sőt visszaesett a bírálat. Itt-ott újból felütötte a fejét ..ne szólj szám, nem fáj fejem” a kommunistához méltatlan magatartás. Vannak, akik nagy hangon terjesztik, hogy most újra visszaszorítjuk a bírálatot. Azt terjesztik, hogy mapi jó lesz óvatosnak lenni. Ezek a pártellenes, megalkuvó nézőek akarva, nem akarva valóban a bírálat visszacsinálását segítik elő. — A KV-nek, a pártnak, nem ez az álláspontja, hanem az, hogy az eddigieknél jobban ki kell fejlesztenünk a bírálatot és az önbírálatot, tekintet nélkül funkciójára, vagy személyére, bátran bíráljuk meg a hibák elkövetőit és küzdjünk elvhűen a hibák kijavításáért. (Taps.) Alapvető feladat bátorítani az alulról jövő *— hangsúlyozta — az építő, segítő szándékú bírálatot és ugyanakkor kíméletlenül bátran és keményen fellépni, személyre való tekintet nélkül azok ellen, akik megpróbálják a bírálatot elfojtani, vagy megtorolni. — A kollektív vezetésben az elmúlt időben értünk el kezdeti eredményeket. Azonban nem szabad ennél megállni, mert nagyon sok még a javítani való. Minden pártszervnek alapvető feladata. (Folytatás a 2. oldalon) t