Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-13 / 88. szám

TÓIN’ AZ MDP TOLNAMEGYE XIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM. Könyvt PÉCS _____ 1956 ÁPRILIS 13. Tapasztalatok a seregszemle helyi bemutatóin Annak ellenére, hogy a seregszemle meghirdetése késve történt az eddigi tapasztalatok alapján figyelemre és mé­résre méltó a művészeti csoportok felkészülése. A benevezett csoportok száma, mint a Megyei Tanács Népművelési Osztálya közli 512, közel 10.000 résztvevővel. Az említett szám a ta­valyihoz viszonyítva 20,1­0-kal magasabb. Ezzel szemben a sz­ólis­­ták nevezése kevesebb az elmúlt évinél. Ez főleg azzal magya­rázható, hogy a szervező bizottságok bizonyos mértékig lebe­csülték az egyéni nevezések jelentőségét, s a csoportos neve­zéseket szorgalmazták főleg. Az elmúlt hetek árvízveszélye jelentősen befolyásolta a seregszemle körzeti bemutatóinak széleskörű megszervezését. A népművelési apparátus jelentős része, ugyanúgy a kultúr­­csoportok tagjai is heteken keresztül az árvízvédelemnél dol­goztak. Az árvízveszély miatt 30 falusi és járási művelődési otthonban szünetelt a művészeti munka, részben a közvetlen veszély részben a kitelepítések következtében. A szekszárdi és paksi járás néhány művelődési otthonában még a mai napig se indult meg hasonló akadályok miatt a normális élet. Március 31-ig a gyönki, dombóvári és tamási járásban voltak körzeti bemutatók illetve csereműsorok. A helyi be­mutatók egy-két község kivételével, mindenhol lezajlottak. A bemutatók tapasztalatai szerint a színjátszók és a neve­zett kórusok nyújtanak kiemelkedő és elismerést igénylő szá­mokat. Az elmúlt évvel párhuzamot vonva, javulás tapasz­­­talható az együttesek műsorpolitikájában is. A színjátszó cso­portok már a téli csereműsorok idején kitűntek sokrétű, tar­talmas három- és egyfelvonásos színművek bemutatásával. A naki „Út a szocializmus felé” Tsz színjátszói a Sári bíróval és a Bújócskával készültek a seregszemlére. A németkériek a Kőszívű ember fiait, a bonyhádiak az Új földet, a felsőnyékiek a Kisunokámat tanulták meg. A kórusok közül elsősorban a nemrég alakult bonyhádi és paksi tér utat mozgalmi- és népdalokkal. A Bartók-műve­ket szívesen adják elő a régi kórusok is. A zeneiskola hall­gatói szólószámaikkal elismerést és értékes helyezést értek el a Pécsett megrendezett öt megye zeneiskoláinak hangverse­nyén. A tánccsoportok erősen vonzódnak a tematikus táncok­hoz. A baráti népek táncaiból alig tűztek műsorukra. Elő­adásmódban az eredeti népi motívumok hiányoznak. Általá­ban a tánccsoportok igen lassan, vagy egyáltalán nem fejlőd­nek. A népi együttesek közül csak a bátaiaknál tapasztalható bizonyos fejlődés. Tartalmi szempontból általában a meseele­mek háttérbe szorítják a mai, új színek kibontakozását.­­ A közelmúltban alakult népi együttesek közü­l az ozoraiaknál tapasztalható jelentős fejlődés. Gördülékenyebb, hihetőbb a kompozíció, különösen az úttörők helyi gyűjtésű gyermek­­játékánál. A nemzetiségi csoportok száma elérte a tizet. Munkában első helyen áll a bonyhádi együttes, amely márciusban tíz­napos Pest környéki körúton vett részt. Gyönkön értékes né­met lakodalmi szokást dolgoztak fel. Murga, Várdomb, Kis­­dorog német táncosai kisebb kompozíciókkal vesznek részt a seregszemlén. A DISZ és népművelési csoportok kapcsolata nem mond­ható kielégítőnek különösen az alsóbb szerveknél. Például a dombóvári szervező bizottság ülésén a DISZ járási titkár nem vett részt, neki fontosabb volt a motorpróba. Általában a DISZ-szervezetek nem tulajdonítanak a seregszemle sikeré­nek olyan nagy fontosságot, mint az elmúlt évben. A nem ki­elégítő kapcsolatokért nemcsak a DISZ felelős természetesen, hanem a népművelési szervek is.­­ Segítségük kevésbé tartalmi, inkább formai, anyagi jellegű. Jó a két szerv együttműködése a tamási járásban, ahol egy budapesti üzem volt DISZ-funkcionáriusa a járási DISZ VB első titkára. Sú­lyos hiányosság még, hogy a seregszemle kettős célkitűzése a művészeti és politikai munka összehangolása nem jár különö­sebb eredménnyel. Bár folynak a seregszemle névadójának, Ságvári Endrének életéről és­ munkásságáról tartott előadá­sok, ez azonban csak ott jár eredménnyel ahol erős, tekin­télyes a DISZ-szervezet és a népművelés is segíti ezt a mun­kát. (Például Ozora, Sióagárd, Szekszárd.) Kötelező lenne min­den csoportnak, mely a seregszemle versenyein részt vesz fog­lalkozni az ifjúság hősi mártírjainak életével, — elsősorban Ságvári Endre, a seregszemle névadójának életével és mun­kásságával. — De az ellenőrzés hiánya és egyéb objektív ne­hézségek folytán nem tudott ez a mozgalom kiszélesedni és az ifjúság széles tömegeire hatni. Ezt bizonyítja az, hogy a seregszemle bemutatóit nagymértékben a művészeti hatás jellemzi. Megvannak a feltételek arra, hogy az áthidalt nehézsé­gek után a körzeti és járási bemutatók és a népi együttesek megyei fesztiválja valamint, a kórusok Bartók hangversenye megrendezhető. A megyei szervezőbizottság már határozatot hozott arra is, hogy igyekeznek megjavítani a még hátralévő időben a seregszemle tartalmi, kultúrpolitikai munkáját. Magyar parlamenti küldöttség utazik a Román Népköztársaságba Rónai Sándor elvtárs, az Országgyűlés elnöke, április 11-én fogadta Ion Popescut, a Román Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta a Ro­mán Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökének meghívá­sát, hogy a magyar Országgyűlés küldöttsége látogasson el a Román Népköztársaságba. Rónai Sándor elvtárs közölte, hogy a meghívásnak öröm­mel eleget teszünk. Finn parlamenti küldöttség látogat hazánkba M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvivője április 12-én felkereste Rónai Sándor elvtársat, az Országgyűlés elnö­két és átadta a finn parlament elnökének levelét. A finn parlament elnöke a levélben közölte, hogy a Finn Köztársaság parlamentje öröm­mel elfogadja a hozzá intézett meghívást és küldöttséget küld Magyarországra. Szerda délután tartotta az árvíz utáni első tanácsülését Bogyiszló község tanácsa Az árvíz óta szerda délután ült össze először hivatalosan Bogyiszló község tanácsának végrehajtó bizottsága, hogy az újjáépítendő község rende­zési tervét egyeztessék, meg­vitassák. A tanácsülésen a helyieken kívül részt vett az építésügyi minisztérium meg­bízottja, Berényi László épí­tészmérnök is, aki az árvíz által elpusztított község újjá­építésének munkálatait irá­nyítja majd. A tanács elnöke, Fekete Je­­nő ismertette a kárfelvételi bizottság jelentését. E szerint 480 ház teljesen összeomlott, 190 ház pedig kisebb-nagyobb sérülésekkel megállta ugyan a jeges ár ostromát, de vala­mennyi ház komoly javításra szorul. Berényi építészmérnök a község újjáépítésének tervja­vaslatát ismertette a tanács­üléssel. Az újjáépítési tervek alapján a község belterületén lévő mélyfekvésű telkeken soha többé nem engedélyez­nek családi ház építését s ugyancsak belterületen lévő kicsiny telkek összevonását, nagyobb telkek kialakítását határozta el a tanácsülés. A községi tanács tagjai, az árvízkárosult bogyiszlói dol­gozó parasztok nagy örömmel fo­gadták Berényi építészmérnök­nek azt a javaslatát, hogy a község főútvonalát a Tolna felőli út képezi majd s az ez­előtti zegzugos kanyargós ut­cák helyett, egyenes, sugár ut­cák alkotják a községet. Mivel a régi község belterü­letén kevés a magasabban fekvő hely. Berényi főmérnök javaslatára úgy határozott a tanácsülés, hogy a régi köz­séggel szomszédos Vépe-tanya körüli területen új község­részt alakítanak ki. Ezen a részen összesen 145 családi házat építenek, 250—300 négyszögöles teleken. Feke­te Jenő tanácselnök módosító javaslatára az építési tervek készítésénél figyelembe ve­szik a háztáji nagyobb igé­nyeket, s ahol szükséges 400 négyszögöles telekre építik az új házakat. Ennek a 145 ház­ból álló községrésznek a ki­alakítási tervében szerepel már a bölcsőde és a napközi­otthon is. Az esti órákba nyúló tanács­ülés határozata nyomán csü­­tökön már megkezdődtek az építkezés felvonulási mun­kái. TOLNAI HÍRADÓ Dokument film készült Tolna megye életéből A Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár a napokban készítette el első Tolna megyei híradóját. A filmhíradó négy eseményt mutat be Tolna megye életéből. A film első ese­ménye a megyénket sújtott dunai árvíz napjaiban készült és megrázó erővel mutatja be az árvíz pusztításait és árvízvé­delem hősi erőfeszítéseit. A második esemény a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet állattenyésztéséről és a szövetke­zet egy vasárnap délutánjáról szól. A harmadik esemény a Bonyhádi Zománcgyár műszaki fejlesztését és az új zomán­cozó csarnokát eleveníti meg a filmen, míg az utolsó a len­­gyeli mezőgazdasági aranykalászos gazdaképző szakiskola hallgatóinak és tanárainak m­­unkáját örökítette meg. A híradó készítői Endrődi Sándor rendező, Szekeres József operatőr és Csuti József gyártásvezető különösen az árvízről készített riportjukban remekeltek. Mindamellett, hogy a film­gyár külön filmet készített a jeges árról, ebben az eseményben mégis sok újat alkottak, különösen a drámai, nehéz és veszé­lyes pillanatokban helytálló emberek filmszerű megörökíté­sével. Sajnos, az a művészi gond és ragyogó operatőri munka, amely az árvízi riport jellemzője , már nem tapasztalható a másik három híradó esemény felépítésében összeválogatá­­sában. A filmgyár kezdeményezése nagy jelentőségű és reméljük, hogy megyénk életéből a közeljövőben újabb történetek kerül­nek bemutatásra a mozilátogató közönség elé. A Tolnai Híradót a közeljövőben forgalmazásra megkapja a megyei MOKÉP Vállalat és a jövő héten, egyidőben Szek­­szárdon és több járási székhelyen, vetítik a filmszínházak. Javítják a legelőket Az állattenyésztésben igen fontos szerepe van a legelők­nek, friss takarmányt adnak a jószágnak és itt javítják fel a kiselejtezett és eladásra kerülő szarvasmarhákat.­­ Éppen ezért a gyönki járás­ban ezen a héten legelőápolási hetet tartanak, melynek kereté­ben a községek és termelőszö­vetkezetek rendbehozzák a ku­takat, karámokat, megtisztít­ják a legelőket. A dombóvári járás területén a legyengült legelők erősítésére 300 holdnyi legelőt műtrágyáztak az elmúlt hónapokban. Nemrég még ilyen képet mutatott az árvíz által elöntött Szek­­­szárdi Téglagyár. Azóta már­­ nagyteljesítményű szivattyúk­­kal átemelték a Sióba az ide betört mintegy negyedmillió köb­­­­méter vizet és megindult a termelőmunka a gyárban. Világ proletárjai egyesüljetek! Kétszeresére emelkedett a tejhozam A dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezetben a téli hónapok alatt legyengültek a szarvasmarhák, a tehenészet­ben erősen csökkent az állatok hozama. Az új állatgondozó be­állításával, az új, szakszerű gondozással azonban megjavult a munka. Az állatok most már jó kon­dícióban vannak, a tejhozam egyre nagyobb, kétszer annyit fejnek, mint a téli hónapok alatt. A mindinkább emelkedő fejési átlag most a 12 liternél tart, de a zöldtakarmányozás­sal ez még növekedni fog. A FALU BECSÜLETÉÉRT A döbrököziek kezdeményezték Döbröközön tanácstagi kör­zetenként kisgyűléseket tar­tottak a begyűjtési verseny fellendítésére. Mivel a gyűlé­sek jól sikerültek a domb­óvári járási begyűjtési hiva­tal továbbterjesztette ezt a kezdeményezést. Ennek ered­ményeként Szakcs községben, ahol 20 kisgyűlést szerveztek, 78 fővel szaporodott a ver­senyben résztvevő dolgozó pa­rasztok száma. A kisgyűlések mindenhol elterjedtek és eredményre ve­zettek. Szakoly községben a gyűléseken résztvettek közül tizenheten csatlakoztak a ver­senyhez. Ugyancsak eredmé­nyesek voltak a Regölyben tartott kisgyűlések, ahol tizennégyen tettek verseny­vállalást. Itt a begyűjtési megbízott felkérte a dolgozó parasztokat, hogy leplezzék le a kulákok mesterkedéseit,­­ mert nem utolsósorban ezek miatt marad le a község a begyűjtési versenyben. Pél­dának hozta fel Balaskó Pé­ter regölyi kulákot, aki nem teljesítette napraforgó beadá­sát, ezzel szemben 8 zsák napraforgót eladott. Balaskó Pétert a járásbíróság 8 havi börtönre ítélte. A paksi járás az első A felszabadulási verseny­ben a járások sorrendje a március 31-i begyűjtési ered­mények értékelése alapján a következő: 1. Paksi járás (Körtés István tanácselnök), 2. Szekszárdi járás (Gyugyi János tanácselnök) 3. Bony­hádi járás (Bercsényi Vince tanácselnök), 4. Dombóvári járás (Bertha Kálmán tanács­elnök), 5. Tamási járás (Ta­más László tanácselnök), 6. Gyönki járás (Márton András tanácselnök). A versenyben eddig élenjá­ró paksi járás mindinkább fo­kozza előnyét, még az utána következő legjobb szekszárdi járást is 17,1 százalékkal meg­előzte. A rangsorban változás is történt, a legutóbbi értéke­lés óta, az akkor utolsó tamá­si járás megelőzte a gyönkie­­két. A két járás teljesítése között eddig még csak 1,2 százalék az eltérés, de a ta­mási járásban máris szép kez­deményezést valósítanak meg a begyűjtési munka megjaví­tására. A járási pártbizottság az egész járás területén nép­nevelő értekezleteket hív ös­­­sze, s a népnevelők a tájékoz­tató alapján mozgósítanak a dolgozó parasztok között. Ez valószínűleg újabb lendületet ad a begyűjtésnek, mert több községben, mint például Ta­másiban Pincehelyen és Ozorán, már szervezik a nép­nevelőket. A termelőszövetkezetek teljesítik vállalásaikat [UNK] A bonyhádi járásban a ma­­rosi Kossuth Termelőszövet­kezet április 4-e tiszteletére vállalta az első negyedévi to­jás, baromfi és sertésbeadási kötelezettségek teljesítését. — Vállalását 100 százalékban teljesítette. A termelőszövet­kezet, valamint a községben versenyző dolgozó parasztok jó példáját látva Biró Gás­pár, aki eddig nem teljesítette beadási kötelezettségét, most minden felszólítás nélkül ele­get tett beadási kötelezettsé­gének. A gyönki járásban két ter­melőszövetkezet, a tolnané­­medi Felszabadulás és a si­­montornyai Alkotmány Tsz párosversenyre hívta ki egy­mást. A verseny keretében elvállalták, hogy április 20-ig teljesítik első négy hónapi be­gyűjtési tervüket.

Next