Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-13 / 88. szám
TÓIN’ AZ MDP TOLNAMEGYE XIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM. Könyvt PÉCS _____ 1956 ÁPRILIS 13. Tapasztalatok a seregszemle helyi bemutatóin Annak ellenére, hogy a seregszemle meghirdetése késve történt az eddigi tapasztalatok alapján figyelemre és mérésre méltó a művészeti csoportok felkészülése. A benevezett csoportok száma, mint a Megyei Tanács Népművelési Osztálya közli 512, közel 10.000 résztvevővel. Az említett szám a tavalyihoz viszonyítva 20,10-kal magasabb. Ezzel szemben a szólisták nevezése kevesebb az elmúlt évinél. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a szervező bizottságok bizonyos mértékig lebecsülték az egyéni nevezések jelentőségét, s a csoportos nevezéseket szorgalmazták főleg. Az elmúlt hetek árvízveszélye jelentősen befolyásolta a seregszemle körzeti bemutatóinak széleskörű megszervezését. A népművelési apparátus jelentős része, ugyanúgy a kultúrcsoportok tagjai is heteken keresztül az árvízvédelemnél dolgoztak. Az árvízveszély miatt 30 falusi és járási művelődési otthonban szünetelt a művészeti munka, részben a közvetlen veszély részben a kitelepítések következtében. A szekszárdi és paksi járás néhány művelődési otthonában még a mai napig se indult meg hasonló akadályok miatt a normális élet. Március 31-ig a gyönki, dombóvári és tamási járásban voltak körzeti bemutatók illetve csereműsorok. A helyi bemutatók egy-két község kivételével, mindenhol lezajlottak. A bemutatók tapasztalatai szerint a színjátszók és a nevezett kórusok nyújtanak kiemelkedő és elismerést igénylő számokat. Az elmúlt évvel párhuzamot vonva, javulás tapasztalható az együttesek műsorpolitikájában is. A színjátszó csoportok már a téli csereműsorok idején kitűntek sokrétű, tartalmas három- és egyfelvonásos színművek bemutatásával. A naki „Út a szocializmus felé” Tsz színjátszói a Sári bíróval és a Bújócskával készültek a seregszemlére. A németkériek a Kőszívű ember fiait, a bonyhádiak az Új földet, a felsőnyékiek a Kisunokámat tanulták meg. A kórusok közül elsősorban a nemrég alakult bonyhádi és paksi tér utat mozgalmi- és népdalokkal. A Bartók-műveket szívesen adják elő a régi kórusok is. A zeneiskola hallgatói szólószámaikkal elismerést és értékes helyezést értek el a Pécsett megrendezett öt megye zeneiskoláinak hangversenyén. A tánccsoportok erősen vonzódnak a tematikus táncokhoz. A baráti népek táncaiból alig tűztek műsorukra. Előadásmódban az eredeti népi motívumok hiányoznak. Általában a tánccsoportok igen lassan, vagy egyáltalán nem fejlődnek. A népi együttesek közül csak a bátaiaknál tapasztalható bizonyos fejlődés. Tartalmi szempontból általában a meseelemek háttérbe szorítják a mai, új színek kibontakozását. A közelmúltban alakult népi együttesek közül az ozoraiaknál tapasztalható jelentős fejlődés. Gördülékenyebb, hihetőbb a kompozíció, különösen az úttörők helyi gyűjtésű gyermekjátékánál. A nemzetiségi csoportok száma elérte a tizet. Munkában első helyen áll a bonyhádi együttes, amely márciusban tíznapos Pest környéki körúton vett részt. Gyönkön értékes német lakodalmi szokást dolgoztak fel. Murga, Várdomb, Kisdorog német táncosai kisebb kompozíciókkal vesznek részt a seregszemlén. A DISZ és népművelési csoportok kapcsolata nem mondható kielégítőnek különösen az alsóbb szerveknél. Például a dombóvári szervező bizottság ülésén a DISZ járási titkár nem vett részt, neki fontosabb volt a motorpróba. Általában a DISZ-szervezetek nem tulajdonítanak a seregszemle sikerének olyan nagy fontosságot, mint az elmúlt évben. A nem kielégítő kapcsolatokért nemcsak a DISZ felelős természetesen, hanem a népművelési szervek is. Segítségük kevésbé tartalmi, inkább formai, anyagi jellegű. Jó a két szerv együttműködése a tamási járásban, ahol egy budapesti üzem volt DISZ-funkcionáriusa a járási DISZ VB első titkára. Súlyos hiányosság még, hogy a seregszemle kettős célkitűzése a művészeti és politikai munka összehangolása nem jár különösebb eredménnyel. Bár folynak a seregszemle névadójának, Ságvári Endrének életéről és munkásságáról tartott előadások, ez azonban csak ott jár eredménnyel ahol erős, tekintélyes a DISZ-szervezet és a népművelés is segíti ezt a munkát. (Például Ozora, Sióagárd, Szekszárd.) Kötelező lenne minden csoportnak, mely a seregszemle versenyein részt vesz foglalkozni az ifjúság hősi mártírjainak életével, — elsősorban Ságvári Endre, a seregszemle névadójának életével és munkásságával. — De az ellenőrzés hiánya és egyéb objektív nehézségek folytán nem tudott ez a mozgalom kiszélesedni és az ifjúság széles tömegeire hatni. Ezt bizonyítja az, hogy a seregszemle bemutatóit nagymértékben a művészeti hatás jellemzi. Megvannak a feltételek arra, hogy az áthidalt nehézségek után a körzeti és járási bemutatók és a népi együttesek megyei fesztiválja valamint, a kórusok Bartók hangversenye megrendezhető. A megyei szervezőbizottság már határozatot hozott arra is, hogy igyekeznek megjavítani a még hátralévő időben a seregszemle tartalmi, kultúrpolitikai munkáját. Magyar parlamenti küldöttség utazik a Román Népköztársaságba Rónai Sándor elvtárs, az Országgyűlés elnöke, április 11-én fogadta Ion Popescut, a Román Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökének meghívását, hogy a magyar Országgyűlés küldöttsége látogasson el a Román Népköztársaságba. Rónai Sándor elvtárs közölte, hogy a meghívásnak örömmel eleget teszünk. Finn parlamenti küldöttség látogat hazánkba M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvivője április 12-én felkereste Rónai Sándor elvtársat, az Országgyűlés elnökét és átadta a finn parlament elnökének levelét. A finn parlament elnöke a levélben közölte, hogy a Finn Köztársaság parlamentje örömmel elfogadja a hozzá intézett meghívást és küldöttséget küld Magyarországra. Szerda délután tartotta az árvíz utáni első tanácsülését Bogyiszló község tanácsa Az árvíz óta szerda délután ült össze először hivatalosan Bogyiszló község tanácsának végrehajtó bizottsága, hogy az újjáépítendő község rendezési tervét egyeztessék, megvitassák. A tanácsülésen a helyieken kívül részt vett az építésügyi minisztérium megbízottja, Berényi László építészmérnök is, aki az árvíz által elpusztított község újjáépítésének munkálatait irányítja majd. A tanács elnöke, Fekete Jenő ismertette a kárfelvételi bizottság jelentését. E szerint 480 ház teljesen összeomlott, 190 ház pedig kisebb-nagyobb sérülésekkel megállta ugyan a jeges ár ostromát, de valamennyi ház komoly javításra szorul. Berényi építészmérnök a község újjáépítésének tervjavaslatát ismertette a tanácsüléssel. Az újjáépítési tervek alapján a község belterületén lévő mélyfekvésű telkeken soha többé nem engedélyeznek családi ház építését s ugyancsak belterületen lévő kicsiny telkek összevonását, nagyobb telkek kialakítását határozta el a tanácsülés. A községi tanács tagjai, az árvízkárosult bogyiszlói dolgozó parasztok nagy örömmel fogadták Berényi építészmérnöknek azt a javaslatát, hogy a község főútvonalát a Tolna felőli út képezi majd s az ezelőtti zegzugos kanyargós utcák helyett, egyenes, sugár utcák alkotják a községet. Mivel a régi község belterületén kevés a magasabban fekvő hely. Berényi főmérnök javaslatára úgy határozott a tanácsülés, hogy a régi községgel szomszédos Vépe-tanya körüli területen új községrészt alakítanak ki. Ezen a részen összesen 145 családi házat építenek, 250—300 négyszögöles teleken. Fekete Jenő tanácselnök módosító javaslatára az építési tervek készítésénél figyelembe veszik a háztáji nagyobb igényeket, s ahol szükséges 400 négyszögöles telekre építik az új házakat. Ennek a 145 házból álló községrésznek a kialakítási tervében szerepel már a bölcsőde és a napköziotthon is. Az esti órákba nyúló tanácsülés határozata nyomán csütökön már megkezdődtek az építkezés felvonulási munkái. TOLNAI HÍRADÓ Dokument film készült Tolna megye életéből A Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár a napokban készítette el első Tolna megyei híradóját. A filmhíradó négy eseményt mutat be Tolna megye életéből. A film első eseménye a megyénket sújtott dunai árvíz napjaiban készült és megrázó erővel mutatja be az árvíz pusztításait és árvízvédelem hősi erőfeszítéseit. A második esemény a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet állattenyésztéséről és a szövetkezet egy vasárnap délutánjáról szól. A harmadik esemény a Bonyhádi Zománcgyár műszaki fejlesztését és az új zománcozó csarnokát eleveníti meg a filmen, míg az utolsó a lengyeli mezőgazdasági aranykalászos gazdaképző szakiskola hallgatóinak és tanárainak munkáját örökítette meg. A híradó készítői Endrődi Sándor rendező, Szekeres József operatőr és Csuti József gyártásvezető különösen az árvízről készített riportjukban remekeltek. Mindamellett, hogy a filmgyár külön filmet készített a jeges árról, ebben az eseményben mégis sok újat alkottak, különösen a drámai, nehéz és veszélyes pillanatokban helytálló emberek filmszerű megörökítésével. Sajnos, az a művészi gond és ragyogó operatőri munka, amely az árvízi riport jellemzője , már nem tapasztalható a másik három híradó esemény felépítésében összeválogatásában. A filmgyár kezdeményezése nagy jelentőségű és reméljük, hogy megyénk életéből a közeljövőben újabb történetek kerülnek bemutatásra a mozilátogató közönség elé. A Tolnai Híradót a közeljövőben forgalmazásra megkapja a megyei MOKÉP Vállalat és a jövő héten, egyidőben Szekszárdon és több járási székhelyen, vetítik a filmszínházak. Javítják a legelőket Az állattenyésztésben igen fontos szerepe van a legelőknek, friss takarmányt adnak a jószágnak és itt javítják fel a kiselejtezett és eladásra kerülő szarvasmarhákat. Éppen ezért a gyönki járásban ezen a héten legelőápolási hetet tartanak, melynek keretében a községek és termelőszövetkezetek rendbehozzák a kutakat, karámokat, megtisztítják a legelőket. A dombóvári járás területén a legyengült legelők erősítésére 300 holdnyi legelőt műtrágyáztak az elmúlt hónapokban. Nemrég még ilyen képet mutatott az árvíz által elöntött Szekszárdi Téglagyár. Azóta már nagyteljesítményű szivattyúkkal átemelték a Sióba az ide betört mintegy negyedmillió köbméter vizet és megindult a termelőmunka a gyárban. Világ proletárjai egyesüljetek! Kétszeresére emelkedett a tejhozam A dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezetben a téli hónapok alatt legyengültek a szarvasmarhák, a tehenészetben erősen csökkent az állatok hozama. Az új állatgondozó beállításával, az új, szakszerű gondozással azonban megjavult a munka. Az állatok most már jó kondícióban vannak, a tejhozam egyre nagyobb, kétszer annyit fejnek, mint a téli hónapok alatt. A mindinkább emelkedő fejési átlag most a 12 liternél tart, de a zöldtakarmányozással ez még növekedni fog. A FALU BECSÜLETÉÉRT A döbrököziek kezdeményezték Döbröközön tanácstagi körzetenként kisgyűléseket tartottak a begyűjtési verseny fellendítésére. Mivel a gyűlések jól sikerültek a dombóvári járási begyűjtési hivatal továbbterjesztette ezt a kezdeményezést. Ennek eredményeként Szakcs községben, ahol 20 kisgyűlést szerveztek, 78 fővel szaporodott a versenyben résztvevő dolgozó parasztok száma. A kisgyűlések mindenhol elterjedtek és eredményre vezettek. Szakoly községben a gyűléseken résztvettek közül tizenheten csatlakoztak a versenyhez. Ugyancsak eredményesek voltak a Regölyben tartott kisgyűlések, ahol tizennégyen tettek versenyvállalást. Itt a begyűjtési megbízott felkérte a dolgozó parasztokat, hogy leplezzék le a kulákok mesterkedéseit, mert nem utolsósorban ezek miatt marad le a község a begyűjtési versenyben. Példának hozta fel Balaskó Péter regölyi kulákot, aki nem teljesítette napraforgó beadását, ezzel szemben 8 zsák napraforgót eladott. Balaskó Pétert a járásbíróság 8 havi börtönre ítélte. A paksi járás az első A felszabadulási versenyben a járások sorrendje a március 31-i begyűjtési eredmények értékelése alapján a következő: 1. Paksi járás (Körtés István tanácselnök), 2. Szekszárdi járás (Gyugyi János tanácselnök) 3. Bonyhádi járás (Bercsényi Vince tanácselnök), 4. Dombóvári járás (Bertha Kálmán tanácselnök), 5. Tamási járás (Tamás László tanácselnök), 6. Gyönki járás (Márton András tanácselnök). A versenyben eddig élenjáró paksi járás mindinkább fokozza előnyét, még az utána következő legjobb szekszárdi járást is 17,1 százalékkal megelőzte. A rangsorban változás is történt, a legutóbbi értékelés óta, az akkor utolsó tamási járás megelőzte a gyönkiekét. A két járás teljesítése között eddig még csak 1,2 százalék az eltérés, de a tamási járásban máris szép kezdeményezést valósítanak meg a begyűjtési munka megjavítására. A járási pártbizottság az egész járás területén népnevelő értekezleteket hív össze, s a népnevelők a tájékoztató alapján mozgósítanak a dolgozó parasztok között. Ez valószínűleg újabb lendületet ad a begyűjtésnek, mert több községben, mint például Tamásiban Pincehelyen és Ozorán, már szervezik a népnevelőket. A termelőszövetkezetek teljesítik vállalásaikat [UNK] A bonyhádi járásban a marosi Kossuth Termelőszövetkezet április 4-e tiszteletére vállalta az első negyedévi tojás, baromfi és sertésbeadási kötelezettségek teljesítését. — Vállalását 100 százalékban teljesítette. A termelőszövetkezet, valamint a községben versenyző dolgozó parasztok jó példáját látva Biró Gáspár, aki eddig nem teljesítette beadási kötelezettségét, most minden felszólítás nélkül eleget tett beadási kötelezettségének. A gyönki járásban két termelőszövetkezet, a tolnanémedi Felszabadulás és a simontornyai Alkotmány Tsz párosversenyre hívta ki egymást. A verseny keretében elvállalták, hogy április 20-ig teljesítik első négy hónapi begyűjtési tervüket.