Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-22 / 197. szám

1956 AUGUSZTUS 22. TOLNAI NAPLÓ PART ÉS PARTÉPÍTÉS • A termelés pártellenőrzése a Paksi Téglagyárban A Szakszervezeti Szabályzat kimondja: „A termelő üze­mek... pártszervezeteinek jogá­ban áll ellenőrizni az üzem, il­letve igazgatójának tevékeny­ségét.“ A Paksi Téglagyárban vizsgáltuk meg, hogyan tesz eleget ilyen irányú feladatának az üzemi pártszervezet. Az üzemben a közeli napok­ban vezetnek be új technoló­giai eljárást, a ritkarakásos rendszert. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy jobban k­l lehet használni a kemence térfogatát, kevesebb szenet kell felhasználni 1000 vályog kiégetéséhez, s nem utolsó sor­ban emelkedik a kemencénél foglalkoztatott dolgozók kere­sete is. Ha több a termelés, több a kereset is. Kezdetben ennyi előnyt ígér az új eljárás. Tavaly nyáron már kísérle­tet tettek a ritka lakás beveze­tésére. A pártszervezet akkor keveset törődött vele, s meg is bukott az égetők idegenkedé­sén, a rakok és a kihordók el­lenállásán. Nem mutatták meg az új technológia számtalan elő­nyét. Igaz, bizonyos objektív nehézség is közrejátszott: rossz volt a nyersárú minősége, s a rakok több-kevesebb joggal arra hivatkoztak, hogy nem tudják biztosítani a csatlakozá­sokat, így történt, hogy egy jó technológia megbukott... Az elmúlt évi tapasztalatok rámutattak az üzemi pártszer­vezet munkájának hiányossá­gaira, feltárta azokat a legfon­tosabb területeket, ahol a leg­sürgősebben cselekedni kellett. Sokrétű, de egységes feladat állt a pártszervezet előtt: fo­kozott termelési agitációt folytatni — megmutatva a dolgozók érdekeltségét is; előtérbe helyezni a tag- és tagjelölt felvételt — főleg a kemence-munkások soraiból; naponta figyelni a tervek és normák teljesítését; megfe­lelő kapcsolat kiépítése a pártvezetőség és a gazdaság­­vezető között. Kemény munkával eltöltött nehéz év múlt el az első kísér­let óta. MIT TETT A PÁRTSZERVE­ZET, hogy ne ismétlődjék meg a ta­valyi eset az új technológia be­vezetésénél? Mindenekelőtt biz­tosította, hogy a kommunisták példát mutassanak a termelés­ben. Ennek érdekében vala­­menyi taggyűlésen rendszere­sen értékelték a kommunisták munkáját. Biztosították, hogy a munka valamennyi fontosabb területén kommunista dolgoz­zék, minden brigádban leg­alább egy párttag legyen, így szinte naponta — a központi számok ellenőrzése mellett — a termelés legkisebb részéhez is eljut a pártszervezet, tud se­gíteni a felvetődött problémá­kon. A kommunisták a taggyű­lésen adnak számot a munká­jukról, de ha a helyzet úgy adó­dik, azonnal tanácskozik a pártvezetőség, amelyen részt vesz a telepvezető, Farkasdi Sándor elvtárs is. — A termelési értekezlete­ken is egyre inkább a kommu­nisták azok, akik kezdemé­nyeznek — mondja többek kö­zött Ledneczki József, az üzemi pártszervezet titkára. — A tavaszi esős időszakban ne­hezen száradtak a vályogok. A behordok kénytelenek voltak sok esetben vizes anyagot vin­ni a kemencébe, sőt az üzem is állt helyhiány miatt. A behor­dok közül az egyik javasolta, hogy egy sínpár lefektetésével újabb területet lehet nyerni a nyersgyártás számára.­­ A ja­vaslatot három nap alatt meg­valósítottuk. Ennek hasznát majd az őszi hűvösebb idő­ be­álltával tudjuk előnyösen fel­használni. Amikor a kommunisták fi­gyelme egyre inkább a terme­lés felé fordult, az üzem leg­jobbjai követték példájukat —­­s ma már többen közülük a pártszervezetnek tagjelölt­jei, mint például Hanga Jó­zsef behordó és Hornok Ist­ván lakó. Ők a napokban kapták meg a tagjelölt könyvecskét. Jól birkózott meg tehát az el­múlt időben a termelés ellenőr­zésével az üzemi pártszervezet; a rendszeres számszerű ellenőr­zés mellett a termelés legjobb­jaival erősítette a szervezetet, harcoltak az új technológia bevezetéséért, jelentősen javult a minőség. ÚJ, NAGY FELADATOK VÁRNAK MÉG MEGOLDÁSRA. Az üzemben is bevezették a műszaki normákat, s vele együtt az új bérezési alapot is. A dolgozók először nem értet­ték, hogy miért van erre szük­ség, és több munkahelyen — mint például a kihordóknál — bizonyos teljesítmény-visszatar­tást lehetett tapasztalni. A pártszervezet ennek felszámo­lásáért keveset tett meg. „Ké­nyes“ kérdésként kezelték. Pe­dig szükséges megmagyarázni, hogy a termelés visszatartásá­val saját családjukat károsít­ják meg, mert kevesebb telje­sítmény után kevesebb bért kapnak. Elmarad a prémium is. A műszaki normák teljesíthe­tők, ezt az üzem kihordói már nem egyszer bebizonyították. Segítsen tehát a pártszervezet most, amikor még bizonyos idegenkedés tapasztalható. Ez a munka is csakúgy, mint a többi említett, erősíteni fogja a párt­­szervezetet. B. J. Előbb kellett volna... Takaros nagy ház, a kertben zöldségfélék, a gazdaasszony büszkesége ,az udvarban pedig apró, rózsaszínű malacok kis hada, arrébb pedig lustálkodó birkanyáj. Ezekből az apró kis képekből tevődik össze a gazda, Balogh Márton házatája. Ide kopogtattunk be az egyik kora délutánon Laufer József elvtárs­­sal, az aparhanti Felszabadulás Termelőszövetkezet elnökével. Balogh Márton ugyanis nem egyéni gazda, több mint egy éve már szorgalmas, becsületes tagja a helyi Felszabadulás Tsz. nek. — Azért jöttünk — mondotta a tsz elnök —, hogy elmondd nekünk, hogyan érzed ma­dad nálunk, hogy vagy­­ megelé­gedve. — Úgy emlékszem ,mintha tegnap történt volna. A felsza­badulás után 12 hold földet kaptam és erőmhöz mérten dol­goztam is. A föld már akkor is sovány volt, a termés kevés, és őszintén szólva, jól felverte a gyom is. Biztosítani kellett a családnak a megélhetést, telje­síteni kellett az állampolgári kö­telezettséget, ezért a bányában kerestem munkát. Később lát­tam az itthoni tsz-ek munkáját, elhatároztam, hogy én is közé­­jük állok, de ... — Ne állj meg — szólt köz­be az elnök. — Mondd csak el, hogy a tagság nem akart fel­venni. — Elmondhatom, mert akkor nagyon rosszul esett, komolyan megbántottak. Közgyűlésre jöt­tek össze a tagok, ahol döntöt­tek az én felvételemről is. Ért­hetően izgultam egy kicsit, hi­szen arról volt szó, hogy ezután könnyebben élek-e a családom­mal együtt, vagy minden marad a régiben. Az elnök megmond­ta, hogy Balogh Márton is fel­vételét kéri és szavazzon a tag­ság, hogy felvegyék-e vagy sem. Ezen a közgyűlésen nem vettek fel azzal, hogy nem lesz belőlem jó tag, mert iparos em­ber voltam, nem értek a föld­höz. Nem szóltam, felálltam és eljöttem. És míg haza­értem, megfogadtam magamban, hogy átmegyek Nagyvejkére, de én mégis tsz-tag leszek. Aztán . . . — Engedd meg ,hogy mond­jam tovább — szólt az elnök. — Igaz így történt, de ké­sőbb megmagyaráztam a vezető­ségnek és tagoknak, hogy hely­telen volt az ítélet, mert nem szabad egy embert elutasítani azért, mert nem ért a mező­gazdasági munkához. Belátták, hogy igazam van. — Így azután másnap vis­­­szahívtak és aláírtam a belépési nyilatkozatot azóta dolgozom és elégedett vagyok a tagokkal, a munkám eredményével. Tavaly május 1-én kezdtünk dolgozni a családdal és zárszámadáskor 14 mázsa búzát, 3 mázsa árpát, kukoricát, cukrot, napraforgót­ és több mint 10 000 forint kész­pénzt kaptunk. Azonkívül öt sertés van az ólban, tehén az istállóban, így mindig volt pénz, amire kellett.­­ Az idén is eddig 5800 fo­rintot és közel 14 mázsa búza előleget kaptunk, őszintén me­rem mondani, hogy nem bántam meg elhatározásomat. Már előbb kellett volna, legalább négy év­vel ezelőtt, akkor még gazda­gabb lehetnék. A ház mellett levő kis gyü­mölcsösben a szilvafák alatt ül­tünk és ott mondotta el Balogh Márton a belépés történetét. Az ő története csak egy a sok kö­zül, hiszen az aparhanti Felsza­badulás Termelőszövetkezetben ma már 64 család közel 1000 holdon dolgozik, gazdálkodik, hogy évről évre valamennyiük­nek mindenből több legyen. Országszerte készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Még két hét van hátra a ki­állítás megnyitásáig, de már most érdemes sétát tenni terüle­tén, s meggyőződni arról, ho­gyan állnak az előkészületek, az új épületek építkezései, parko­sítások, és az évenként elenged­hetetlenül szükséges újjáfestési munkálatok. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kiállítás építői, rendezői munkájukkal jól haladnak. Az új pavilonok — a külkereske­delem az erdészet két pavilon­ja, a mezőgazdasági­­ építészet épülete — már részben készek és rövidesen belső dekorálásuk kezdődik. Befejezték a kiállítás területén az új csatornák lefek­tetését, a térvilágítás bevezeté­sét és az üdezöld pázsit, a 120 ezer színpompás virág már szé­pen díszült. Úthengerek simítják, külön­leges gépek portalanítják, asz­faltozzák az új utakat. Hozzákezdtek már az épüle­tek és a pavilonok újjáfestésé­­hez is, sőt ez a munka nagy­részt már be is fejeződött. Első­sorban az istállókat és a hozzá­tartozó szállásépületeket hozták rendbe. A tiszta istállókba már­is érkezhetnek az állatok. A gondozóknak sem lesz panaszuk az elhelyezésre. Az elmúlt évek sablonos sár­ga színe helyett az idén mindegyik kiállítási pavilon más és más — halványzöld, sötétkék, vi­ ígossárga — színűre van festve. A természetbeni bemutatók hatalmas területén szépen fej­lődnek az időben elültetett nö­vények és gyümölcsfajták. A kukorica már embermagasságú, a rizs kikelt, a facsemeték, a csemetekert, a magtermő fács­­kák gyönyörűen fejlődnek. Jó termés várható a gyümölcsös­ben is, ahol a kiállítás megnyi­tására már , ,szüretelni” is fog­nak. A Hazafias Népfront Nőtaná­csa a főbejárat közelében gyer­mekmegőrző helyet állít fel. A látogatók kisgyermekeiket vé­dőnők és óvónők felügyelete alatt hagyhatják addig, am­íg megtekintik a kiállítást. A Magyar Divatcsarnok, Ál­lami Áruház a kiállítás vásári ré­szében feállított áruházában számtalan meglepetést készít elő a vidéki és a budapesti vásárlók részére. Itt árusítják majd elő­ször az új, javított Dongó kis­motort, amelyet a mezőgazda­ságban is fel lehet­­ használni, kukoricadarálásra és őrlésre. Import tisztagyapjú szöveteket is árusítanak majd és számos konfekcióterméket, amelyet első­sorban a vidékiek használnak, így például a mikádó télikabá­tokat.* Az Országos Kultúrcikk Vál­lalat számtalan ízléses ajándék­­tárgyat árusít majd a kiállítá­son felállított, külön ajándék­pavilonjában. Az emléktárgyak között legtöbb a magyaros mo­­tívumú, népi-iparművészeti mun­ka. Több emlék, és ajándéktár­gyat speciálisan a kiállítás al­kalmából hoznak forgalomba. A vállalat egyébként a kiállítá­son fog új játékokat, továbbá olcsó és kiváló minőségű NDK karórákat, Pobeda és más már­kás svájci órákat, továbbá az új típusú, olcsó patent öngyúj­tókat.• Az Élelmiszeripari Miniszté­riumot a kiállításon a következő iparágak képviselik mintabolt­jaikkal: tejipar, húsipar, édes­ipar, szeszipar, söripar, boripar és növényolaj-ipar. Ezek az iparágak a kiállítás alkalmával számos új cikket is forgalomba hoznak. Az idén is lesz kiállítási cigaretta, kiállítási sör és ezeken kívül még szá­mos kellemes meglepetés. Egy este a bonyhádi művelődési otthonban .­­ A látogató, aki először lép Bonyhád utcáira, nem is sejti, hogy az évszázadok vés­ték bele nyomaikat a főteret képező házsorokba. De szerte a községben találunk épületeket, melyeknek nagy része a késői barokk stílusát viselik. Nap­jainkban ezért keresik fel oly sűrűn a községet a fényképe­­zők és régiségkutatók, s örökí­tik meg a műemlékeket. Külön élvezetet jelent egy­­egy műemlék megörökítése a Völgységnek ebben a községé­ben, ahol Vörösmarty fiatal éveit töltötte, vagy ahonnan Perczel tábornok indult el a szabadságharcra. Teljes képet azonban csak akkor kapunk a községről, ha ismerjük, hogyan éltek a múltban a község lako­sai — határáról lévén szó — mi­lyen lehetőségek nyíltak kultu­rális igényeik kielégítésére. — ... Volt egy katolikus kör, aho­vá az iparosok zsírosabbjai jár­tak, de ezen kívül semmi. Bonyhád zenei életét is pa­rancsszóra működő levente ze­nekar „elégítette ki”. Játéku­kat űrnapján, vagy más egyházi ünnepen lehetett hallgatni.­­ Nem volt nagy tehát a múltból reánk maradt örökség, de annál nagyobb azonban az emberek kultúrszomja, amit az elmúlt 10 év alatt ki kellett elégíteni. El­­­ég a múltat egyetlen egy mai estével össze­hasonlítani ahhoz, hogy meglát­­hassuk, mekkora utat tettünk meg. A község kulturális köz­pontja az újjáépített parkosí­tott járási kultúrház. Ide jár­nak estéről-estére szórakozási és művelődési igényeik kielégí­tésére az emberek. Minden este megtelnek az épület termei és folynak a zenei-, színjátszói, énekkari és táncpróbák. Most is este van, amikor a kultúrház felé közeledünk. Fü­lünket halk, lágy melódia üti meg. Próbál a zenekar. Minden­ki tudja, hogy Jókai Mór „Poli­tikai divatok” című regénye nyomán Háy Gyula feldolgozá­sában Huszka Jenő zenéjével a Szabadság, Szerelem című dal játék betétdalait gyakorolják. A zenekar az indulóütemű részénél tart, amikor felcsendül a darab Jellemfi nevű szereplő­jének hangja és kifejezésre jut­­tatja az emberek múltbeni óha­ját és mai korunk legnagyobb kincsét „Feltámadott a hajnal, a népek hajnala.” Igen, újjászületnek az em­­berek ezt bizonyítja az is, hogy a művelődés lehetősé­geitől egykor megfosztott embe­rek most csoportokba verődve hallgatják a zenekar próbáját. Felderülnek az arcok, amikor a zene hangjaiba az énekkar is bekapcsolódik és száll a dal „Vígan dalol a nép”. Betérünk az épületbe. Az egyik helyiségben a színjátszók próbálnak Szűcs Aladár rende­ző vezetésével, a másik terem­ben a női énekkar gyakorolja „A fülemülének égi hangja” c. dalt. Térjünk be a zenekar pró­­bájára. Lukács Károly áll a zenekar előtt, intésére a kerin­gő hangjai, majd menüett üte­mei ,,simogatják” az ember fü­leit. A zenekar tagjai között lát­juk például Merész Konrád gimnáziumi tanárt, mint első hegedűst, vagy Haág Ödön cipő­gyári munkást. A zenekar min­den tagja lelkes alkotni vágyó német vagy magyar anyanyelvű kultúrmunkás. Az énnekkarban is megértik egymást a külön­­böző anyanyelvű emberek. A darab gyönyörű dalai és mon­danivalója még inkább egybe­ kovácsolja őket és így telik meg a kultúrmunka igazi tartalom­mal. A darab szereplői a Zo­máncgyár és a Járási Kultúr­­ház műkedvelői. Amióta a Zo­máncgyár és a kultúrház a fő«l­­túlmunkában együtt dolgoznak, ez az első közös nagy rendezvé­nyük. Fáradságos és nagy mun­kába fogtak, de biztosak va­gyunk benne, hogy — mint az elmúlt 10 év alatt annyiszor —•, most is megállják a helyüket. A szereplők id. Csima József, Sultheisz Imre, Kovács Péter, Szabó Margit, Link Jakab, Bok­ros László, Kovács András és végig mind nagy rutinnal ren­delkező kultúrmunkások... A dolgozók igényesen és kri­tikusan várják a darab bemu­tatóját. KlénBsi Kálmán * l £ sEMÉLYN«PTÉR AUGUSZTUS Szerda Menyhért 1837 augusz­tus 22-én (119 éve) nyílt meg Ott a Pesti Ma­ JU Mm gyar Színház a későbbi Nemzeti Szín­ház. 1921 augusz­tus 22-én (35 éve) alakult meg a Komi Autonom terület, (1939 óta Komi SZSZK). 1891 augusztus 22-én (65 éve) halt meg Neruda Jan, cseh költő. 1806 augusztus 22-én (150 éve) halt meg Fragonard Jean Honoré francia festő. — Augusztus 23-án este is­mét színes, hangulatos műso­ros estét rendez a Vendéglátó - ipari Vállalat a Sörkertben. A műsorban a Harsányi együttes szerepel. — Társadalmi munkában ja­vítják, betonozzák a község dol­gozói a gépállomás kezdeménye­zésére a bölcskei kultúrházat. Augusztus 20-án már itt tar­tották az ünnepséget.­­ A szakcsi Új Élet Termelő szövetkezet nagy gonddal ké­szült az augusztus 19-én és 20- án Dombóváron rendezett ki­állításra. Bemutatták cukorré­pájukat, amelyből holdanként 180 mázsát várnak, 81 fajsúlyú búzájukat és a négyzetesen ve­tett aranyözön kukoricájukat. 3. HÍREK — Kéthe­tes ingyenes üdülés­re utazott a közelmúltban jó munkája jutalmául Miskolcta­polcára, a Dombóvári Kender­üzem két kiváló dolgozója, Pa­lotai Lajos és Berta József­né. — A nyugatberlini CCC film­vállalat újra meg akarja fil­­mesíteni Ibsen „Peer Gynt“-jét. A vállalat igazgatója ezt a filmet a Szovjetunióval kooprodukció­­ban szeretné elkészíteni úgy, hogy a főszerepet Sztrizsenov­ szovjet színész alakítaná.­­ A Vas megyei Tanács Egészségügyi Szakiskolája Szombathelyen 1956 szeptem­ber 15-én ápolónőképzőt indít. A tanfolyam kétéves, bentlaká­sos, a helybeli és a közeli hall­gatók részére bejárásos. Jelent­kezhetnek 18 és 30 év közötti nők, akik a VIII. általános is­kolát legalább jó eredménnyel végezték el. A jelentkezéshez szükséges iratok: utolsó iskolai bizonyítvány, saját és szülői vagyoni bizonyítvány, anya­könyvi kivonat, részletes ön­életrajz és orvosi bizonyítvány. A kérvényt szeptember 10-ig kell elküldeni a Vas megyei Tanács egészségügyi Szakisko­lájának Szombathelyre.­­ Nyolc műsoros rendezvé­nye volt az elmúlt fél eszten­dőben a cikói kultúrotthonnak, a látogatók száma meghaladta az 5000-et.

Next