Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-22 / 197. szám

1956 AUGUSZTUS 22. TOLNAI NAPLÓ PART ÉS PARTÉPÍTÉS • A termelés pártellenőrzése a Paksi Téglagyárban A Szakszervezeti Szabályzat kimondja: „A termelő üzemek... pártszervezeteinek jogában áll ellenőrizni az üzem, illetve igazgatójának tevékenységét.“ A Paksi Téglagyárban vizsgáltuk meg, hogyan tesz eleget ilyen irányú feladatának az üzemi pártszervezet. Az üzemben a közeli napokban vezetnek be új technológiai eljárást, a ritkarakásos rendszert. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy jobban kl lehet használni a kemence térfogatát, kevesebb szenet kell felhasználni 1000 vályog kiégetéséhez, s nem utolsó sorban emelkedik a kemencénél foglalkoztatott dolgozók keresete is. Ha több a termelés, több a kereset is. Kezdetben ennyi előnyt ígér az új eljárás. Tavaly nyáron már kísérletet tettek a ritka lakás bevezetésére. A pártszervezet akkor keveset törődött vele, s meg is bukott az égetők idegenkedésén, a rakok és a kihordók ellenállásán. Nem mutatták meg az új technológia számtalan előnyét. Igaz, bizonyos objektív nehézség is közrejátszott: rossz volt a nyersárú minősége, s a rakok több-kevesebb joggal arra hivatkoztak, hogy nem tudják biztosítani a csatlakozásokat, így történt, hogy egy jó technológia megbukott... Az elmúlt évi tapasztalatok rámutattak az üzemi pártszervezet munkájának hiányosságaira, feltárta azokat a legfontosabb területeket, ahol a legsürgősebben cselekedni kellett. Sokrétű, de egységes feladat állt a pártszervezet előtt: fokozott termelési agitációt folytatni — megmutatva a dolgozók érdekeltségét is; előtérbe helyezni a tag- és tagjelölt felvételt — főleg a kemence-munkások soraiból; naponta figyelni a tervek és normák teljesítését; megfelelő kapcsolat kiépítése a pártvezetőség és a gazdaságvezető között. Kemény munkával eltöltött nehéz év múlt el az első kísérlet óta. MIT TETT A PÁRTSZERVEZET, hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi eset az új technológia bevezetésénél? Mindenekelőtt biztosította, hogy a kommunisták példát mutassanak a termelésben. Ennek érdekében valamenyi taggyűlésen rendszeresen értékelték a kommunisták munkáját. Biztosították, hogy a munka valamennyi fontosabb területén kommunista dolgozzék, minden brigádban legalább egy párttag legyen, így szinte naponta — a központi számok ellenőrzése mellett — a termelés legkisebb részéhez is eljut a pártszervezet, tud segíteni a felvetődött problémákon. A kommunisták a taggyűlésen adnak számot a munkájukról, de ha a helyzet úgy adódik, azonnal tanácskozik a pártvezetőség, amelyen részt vesz a telepvezető, Farkasdi Sándor elvtárs is. — A termelési értekezleteken is egyre inkább a kommunisták azok, akik kezdeményeznek — mondja többek között Ledneczki József, az üzemi pártszervezet titkára. — A tavaszi esős időszakban nehezen száradtak a vályogok. A behordok kénytelenek voltak sok esetben vizes anyagot vinni a kemencébe, sőt az üzem is állt helyhiány miatt. A behordok közül az egyik javasolta, hogy egy sínpár lefektetésével újabb területet lehet nyerni a nyersgyártás számára. A javaslatot három nap alatt megvalósítottuk. Ennek hasznát majd az őszi hűvösebb idő beálltával tudjuk előnyösen felhasználni. Amikor a kommunisták figyelme egyre inkább a termelés felé fordult, az üzem legjobbjai követték példájukat —s ma már többen közülük a pártszervezetnek tagjelöltjei, mint például Hanga József behordó és Hornok István lakó. Ők a napokban kapták meg a tagjelölt könyvecskét. Jól birkózott meg tehát az elmúlt időben a termelés ellenőrzésével az üzemi pártszervezet; a rendszeres számszerű ellenőrzés mellett a termelés legjobbjaival erősítette a szervezetet, harcoltak az új technológia bevezetéséért, jelentősen javult a minőség. ÚJ, NAGY FELADATOK VÁRNAK MÉG MEGOLDÁSRA. Az üzemben is bevezették a műszaki normákat, s vele együtt az új bérezési alapot is. A dolgozók először nem értették, hogy miért van erre szükség, és több munkahelyen — mint például a kihordóknál — bizonyos teljesítmény-visszatartást lehetett tapasztalni. A pártszervezet ennek felszámolásáért keveset tett meg. „Kényes“ kérdésként kezelték. Pedig szükséges megmagyarázni, hogy a termelés visszatartásával saját családjukat károsítják meg, mert kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kapnak. Elmarad a prémium is. A műszaki normák teljesíthetők, ezt az üzem kihordói már nem egyszer bebizonyították. Segítsen tehát a pártszervezet most, amikor még bizonyos idegenkedés tapasztalható. Ez a munka is csakúgy, mint a többi említett, erősíteni fogja a pártszervezetet. B. J. Előbb kellett volna... Takaros nagy ház, a kertben zöldségfélék, a gazdaasszony büszkesége ,az udvarban pedig apró, rózsaszínű malacok kis hada, arrébb pedig lustálkodó birkanyáj. Ezekből az apró kis képekből tevődik össze a gazda, Balogh Márton házatája. Ide kopogtattunk be az egyik kora délutánon Laufer József elvtárssal, az aparhanti Felszabadulás Termelőszövetkezet elnökével. Balogh Márton ugyanis nem egyéni gazda, több mint egy éve már szorgalmas, becsületes tagja a helyi Felszabadulás Tsz. nek. — Azért jöttünk — mondotta a tsz elnök —, hogy elmondd nekünk, hogyan érzed madad nálunk, hogy vagy megelégedve. — Úgy emlékszem ,mintha tegnap történt volna. A felszabadulás után 12 hold földet kaptam és erőmhöz mérten dolgoztam is. A föld már akkor is sovány volt, a termés kevés, és őszintén szólva, jól felverte a gyom is. Biztosítani kellett a családnak a megélhetést, teljesíteni kellett az állampolgári kötelezettséget, ezért a bányában kerestem munkát. Később láttam az itthoni tsz-ek munkáját, elhatároztam, hogy én is közéjük állok, de ... — Ne állj meg — szólt közbe az elnök. — Mondd csak el, hogy a tagság nem akart felvenni. — Elmondhatom, mert akkor nagyon rosszul esett, komolyan megbántottak. Közgyűlésre jöttek össze a tagok, ahol döntöttek az én felvételemről is. Érthetően izgultam egy kicsit, hiszen arról volt szó, hogy ezután könnyebben élek-e a családommal együtt, vagy minden marad a régiben. Az elnök megmondta, hogy Balogh Márton is felvételét kéri és szavazzon a tagság, hogy felvegyék-e vagy sem. Ezen a közgyűlésen nem vettek fel azzal, hogy nem lesz belőlem jó tag, mert iparos ember voltam, nem értek a földhöz. Nem szóltam, felálltam és eljöttem. És míg hazaértem, megfogadtam magamban, hogy átmegyek Nagyvejkére, de én mégis tsz-tag leszek. Aztán . . . — Engedd meg ,hogy mondjam tovább — szólt az elnök. — Igaz így történt, de később megmagyaráztam a vezetőségnek és tagoknak, hogy helytelen volt az ítélet, mert nem szabad egy embert elutasítani azért, mert nem ért a mezőgazdasági munkához. Belátták, hogy igazam van. — Így azután másnap visszahívtak és aláírtam a belépési nyilatkozatot azóta dolgozom és elégedett vagyok a tagokkal, a munkám eredményével. Tavaly május 1-én kezdtünk dolgozni a családdal és zárszámadáskor 14 mázsa búzát, 3 mázsa árpát, kukoricát, cukrot, napraforgót és több mint 10 000 forint készpénzt kaptunk. Azonkívül öt sertés van az ólban, tehén az istállóban, így mindig volt pénz, amire kellett. Az idén is eddig 5800 forintot és közel 14 mázsa búza előleget kaptunk, őszintén merem mondani, hogy nem bántam meg elhatározásomat. Már előbb kellett volna, legalább négy évvel ezelőtt, akkor még gazdagabb lehetnék. A ház mellett levő kis gyümölcsösben a szilvafák alatt ültünk és ott mondotta el Balogh Márton a belépés történetét. Az ő története csak egy a sok közül, hiszen az aparhanti Felszabadulás Termelőszövetkezetben ma már 64 család közel 1000 holdon dolgozik, gazdálkodik, hogy évről évre valamennyiüknek mindenből több legyen. Országszerte készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Még két hét van hátra a kiállítás megnyitásáig, de már most érdemes sétát tenni területén, s meggyőződni arról, hogyan állnak az előkészületek, az új épületek építkezései, parkosítások, és az évenként elengedhetetlenül szükséges újjáfestési munkálatok. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kiállítás építői, rendezői munkájukkal jól haladnak. Az új pavilonok — a külkereskedelem az erdészet két pavilonja, a mezőgazdasági építészet épülete — már részben készek és rövidesen belső dekorálásuk kezdődik. Befejezték a kiállítás területén az új csatornák lefektetését, a térvilágítás bevezetését és az üdezöld pázsit, a 120 ezer színpompás virág már szépen díszült. Úthengerek simítják, különleges gépek portalanítják, aszfaltozzák az új utakat. Hozzákezdtek már az épületek és a pavilonok újjáfestéséhez is, sőt ez a munka nagyrészt már be is fejeződött. Elsősorban az istállókat és a hozzátartozó szállásépületeket hozták rendbe. A tiszta istállókba máris érkezhetnek az állatok. A gondozóknak sem lesz panaszuk az elhelyezésre. Az elmúlt évek sablonos sárga színe helyett az idén mindegyik kiállítási pavilon más és más — halványzöld, sötétkék, vi ígossárga — színűre van festve. A természetbeni bemutatók hatalmas területén szépen fejlődnek az időben elültetett növények és gyümölcsfajták. A kukorica már embermagasságú, a rizs kikelt, a facsemeték, a csemetekert, a magtermő fácskák gyönyörűen fejlődnek. Jó termés várható a gyümölcsösben is, ahol a kiállítás megnyitására már , ,szüretelni” is fognak. A Hazafias Népfront Nőtanácsa a főbejárat közelében gyermekmegőrző helyet állít fel. A látogatók kisgyermekeiket védőnők és óvónők felügyelete alatt hagyhatják addig, amíg megtekintik a kiállítást. A Magyar Divatcsarnok, Állami Áruház a kiállítás vásári részében feállított áruházában számtalan meglepetést készít elő a vidéki és a budapesti vásárlók részére. Itt árusítják majd először az új, javított Dongó kismotort, amelyet a mezőgazdaságban is fel lehet használni, kukoricadarálásra és őrlésre. Import tisztagyapjú szöveteket is árusítanak majd és számos konfekcióterméket, amelyet elsősorban a vidékiek használnak, így például a mikádó télikabátokat.* Az Országos Kultúrcikk Vállalat számtalan ízléses ajándéktárgyat árusít majd a kiállításon felállított, külön ajándékpavilonjában. Az emléktárgyak között legtöbb a magyaros motívumú, népi-iparművészeti munka. Több emlék, és ajándéktárgyat speciálisan a kiállítás alkalmából hoznak forgalomba. A vállalat egyébként a kiállításon fog új játékokat, továbbá olcsó és kiváló minőségű NDK karórákat, Pobeda és más márkás svájci órákat, továbbá az új típusú, olcsó patent öngyújtókat.• Az Élelmiszeripari Minisztériumot a kiállításon a következő iparágak képviselik mintaboltjaikkal: tejipar, húsipar, édesipar, szeszipar, söripar, boripar és növényolaj-ipar. Ezek az iparágak a kiállítás alkalmával számos új cikket is forgalomba hoznak. Az idén is lesz kiállítási cigaretta, kiállítási sör és ezeken kívül még számos kellemes meglepetés. Egy este a bonyhádi művelődési otthonban . A látogató, aki először lép Bonyhád utcáira, nem is sejti, hogy az évszázadok vésték bele nyomaikat a főteret képező házsorokba. De szerte a községben találunk épületeket, melyeknek nagy része a késői barokk stílusát viselik. Napjainkban ezért keresik fel oly sűrűn a községet a fényképezők és régiségkutatók, s örökítik meg a műemlékeket. Külön élvezetet jelent egyegy műemlék megörökítése a Völgységnek ebben a községében, ahol Vörösmarty fiatal éveit töltötte, vagy ahonnan Perczel tábornok indult el a szabadságharcra. Teljes képet azonban csak akkor kapunk a községről, ha ismerjük, hogyan éltek a múltban a község lakosai — határáról lévén szó — milyen lehetőségek nyíltak kulturális igényeik kielégítésére. — ... Volt egy katolikus kör, ahová az iparosok zsírosabbjai jártak, de ezen kívül semmi. Bonyhád zenei életét is parancsszóra működő levente zenekar „elégítette ki”. Játékukat űrnapján, vagy más egyházi ünnepen lehetett hallgatni. Nem volt nagy tehát a múltból reánk maradt örökség, de annál nagyobb azonban az emberek kultúrszomja, amit az elmúlt 10 év alatt ki kellett elégíteni. Elég a múltat egyetlen egy mai estével összehasonlítani ahhoz, hogy megláthassuk, mekkora utat tettünk meg. A község kulturális központja az újjáépített parkosított járási kultúrház. Ide járnak estéről-estére szórakozási és művelődési igényeik kielégítésére az emberek. Minden este megtelnek az épület termei és folynak a zenei-, színjátszói, énekkari és táncpróbák. Most is este van, amikor a kultúrház felé közeledünk. Fülünket halk, lágy melódia üti meg. Próbál a zenekar. Mindenki tudja, hogy Jókai Mór „Politikai divatok” című regénye nyomán Háy Gyula feldolgozásában Huszka Jenő zenéjével a Szabadság, Szerelem című dal játék betétdalait gyakorolják. A zenekar az indulóütemű részénél tart, amikor felcsendül a darab Jellemfi nevű szereplőjének hangja és kifejezésre juttatja az emberek múltbeni óhaját és mai korunk legnagyobb kincsét „Feltámadott a hajnal, a népek hajnala.” Igen, újjászületnek az emberek ezt bizonyítja az is, hogy a művelődés lehetőségeitől egykor megfosztott emberek most csoportokba verődve hallgatják a zenekar próbáját. Felderülnek az arcok, amikor a zene hangjaiba az énekkar is bekapcsolódik és száll a dal „Vígan dalol a nép”. Betérünk az épületbe. Az egyik helyiségben a színjátszók próbálnak Szűcs Aladár rendező vezetésével, a másik teremben a női énekkar gyakorolja „A fülemülének égi hangja” c. dalt. Térjünk be a zenekar próbájára. Lukács Károly áll a zenekar előtt, intésére a keringő hangjai, majd menüett ütemei ,,simogatják” az ember füleit. A zenekar tagjai között látjuk például Merész Konrád gimnáziumi tanárt, mint első hegedűst, vagy Haág Ödön cipőgyári munkást. A zenekar minden tagja lelkes alkotni vágyó német vagy magyar anyanyelvű kultúrmunkás. Az énnekkarban is megértik egymást a különböző anyanyelvű emberek. A darab gyönyörű dalai és mondanivalója még inkább egybe kovácsolja őket és így telik meg a kultúrmunka igazi tartalommal. A darab szereplői a Zománcgyár és a Járási Kultúrház műkedvelői. Amióta a Zománcgyár és a kultúrház a fő«ltúlmunkában együtt dolgoznak, ez az első közös nagy rendezvényük. Fáradságos és nagy munkába fogtak, de biztosak vagyunk benne, hogy — mint az elmúlt 10 év alatt annyiszor —•, most is megállják a helyüket. A szereplők id. Csima József, Sultheisz Imre, Kovács Péter, Szabó Margit, Link Jakab, Bokros László, Kovács András és végig mind nagy rutinnal rendelkező kultúrmunkások... A dolgozók igényesen és kritikusan várják a darab bemutatóját. KlénBsi Kálmán * l £ sEMÉLYN«PTÉR AUGUSZTUS Szerda Menyhért 1837 augusztus 22-én (119 éve) nyílt meg Ott a Pesti Ma JU Mm gyar Színház a későbbi Nemzeti Színház. 1921 augusztus 22-én (35 éve) alakult meg a Komi Autonom terület, (1939 óta Komi SZSZK). 1891 augusztus 22-én (65 éve) halt meg Neruda Jan, cseh költő. 1806 augusztus 22-én (150 éve) halt meg Fragonard Jean Honoré francia festő. — Augusztus 23-án este ismét színes, hangulatos műsoros estét rendez a Vendéglátó - ipari Vállalat a Sörkertben. A műsorban a Harsányi együttes szerepel. — Társadalmi munkában javítják, betonozzák a község dolgozói a gépállomás kezdeményezésére a bölcskei kultúrházat. Augusztus 20-án már itt tartották az ünnepséget. A szakcsi Új Élet Termelő szövetkezet nagy gonddal készült az augusztus 19-én és 20- án Dombóváron rendezett kiállításra. Bemutatták cukorrépájukat, amelyből holdanként 180 mázsát várnak, 81 fajsúlyú búzájukat és a négyzetesen vetett aranyözön kukoricájukat. 3. HÍREK — Kéthetes ingyenes üdülésre utazott a közelmúltban jó munkája jutalmául Miskolctapolcára, a Dombóvári Kenderüzem két kiváló dolgozója, Palotai Lajos és Berta Józsefné. — A nyugatberlini CCC filmvállalat újra meg akarja filmesíteni Ibsen „Peer Gynt“-jét. A vállalat igazgatója ezt a filmet a Szovjetunióval kooprodukcióban szeretné elkészíteni úgy, hogy a főszerepet Sztrizsenov szovjet színész alakítaná. A Vas megyei Tanács Egészségügyi Szakiskolája Szombathelyen 1956 szeptember 15-én ápolónőképzőt indít. A tanfolyam kétéves, bentlakásos, a helybeli és a közeli hallgatók részére bejárásos. Jelentkezhetnek 18 és 30 év közötti nők, akik a VIII. általános iskolát legalább jó eredménnyel végezték el. A jelentkezéshez szükséges iratok: utolsó iskolai bizonyítvány, saját és szülői vagyoni bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, részletes önéletrajz és orvosi bizonyítvány. A kérvényt szeptember 10-ig kell elküldeni a Vas megyei Tanács egészségügyi Szakiskolájának Szombathelyre. Nyolc műsoros rendezvénye volt az elmúlt fél esztendőben a cikói kultúrotthonnak, a látogatók száma meghaladta az 5000-et.