Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-27 / 228. szám
4. KISFALUDY SÁNDOR 1796. szeptember 28-án kifutott a tengerre egy hajó magyar hadifoglyokkal. A foglyok között ott volt a 24 éves költő, Kisfaludy Sándor. Néhány kézirattal a kezében boldogan intett búcsút „Provánsz dalteli mezői”-nek és képzeletében már fellobogott a dunántúli tájak szépsége, s amíg hajójuk Nizzából Genovába ért — ő már gondolatban megjárta a hazavívő utat. Kisfaludy Sándor 1772. szeptember 27-én született Sümegen, birtokos családból. Iskoláit Győrött végezte kitűnő eredménnyel. Ezután Pozsonyban két évig filozófiát, egy évig jogot hallgatott. Itt érik az első irodalmi hatások: sokat foglalkozik a német irodalommal és a kor kedvelt klasszikusaival. Nagy hatással vannak rá Weber, Voltaire, Tasso művei. Szívesen látogatja Pozsony színházait is, ahol Shakespeare, Schiller, Goethe géniusza gyakran ragadja magával. Tanulmányait közben mindinkább elhanyagolja. József halála után Pozsonyban is szárnyat bontanak a magyar gondolatok. Tagja lesz Kisfaludy is egy induló hazafias mozgalomnak. Tanulmányait abbahagyja és drámaírással foglalkozik. Berzsenyi példája lebeg előtte... Mint testőr Erdélybe kerül, ahová már régóta vágyott. Eszményítette Erdélyt — hisz több mint egy évszázadon át innen táplálkoztak a nemzeti szabadság tiszta tüzei. Erdélyben azonban siralmas állapotok uralkodnak, s amikor ez feltárul előtte, megfogadja, hogy „... veszni indult nemzetünket magyar nyelv, érzés és írás által halálig szolgálni fogja”. Látja, hogy „Most van ideje és foganatja a jó hazafiságnak.” Felszólít: „Kiki áldozzon, amivel tud! A jó hazafiság első kötelesség, első érdem. Szívvel ésszel, értékkel teljesíthetjük ezen édes kötelességünket. Háromszor boldog, aki mindhárommal áldozhat! Háromszor átkozott, ki mind a hárommal bír és egyikkel sem cselekszik!” O erelmében mintha Goethével tartana rokonságot. De Medina Mária, Pepi grófnő és D’Esclapon Karolina iránt érzett szerelme mind költői vénáját gazdagították. A francia fogságban sokat foglalkozik Petrarca költészetével. Itt írja a híressé vált Kesergő szerelem első strófáit. Szegedi Róza egyszer kikosarazta, de amikor hazatért a fogságból, elnyerte kezét. Az igazi szerelem tüze felégeti benne a kis „könnyűvérű” kalandoknak még az emlékét is. Szerelme mély, mint a hegyi tengerszem... 1801-ben adta ki a Kesergő szerelem című első kötetét. Jelentős állomás ez egész irodalmunkban. Ez az első tisztán szerelmi tárgyú magyar verseskötet. Itt látjuk megvalósulni azt a célt, — amiért már Kármán József is fáradozott, a női olvasóközönségét megnyerni az irodalom számára. i~ isfaludy ,hogy a házas ■ság révébe ért — élete lecsendesedett. A gazdaságnak és közben írogat is. Kiadja a Himfy szerelmei második részét a Boldog szerelem versciklust. Több regét is írt, melynek legszebb három darabja a Csobánc, Tátika és Somló. Különösebb értékük nincs, erényük a közvetlen, meleg lírai hang, a magyar nyelv tiszta csengése. Bár nem akarja bevallani, Petrarcának sokat köszönhet. Dalainak alaptónusaiban fellelhető a Petrarca-hatás .. . Említésre méltóak még műfordításai. Kisfaludy nem volt liberális. Élete második szakaszát a boldog megelégedés jellemzi. Nem tud de nem is akar szabadulni osztálya korlátaitól. Nagy hibája, hogy az ország éltető erejét egyedül a nemességben látta. Hevesen támadta a nyelvújító Kazinczyt, pedig maga is szívügyének tartotta a nyelvművelést amit legjobban bizonyítanak saját szavai: „Amely nemzetnek nyelve nincs, annak nincs hazája, csak szállása, nincs hazafisága, mert nincs hazája és csak a szerencsés időknek tulajdoníthatja, hogy az ilyen nem nemzet, hanem csoportot más nagy nemzet el nem nyeli. Nem a föld, nem a folyók tartják össze a nemzetet hanem a nyelv.” HAMAR IMRE Hallottam egyszer — ha jól emlékszem —, édesapámtól hogy az ő tanítójuk nagyszerű gyermekkórust szervezett az iskolásokból. Messze környéken híresek voltak, sikert sikerre arattak. S az a tanító rádöbbentette valamire őket, mégpedig arra, hogy munkával és erős akarattal sok mindent lehet elérni. Történt azonban, hogy azt a tanítót elhelyezték a faluból és aki utána jött, nem törődött velük. A gyermekkórus megszűnt és ők, hogy mégis „hasznosítsák’’ valahogy tudásukat, virtusságból a templomban az egyházi énekek helyett dalokat kezdtek énekelni, mire a református egyházatya nagyon megharagudott rájuk és bosszúját tettlegességben juttatta kifejezésre ... Mindez még 50—60 esztendővel ezelőtt történt, de példázza azt, hogy mire lehet fogékonnyá tenni a gyermeki szíveket, neveléssel és nevelés nélkül. * A napokban találkoztam Farkas István fiatal tanár barátommal, aki örömmel újságolta, hogy a Városi DISZ Bizottsággal közösen, a leány- és fiúiskola részvételével, megalakították a „Szekszárdi Úttörő Wúi szívvel Együttest”. A fiatalokból álló együttesnek lesz egy 20 tagú zenekara, népi tánccsoportja és 80 tagú gyermekkórusa. A zenekar két hangversenyt ad ebben az oktatási évben. Februárban lépnek először a közönség elé és Beethoven D-dúr menüett-jét, Brahms V. magyar táncát, Bihari János Verbunk-ját adják elő. Ugyanekkor szerepel először a népi tánc csoport és a gyermekkórus is. A népi tánccsoport tagjai Szabó Józsefné vezetésével eredeti Tolna megyei népi táncokat mutatnak be, a gyermekkórus Vág Mátyásné énektanárnő közreműködésével klasszikus énekszámokkal, mai mozgalmi- és úttörő dalokkal szórakoztatja a hallgatóközönséget. Ki ne fogadná megelégedéssel ezt a bár rövid, de mégis sokatmondó hírt? Ki ne helyeselné ezt az elhatározást, amely megfogant a nevelőkben?! Ma, amikor úgyis annyit vitatkozunk a fiatalok nevelési problémáiról, örömmel vesszük tudomásul, hogy az általános iskola tanárai helyes tervet szövögetnek. Helyes az a cél, amelyet maguk elé tűztek: már fiatalon megszerettetik a kultúrát a gyermekekkel, műveltté formálják őket, nemcsak az iskolában folyó, de az iskolán kívüli neveléssel is. A Szekszárdi Úttörő Együttes fontos szerepet tölthet be a város kulturális életében ha az együttes munkáját helyes irányba terelik a nevelők. Fontos szerepet tölthet be már csak azért is, mert esetleg utánpótlását képezheti később a városi kultúrház központi művészegyüttesének. A biztosíték megvan arra, hogy a kívánt irányban munkálkodjék az együttes mert Farkas István zenetanár, Szabó Józsefné, Vág Mátyásné tanárnők képesek mindazt valóra váltani, amit vállaltak. Képesek arra, hogy mindazt a tudást, amely az évek hosszú során felhalmozódott bennük, átadják a gyermekeknek. Képesek rá mert az ifjú szívek formálói ők. Tanítók! * Reméljük és bízunk abban, hogy e három nevelő áldozatos munkájáról még hallani fogunk. A munkájukhoz sok sikert kívánunk. Tegyék fogékonnyá az ifjú szíveket az általános emberi kultúra iránt. Ez szép és nemes feladat. KOVÁCS JÓZSEF ^SZMÉNYNEPTÁR SZEPTEMBER 27 Csütörtök Adalbert 1896 szeptember 27- én nyitották meg ünnepélyes keretek között a Vaskapu csatornát. A Vaskapu a Duna medrében húzódó széles sziklafal Orsova mellett. Kiálló szírtjei és örvényei közt nemcsak életveszélyes, hanem alacsonyabb vízállás idején — évente átlagosan öt-hat hónapon át — teljesen lehetetlen volt a hajózás. 1890—96. között kereken két kilométer hosszú, 73 méter fenékszélességű és a kis víz szintje alatt három méter mély csatornát robbantottak a sziklában. A zuhatagos Al-Duna e részének szabályozása során összesen 700 ezer köbméter sziklát mozgattak meg. Ennek mintegy felét a Vaskapunál. A szabályozás eredményeképpen a Vaskapun még 2,5 méter merülésű hajók is átmehetnek az orsovai vízmérce állásának megfelelő kis vízálláskor, holott azelőtt a 180 centiméter merülésű dunai hajók is csak 3,5 méter orsovai vízállásnál magasabb víz esetén hajózhattak át teljes terheléssel a Vaskapu zuhatagán. Ebben van a Vaskapu-szabályozás legnagyobb jelentősége. — 190 éves lúdtollat találtak a közelmúltban a Szekszárdi Levéltárban. TOLNAI NAPLÓ HÍREK — A Bonyhádi Járási Művelődési Otthon október 7-én közös kirándulást rendez Pécsre. Az egész napos kirándulás műsorán mecseki séta és városnézés szerepel, este pedig színházlátogatás. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában megtekintik Lehár Ferenc Luxemburg grófja című háromfelvonásos operettjét. Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban hetenként tartanak kétórás ismeretterjesztő előadást a dolgozók kívánsága szerint. A gazdaság dolgozói a mezőgazdasági alapismeretekről és a traktorok üzemeltetésének alapfeltételeiről kértek előadást. Mérsékelt eredmények a megyei atlétikai bajnokságok első napján Az MTSB az elmúlt szombaton délután rendezte meg a városi sporttelepen a megyei atlétikai bajnokságok első napját. A pálya ezúttal is igen laza volt és eleve lehetetlenné tette kiemelkedő eredmények elérését. Ezen kívül a célegyenesben eléggé érezhető délkeleti szél fújt, amely szintén nem kedvezett a verseny eredményeinek. Sajnos, a verseny egyáltalán nem volt a megye minden számottevő atlétájának ünnepi seregszemléje. Sokan sérülés miatt voltak kénytelenek távolmaradni (Németh, Szeleczky, Lázár, stb.), mások fegyelmi okok miatt nem vehettek részt (Zay, Nagy), a versenyen, a bonyhádi járás teljes egészében távolmaradt a küzdelmektől, s ugyanakkor se szeri, se száma azoknak a versenyzőknek, akik a járási bajnokságokat nem érdemesítették az elindulásra és így eleve nem szerezhették meg a jogot a megyei bajnokságon való indulásra. Voltak olyanok is, akik saját hibájukon kívül maradtak távol. Érthetetlen a gyönki Éhl magatartása is, aki az idény folyamán arról panaszkodott, hogy figyelmen kívül hagyják képességeit, a falusi spartakiádok megyei döntőjén mégis futás helyett röplabdázott, most pedig nem méltatta a versenyt indulásra. A sok kellemetlen meglepetés mellett akadt néhány kellemes is. Ilyennek számít, hogy az indulók között láttuk ez évben először Pech Józsefet, a Sz. Dózsa kitűnő középtávfutóját, aki izületi bántalmai miatt szinte az egész versenyidényt kénytelen volt kihagyni, vagy Hochsteiger Fülöpöt, aki még ilyen felkészültséggel is leckét adott a fiataloknak. Az első napi küzdelmek során Szekszárd város és a szekszárdi járás indította el a legtöbb versenyzőt, de meglepően népes csapattal jött el a paksi járás is. Különösen a dunaföldvári atlétika fejlődése örvendetes. A gyönki járást 9, a tamásit 6, a dombóvárit mindössze csak négy versenyző, a bonyhádi járást pedig az egyetlen Petz képviselte. Az első napi küzdelmek során kiemelkedő eredmény egy sem akadt. Mindössze néhány egyéni csúcsról vagy néhány egyéni idei legjobb eredményről számolhatunk be. Tájékoztatásul közöljük, hogy az ifjúsági és felnőtt bajnokságot együtt bonyolították le, az elért eredményeket azonban külön tüntetjük fel. Részletes eredmények a következők: Felnőtt nők: 100 m: 1. Bicskei (Szekszárd város) 13,5. Távolugrás: 1. Bicskei (Szekszárd város) 467. Súlylökés: 1. Győrffy (Szekszárd város) 10,30, 2. Werli (Paksi járás) 7,29. Gerelyhajítás: 1. Győrffy (Szekszárd város) 33,60. A felnőtt nők mezőnyét az első napi küzdelmek során mindössze a felsorolt három versenyző alkotta. Bicskei 100 méteren fölényesen, távolugrásban pedig némi küzdelem után győzött az ifjúságiak ellen mérsékelt eredményekkel is. Győrfi ezúttal gerelyhajításban ért el jobb eredményt. Súlylökésben viszonylag közepes teljesítménnyel is fölényesen lett első. Gerelyhajításban az iregszemcsei Lukácsné távolmaradását kell szóvá tennünk a legjobbak közül. Ifjúsági nők: 100 m: (Két előfutam, 9 induló.) 1. Pintér (Szekszárd város) 14.4, 2. Szabó (tamási járás 14.5, 3. Hamar (Szekszárd város) 14.6, 4. Marell (szekszárdi járás) 15.1, 5. Bátor (szekszárdi járás 15.3, 6. Rózsahegyi (szekszárdi járás) 15.4. Pintér kis küzdelem után nyert a tamási Szabó ellen, akinél számottevő fejlődés most már évek óta nem észlelhető. A serdülő Hamar előkelő helye meglepetés. De örvendetes helyezéseket szereztek a bátaszéki utánpótlás tagjai is. Ebben a versenyszámban a sérült Szekrényesen kívül Müller, Haraszti, Kurcsy, Kiss és Láng távolmaradását sajnáljuk leginkább. Távolugrás: (8 induló.) 1. Szabó (tamási járás) 453, 2. Vámosi (gyönki járás) 420, 3. Gombos (paksi járás) 405, 4. Bátor (szekszárdi járás) 400, 5. Mürrel (szekszárdi járás) 395, 6. Szabó (szekszárdi járás 385. A gyenge eredményeket a laza pálya és az ellenszél csak némiképpen mentheti. A körülmények ellenére is jobb eredményt vártunk az idei listavezetőtől is. 14 olyan versenyző maradt a versenytől távol, aki már idén legalább 4 méteres eredményt ért el. Súlylökés: (6 induló) 1. Zádoriné (Szekszárd város) 955, 2. Kiss (paksi járás) 830, 3. Wolf (gyönki járás) 823, 4. Gombos (paksi járás) 810, 5. Deáky (gyönki járás) 806, 6. Petrovics ,r (szekszárdi járás) 766. Zádoriné idei legjobbjával győzött. A további helyekért már nagy harc volt, de senki sem tudta Wolfon kívül túlszárnyalni idei legjobb eredményét. Gerelyhajítás: 1. Zádoriné (Szekszárd város) 23.85, 2. Wolf (gyönki járás) 23.18. Gyenge verseny, gyenge eredmények. 400 m síkfutás: 1. Pintér (Szekszárd város) 65.4, 2. Gyuricza (Szekszárd város) 70.9, 3. Palotás (paksi járás) 72.6, 4. Hajdics (tamási járás) 76.4, 5. Fatér (paksi járás) 76.6, 6. Havasi (paksi járás 77.4. Pintér már 80-nál behozta a pályaelőnyöket és idei leggyengébb eredményével is mintegy 20 méterrel győzött. Gyuricza a többiet két — meglepetésre — maga mögé utasította. A férfi eredményeket és a második napi versenyek eredményeit következő számunkban ismertetjük. (Folytatjuk.) Paksi Kinizsi-Mázai Bányász 2:0 (0:0) Máza, 300 néző. Vezette: Kovács J. Máza: Zöld — Láng Kovács, Snetz — Miksai, Radó — Széles Markovics, Horváth, Kádár, Henczi. Paks: Rapp — Horváth, Váczi, Wolf — Fetter, Darnai — Hirczi, Somodi, Bencsik, Vida, Kunfalvi. A hazaiak kezdik a játékot, de a vendégek lépnek fel támadólag. Somodi, Bencsik, majd Vida labdája kerüli el Zöld kapuját. Ellentámadásnál Széles elől kell kétszer menteni Rappnak. A hazaiak játszanak korszerűbben, de a csatárok sok kombinálását a paksi védelem minden esetben hárítja. A vendégek csatársorából csak Somodi és Vida jelent veszélyt kapura. A 43. percben Széles egyedül tör kapura, azonban az ötösről fölé vágja a labdát. A következő percben kapáslövését védi jó érzékkel Rapp. A II. félidő elején mindkét csapat keményen küzd, hogy gólt érhessen el. A 20. percig nem születik gól végül is Radó teljesen feleslegesen cselez Somodival és egymást lökdösve botlanak el. A játékvezető a hazaiak ellen ítél szabadrúgást és Somodi 28 méterről Zöld fölött a hálóba lövi a labdát. 1:0. A hazaiak heves támadásokkal válaszolnak a gólra, melyet az öt egymásutáni szögletrúgás is bizonyít, de gólt a csatárok belőle nem tudnak szerezni. A hazai csapatban többen csatárjátékosnak vállalkoznak, de ez csak újabb vendéggólt eredményez. Somodi sarokrúgása érintetlenül vágódik a hálóba. 2:0. A hazaiak újabb rohamokat intéznek, de minden eredmény nélkül. Bírálat: Az alacsony színvonalú mérkőzésen a szerencsésebb paksi csapat vitte el a két pontot. Ehhez nagyban hozzájárult a hazai csatárok gyenge játéka is. Jók: Snetz, Kovács, Kádár, illetve Vida, Somodi és Váczi. TAKÁCS LÁSZLÓ TOTÓ TANÁCSADÁS Az l-es oszlopban közöljük a szekszárdi Totózóba szerda estig beérkezett legtöbbet előforduló tippeket, a ti-ben a Népsport, a III ban a Szabad Ifjúság, a tv-ben a Sportfogadás, és az V-ben a Tolnai Napló tippjeit. A pótmérkőzéseken 2, 1, 1, x várható. 1956. SZEPTEMBER 17. f íl fo* mí . Várható időjárás csütörtökön Több helyen eső, esetleg zivatar. Várható legalacsonyabb hőmérséklet nyugaton 9—12, helyenkint 5 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet a nyugati határmegyékben 19— 22, máshol 23—26 fok között. MOZI ! GARAY FILMSZÍNHÁZ: Szeptember 27-től október 1-ig: Bagdadi tolvaj. Színes angol mesefilm. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4. 6 és fél 9-kor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. IprAhirdetések GYAKORLATTAL rendelkező férfi konfekciós szabó szakmunkásokat felvesz a Szekszárdi Szabó KTSZ. Jelentkezés mindennap: Széchenyi u. 28. FELHÍVJUK a SZOT tüzelőakcióban résztvevő dolgozók figyelmét arra, hogy amennyiben beváltatlan utalványok vannak birtokukban, úgy azokat a Tüzép és földművesszövetkezeti telepeken f. hó 30-ig váltsák be, mert a beváltás határideje szeptember 30-ával lejár. 16 ÉVEN FELÜLI segédmunkásokat és villanyszerelőket felvesz azonnalra a Villany és Épületszerelő Vállalat. — Szekszárd, Garay tér 14. TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—4Y Kiadóhivatal telefonszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Nyomdáért felel: Odepka Rezső Telefon: 21—21.