Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 212. szám

1956 SZEPTEMBER 8. I­O­N­ N­AI NAPLÓ Objektív okok akadályozzák-e a tervteljesítést a dombóvári II-es téglagyárban? Ha a Tolna megyei Tégla­gyári Egyesülés üzemeinek je­lentéseit vizsgáltuk az elmúlt években, azt tapasztaltuk, hogy az egyik legmegbízhatóbb üzem a Dombóvári II. számú telep volt. Rendszeresen teljesítette, sőt, túlteljesítette a tervét, mi­nőségileg nem volt kifogás a gyártmányai ellen, jól dolgozott az üzem kollektívája. AZ ÜZEM ADOTTSÁGAI JÓK, s ezért határozták el az Egye­sülésnél, hogy a telepet tovább fejlesztik. Bővítik a kemencét, elkészültek a­­ betonelemek, ame­lyek újabb építkezésekhez kel­lenek. De ebben az üzemben az idén valami mégsincs rend­jén. Az üzem rendszeresen nem teljesíti sem a gyorsgyártási, sem a készáru tervét. 70—90 százalékos a tervteljesítés. Lát­szólag ennek objektív okai van­nak. Kertész Ferenc, a telep vezetője a következőkben látja a lemaradás okait: a műszaki normák bevezetése lazította a munkafegyelmet; kevés a kocsi toló; nincs elegendő munkaerő, mert annak legnagyobb részét leköti az építkezés, de helyszű­ke is van, a nyersárut nem tud­­ják hol szárítani, mert a szá­rítószínek telve vannak. Ezek az okok azonban nem olyanok, hogy nem lehetne megszüntetni a helyszínen, ami miatt nem lehetne a tervet teljesíteni. Vegyük sorra az érveket és a helyi lehetősége­ket. „Kevés a kocsitoló — mondja Kertész elvtárs. — A nyolc kocsitoló naponta 22.000 —26.000 nyerstéglát szállít a szárítókhoz. Ha a kocsitolók számát tízre emelnék — többet termelnénk.’’ Az elmúlt évben az üzem teljesítése naponta 36.000—38.000 nyerstégla volt, amit ugyancsak nyolc kocsi­toló hordott ki a lerakókhoz. HOL KELL TEHÁT KERESNI A HIBÁK OKÁT? Alapvető a kocsitolók rossz munkafegyelme. A lassúságuk­­kal talán csak a csigák tudják felvenni a versenyt. Egyáltalán nem törődnek azzal, hogy a présházban leáll a gép, mert nincs benn kocsi, amit meg lehetne rakni nyersáruval. — Óránként mintegy 12—15 perc kiesés van emiatt. Ez egy átla­gos óra teljesítést figyelembe­­véve is mintegy 1300 darab nyersáru kiesést okoz a terv teljesítésében, ami nyolc órára számítva több, mint 10.000 da­rabot jelent. A tabi tapasztalatcserén való­színű, hogy rájön Kertész elv­társ nézeteinek helytelenségére. Meg kell mondanunk azon­­ban azt is, hogy a kocsitolók joggal panaszkodnak a rossz sínhálózatra. A hálózat egy ré­sze, mégpedig közvetlenül a présház előtt igen rossz. A ko­csik állandóan leesnek a sín­ről. Emiatt kénytelenek min­den fordulót 30—40 méterrel meghosszabbítani. Könnyen le­hetne ezen is segíteni. KÉT-HÁROM ÓRA ALATT RENDBE LEHETNE HOZNI, vagy ha ezt nem tudnák hely­ben elintézni (ami nem valószí­nű), akkor egy négyzetméternyi vaslemez beiktatásával is sokat könnyítenének a helyzeten. Ezek után az egyik „objek­tív” akadály tehát nem „objek­­tív”, gyorsan lehet rajta segí­teni. Nézzük meg a másik „objek­tív” dolgot. „Nincs elég szárító­hely’’ — mondja Kertész elv­­társ. Ez tényleg súlyos akadá­lyozója lehet a terv teljesítésé­nek, mert a nyerstégla szárí­tása az egyik alapvető követel­mény a téglagyártásban. De va­jon tényleg nincs hely a nyers­­árunak? Nem, nem így van. A paksi, a mázai téglagyárakban már az idén igen sok félkész­árut „kazaloztak” be. A Domb­óváriul­es üzemben ilyet alig­­alig látni. Pedig tudják jól azt Dombóvárott is, hogy télen csak úgy dolgozhat a kemence, ha van száraz anyag a kazlakban. Nem gondolnak a télre a domb­óváriak ... De a helyszűke megoldható lenne, ha az egyik szárítót kiürítenék és az előre­gyártott betonelemeket másutt tárolnák. Lehetne kazalozni, ez igaz — ismerik el a dombóváriak — de honnan biztosítsunk munka­erőt? Hiszen munkaerőhián­ _ nyal küzdünk. Ez a harmadik „objektív” nehézség sem létezett. Az egye­sülés kérésére honvédség előbb 30 főből, majd később­ 5—8 főből álló brigádot bocsá­tott az üzem rendelkezésére. —. Nyugodtan lehetett volna velük f kazaloztatni. Csupán többen­ kellett volna velük törődni, irá­­­­nyítani kellett volna munká­­­jukat. Tehát valamennyi „objektív nehézség nyugodtan megold­*­­ható lenne, ha a termelés párt­i ellenőrzése — többek között a telepvezető rendszeres beszá­moltatása a kommunisták — mozgósítása a termelésre — megfelelő lenne. A PÁRTSZERVEZET VEZETŐSÉGE azonban megelégszik azzal,­ hogy néha megvizsgálja a számi adatokat és elfogadja az „ob­jektív” nehézségekre való hi­­­vatkozást. Nem volt szándékomban min­­den apró lehetőségre felhívni a? telepvezető és a pártszervezet? figyelmét, csupán a legfonto­sabbakra, amelyek jelentősen­ segíthetnek a nehézségek le­küzdésében.A pártszervezet és az üzem vezetői ha összefognak a még meglévő nehézségek le­küzdésére, akkor sokat tör­leszthetnek a felgyülemlett adósságukból. Az időjárás is kedvező valóságos „téglaverő­idő” van. Az ország pedig várja a téglát a dombóváriaktól is, sok kell az építkezésekhez. K. BALOGH JÁNOS ­Befejezett és új létesítmények Ebben az évben 600 000 forintos beruházással elkészültek és át is adták rendeltetésének megyénk nyolc községében épült új kutakat. Mélyfuratú, egészséges vizű kutat kapott többek között Gyönk, Felsőnána és Medina község. Az árvíz sújtotta Bogyiszló községben még az idén megkez­dik a kultúrház építését, közel félmilliós költséggel. A tervben szerepel ezen kívül egy két tantermes iskola építése is. A szer­ződéskötés a kivitelező vállalattal már folyamatban van. • Szekszárdon 230 000 forint beruházással két orvosi lakás építése van folyamatban. Az építők rövidesen végeznek a kő­műves munkákkal, a lakásokat hamarosan átadják a tulajdono­soknak.• Befejeződött a bonyhádi, kölesdi, teveli, szakcsi és kesző­­hidegkúti téglagyárak villamosítása. Jelenleg a csatári téglate­lep kemencebővítése és korszerűsítése van folyamatban. I­ nyári terv sikeres teljesítése után A BONYHÁDI gépállomás dolgozói augusztus 13-án befe­jezték nyári tervüket. Csak így kimondani egyszerű, de ez egyben azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló 6 aratógép­pel és a kombájnokkal 19 ter­melőszövetkezetnek segítettek, vagy teljes egészében végezték el az aratást, ami összesen 1500 holdat tesz ki. Szántási tervüket 112, a talajmunkát 108, a kapálási tervet 117 szá­zalékra teljesítették, így folytathatnánk ezt a győ­zelmi jelentésnek beillő felso­rolást, de inkább a munka mö­gött keressük meg az embere­ket is. Nem lehet megfeled­kezni a kenyércsaták hőseiről, akik legyőzve minden aka­dályt, izzadva vívták meg a közelmúltban nagy harcukat. Brückner Ferenc, a gépállo­más igazgatója és Kurek Ist­ván párttitkár példás egyet­értésben irányították a mun­kát, mindenhol jelen voltak, ahol szükség volt rájuk. Do­­mány Péter, akinek neve me­­gyeszerte ismert, újra megmu­tatta, hogyan kell igazi lelke­sedéssel dolgozni, nyári tervét augusztus 20-ig 249 százalékra teljesítette. Nem sokkal ma­radt el mögötte Frizsi József 219 százalékos teljesítésével. László József még csak 17 éves, de 156 százalékra tel­jesítette tervét, s a felsorolt néhány elvtárson kívül még 33 traktoros jelentette be nyári tervének túlteljesítését. AZ ELÉRT SIKEREK titka a jó vezetés, a pontos műszaki munka, a gyors gépjavítás volt. Érdemes itt megemlíteni, hogy a műhelyben Csákvári János főgépész vezetésével összesen 11 műhelymunkás dolgozott, ami elég kevés, mert 62 erő­géppel, 5 kombájnnal, 32 csép­lőgéppel, 16 vetőgéppel, 58 éké­vel és egyéb gépekkel rendel­kezik az egyre növekvő, fej­lődő gépállomás. Most új szakasza kezdődött a munkának, de a bonyhádi gépállomáson a régi lelkesedés­sel dolgoznak az őszi munkák előkészítésén, és megindításán. A vezetők és a traktorosok közös megbeszélése alapján el­készültek a brigádtervek, meg­kötötték a szerződéseket a ter­melőszövetkezetekkel és a gép­­állomási tanácsülésen a ter­melőszövetkezetek, a gépállo­más vezetői és dolgozói meg­beszélték a talajelőkészítés, az őszi vetések megindítását, hogy a munka zavartalanul, zökkenőmentesen menjen. A VETŐSZÁNTÁSOK máris folynak, eddig körülbelül 600 holdon végeztek szántást a bonyhádi traktorosok. Teljes üzemben a laboratórium is. Termelőszövetkezetek és egyé­ni gazdák viszik be a vetőma­got vizsgálatra, hogy a jobb termés érdekében meggyőződ­jenek a csíraképességről. Az őszi felkészülés nagy munkát jelent a mezőgazdászoknak. Az­ állandó ellenőrző munka mel­lett a mezőgazdászok vetési sor­rendet készítenek, ami a bő ter­­més megalapozásán kívül a vetésforgó kialakításában is segít. A nagy munkában a műszakiak sem tétlenkednek. Ha kevés is a létszám, azért napról napra jobban halad a gépek karbantartása. Három kombájnt átalakíta­nak szárvágásra, ezek közül egy már készen áll. Egy kom­bájnt átalakítottak herecsép­­lésre, egyet pedig naprafogó cséplésre. A termelőszövetke­zeteknél és egyéb gazdaságok­nál szép eredmények vannak a magfogásnál, s ebben a bony­hádi gépállomásnak is része van. ILYEN SOKRÉTŰ a munka, nehéz a feladat, de a gépállo­más vezetői és dolgozói min­­­dent megtesznek, hogy az őszi­ idényben is helytálljanak. Lel­­­kes munkával segítik a ter­­­melőszövetkezeteket és egyéni gazdákat, hogy a nyári terv teljesítése a gabona betakarí­tása után lelkiismeretesen, pontosan dolgozva, biztos ala­pot adjanak a jövő évi új ke­nyérnek. B. L. Továbbra is teljesíti az Élü­zem-feltételeket a Dunaföldvári Kendergyár A Dunaföldvári Kendergyár bejárata fölött „Élüzem“-csil­lag hirdeti, hogy a gyár az el­múlt negyedévben jól dolgo­zott. Élüzem lett a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat és a ki­tüntető címet azok a telepek is megkapták, amelyek teljesítet­ték a feltételeket. A gyár a harmadik negyed­év első két hónapjában, július­ban és augusztusban is telje­sítette a feltételeket. Különö­sen az áztatások értek el jó eredményeket, az áztatási terv teljesítésénél már két heti előnyre tettek szert.­ Nemrég kezdték meg az új kendertermés beszállítását a a gyárba. A beérkező kendert — a korábbi gyakorlattól elté­rően — szinte kévénként osz­tályozzák, hogy így az ala­posan osztályozott kóróból na­gyobb hozamot lehessen el­érni. Ez év őszén mintegy tízezer mázsával több ken­dert vesznek át és raknak kaz­lakba, mint tavaly ősszel. Szeptember 1-ével az áztatá­sok már az új kenderkórót áz­tatják. ­[ Sehogy sincs ez rendjén! A traktoros napon hangzott el a várdombi gépállomáson: ...A gépállomás legjobb talajmunkás traktorvezetőjének járó ván­­­dorzászlót kapja... Gyenes János”. Az „öreg” Gyenes akkor­­ megfogadta, úgy dolgozik továbbra is, hogy minél jobb eredmé­­­nyeket érjen el. Azóta, mint mondani szokták, „sok víz elfolyt a Dunán” és Gyenes János megmutatta, hogy állja a szavát. Augusztus­­ 20-án már 100 százalékon felül állt éves tervének teljesítésével.­­ Úgy gondolta, most van a legjobb alkalom, hogy tovább nö­­­velje ezt az eredményt és ezzel együtt a keresetét is — hiszen i­an jócskán szántanivaló a termelőszövetkezetben is, és meg*­­megállítják az egyéni gazdák, nekik is szántani kellene. De­­ csak úgy gondolta . .. ( A várdombi gépállomáson azonban úgy látszik, mást gon*­­doltak, mert Gyenes János gépe egy hét óta áll üzemanyaghiány­­ miatt. Úgy látszik, bent a gépállomáson megelégedtek azzal,­­hogy teljesítette éves tervét, s úgy gondolták,­­a jól végzett­­ munka után jól esik a pihenés. Az már nem lényeges, hogy a­­ termelőszövetkezetben emiatt késlekednek a vetéssel­ . Úgy látszik, azt gondolják, éppen eleget dolgozott Gyenes I bácsi, mert hiába szólt a brigádvezetőnek, a főmérnöknek, hiába­­ telefonáltak a tsz-ből a gépállomásra, hiába ment le kerékpárral ► Szekszárdról Várdombra, kapott is­­ ígéretet, de üzemanyagot, * azt nem. Egy hete tart már Gyenes János kényszerpihenője, egy h­ete Mába várja a traktort a szekszárdi­ Béke Tsz, a szekszárd­i di egyéni gazdák. Mivel nem dolgozik, fizetést nem kap, de nem halad a munka sem a termelőszövetkezetben, sem az egyéni gazdák földjén. A várdombi gépállomáson viszont azt gondol­ják egyesek, a legnagyobb rendben halad. Hogy a traktorosok­­ nem kapnak üzemanyagot? Az már az ő bajuk. B. I. : 3. ! Több mint egymillió forintért répülnek új tantermek megyénkben Az új iskolaévben tovább fejlődik Tolna megye iskolaháló­­zata. Az új tanév kezdetére Mözs községben két tanteremmel bővült az általános iskola, a tolnai gimnáziumban pedig ugyan­­csak két új tanteremmel kezdték meg a tanítást. Az ősz folya­­mán befejezik két tanterem építését a kismányoki iskolában, Magyarkesziben pedig elkészült a négy tantermes új iskola. Épül egy új napköziotthon is Tolna megyében: az 50 férő­helyes keszőhidegkúti napköziotthont is még ebben az évben átadják rendeltetésének. Az iskolabővítésekre, valamint a keszőhidegkúti napközi­­otthon építésére 1 100 000 forintot fordítanak az idén Tolna me­gyében. A helyes kezdeményezés A Gyönki Járási Tanács helyes és követendő kezdeményezéssel lepte meg a Járási Tanács tag­jait, a községi tanács v. b. elnö­keit. A Járási Tanács rendsze­res tájékoztatót ad ki, amely a legfontosabb rendeleteket tar­talmazza. számot ad a v. b. egy havi munkájáról, és felhívja a tanácstagok figyelmét a legfon­tosabb tennivalókra. Az első szám, amely a napok­ban­ jelent meg, többek között tartalmazza ,,A mezőgazdaság­fejlesztési járulék felfüggesztése a rehabilitált középparasztoknál” című rendeletet, tájékoztat a szabálysértési bizottságok felada­tairól, teendőiről. Beszámol a tájékoztató arról is, hogy az augusztusban meg­tartott végrehajtó bizottsági ülé­seken milyen napirendi pontok szerepeltek, milyen döntések szü­lettek. A helyes kezdeményezésnek máris követője van. A Szakadá­­ti Tanács v. b. is ad ki hasonló tájékoztatót, amely nagymérték­ben segíti a helyi tanácstagok munkáját. Kiemelkedő eredmények a begyűjtésben Az augusztus 20-a tiszteletére indított begyűjtési versenyben igen szép eredményekről szá­mol­­ be a Megyei Begyűjtési Hivatal. A szekszárdi járás te­­rületén valamennyi verseny­­vállalást mind a dolgozó pa­rasztok, mind a termelőszövet­kezetek augusztus 20-ig mara­déktalanul teljesítettek. Hason­ló eredmények születtek a gyönki járásban is. Pálfa köz­ségben például 300 dolgozó pa­raszt és egy termelőszövetkezet tett vállalást Alkotmányunk ünnepének tiszteletére, s válla­lásukat valamennyien kivétel nélkül teljesítették. Ebben a munkában nagy segítségemre­­ volt a begyűjtési megbízottnak a helyi pártszervezet és a be­­­gyűjtési állandó bizottság.­­ Szekszárd városban 263 dol­gozó paraszt közül 211 teljesí­tette versenyvállalását. A töb­biek terméskiesés miatt nem tudtak eleget tenni vállalt kö­telezettségüknek, de több példa mutatja, hogy vásárlás útján igyekeznek beadásukat teljesí­teni. Az egyéni gazdák közül kü­lönösen dicséretet érdemel Fán­csi István tolnanémedi dolgozó paraszt ,aki egész évi beadását mindenből rendezte és 12 má­zsa szerződött gabonát adott el az államnak. Szűcs Sándor ugyancsak tolnanémedi dolgozó paraszt pedig egész évi beadá­sán kívül 23 mázsa kenyérga­bonát vitt a begyűj­tőhelyre. Ma­gyarkesziben 7 dolgozó paraszt határidő előtt 2 hónappal tel­jesítette sertésbeadását, ame­lyet az Alkotmány Ünnepére vállalt. A Paksi járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti: Jól dolgoznak a sárszentlőrinci tsz-tagok A legfontosabb feladatok­­ egyike, ma termelőszövetkeze­teinkben, hogy a lehető legtöké­letesebben készítsék el a talajt az őszi vetések alá. Ebben a munkában különösen a sáro­s*szentlőrinci Táncsics a Kossuth Termelőszövetkezetek járnak élen. A paksi Járási Tanács leg­utóbbi jelentése alapján is a Táncsics Tsz-ben 96, a Kossuth 4 Tsz-ben pedig 60 holdon végez­etek talajmunkát őszi vetések alá. Ezenkívül mindkét tsz pél­­­dát mutat a trágyázásban is. A­­­z összesen 80 holdra hordták ki­­ eddig az istállótrágyát. ? Az említett két termelőszöv­­vetkezeten kívül dícséretre­méltóan dolgoznak a paksi Vö­rös Sugár Termelőszövetkezet tagjai. Élenjárnak a mezőgaz­dasági munkában és emellett a jó munkaszervezéssel jutott idő az építkezésekre is. Építettek eddig saját erőből egy 100 férő­helyes sertéshizlaldát, 100 férő­helyes süldőszállást, 32 férőhe­lyes sertésfiaztatót, 15 vagonos kukoricagórét és 100 négyzet­­­méteres növényházat. Hitelből egy 11 holdas öntözőtelepet és egy 800 férőhelyes juhhodályt építettek. A járás községei közül az őszi talajelőkészítési munkában a gerjeniek mutatnak jó pél­dát.

Next