Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

Vila 1 Tolnai i i Egyetemi Könyvtár* 17 MP*> UHNA HEGYEI B!200$AGAXÍZI ÉVFOLYAM, 216. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1956. SZEPTEMBER 13 r Új lehetőségek a szövetkezeti mozgalom előtt Nehéz szavakat találni, amelyekkel találóan lehetne jellemezni a Minisztertanács határozatát a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. Ezek a szavak, hogy „nagyjelentőségű“, „létfontosságú”, „régenvárt“ eléggé elcsépeltek ahhoz, hogy kifejeznék e határozat igazi értékét. Ez a határozat ugyanis — nem a szó elcsépelt, hanem valóságos értelmezésében — rendkívüli jelentőséggel bír. Olyan dolgokkal foglalkozik, amelyekről a XX. kongresszus előtt még a helyi vezetők is csak „titokban” beszéltek, nehogy elhajlóknak nevezzék őket, a kongresszus után viszont annál merészebben beszéltek róluk az emberek, mint a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének kihasználatlan lehetőségeiről, s melyek kormányzatunk intézkedéseiben eddig még nem jutottak kifejezésre. Sőt, volt egynémely intézkedés, amely nem, hogy segítette volna a szövetkezeti gazdaságok erősítését, hanem megkötöttségével gátolta azt. E határozat minden eddiginél szélesebbkörűen tükrözi azt az elvet, hogy erős, jövedelmező gazdaságokká kell fejleszteni a termelőszövetkezeteket, mert a dolgozó parasztok számára is mindenekelőtt a magas jövedelem a vonzó. A határozat nagy jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy széleskörű önállóságot nyújt a szövetkezeteknek. Eddig — mondjuk meg nyíltan — a szövetkezetek jogköre alig terjedt tovább, mint, hogy végrehajthatták a járás és a megye utasításait s az egyéb rendelkezéseket. Beszéltünk arról, hogy a tagok gazdái a szövetkezetnek, saját legjobb belátásuk szerint intézik gazdaságuk ügyeit, de a gyakorlatban csak annyiban voltak gazdái a szövetkezetnek, hogy dolgozhattak. Most már, e határozat értelmében a tagság saját maga dönthet saját belátása szerint nagyfontosságú dolgokban, még olyanokban is, amelyekre az alapszabályban mechanikus megkötöttség volt. Száz és száz probléma volt termelőszövetkezeteinkben a premizálás körül, akárhogyan kalkuláltak, sehogy sem akart „stimmelni” az idevonatkozó rendelkezés, mert az nem vette — nem is vehette — figyelembe a helyi sajátosságokat és így csak zavarokat, nem egyszer elégedetlenséget okozott. A határozat javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közgyűlésen saját maguk döntsenek a többtermelési prémium-rendszerről. Nem kétséges, hogy ahol jól döntenek, ott ez nagymértékben fogja ösztönözni a tagokat új kezdeményezésekre. Nagyobb önállóságot kaptak a termelőszövetkezetek az építkezéseknél is: saját maguk dönthetnek, hogy az építőbrigádot munkaegységben, vagy munkabérben számolják-e el. Ha nincs erejük építőbrigád szervezésére, magán kisiparossal is dolgoztathatnak függetlenül a munka értékétől. A határozat több intézkedése közvetlenül is segíti a tsz gazdaságok erősítését: kisebb erdők, nádasok átadhatók a termelőszövetkezeteknek. Lehetővé tette a Minisztertanács, hogy a termelőszövetkezetek a gépállomások és a növényvédő állomások gépparkjaiból univerzáltraktorokat és pótkocsikat vásárolhassanak. Mindez anyagilag nagy segítséget jelent a termelőszövetkezeteknek: a nagy tsz-ek így nyilván gazdaságosabban ki tudják használni az univerzáltraktorokat, mint eddig és nem okoz nekik olyan sok bosszúságot az a sok hiba, amely különösen apró munkáknál a gépállomással való kooperálásból fakadt. Előnyösebb, jobb feltételek mellett kapnak a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hiteleket még 20—35 évre is egyes beruházásokra. A jelenleg fennálló tartozásokat is előnyösebb kamatra és visszafizetési határidőre változtatták meg, így az államtól kapott hitel az eddiginél sokkal jobban segíti a tsz-gazdaságok erősítését. A határozatnak a hitelre vonatkozó részében van egy nagyon érdekes, figyelemreméltó rész: „...az egyes termelőszövetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányada nem haladja meg a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeli részesedés 15 százalékát.” Ez meggátolja, hogy egyes termelőszövetkezetek az oktalan gazdálkodás folytán a reálisnál nagyobb adósságot csináljanak maguknak, ahelyett, hogy a saját erejükre is kellően építenének. A saját termékek feldolgozása, szabad értékesítése szintén nagy lehetőséget ad a termelőszövetkezeteknek gazdaságuk fejlesztésére. Érdemben foglalkozik a határozat a termelőszövetkezeti csoportokkal, a földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítésével és az egyszerű termelői társulásokkal. Anyagi előnyöket is biztosít a határozat e mozgalmaknak, és ez is mutatja, hogy kormányzatunk nem azért szervezi ezeket, hogy „neve legyen a gyereknek,” hanem azért, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél az eddiginél nagyobb mértékben kell érvényesíteni a fokozatosság elvét. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a határozat még nem „kész kenyér” a termelőszövetkezetek számára, azzá csak akkor lesz, ha a tsz-ek és az illetékes szervek élnek a határozat biztosította lehetőségekkel. Ahhoz viszont, hogy élni tudjanak vele, először az kell, hogy a termelőszövetkezetekben ne csak a vezetők, hanem minden egyes tag pontról-pontra megismerje e határozatot, amely mindannyiójukat érdekli és egyik célja éppen az, hogy teret adjon a tagság alkotó kezdeményezésének. ___________J mr»»rrrmTfTTfT»T»vT»»TT*n A MAI SZÁMBAN: Elutazott Moszkvából Indonézia elnöke (2. o.) — Megteremtette a jó oktatási munka feltételét a szekszárdi Városi Pártbizottság (3. o.) — Egy ígéret egyéves jubileumára (4. o.) Vetéselőkészítés a Kajmádi Állami Gazdaságban A Kajmádi Állami Gazdaságban 620 hold búza kerül elvetésre. A talajelőkészítés már javában folyik, hogy a vetést is korán elvégezhessék. Az egyik 86 holdas táblán tárcsával és az utána akasztott lánckoronával végzik a talajelőkészítést a búzavetés alá. Osztermayer János, a gazdaság igazgatója figyelemmel kíséri, megfelelő-e a talajelőkészítés. A Gépállomások Megyei Igazgatósága jelenti : A jövő évi kenyérgabona biztosításának most folyó legfontosabb munkája a szántás. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának jelentése szerint a gépállomások eddig 12.053 holdat szántottak fel az őszi vetések alá. Ez a szántási tervnek 24,1 százaléka. A legjobb eredményt ebben a munkában a bonyhádi gépállomás érte el 43.2 százalékos teljesítményével, megelőzve az eddig legjobban dolgozó gépállomásokat is. Jó munkát végeztek még a dalmandi és pincehelyi traktorosok, akik a vetőszántás tervének 38.4, illetve 34.4 százalékát teljesítették szeptember első dekádjában. Fokozott mértékben indult meg az őszi mélyszántás is. A megye 12 gépállomása közül az őszi mélyszántásban a tamási gépállomás vezet 27.2 százalékos tervteljesítéssel, ugyanakkor azonban a tamásiak vetőszántásban igen hátul állnak, mindössze 11 százalékot értek el. Szép eredményről számoltak be a dunaszentgyörgyiek is, 16.2 százalékát teljesítették mélyszántási tervüknek, a bölcskei gépállomás dolgozói pedig 10.8 százalékos eredményt értek el. Az összes gépállomás eddigi teljesítménye a őszi mélyszántásban mindennek ellenére igen alacsony, nem éri el a 4 százalékot. Ennek az a magyarázata, hogy vannak még gépállomások, amelyek meg sem kezdték a mélyszántást. A dalmandi és a szedresi gépállomás ugyanis a gépállomási igazgatóság tájékoztatása szerint még egyetlen hold őszi mélyszántást sem jelentett. az elmúlt hónapban 148 holddal gyarapodtak a paksi járás tsz-ei Augusztusban tovább emelkedett a paksi járásban azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a termelőszövetkezeti gazdálkodást választották. A hónap folyamán összesen 26 család 28 taggal és 148 hold földdel kérte felvételét. Legtöbb belépő a nagydorogi Szabadság Termelőszövetkezetbe volt, ahova 7 család 7 taggal és 51 hold földdel lépett be. A márciusban alakult bölcskei Felszabadulás Termelőszövetkezetbe augusztusban 35 hold földdel 6 család lépett be. A madocsai Igazság Tsz-be 2 család 3 taggal és 26 hold földdel kérte felvételét. A kajdacsi Búzakalász Tsz-be pedig 3 család felvétele felől döntöttek a tagok, akik összesen 21 holddal gyarapították a tsz földterületét. A belépések sorozata nem ért véget, folytatódott a következő hónapban is. Szeptember 8-ig újabb 9 család 9 taggal és 61 hold földdel választotta a paksi járásban a nagyüzemi gazdálkodás útját. Traktoronként 25 mázsa üzemanyagot takarítanak meg az őszi idényben a teveli gépállomás traktorosai A nyári idényterv példás teljesítése során összesen 86 mázsa üzemanyagot: petróleumot, benzint és gázolajat takarítottak meg a teveli gépállomás traktorosai. Most, hogy az ország olajproblémával küzd, a teveli traktorosok elhatározták, még nagyobb gondot fordítanak az üzemanyaggal való takarékosságra. Pándi Tamás a gépállomás főmérnöke mondotta, hogy az üzemanyaggal való takarékosságban élenjáró traktorosokat megjutalmazzák, s az üzemanyagfogyasztásról rendszeresen tájékoztatják majd a traktorosokat. A gépállomás traktoristái elhatározták, hogy az őszi idénytervüket is jelentősen túlteljesítik, s ennek során traktoronként 2,5 mázsa üzemanyagot a gépállomáson összesen 100 mázsa gázolajat, benzint és petróleumot takarítanak meg. Több mint tízezer könyvet kaptak az árvízsújtott községek könyvtárai Tolna megye területén 14 könyvtár állománya semmisült meg, illetve rongálódott meg az árvíz idején. Az árvízveszély elmúltával a szekszárdi megyei könyvtár felhívással fordult az ország könyvtáraihoz, hogy segítsék a kárt szenvedett könyvtárak állományának pótlását. A felhívásra az ország minden részéről érkezett küldemény Tolna megyébe s ebből több mint 10 000 kötet jut az árvízkárosult könyvtáraknak. Az árvízsújtott könyvtárakat már mindenütt helyreállították, s a bogyiszlói kivételével, valamennyi meg is kezdte a működését. Tolnán, Gerjenben, Bátán s a többi árvízkárosult községben az újjáépített és az elpusztultnál jelentősebb könyvanyaggal felszerelt könyvtárak a nyári hónapokban is nagy forgalmat bonyolítottak le. Bogyiszlón az elmúlt napokban kezdték meg a kölcsönzést a megyei könyvtár vándorládájából s néhány nap alatt közel 200 könyv talált olvasóra az újjáépülő községben. Egy méterrel megemelik a sióagárdi védőgátakat A sióagárdi dolgozó parasztok is részt vesznek a gátépítésben A kora tavaszi jeges ár okozta gátszakadások nagy részét már véglegesen helyreállították a Duna jobbparti részén. A sióagárdi szakaszon azonban még mindig nagyarányú munkák folynak a gátszakadások helyén. A boromlási alsó és felső nagyszakadásoknál még mindig a szakadásoknál keletkezett mintegy 10.000 négyzetméternyi kiterjedésű tószerű szakadékoknak, kopolyáknak a feltöltésén dolgoznak. A jeges árnak a gát fölötti beözönlése következtében a szakadások mellett keletkezett kopolyák legmélyebb pontjai a 13 métert is túlhaladták, s mintegy 350.000 köbméter földet kellett azok betöméséhez megmozgatni. A betömést két hatalmas iszapszivattyúval végzik. Amikor ezeknek a szakadékoknak a betömése befejeződik, akkor kezdhetik csak lényegében a doromlási két nagy gátszakadás végleges helyreállítását. A Sió gátjainak helyreállítása lényegében már befejeződött, de a vízügyi szervek elhatározták, hogy a legveszélyeztetettebb szakaszon az eredetinél egy méterrel magasabbra emelik a gátakat. A sióagárdi védőgátakon 27 bordélyos és mintegy 30 gyalogmunkás odairányításával szerdán már meg is kezdték a munkákat. Újszerű kezdeményezés a szekszárdi Vízügyi Igazgatóság területén, hogy a földmunkákhoz első ízben most alkalmaznak szekérfogatokat is. Már most mintegy 60 dolgozó paraszt vesz részt a gátépítési munkákban. Hollósi József Tolnanémedi községben látta meg a napvilágot, és később, legénykorában is ugyanoda tért vissza, hogy fiatalsága minden erejével dolgozzon, segítse a község két termelőszövetkezetét. Ahogyan ő is mondja, mindig szerette a gépeket, a hatalmas körmöstraktorokat és lassan így erősödött meg az az elhatározása, hogy traktoros lesz. Elhatározásának lassan 3 éve már és szakmáját, munkáját éppen úgy szereti ,olyan jól és becsületesen végzi el ma is, mint traktoros életének első napjaiban. — A nyár folyamán is, nan 1 pert, éjszaka pedig talajmunkát végzett, keze alatt szinte égett a munka. Az eredmény természetesen nem maradt el, hiszen a több, mint 4000 forint kereset bizonyította, hogy érdemes egész hónapban rendesen dolgozni. Nem olyan régen azután új elhatározás érlelődött benne, amely nem volt újkeletű, hiszen régóta figyelte a Meggyőződés és a Felszabadulás Termelőszövetkezeteket figyelemmel kísérte, hogyan dolgoznak, milyenek eredményeik. Az egyik napon azután eképpen szólt az elnökhöz: — Na, Gyurikám — mert csak így szólították egymást bizalmasan, barátságosan .. . adjál nekem is egy belépési nyilatkozatot, a termelőszövetkezet traktorosa, tagja akarok lenni. Azt nem is kell talán mondani, hogy a Meggyőződés Termelőszövetkezet valamennyi tagja örömmel fogadta Hollósi József belépését, mert tudták és tudják azt hogy ezután még jobban fog dolgozni, mert most már teljesen magáénak érzi azt a közösséget, amelynek területén kora tavasztól késő őszig szánt, vet és végzi a többi talajmunkát. A történetnek azonban még nincs vége, nem fejeződött be azzal, hogy Hollósi József aláírta a belépési nyilatkozatot és továbbra is olyan szorgalmasan dolgozik, mint eddig. A traktoros családot alapított már, s mint a fiatalok, terveket szőnek, házat akarnak építeni bebútorozni és így tovább, mint ahogyan ez már lenni szokott. Azzal, hogy Hollósi József a termelő szövetkezet traktorosa és egyben tagja lett, nemcsak nagyobb felelősséggel hanem még több jövedelemmel is jár. A termelőszövetkezeti traktoros ugyanis a teljesített minden műszaknorma után a gépállomástól 50 forintot és 5 kiló búzát, a termelőszövetkezettől pedig egy munkaegységet kap. A teljesített munkaegységekre pedig éppen úgy, mint a többi tsz-tag mindenből egyenlő arányban részesül. — Már előbb kellett volna a tsz-be lépnem — mondotta Hollósi József, — akkor már több munkaegységem lenne és gondtalanabbul várhatnám a tavaszt, a jövő évet, — mert tavasszal elkezdjük a piroscserepes ház építését és még az évben be is fejezzük. Ami késik az nem múlik, ezt az elvet vallja Hollósi József is, mert szavai szerint szorgalmas munkával még ebben az évben 150 munkaegységet el tud érni. Könnyen elérheti, mert ha a határban nem tud dolgozni a tsz-nek akkor is akad munkája. A Tsz traktorosa...