Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-17 / 41. szám
I TOLNA MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRt tanácsok lapja II. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM ÓRA: 50 FILLÉR, VASÁRNAP, 1957. FEBRUÁR 17. Három tehergépkocsi ruhaneműt és tejport kapott a Tolna megyei Vöröskereszt Pénteken, az esti órákban sok szekszárdi járókelőnek tűnt fel három különleges gépkocsi, mely Szekszárdra érkezett. Két tehergépkocsi annál is inkább felkeltette a figyelmet, mert fehérre festett gépkocsik voltak vöröskereszttel megjelölve. Pénteken este érkezett Szabó József vezetésével a nemzetközi vöröskereszt szállítmánya a Tolna megyei károsultak részére. A nyugati országokból kapott küldemények többsége a két tehergépkocsival érkezett ruhanemű, míg a harmadik tehergépkocsi rakománya tejpor volt. Szombaton reggel, amikor a szállítmányt kicsomagolták, öröm és megelégedés töltötte el a megyei vöröskereszt vezetőit. Szabó Istvánnétól, a megyei szervezet titkárától nyert értesülés szerint a ruhaneműek szétosztása a közeljövőben megkezdődik. Most az áruk helyi leltározását végzik, és ezzel egyidőben összeírják a forradalmi események során károt szenvedetteket, azokat, akik az illetékes szervektől segélyt igényeltek. Különösen Dunaföldváron szenvedett sok család kárt. Rubányi Jánosné és Mészáros Vera társadalmi aktíva a vöröskereszt vezetőivel már megkezdték a segélyszállítmányok szortírozását. Nagy munka lesz ez, ugyanis a ruhaneműk többsége használt, míg kisebb százaléka új. a szállítmányban a nyakkendőtől a téli meleg alsó ruháig minden megtalálható. A szállítmány nagy részét a teljesen új bébi holmik teszik ki. A megyei vöröskereszt vezetőinek az a véleménye, hogy ebből a segélyakcióból a kárt szenvedetteknek nagy segítséget tudnak adni, ugyanis a károsultak többsége, a harci cselekmények során különösen a ruházatban szenvedett kárt. Megindult az élet a paksi szőlőkben A paksi járás homokosabb részein már javában folynak a mezőgazdasági munkálatok. Traktorok és lófogatok szántanak mindenfelé. Megélénkült a Borforgalmi Vállalat Csámpapusztai szőlészete is. Készülődnek a szőlőtelepítéshez. Úgy tervezik, hogy a tavasszal 30 holdon új szőlőt telepítenek és most forgatják mintegy 60 centis mélységig a talajt. Huszonkettő holdon már elvégezték a forgatást. Ezenkívül pótolják a fiatal telepítéseknél kipusztult vesszőket. Megkezdték a szőlővesszők gyűjtését is az iskoláztatáshoz. Az 50—60 centiméteres megfelelő vesszőket levágják és Bikácson iskoláztatják. Az iskolából 1 év után kerülnek ki a végleges helyükre. Mire e sorok megjelennek, már végeznek az új telepítés megpétiózásával is. Készülődnek a karózáshoz. Nagy területen nincs karó a tőkék mellett. A karó már ott van a szőlőben. Radics Zoltán, a szőlészet agronómusa szerint körülbelül 130 000 karót telepítenek ki most a tavasz folyamán. Közel ötmillió forint után kapnak visszatérítést a szekszárdi földművesszövetkezeti tagok A Szekszárd és Vidéke Földművesszövetkezetnél, amelynek túlnyomórészt Szekszárdon vannak a boltjai, az év befejeztével felmérték hogy a földművesszövetkezet tagjai milyen értékű árut adtak el a földművesszövetkezetnek és vettek tőle. A Szekszárdi Földművesszövetkezetnek csak egy-két ezer tagja van, de a vásárlási és eladási érték több millió forint, közel kétszer annyi mint 1955-ben. Évről-évre tekintélyes összegű visszatérítést fizet tagjainak a vásárlási könyvek alapján. A múlt év eredményeként, tekintettel az évvégi nagy vásárlási hullámra, a vásárlási könyvek azt mutatják, hogy az aránylag kis létszámú tagság négy-öt millió forint értékű árut adott el, és vett a földművesszövetkezetnél 1956-ban. Ez a nagy összeg jelentős visszatérítést ígér a földművesszövetkezeti tagoknak. 1100 folyóméter vízcsővel bővül Szekszárd vízvezetéke Az elmúlt években sokat panaszkodtak a szekszárdiak, hogy kevés a víz, és sokan voltak, akik azt kérték, hogy bővítsék a vízvezeték hálózatot. Ebben a negyedévben a Víz- és Csatornamű Vállalat nagyobb összegű beruházást kapott a községfejlesztési alapból. Közel 100.000 forintot fordítanak hálózat bővítésre. Az előhegyi iskola építkezésének környékén és a Bartina utcában, mintegy 300 folyóméter csővezetéket építenek be. Az első negyedévben számos ásott kút felújítását is tervbe vették, ezideig erre a célra 80.000 forintot fordíthatnak. A lakosság körében nagy tetszést aratott a medveszivattyús kút. Az elmúlt évben 23 ilyen kutat szereltek fel. Ebben az évben még több medve, kút felszerelését vették tervbe a város területén és a város határában is.Megfelelő gépi berendezést kaptak, a szivattyúk nagy részét átépítették, és így a legnagyobb vízfogyasztást is ki tudják majd a nyári hónapokban is elégíteni. Jelenleg is 6—700 köbméter vízzel termelnek többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Március 31-ig a vízvezeték építésével Szekszárdon 1100 folyóméterrel bővül a vízvezetékhálózat. Befejezték a földrendezést Morgón Bakó László elvtárs, Murga község vb. elnöke beszámolt munkatársunknak arról, hogy községükben sikerült, aránylag rövid idő alatt a földrendezést befejezni. Holnaputánra várják a mérnököt, utána kijelölik a földeket és megkezdik munkákat. a gazdák a tavaszi A tanácselnök községükben két elmondotta, hogy termelőszövetkezet volt, amelynek tagsága az októberi események után a feloszlás mellett döntött. Közösen, mindkét tsz tagságával megegyeztek abban, hogy a volt Petőfi Termelőszövetkezet betagosított mintegy négyszáz hold területéből nem osztanak ki, és a tagság földigényét a másik tsz, a Dózsa területéből adják, természetesen figyelembe véve, hogy arányosan kapjanak a gazdák a jó és kevésbé jó földekből. Ezenkívül született még egy olyan határozat is, hogy azok a tagok, akik annak idején tartalékfölddel léptek a termelőszövetkezetbe , azok most vetéssel együtt megkapják a földet, learathatják, őszig gazdálkodhatnak rajta és utána ez a terület községi hasznosításba megy át. Ez mintegy tizenegy gazdát érint. A betagosított négyszáz hold pedig vagy a szomszédos állami gazdaság, vagy a községi tanács hasznosításába kerül gazdasági épületekkel együtt, vagy ha időközben többen úgy határoznak a murgaiak közül, hogy termelőszövetkezetet, vagy társulást alakítanak, akkor ők kapják meg. A paksi járás több községében kimérték a földeket a kilépett tsz-tagoknak Mint ismeretes, a kormány rendelete alapján, március elsejéig a termelőszövetkezetből kilépett tagok számára ki kell jelölni azt a földet, amelyen az 1957-es gazdasági évben gazdálkodnak. A paksi járásban ezt a munkát körülbelül egy héttel ezelőtt kezdték meg, s Bébény községben már be is fejezték. Lakos Józseftől a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől nyert értesülésünk szerint a termelőszövetkezetből kilépett tagok számára kimérték a földeket Dunaföldváron, Gerjenben és még néhány községben. A még visszalevő földkimérési munkákat is befejezik néhány nap múlva a paksi járás területén. Lesz elég műtrágya Felsőnyéken nem lesz gond az idén a műtrágyázás és a növényvédelem. A földművesszövetkezet jelentős mennyiségben rendelt műtrágyát és védekező szert, ami részben már meg is érkezett. A közelmúltban érkezett meg mintegy 320 mázsa pétisó, 50 mázsa kálisó és szuperfoszfátból is 49 mázsa érkezett. Nagy gondot okoz a szőlősgazdáknak a rézgálicellátás, hiszen a permetezéstől függ csaknem teljes egészében a szőlő terméshozama. A földművesszövetkezet e gondok enyhítésére mintegy 80 mázsa rézgálicot rendelt. SJL«- Tavaszi munkára késsen A teveli gépállomáson jártunk a napokban, ahol befejezték a tavaszi munkákhoz szükséges gépek javítását. Arra kértük Kozma Gyulát, a gépállomás igazgatóját, mondja el, hogyan sikerült a gépjavítás terén ilyen jó eredményeket elérni. — Annak ellenére, hogy az októberi események után szervezetlenség uralkodott a gépállomáson, mégis igyekeztünk, hogy erőgépeinket és a tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges munkagépeket, traktortárcsa, eke, henger, vetőgép — időben kijavítsuk. Sikerült. Szerintem az elért eredmény annak tudható be, hogy folyamatosan, már a nyár folyamán hozzákezdtünk az erőgépek javításához, természetesen figyelünk arra, hogy a javítás ne akadályozza a soron lévő nyári munkák végrehajtását. Az eredmények elérését azután nem kis részben befolyásolta az is, hogy időben gondoskodtunk az alkatrészek beszerzéséről. Ezt az alkalmat használom fel arra is hogy kérdezzek és választ kapjak az illetékesektől: A dolgozó parasztok mind nagyobb számban kötnek szerződést velünk talajmunkára. Még mindig nem tudni, hogy mennyiben változik a szántás és egyéb munkákra vonatkozó díjtétel. Ez a bizonytalanság kedvezőtlenül hat a szerződéskötésre. Erősítik a gátakat Sióagárdon Amint az ember beér Sióagárd községbe, s az utcán végigmegy, mintha egy új faluba érkezne. Az út két oldalán téglaépületek sora áll, amelyeken a friss építkezés nyoma látszik. Ezek a legutóbbi árvíz pusztításai nyomán újjáépített házak sora. De nemcsak ilyen formában történik a községben a pusztítás nyomainak eltüntetése, hanem erőteljesen folyik a hasonló veszély elhárítására irányuló munka is. Most erősítik, szélesítik és magasítják a gátakat is, hogy mégegyszer a víz ne legyen ár a községben. Az árvízvédelem bordélyosai mellett a falu lakosságának fogatai is segítik a gátak megerősítését, amely nemrégen kezdődött meg. A munkálatok közben a falu határában homokbányát is találtak, amely így a szerencsétlenségben is egy bizonyos szerencse forrása. Azelőtt ugyanis, ha a falu lakóinak homokra volt szükségük, messze, más faluba kellett elmenni érte. Amellett tehát, hogy szélesítik és magasítják a gátakat a homokbánya feltárásával is, segítik falujukat a sióagárdi lakosok. Folyik a földrendezés Kétyen Kéty községben rendkívül megnehezíti a földrendezés munkálatait az a tény, hogy az októberi események idején részeg garázda elemek felégették a tanácsházán fellelhető iratokat. A munkák elvégzésére a megyei és a járási tanács mezőgazdasági osztálya adott segítséget. Juhász József és Madarász Lajos napok óta azon dolgoznak, hogy a gazdákkal történő tárgyalások alapján megállapíthassák, ki mennyi földdel lépett a termelőszövetkezetbe. A tavaszra való készülődés sürgeti ezt a munkát, ezért kora reggeltől kezdve a késő esti órákig dolgoznak a tanácsházán. Eddig 32 olyan osztaggal folytattak tárgyalást, akik a juttatási végzéssel igazolták, hogy mennyi szántóra, legelőre, szőlőre tarthatnak igényt. Orvosolják a jogos sérelmeket Zomba községben igen nagy az érklődés a minisztertanács 10-es sz. rendelete iránt amely a földrendezést szabályozza. A községnek 180 hold tartalékterülete van amelynek egy részét kishaszonbérlet útján hasznosítottak. A bérleti szerződéseket több évre kötötték a gazdákkal, s a legtöbb szerződés csak 1858-ban jár le. Ennek ellenére a községi tanács a jogos sérelmeket orvosolni tudja, mert 40—50 olyan gazda van, aki a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Ezeket a szerződéseket a rendeletek értelmében hatálytalaníthatják, illetve felbonthatják. A földigény elbírálását a tanács nagy körültekintéssel végzi, s elsősorban azokat elégíti ki, akiknek a fő foglalkozása a földművelés, de figyelembe veszi és méltányolja a szociális szempontokat is« Csehszlovák pasztőrgép érkezett a Tamási Tejüzembe Az utóbbi években több új korszerű géppel gyarapodott a Tamási Tejüzem. A sajtkészítést már a két hazai és egy csehszlovák gyártmányú bolygókeverős sajtkádban végzik az üzemben. Az elmúlt napokban újabb gépszállítmány érkezett Tamásiba Csehszlovákiából. Egy, óránként ötezer literes teljesítményű pásztorgép. A gép egy_be van építve a zárt rendszerű hűtővel, amelyben — a jelenlegi csurgató« hűtővel szemben — a tej nem érintkezik a szabad levegővel, így a fertőzés veszélye teljesen ki van zárva. Az új gépet — amilyen eddig még nem volt a megyében — rövidesen üzembe helyezik. Három rendőrségi hír EGY VALÓDI SZÉLHÁMOS KARRIERJE Már régebben hírt adtunk arról, hogy Magda György szegedi lakost elfogták a Tolna megyei rendőrségi szervek, mivel kiderült róla, hogy többszörös tolvaj és most az októberi események során megszökött a börtönből. A bűnlajstrom — a nyomozás során — megszaporodott. Tavaly ugyan elítélték lopás miatt háromévi börtönbüntetésre, de akkor még nem került napvilágra minden bűncselekménye. Most legutóbb Várdomban lopott el egy kerékpárt, azzal akart visszamenni Szegedre, de rajta vesztett. Ekkor azonban még igyekezett magát a rendőrségen is egy „ártatlan”, megtévedt embernek feltüntetni. Kiderült azonban, hogy az előző évek során különféle álneveken szerepelt és többrendbeli lopást követett el. 1953-ban ellopta Földi József bátaszéki lakos bejelentőjét és egy ideig ezen a néven szerepelt. Munkát vállalt Péter József sióagárdi lakosnál, de egyízben előbb ment haza a kukoricaföldről, mint a többiek, felpakolt körülbelül 4000 forint értékű ruhaneműt és eltűnt. A ruhaneműt értékesítette, a pénzt pedig megitta. 1954-ben egy szegedi lakos, Terbe József bejelentőjét lopta el, most tehát ez lett a legújabb neve. Ezzel jött Decsre is és ott Héjjas Istvánnál vállalt munkát. Két napig nála dolgozott és akkor ellopott tőle egy pár lószerszámot, amelyet aztán másnap eladott a bátaszéki vásárban. Abban az időben is körözték de nem tudták elfogni, így ezeket a bűncselekményeket nem tudták figyelembe venni, amikor három évre ítélték. Most azonban már nyilván nem lesz irgalom ...• REJTEGETTE VOLT SZOLGÁLATI FEGYVERÉT Kurucz Gábor, Szekszárd, Baka u. 3. szám alatti lakost őrizetbe vették fegyverrejtegetés miatt. Kurucz Gábor november 29-én leszerelt a honvédség tiszti állományából hadnagyi rendfokozattal. Pisztolyát azonban nem vitte magával,, amikor visszament alakulatához leszerelni, ott nem is kérték tőle s ezután otthon lakásán elrejtette azt. Készített számára egy kis fadobozt, abba belehelyezte és elrejtette egy nyári tűzhelyben, annak ellenére, hogy tudott a statáriális rendelkezésről. Amikor házkutatást tartottak nála, már látta, hogy a kutatás során úgyis előkerül, akkor adta elő és azt mondta hogy éppen aznap akarta beszolgáltatni a hatóságoknak. Lapzártakor még nem döntöttek, hogy milyen bíróság fogja tárgyalni ügyét.• ISMERETLEN TETTES Miskér Mátyás bátaszéki lakostól a múlt napokban ismeretlen tettes ellopott egy férfi karórát. A tettes kézrekerítésére megindult a nyomozás.