Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-01 / 51. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. MÁRCIUS 1. 0 Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) pozitív fejlődésen mentek át s ma már kezdik betölteni népgazdaságunk fejlődésében hasznos szerepüket. Hasonló eredmények mutatkoznak az ellenforradalom tömegbefolyásának visszaszorításában más területen is. Különösen nagy eredménynek kell tekinteni a magyar bányászok helytállását. A széntermelés fokozatos emelkedése, gyáraink és üzemeink folyamatos munkájának biztosítása s ezzel a munkanélküliség veszélyének elhárítása szintén jelentősen hozzájárult az ellenforradalom politikai befolyásának csökkenéséhez s a szocializmus erőinek további tömörítéséhez. A szocializmus biztos támaszai azok a termelőszövetkezetek, amelyeket az ellenforradalom támadása sem tudott megingatni, örvendetes az is, hogy az ellenforradalom nyomása alatt szétesett termelőszövetkezetek nagy számban újjászerveződnek. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom, a szocializmus mélyen begyökereződött a magyar falu életébe. Az élet általános konszolidálása A kormány tevékenysége az ország életének rendbehozatala terén az elmúlt két és fél hónap alatt jelentékeny eredményeket ért el. A közrendet és közbiztonságot, melyet az ellenforradalmi fegyveres bandák és e bandákban nagy számban aktivizálódott, börtönből kiszabadított fasiszta és közönséges bűnözők megbontottak és veszélyeztettek, sikerült helyreállítani. Ezt követően az országban megindult a közlekedés és a mindennapi termelő munka folyamata rendes mederben folyik. E munkában a belügyi és honvédségi szervek — azokon belül különösen a karhatalmi szervek — megállották helyüket, híven teljesítették kötelességüket. Fokozatosan javítják munkájukat a kezdetben bizonytalankodó igazságügyi szervek is. Az államigazgatási szervek (minisztériumok, tanácsok) munkája is jelentős haladást ért el. Mindennek eredményeképpen a kormányszervek és a tanácsigazgatási szervek irányító munkája s ezzel együtt tekintélyük az állampolgárok előtt megszilárdult. Ehhez hozzájárult, hogy az ellenforradalommal szembeni erélyes adminisztratív intézkedésekkel párhuzamosan az államigazgatás terén is komoly lépés történt a bürokratizmus csökkentésére. A minisztériumok egy részének összevonása, a központi hivatalok tisztviselői létszámának mintegy 45 százalékos, a megyei és járási tanácsok apparátusának mintegy 40 százalékos csökkentése — helyesen a községi tanácsok tisztviselői létszámának mintegy 4500 fővel való növelésével együtt került, illetve kerül végrehajtásra. A határozott megtorló rendszabályok alkalmazása az ellenforradalmárokkal szemben s ezzel egyidejűleg az állam bürokratikus kinövéseinek lefaragása erősíti a diktatúrát az osztályellenséggel szemben és ugyanakkor biztosítja a szocialista demokrácia továbbfejlesztését a dolgozó tömegek javára. Habár az ellenforradalom döntő vereséget szenvedett és kudarcra van ítélve minden provokációs kísérlete, a jövőben is szükség van az állami szervek és a dolgozó nép éberségére és elszántságára az ellenforradalom minden mozgolódásával szemben. Az ellenforradalom erői ugyanis, amelyeket a nyugati imperialista körök anyagi eszközökkel és uszító propagandahadjárattal támogattak és támogatnak, nem adták fel a harcot. Szétszórt erői illegalitásba vonulva, titkosan szervezkednek, újabb provokációkkal próbálkoznak, rém- és álhírek terjesztésével igyekeznek gátolni a nép békés, alkotó munkájának fejlődését, a sebek begyógyításának munkáját. Januárban például a klerikális reakció a hitoktatás ürügyén politikai támadást szervezett az iskolákban a népi demokratikus rendszer ellen. nak ez a viszonylag gyors folyamata is bizonyítja, mennyire alaptalan az ellenforradalmi elemeknek az az állítása, mintha befolyásuk a dolgozók soraiban szilárd lenne. A tények azt mutatják, hogy ha a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egy része az ellenforradalmi támadás napjaiban meg is volt zavarodva, a többség kitartott a szocializmus és a népi államhatalom mellett. A dolgozók átmenetileg megtévesztett része is, pártunk felvilágosító munkája az ellenforradalmi ténykedések lelepleződése és a népi hatalom megszilárdulása eredményeként, vagy már kiszabadult, vagy pedig kiszabadulóban van az ellenforradalom eszmei-politikai befolyása alól. Az ellenforradalom ideológiájának, pártellenes, munkásosztályellenes, szovjetunióellenes nézeteinek (,,nemzeti kommunizmus“, „semlegesség“ stb.) végleg megsemmisítése pártunktól komoly további eszmei munkát és politikai agitációt követel. A folyamat meggyorsítása érdekében folytatni kell aktívaértekezletek, nyilvános pártnapok, gyűlések tartását. A Központi Bizottság véleménye szerint az államigazgatási szervek munkája területén erősíteni kell a kormány irányító tevékenységét, hogy a Minisztertanács s a különböző állami szervek kielégítően megoldhassák a rendes kerékvágásba került államélet sokrétű feladatát. Az ország életének stabilizálása elérte azt a fokot, amikor az államigazgatási szervek működése mellett időszerűvé vált az államhatalmi szervek rendes, alkotmányos tevékenységének megkezdése, illetve folytatása. A kormányzati és államhatalmi szervek munkájával kapcsolatban a következő intézkedésekre van szükség: 1. Szervezettebbé kell tenni a minisztériumok, főhatóságok, valamint a budapesti és megyei tanácsok vezetőinek irányítását, tájékoztatását és feladataik ellátása közben több segítséget kell nyújtani részükre. 2. Az államigazgatási szervek munkájának további javítása érdekében a jelenlegi helyzetben különösen fontos a vezetés megerősítése. 3. Főleg három területre kell nagy figyelmet fordítani: a) a közoktatási és kulturális; b) az állami tervezés és gazdasági vezetés c) a belügyi, honvédelmi és igazságügyi kérdésekre. 4. Mind az államigazgatási, mind a társadalmi munka területén meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a munkásőrség amelynek szervezése ezekben a napokban kezdődik az üzemekben, a bányákban, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, a munkás-paraszt államunk, szocialista rendünk és népünk vagyonának erős védelmező erejévé váljon minden ellenforradalmi támadási kísérlettel szemben. 5. Az ország törvényes rendjének helyreállítása lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a Magyar IV. A gazdaság A magyar népnek, a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek a párt és a kormány kezdeményezése nyomán elért egyik döntő sikere az ellenforradalmi támadás következtében megbénult termelőmunka megindítása és a gazdasági élet helyeeállítása A termelőmunkában a bányász elvtársak haladtak az élen. A széntermelés lendületes emelkedése, a napi 60 ezer tonnás termelési szint elérése a gazdasági élet vérkeringése megindításának legfőbb előfeltételét teremtette meg. A széntermelés emelkedése nyomán megindult a normális termelés mind a nehéz-, mind a könnyűiparban. A mezőgazdasági termelés a dolgozó parasztság szorgalmas munkája eredményeként nagyobb törést nem is szenvedett. A vasút, valamint a közlekedés és szállítás más területén a személy- és teherforgalom helyreállt, és állandóan fejlődik. A közellátás a rendkívüli események ellenére mindvégig kielégítő volt, sőt, Népköztársaság legfőbb államhatalmi szerve, az országgyűlés minél előbb megkezdje törvényhozó tevékenységét. Ennek elősegítésére az országgyűlés valamennyi szervének haladéktalanul el kell kezdeni munkáját. Az Elnöki Tanácsban és a kormányban dolgozó párttagok kezdeményezték azoknak a jelentéseknek és törvényjavaslatoknak kidolgozását, amelyeket az alkotmány szerint az országgyűlés elé kell terjeszteni. 6. A budapesti, megyei, járási és a helyi tanácsok (Budapest és más városok kerületi, illetve a községek tanácsai) a törvényben előírt módon és hatáskörben készítsék elő s hívják össze teljes ülésüket. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt azon tagjai, akik az országgyűlésben s annak különböző bizottságaiban, a tanácsi szervekben s a tanácsok végrehajtó bizottságaiban tagként helyet foglalnak, a megfelelő pártszervek irányítása mellett az említett államhatalmi szervek munkájának megkezdése előtt üljenek össze, alakítsák meg pártcsoportjukat, tárgyalják meg az alkotmányos munka megfelelő politikai előkészítésének kérdéseit, a napirendre kerülő konkrét kérdéseket és határozzák meg a pártcsoport tagjaira kötelező egységes álláspontot. 8. A Központi Bizottság üdvözli a Hazafias Népfront megyei képviselőcsoportjainak már megkezdett működését. A képviselőcsoportok ülései általában igen pozitívek. Hasznos tevékenységet folytat máris a Magyar Népköztársaság és választók javára képviselői munkája során a képviselők egész sora. Javasoljuk, hogy a képviselői csoportok munkáját a Hazafias Népfront helyi bizottságai továbbra is rendszeresen irányítsák. A Központi Bizottság véleménye szerint szükséges a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint annak Elnöksége munkájának megindítása is. A súlyos próbatétel idején a népfront szerveiben működő vezetők közül néhányan magatartásukkal méltatlanná váltak a dolgozó nép bizalmára. Ugyanakkor örvendetes módon kitűnt az is, hogy az előbbieknél jóval nagyobb azoknak a száma, akik korábban nem voltak ismert politikai vezetők, de az ellenforradalom támadása idején a szocialista forradalom hűséges védelmezőinek bizonyultak. Helyes, ha az ilyen emberek szerepet kapnak a Hazafias Népfront legmagasabb vezető szerveiben is. Szükségessé vált az is hogy a Hazafias Népfront vezetésében különböző szerveinek személyi összetételében változtatásokat hajtsunk végre és a népfront munkájába nagyobb mértékben vonjanak be a néphatalomhoz hű különböző pártállású és pártonkívüli személyeket. A Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mint a kommunista és pártonkívüli hazafiak tömörülését nagyra értékeli és ennek megfelelően úgy véli, hogy be kell töltenie az ország közéletében azt a megtisztelő helyet, amely megilleti: munka területén sok téren meghaladta a korábbi évek színvonalát. Az állami bolti kiskereskedelem ez év januárjában 10 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem 22 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év januárjában. A közellátás színvonalának fenntartásában a gazdasági vérkeringés megindításában az ország fizetőképességének biztosításában saját erőfeszítéseink mellett döntő szerepe volt a testvéri szocialista országok segítségének. Különösen a szovjet nép a gazdasági segítségnyújtás terén is igen nagy részt vállalt magára. Február 1-ig a testvéri országokból 700 millió forint értékű segítség érkezett, s további 200 millió forint értékű segítség szállítása indult meg hazánkba. Még a térítés nélküli segítségnyújtásnál is nagyobb értékű támogatást jelent számunkra a szocialista országok által nyújtott, illetve kilátásba helyezett mintegy 300 millió dollár értékű áruhitel, továbbá a Szovjetunió 60 millió dollár, Kína 25 millió dollár összegű szabad devizában nyújtott hitel segítsége. Népünk munkája és a szocialista országoknak a proletár-internacionalizmus szellemében nyújtott testvéri segítsége, együttesen hozzásegített bennünket ahhoz, hogy pénzünk szilárdságát biztosítsuk, s a nagyobbarányú munkanélküliséget elkerüljük. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az Intéző Bizottság és a Minisztertanács által kezdeményezett párt és kormányintézkedései: az ipar, a mezőgazdaság a közlekedés és kereskedelem vonalán, a termelés s a gazdasági élet helyreállítására általában, mint ezt a gyakorlati élet igazolta, helyesek voltak. Sikereink mellett látnunk kell hiányosságainkat is. Még hozzá sem kezdhettünk a korábban is súlyos, tehernek érzett bajok orvoslásához, már újabb nehézségek jelentkeznek. Az ipar termelési költségei az ellenforradalom előtti időkhöz képest, részben az indokolt béremelések, még inkább azonban egyéb okok, éspedig főleg a meglazult munkafegyelem a teljesítménybérezés indokolatlan felszámolása, a teljesítmények csökkenése és a teljesítőképesség rossz kihasználása következtében nagymértékben emelkedtek, így az államnak az iparból a korábbinál jóval kevesebb a bevétele. De a meglazult állami fegyelem következtében csökkent a lakosság adófizetése is. Ezeket a hiányosságokat sürgősen ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy a baráti országok nagyszabású segítségét észszerűen felhasználva, tartósan biztosítani tudjuk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, a költségvetés egyensúlyát és a külkereskedelem egyensúlyát, s ily módon megvédjük népünket egy esetleges pénzromlás veszélyétől. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy teljes erővel hozzájárulhassunk népgazdaságunk termelési szerkezetének átalakításához, a gazdasági vezetés decentralizálásához, megjavításához, valamint a leghal -dottabb ipari országokkal szemben fennálló technikai elmaradottságunk felszámolásához és ezzel biztos alapot teremtsünk legfőbb célunk, a dolgozó nép életszínvonalának és életkörülményeinek további következetes javítása számára. Gazdasági téren a kommunisták és főleg a kommunista vezetők fő feladatai ma a következők: 1. A szocialista bérezés elvének helyes alkalmazásával, a teljesítmény nélkül történő bérkifizetések megszüntetésével, a munkafegyelem megszilárdításával és a termelés észszerű megszervezésével biztosítani kell a munka termelékenységének növelését és a termelési költségek lényeges csökkentését. 2. Vissza kell állítani az adófegyelmet, biztosítani kell a lakosság adóinak pontos befizetését. 3. A szocialista tervgazdaság elvének érvényesítése mellett meg kell valósítani a gazdasági vezetés decentralizálását a vállalatok, állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek önálló gazdasági vezetésének fejlesztését. Érvényesíteni kell a termelőüzemekben egyrészről az igazgatók, főmérnökök, főagronómusok, főkönyvelők útján a központi irányítást, másrészről biztosítani kell a munkástanácsoknak ezt kiegészítő szerepét az üzemek igazgatásában. 4. Hozzá kell fogni a hazai adottságokra épülő és helyes arányok kialakítását biztosító új — 1958. január elejével kezdődő — hároméves terv kidolgozásához. Ugyanakkor egyes népgazdasági ágakban, ahol ez a helyes fejlesztés érdekében szükséges (energiabiztosítás, városfejlesztés) — hosszabb időre (10—16 év) szóló távlati terveket is kell készíteni. 5. A mezőgazdasági termelés fejlesztése s egyben a közellátás zavartalansága céljából ki kell dolgozni az állami szabad felvásárlás és a szerződéses termelés megfelelő fejlesztését. A mezőgazdasági árrendszernek a közérdek figyelembevételével serkentenie kell a termelési kedvet. 6. A mezőgazdasági termelés általános és főleg szocialista irányú fejlesztése elősegítésére párt- és állami szerveink nyújtsanak kellő támogatást az állami gazdaságok dolgozóinak valamint a termelőszövetkezeteknek, hogy gazdaságaikat fejleszthessék és gazdaságossá tehessék. 7. A mezőgazdaság helyes irányú fejlesztését egy mielőbb elkészítendő mezőgazdasági program kidolgozásával is biztosítani kell. 8. A Központi Bizottság helyesli a kormány eddigi bérügyi intézkedéseit, a bányászok és ipari munkások bérének emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősorban a műszaki értelmiségiek és a pedagógusok kereseti viszonyainak rendezését. A bérügyi intézkedések mértékének és időpontjának megállapításánál azonban mindig mérlegelni kell a bérből és fizetésből élők legfőbb gazdasági érdekének, a forint értékállandóságának védelmét. Az új viszonyok között a tömegszervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcsolatai szempontjából — visszanyerte azt a nagy fontosságot, melyet Lenin tulajdonított neki. A párt taglétszámának a munkásosztály tömegeihez viszonyított rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van most különös jelentősége annak, hogy a pártnak az általános célkitűzéseiért folytatott harcát — a pártszervezetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a különböző tömegszervezeteken keresztül a tömegekkel kiépített sokoldalú új kapcsolatokkal. Külön nagy figyelmet kíván e munka azért is, mert pártunk — szakítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módszerekkel —most alakítja ki a tömegszervezetekkel kapcsolatban az ideológiai és politikai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befolyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszervezetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság decemberi ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jóllehet néhány fontos feladat megoldása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politikai erődjeiben, az üzemekben, bányákban és állami gazdaságokban az elmúlt két és fél hónap alatt a helyzet előnyünkre gyökeresen megváltozott. Minden fontos helyen megalakult, működik és fejlődik a pártszervezet. A munkásosztály régi, hagyományos érdekképviselete, a szakszervezet is újjászerveződött s megkezdte rend- tevékenységét. A munkástanácsok többsége is fokozatosan megtalálja a törvényes rendeletekben előírt hasznos tevékenységének körét és formáit. — Most fontos feladat, hogy a kommunisták politikai irányításával mindenütt kialakuljon a pártszervezet, a szakszervezet és a munkástanács egymást szervesen kiegészítő, önálló és ugyanakkor összefüggő munkája. 2. A szakszervezetekkel kapcsolatban ma a legfontosabb feladat az, hogy a munkásosztály e régi szervezeteit — rendeltetésszerű feladatuk, a dolgozók érdekvédelmének jó ellátásán keresztül — a munkáshatalom szilárd támaszává tegyük. Pártunk politikájának fontos elvi alapja a munkásosztály politikai egysége. Ennek tudatában szembe kell néznünk bizonyos — az ellenforradalmi hullám iledékeként visszamaradt — kedvezőtlen jelenségekkel és le kell küzdenünk azokat. Arról van szó, hogy egyes szakszervezetek központjában is, több helyi szakszervezeti csoportban is a munkásosztály egységével szembenálló, azt bomlasztó jobboldali szociáldemokrata törekvések érvényesülnek, melyeket külföldi imperalista körök is szítanak. Ezek leleplezése és elszigetelése egyik legfontosabb feladatunk. 3. A munkástanácsokkal kapcsolatban egyfelől még mindig az a legfőbb feladat, hogy a bennük érvényesülő idegen vagy ellenséges politikai befolyás maradványait is megszüntessük. Másrészről viszont küzdeni (Folytatás az 5. oldalon.) III. Az államigazgatás és államhatalmi szervek munkája V. A tömegszervezeti munka területén