Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-03 / 102. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG IV. — Azt néztük — hangzott a be­számolóból — ki mennyire van a „forradalom" mellett. Az ügyészség­nél „a nép bizalmát nem élvező" kommunista ügyészeket leváltottuk. Az ügyészség vezetésével dr. Pataki Kálmánt bíztuk meg, így a törvé­nyességi felügyelet biztosítva van. (Egyébként évekkel ezelőtt dr. Pataki Kálmán korrupció miatt került ki az ügyészi apparátusból.) Átvettük a börtön vezetését, hogy ott is „rend“ legyen. A politikai foglyo­kat, mivel nyilván alaptalan letar­tóztatások voltak, szabadon enged­tük ... A bíróságnál ugyanúgy jár­tunk el, mint az ügyészségnél. A bör­tön vezetésével Pillári Lajost, a bíróság vezetésével dr. Levente Ist­vánt bíztuk meg ... (Levente együtt került ki az apparátusból Patakival.) A tanulóifjúság nevelése érdekében az iskolák vezetését a magyar nép igényeit szolgáló, tanító, tanárokra és tanítókra bíztuk... — Szükséges volt a községekkel is a kapcsolatot felvenni. Megyei szin­ten a Nemzeti Bizottság még nem alakult meg ideiglenesen, és addig a Városi Nemzeti Bizottság a megyei Nemzeti Bizottság jogaival is felru­házta magát. Meg kell szervezni a megye igazgatását. A Nemzeti Bi­zottság a megyei igazgatási szervek­nél is leváltatta azokat, akik „nem élvezik" a nép bizalmát, stb. Lám a törvénytudó ügyvéd úr. Mennyire körültekintő volt és milyen ügyesen formált magának arra jogot, hogy a megye korlátlan ura lehessen. De ezen az ülésen már Nagy Béla a veszprémi rokon, a Nemzeti Bi­zottság küldötte is képviselteti ma­gát és elmondja: Veszprémben mi­nem alszunk, mint ti itt Szekszár­­don — dorgálja felebarátait — há­rom brossurával el vagytok marad­va. Az oroszokkal tárgyaltunk, kö­rülvettük őket — Szekszárdon nem futotta ennyire a bátorságból. Közöl­tük velük, hogy 10 napi határidő után nem kapnak élelmiszert. A párt páncélszekrényeinek a kulcsait el kell venni, a káderlapokat ne éges­sék el... A nem nekünk való rend­őröket le kell tartóztatni. A második ülés tehát már fokozott ellenforradalmi hangnemben foly­tatta munkáját. Íme néhány határozat — azonkí­vül, amelyre már részben kitértem — a Nemzeti Bizottság munkájából. 1. A Nemzeti Bizottság az úgyne­vezett alsókört visszaadja használat­ra a r. katolikus kör részére. 2. A Nemzeti Bizottság nem enge­délyezi az MDP tagok novemberi fi­zetésének folyósítását. 3. A Nemzeti Bizottság elnöksége Iván Máriát, dr. Bársony Róbertet és dr. Bársony Róbertnét, Horvay Árpádot felfüggeszti az általuk ve­zetett iskola igazgatói tisztségétől. 4. A Nemzeti Bizottság elnöksége Szakály Ferencet bízta meg a Tolnai Napló szerkesztésével, egyben Csányi László megbízatását visszavonta. 5. Az elnökség kimondja, hogy a jövőben a bíróság és az ügyészség tagjai semmiféle politikai pártnak tagjai nem lehetnek, vagy párttag­ságot, vagy az állásukat tarthatják meg. 6. A rendőrségi gépkocsivezetők nem megbízhatóak, azért az AKÖV adjon a rendőrségi autókra soffőrt. A rádióállomást a Nemzeti Bizottság vegye át. A Nemzeti Bizottságnak egy kiáltvány áll rendelkezésére, amely arról szól, hogy amennyiben az oroszok 12 órán belül nem men­nek ki az országból, úgy a Magyar Hadsereg támadásba lép. Sürgős ügy, tegyünk félre minden apróságot — mondja az utóbbi határozat. Mindezek után döntse el az olvasó, hogy az ilyen irányú tevékenység kimeríti-e a felhívott törvényszaka­szok tényálladékát. Én azt mondom, hogy igen. Ez egyszeriben rámutat arra is, hogy a szocialista törvé­nyesség ilyen fokú sérelme szüksé­gessé teszi az ellenforradalmi szer­vezetek vezetőivel szembeni eljárást, akiknek végsőfokon a Népköztársa­ságunk megváltoztatása volt a célja. Bűnüldöző szerveink csakis törvé­nyeink alapján járnak el, míg az el­lenforradalom nem nézte a jogszabá­lyokat. Pillári Lajos az akkori új­donsült börtönparancsnok kijelen­tette, hogy az elmúlt 12 év alatt nem volt törvény és törvényesség. Pedig nemrégiben még a Nemzeti Bank­nál a mi jogszabályainkra hivat­kozik. (Folytatjuk.) A­ Tolna megyei ellenforradalom a szocialista törvényesség tükrében Szabó Péter ügyész. ÚJRA OlTHON... SERSLI LACIT, a Biritói Állami Gaz­daság fiatal szerelőjét annak idején sze­relmi kaland vitte nyugatra. Szerelmes volt egy lányba, és miután a lány Ame­rikába kívánkozott, Laci sem tudott el­lenállni a csábításnak. Csak a szívére hallgatott, amikor együtt útrakeltek a „szabad világ” felé, s a biztos életet fel­cserélték a bizonytalansággal, nyugatra mentek. A lány tovább utazott és jóllehet, hogy azóta már ki is jutott Amerikába. Laci az Ausztriában eltöltött néhány napi ta­pasztalat után, melyet a különböző lá­gerekben szerzett, meggondolta magát. Nem vállalkozott az amerikai útra. — NEKEM MOST MÁR beszélhetnek nyugatról, a „szabad világról”. Én a sa­ját szemeimmel láttam és a saját bőrö­mön tapasztaltam, hogy nyugaton milyen a munkások helyzete — mondotta. —­­Sokan azt mondják, amikor a munkások sanyarú helyzetéről beszélnek, hogy ez csak propaganda. No, én most már bát­ran vitába szállok azokkal, akik így be­szélnek. Megtörténhet, hogy egynéhány disszidensnek sikerül egy egy jó helyet elcsípniük. Ezekre talán rámosolygott a szerencse istenasszonya. Vándorlásaim során — mert hiszen több helyen meg­fordultam —, egy francia városba ke­rültem, ahol egy hónapig dolgoztam egy 600 személyt foglalkoztató autószerelő üzemben. A munkaidő reggel héttől dél­után ötig tartott, 10 perces] jjregJc­&HI és 20 perces ebédidő megszakítással. Hú­szezer frankot kaptam egy hónapra, amelyből tizenhárom ezer frankot fizet­tem kosztért és lakásért. Nekünk magya­roknak nagyon furcsa volt, hogy ott bi­zony nincs munkásszállás, meg üzemi konyha, mint nálunk és a szállásadók pedig ugyancsak borsos lakbéreket kér­nek. Nekem már akkor az volt a tervem, hogy hazajövök, ezért igen takarékosan éltem, sőt a napi munka után esténkint vagonkirakást vállaltam, mivel az al­kalmi munkát jobban megfizetik, mint a szakmunkát. AKÁRMERRE JÁRTAM, szomorúan tapasztaltam azt, hogy a magyar mun­kásnak nem sok becsületet adnak. A munkáltatók arra használtak fel bennün­ket, hogy leszorítsák a béreket. Állan­dóan megfigyelés alatt tartottak bennün­ket. Ezt onnét tudom, hogy egy alkalom­mal a műhelyben azt mondtam, hogy én nem maradok itt, mert nem bírom ezt a hajszát és mihelyt egy kis pénzem lesz, itthagyom a „szabad világot”, hazamegyek. Úgy gondolom, hogy valaki visszamondhatta a tulajdonosnak, mert egy-két nap múlv felmondtak. Újra vis­­­szakerültem a lágerbe, mert nem kap­tam munkát. Általában igen megnehezítették a haza­­jutást a magyarok számára. Hiába for­dultunk több esetben a hazatelepítési bi­zottsághoz. Nem intézkedtek. Egyszer az­tán meguntuk már az ígérgetést és ti­zenöten elhatároztuk, hogy hazaszökünk. Franciaországból Svájcon keresztül sok hányódás után osztrák területre jutot­tunk, ahol elfogtak bennünket és Feld­­kirch­enben rendőrségi fogdába vetettek. Egy hétig tartottak itt bennünket olyan körülmények között, hogy már nem bír­tuk tovább és éhségsztrájkba kezdtünk. Ez a fegyver hatásosnak bizonyult, mert végre törődtek velünk és most már le­hetőséget adtak arra, hogy hazakerülhes­sünk, így léptük át március 5-én a ma­gyar határt — fejezte be visszaemléke­zését Sersli Laci. AZT MONDANI SEM KELL, hogy szülei, ismerősei és barátai nagy öröm­mel fogadták a hazatérőt. Visszakerült régi munkahelyére, az állami gazdaság szerelőműhelyébe, ahol szorgalmasan dolgozik és a fiatalok kíváncsiságát ki­elégítve, szívesen beszél nyugaton szer­zett tapasztalatairól. Április 10-én él­ménybeszámolót tartott az állami gazda­ság fiataljainak és még aznap, 28 tag­gal, meg is alakították a KISZ-szerveze­­tet. Titkárnak Sersli Lacit választották meg a KISZ tagjai. Jelenleg 45 tagja van a Biritói Állami Gazdaság KISZ- szervezetének. Május 1-én, a munkások nemzetközi ünnepén­, valamennyi fiatal részt vett a paksi nagygyűlésen, s ez al­kalommal ünnepélyesen adták át aján­dékukat, a vörös selyemből készült csa­patzászlót, a járási KISZ-szervezetnek. Adenauer szürke eminenciása: Dr, Robert Pferdemenges Kicsoda dr. Robert Pferdemen­­ges? A nyugatnémet közvélemény éppen úgy nem tudja, mint a kül­földi nagyközönség. Csupán a né­met szövetségi kormány egy-két bennfentese bír tudomással arról, hogy ez a 77 éves férfi az „európai gondolat’’ meggyőződéses híve, — Adenauer kancellár egyik legben­sőbb barátja és legbizalmasabb ta­nácsosa, aki nagy irodát foglal el a parlament épületében, ahol az or­szág sorsáról döntenek. Dr. Pferdemenges élvonalbeli em­ber, kerüli a kitüntetéseket és a nyilvánosságot, tiltakozik az ellen, hogy ő lenne a kancellár „szürke eminenciása”, ahogy általában a parlament folyosóin hívni szokták. Mégis ő áll évek óta Adenauer döntő elhatározásai mögött, ő hívta fel főnöke és barátja figyelmét Schröderre, aki belügyminiszter lett. Adenauer az ő tanácsára lépett koalícióra Blücherrel (a mai al­­kancellárral) s ez a koalíció tava­lyig fenn is állt. Pferdemenges nem csak ritka értékű „amatőr” politi­kus, hanem egyszersmind a leggaz­dagabb bankárok egyike is, aki ott volt azok között, akik a háború előtt a ruhrvidéki ipart finanszí­rozták. • Karrierje 1931-ben kezdődött, amikor Brüning kancellár felszólí­totta, hogy segítsen a nagy gazda­sági válság leküzdésében. Pferde­menges kizárólag üzletember volt 1944-ig, amikor letartóztatták és bebörtönözték, mert azzal gyanúsí­tották, hogy részt vett a Hitler el­len elkövetett sikertelen merénylet kitervelésében. A háború után hiva­talosan is elkezdett politikával foglalkozni és sorsát Adenaueréhez kötötte, akinek hamarosan bejára­tos barátja lett. Ő az egyetlen em­ber, aki büntetlenül megengedheti magának, hogy a meztelen igazságot mondja a kancellárnak. A 77 éves Pferdemenges arra gondol, hogy a most következő vá­lasztások után „visszavonul. „Az én koromban már aligha tudok hasznos munkát végezni” — szokta mon­dani. Mire a kancellár, aki 81 éves, így válaszol: „A mi korunkban megbocsáthatatlan bűn a kishitű­ség.” Újabb mindenes gép a parasztságnak A Kisalföldi Gépgyárban hat mű­velet végzésére alkalmas egyetemes mezőgazdasági gép mintapéldányá­nak gyártását kezdték meg. A „kis­alföldi mindenes’1 elnevezésű géphez kukoricamorzsoló, kalapácsos da­ráló, répavágó, szecskavágó, körfű­rész és köszörű tartozik. A közös villanymotorral meghajtott gép mintapéldánya májusban készül el. 1957 MÁJUS 3. Mi lenne, ha... Szülők, nevelők és diákok vitája A Népújságnak a neveléssel foglalkozó cikkei sorában és közelmúlt­ban jelent meg egy írás H. J. aláírással. A szülők, nevelők és diákok viszonyának kérdése túlontúl bonyolult, annyira, hogy — ha nem is hozzászólásnak, de közbeszólásnak egy ilyen szempontú írást is elbír. A kérdéshez természetesen nemcsak H. J. szólt hozzá, hanem sokan má­sok is, de miután az ő írását többen „szerkesztőségi állásfoglalásnak” vél­ték, kénytelenek vagyunk visszatérni rá. Ez egyben jó alkalom arra, hogy összefoglaljuk mindazt, amit erről a kérdésről olvasóink írtak, s leszűr­jük a hozzászólások eredményét is. H. J., aki maga is diák, bizony szerencsétlen javaslatot tesz cikké­ben s úgy a feje tetejére állít mindent, mint e­z a régi diákhexameter, amely így hangzik: „Bömböl a mádi torony, a fák fütyörészve legelnek.'' De a pedagógia mégsem tréfa s fiatalságunk jövője sokkal fontosabb, sem­hogy csak mosolygni lehetne H. J. javaslatain. H. J. azt kérdezi, mi lenne, ha a különböző tiltó szabályok helyébe a pedagógia általános enged­ményeket tenne? Ha a diákok szabadon mehetnének kocsmába, cigaret­tázhatnának, esetleg szivarozhatnának is az iskola folyosóin, akkor mennének moziba, amikor nekik tetszik. H. J. álokoskodásán meglátszik, hogy a középiskolai tantervből törölték a filozófiát, egyébként nem csi­nálna ilyen logikai bukfenceket. Mert ha mindezt megengednék, nem az kö­vetkeznék be, amit ő gondol, hogy akkor a fiatalság egyszerre megjavulna, mindenki abbahagyná a cigarettázást és megvetné a bort. Egészen biz­tos, hogy ebből a legteljesebb anarchia lenne, amire egyébként már van is példa. Az 1946-os évek körül, az akkori miniszter hozzájárult az is­kolai dohányzásokhoz. Ez a rosszul értelmezett demokratikus engedmény olyan visszás helyzeteket teremtett, hogy néhány hónap múlva sürgősen vissza kellett vonni. De H. J. írása és a kérdéshez szólók vélekedése nyomán felelnünk kell arra is, milyen legyen a mai fitalság? Az ál­de­mokratikus engedmények csak hely­telen irányba visznek: elég példa erre az elmúlt év szabados nevelése, a túlzásba vitt és indokolatlan diákön­kormányzatok. A diákban, a felsős gimnazistában szeretnénk felnőttet látni, ez igaz, de azt is szeretnénk, ha felnőtthöz méltóan viselkedné­nek. Ha fegyelmezettek lennének te­rmészetesen nem a régi papi intéze­tek félelemből táplált fegyelme értelmében, hanem öntudatosan. A fegye­lem soha nem lehet öncél, s ha a diák ezt lát benne, úgyis kijátssza. De ha épp azok, akiknek H. J. kocsmázást és dohányzást javasolt, meg­értik, hogy a fegyelem eszköz valaminek az elérésére, akkor az iskolai fegyelmet természetesnek és szüksé­gesnek tartják. Mert a fegyelem első­sorban emberi magatartást jelent, amelyet mindig az értelem diktál. Mi pedig ilyen fiatalokat szeretnénk. Olyanokat ,akik tudják, hogy komoly és felelősségteljes munka vár rájuk, amint kiléptek az iskola padjaiból, olyanokat, akik tudják, hogy munkájukra és értelmükre számítunk. De ahhoz, hogy ezt a feladatot be tudják tölteni, az is szükséges, hogy jó érte­lemben véve legyenek fegyelmezettek. Az ilyen fegyelmet pedig nem a kocsmákban tanítják. Hét évszázad magyar versei Katona József: Bánk Bán Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 9. N. I. B. E. 11. Becézett női név. 12. Kárté­kony? 14. I-vel hörpinteni. 15. Nem kat­tog teljesen! 16. A függ. 1. folytatása. 17. H-val bízik benne. 1­8. Kamrában! 19. Ezzel a léccel számolnak. 20. Az? 21. Gyönyör. 22. Pokol. 23. Ének. 25. Keménységet fejez ki a zenében. 26. Me­zőgazdasági munkás — ékezetfelesleggel. 28. Angol királyi család volt. 29. Főze­lék. 30. Testrész. 31. I-vel a végén papa­gájnév. 32. Eszménykép. 34. Tréfás tör­ténet. 36. 1-es testrészem. 37. Nyomás rö­vidítés. 39. Nem fukar. 40. Ottvai Ró­bert. 41. Kobalt vegyjele. 44. Megerősíti a helyzetét. 46. Sír. 47. Sötétben sokat mutat rajta a hazatérő. 49. E szám ró­mai számokkal. 50. A vízszintes 16. foly­tatása. Függőleges: 1. A függ. 10. folytatása. 2. Mely személyen veszed a mértéket. 3. Tiltás. 4. Nem használok. 5. Kettőzve cukorka. 6. A te személyed. 7. Libahang. 8. Keresztüldöföm. 10. A vízszintes 1. folytatása. 13. Nagy ijedtség. 15. Him­­pellér — fordítva. 22. Kereskedelmi rö­vidítés. 24. Állat népiesen. 27. Rokon. 33. Esőben való álldogálás. 35. Állati ele­del — ékezetfelesleggel. 38. Elviselő. 41. Régi pisztoly. 42. Gyötrelem. 43. Ez is fegyver. 44. A. 0. R. 45. Ti? 48. Hely­határozó rag. 50. Kálium vegyjele. 51. A függőleges 4. alatti harmadik betűje. Csillaggal jelölt kockába két betű írandó! Megfejtendő­ az idézet a következő sorrendben: vízsz. 1., függ. 10., 1. vízsz. 16. és 50.

Next