Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-18 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tolnai n Egyetemi Könyvtár II. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. Bertkó Anna beszélt a gyönki béke-nagygyűlésen A Hazafias Népfront járási vezetősége szervezésében vasárnap délelőtt járási béke-nagygyűlés volt Gyünkön. A járás csaknem minden községéből eljöttek autókkal, vontatókkal, motorkerékpárokkal, sőt gyalog is, hogy meghallgassák Fatkó Anna, az Országos Béketanács alelnökének beszámolóját. A nagygyűlésen mintegy 600 főnyi közönség vett részt. Ratkó Anna beszéde elején elmondotta : ma már nemcsak az idősek mondhatják el magukról, hogy sokat tapasztaltak. Ezt joggal mondhatja az új felnövő generáció is, amely megérte már a hirosimai atombombázást, a hidrogén bombák robbantását. A világháborúk időszakát éljük. Az első világháború a lövészárkok háborúja volt. A második a páncélosok és a tengeralattjárók csatája volt. Mindkettő súlyos károkat okozott az emberiségnek, de a harmadik világháború, ha az imperialista erőknek sikerülne azt kirobbantani, az atomháború lenne. Ez sokszorosan felülmúlná az első két világháború összes pusztításait. Könnyű az összehasonlítás: egyetlen atombomba elegendő egy közepes nagyságú város teljes elpusztításához. A hidrogénbomba hatása pedig ennek sokszorosa. Miután arról szólt, hogy egyes politikusok szerint éppen az az atomháború legjobb fékezője, hogy mindegyik félnek van ilyen fegyvere, kijelentette: „mi magyarok úgy véljük, sokkal biztosabb egy atomháború megakadályozása, ha az atomfegyvereket semmisítik meg.“ Ezután a világméretekben kibontakozó tiltakozásról szólt. A nagygyűlés résztvevői, Kővári Bálint szakadáti esperes javaslatára, úgy határoztak, hogy tiltakozó táviratot intéznek az Országos Béketanácshoz, amelyben felemelik szavukat a hidrogénbomba kísérleti robbantása ellen és követelik a gyors nemzetközi megegyezést. A nagygyűlés résztvevői úgy határoztak, hogy a nagygyűlés tapasztalatait ismertetik a járás minden községében. Bosszút akart állni a mezőőrön A börtönbe került Babai István döbröközi lakost, a Dombóvári Sertéstenyésztő Vállalat szarvasdi üzemegységének dolgozóját hatósági közeg elleni erőszak miatt hat hónapi börtönbüntetésre ítélte a dombóvári járásbíróság. Babai is azok közé tartozik, akik az ellenforradalom idején igyekeztek bosszút állni azokon, akik valamilyen ügyből kifolyólag személyes haragosuk volt. Babai Istvánnak a testvére József, és annak fia ,,dézsmélték“ a határban a kukoricát. Garai Lajos mezőőr szolgálata teljesítése közben tetten érte őket és annak rendje szerint megtette a feljelentést. November másodikén Babai István az italboltból jövet, találkozott a mezőőrrel és kérdőre vonta, miért jelentette fel öccsét, majd pedig rátámadt és arcul ütötte. Az ítélet mutatja, hogy a törvényes hivatásukat végző embereket a törvény meg is védelmezi. KEDD, 1957 JÚNIUS 18. Nyaralnak az úttörők külföldön és belföldön A Szovjetunió, Románia, Csehszlovák meg nem határozott baráti államba, kia, a Német Demokratikus Köztársaság * lehetőséget adott arra, hogy a magyar A megye úttörői közül 70 tagú cs afiatalok országaikban kirándulást tegye port augusztusban a csillebérci Úttörőnek. Az úttörők régi vágya teljesült ezzel. t.y,org aT1 kellemes szórakozással . Igaz, hogy nem nagy a létszáma azoknak .. . T1 ® tii szünidő egy részét. Harminc uttörovezető a csoportoknak, amelyek elutaznak a . . szomszédos államokba. Megyénkből 12 a közeljövőben részt vesz a csillebérc Öttagú csoport utazik majd egyelőre még törőtáborban továbbképzésen, üdülésen. Csónakház — társadalmi munkából Már több alkalommal hírt adtunk arról, hogy a paksi KTSZ-fiatalok elhatározták: megépítik a csónakházat. A fiatalok szinte egy fillér nélkül kezdtek e nagy terv megvalósításához, amelyhez nem kevesebb, mint 200 000 forint kellene. Amikor a fiatalok e nehézségek ellenére mégis úgy határoztak, hogy a tervüktől nem állnak el, akkor arra számítottak, hogy a fiatalok saját maguk, társadalmi munkával megszerzik a téglát, részt vesznek az építés munkáiban, s természetesen számítottak azokra a felnőttekre és vállalatokra, akik és amelyek szívesen támogatják munkájukkal az ő kezdeményezésüket. A napokban elkészült a csónakház műszaki tervrajza. Gosztonyi János, a Tolna megyei Téglagyári BS főmérnöke díjtalanul készítette el. A tend szerint a csónakház homlokzati szélessége 14,30 méter, az épület mélysége pedig 15 méter. Az épület 30 csónak befogadására lesz alkalmas. A fiatalok — főleg a gimnázium növendékei — szombatonkint a Paksi Téglagyárban társadalmi munkát végeznek, s a munkabérüket téglában kapják meg, amit természetesen a csónakház építéséhez használnak majd fel. A nagyarányú társadalmi munka révén a beruházásra kerülő forint a 200 000-ről 50 000-re csökken. Ezt tombola és egyéb rendezvények bevételeiből biztosítják majd. /v A HAJSZÁNBAN: flzalomfegyverkísérletek beszüntetésének kérdése a világérdeklődés homlokterében (2. oldal) Akik felkarolják az árva és elhagyott gyermekeket (3. oldal) Sonka és szalonna bőség várja az aratást (3. oldal) Győzött a Szekszárdi SC (4. oldal) 100 köbméter silót készítettek A kajdacsi Igazság Győzelme Tsz tagjai nemcsak beszélnek a jövedelmezőbb, a belterjes gazdálkodásról, hanem annak kialakításán is dolgoznak. A fő feladatot a közös szövetkezeti vagyon fejlesztésében, növelésében látják. Mint kezdők, elsősorban az állatállomány kialakításán fáradoznak. Hét lóval és hat sertéssel kezdték meg a közöst, de úgy tervezik, hogy hamarosan tíz tehenet vásárolnak, majd pedig a kocaállományt húszra fejlesztik. Az előrelátó gazda módjára hozzáfogtak a szükséges takarmány biztosításához, eddig 100 köbméter tápdós silótakarmányt készítettek őszi keverékből. •»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAAAAaAA Egy észszerű elgondolás: Egységes, jó minőségű és nagy mennyiségű bor A borexportunknál, — de hazai eladásnál is — nagy probléma, hogy azonos minőségű borból rendszerint nincs nagy mennyiség. Ezért kell sort keríteni az úgynevezett „házasításra” és ezért is csökken az egyes vidékek kiváló borainak a hírneve. Szekszárdon a Borforgalmi Vállalatnál ezzel kapcsolatban született egy igen észszerűnek mondható elgondolás. Mivel a szőlőtermelők — különösen jó termés idején — must formájában értékesítik a szőlő levét, úgy tervezik, hogy magát a leszedett szőlőt vásárolják fel és ezáltal a sok gazdától származó termésből is nagy mennyiségű egységes bort tudnak előállítani. Ez kihatással lesz a bor minőségére is. Akad ugyanis még Szekszárdon is olyan gazda, aki a leszürelelt, ledarált szőlőt, majd pedig a bort rosszul kezeli, és emiatt a jó szőlőből is gyengébb minőségű bor lesz. Ennek az elgondolásnak a megvalósításával esetleg többezer hektóliter egységes és jó minőségű vörösbort is elő tudnak állítani, ami különösen külkereskedelmi szempontból jelentős. Az eddigi értesüléseink szerint a felvásárlási árnál a gazdákat is érdekeltté teszik a termés még csemege állapotban való eladásában. A vállalatnak megvan a felszerelése és ennek az elgondolásnak a kivitelezéséhez és most már csak helyiség-kérdésen múlik az egész. Ha az illetékesek segítik a helyiség-probléma megoldását, akkor egy lépést ismét előrehadadunk a szekszárdi borok világszerte ismert hírnevének visszaszerzésében. GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY 1957 HATÁR EMILIA Mözs. DEÁK FERIKE Iregszemcse, BORBÉLY MARGITKA Keszőhidegkút. KAMANCZI JÓZSIKA Iregszemcse, KESERŰ JÓZSIKA Fácánkert.