Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-18 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tolnai n Egyetemi Könyvtár II. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. Bertkó Anna beszélt a gyönki béke-nagygyűlésen A Hazafias Népfront járási vezető­sége szervezésében vasárnap délelőtt járási béke-nagygyűlés volt Gyün­kön. A járás csaknem minden közsé­géből eljöttek autókkal, vontatókkal, motorkerékpárokkal, sőt gyalog is, hogy meghallgassák F­atkó Anna, az Országos Béketanács alelnökének beszámolóját. A nagygyűlésen mint­egy 600 főnyi közönség vett részt. Ratkó Anna beszéde elején elmon­dotta : ma már nemcsak az idősek mondhatják el magukról, hogy sokat tapasztaltak. Ezt joggal mondhatja az új felnövő generá­ció is, amely megérte már a hirosimai atombombázást, a hid­rogén bombák robbantását. A világháborúk időszakát éljük. Az első világháború a lövészárkok há­borúja volt. A második a páncélo­sok és a tengeralattjárók csatája volt. Mindkettő súlyos károkat oko­zott az emberiségnek, de a har­madik világháború, ha az imperialis­ta erőknek sikerülne azt kirobban­tani, az atomháború lenne. Ez sok­szorosan felülmúlná az első két világ­háború összes pusztításait. Könnyű az összehasonlítás: egyetlen atom­bomba elegendő egy közepes nagysá­gú város teljes elpusztításához. A hidrogén­bomba hatása pedig ennek sokszorosa. Miután arról szólt, hogy egyes po­­litikusok szerint éppen az az atom­háború legjobb fékezője, hogy mind­egyik félnek van ilyen fegyvere, ki­jelentette: „mi magyarok úgy véljük, sokkal biztosabb egy atomháború meg­akadályozása, ha az atomfegyve­reket semmisítik meg.“ Ezután a világméretekben kibon­takozó tiltakozásról szólt. A nagygyűlés résztvevői, Kővári Bálint szakadáti esperes javaslatára, úgy határoztak, hogy tiltakozó táviratot intéznek az Országos Béketanácshoz, amelyben feleme­lik szavukat a hidrogénbomba kí­sérleti robbantása ellen és köve­telik a gyors nemzetközi meg­egyezést. A nagygyűlés résztvevői úgy hatá­roztak, hogy a nagygyűlés tapaszta­latait ismertetik a járás minden köz­ségében. Bosszút akart állni a mezőőrön A börtönbe került Babai István döbröközi lakost, a Dombóvári Sertéstenyésztő Vállalat szarvasdi üzemegységének dolgozóját hatósági közeg elleni erőszak miatt hat hónapi börtönbüntetés­re ítélte a dombóvári járásbíró­ság. Babai is azok közé tartozik, akik az ellenforradalom idején igyekeztek bosszút állni azokon, akik valami­lyen ügyből kifolyólag személyes ha­ragosuk volt. Babai Istvánnak a testvére József, és annak fia ,,dézs­mélték“ a határban a kukoricát. Garai Lajos mezőőr szolgálata teljesítése közben tetten érte őket és annak rendje szerint megtette a feljelentést. November másodikén Babai Ist­ván az italboltból jövet, találkozott a mezőőrrel és kérdőre vonta, miért jelentette fel öccsét, majd pedig rátámadt és arcul ütötte. Az ítélet mutatja, hogy a törvényes hivatásukat végző embereket a tör­vény meg is védelmezi. KEDD, 1957 JÚNIUS 18. Nyaralnak az úttörők külföldön és belföldön A Szovjetunió, Románia, Csehszlovák meg nem határozott baráti államba, kia, a Német Demokratikus Köztársaság * lehetőséget adott arra, hogy a magyar A megye úttörői közül 70 tagú cs a­­fiatalok országaikban kirándulást tegye­ port augusztusban a csillebérci Úttörő­nek. Az úttörők régi vágya teljesült ezzel. t.y,org­ aT1 kellemes szórakozással . Igaz, hogy nem nagy a létszáma azoknak .. . T1 ® t­i­i szünidő egy részét. Harminc uttörovezető a csop­ortokna­k, amelyek elutaznak a . . szomszédos államokba. Megyénkből­ 12 a közeljövőben részt vesz a csillebérc­ Öt­­tagú csoport utazik majd egyelőre még törőtáborban továbbképzésen, üdülésen. Csónakház — társadalmi munkából Már több alkalommal hírt adtunk ar­ról, hogy a paksi KTSZ-fiatalok elhatá­rozták: megépítik a csónakházat. A fiata­lok szinte egy fillér nélkül kezdtek e nagy terv megvalósításához, amelyhez nem kevesebb, mint 200 000 forint kel­lene. Amikor a fiatalok e nehézségek el­lenére mégis úgy határoztak, hogy a ter­vüktől nem állnak el, akkor arra számí­tottak, hogy a fiatalok saját maguk, tár­sadalmi munkával megszerzik a téglát, részt vesznek az építés munkáiban, s ter­mészetesen számítottak azokra a felnőt­tekre és vállalatokra, akik és amelyek szívesen támogatják munkájukkal az ő kezdeményezésüket.­­ A napokban elkészült a csónakház mű­szaki tervrajza. Gosztonyi János, a Tolna megyei Téglagyári BS főmérnöke díjta­lanul készítette el. A tend szerint a csó­nakház homlokzati szélessége 14,30 mé­ter, az épület mélysége pedig 15 méter. Az épület 30 csónak befogadására lesz alkalmas. A fiatalok — főleg a gimnázium növen­dékei — szombatonkint a Paksi Tégla­gyárban társadalmi munkát végeznek, s a munkabérüket téglában kapják meg, amit természetesen a csónakház építésé­hez használnak majd fel. A nagyarányú társadalmi munka révén a beruházásra kerülő forint a 200 000-ről 50 000-re csökken. Ezt tombola és egyéb­ rendezvé­nyek bevételeiből biztosítják majd. /v A H­A­J­SZÁNBAN: flz­alomfegyverkísérletek beszüntetésének kérdése a világérdeklődés homlokterében (2. oldal) Akik felkarolják az árva és elhagyott gyermekeket (3. oldal) Sonka és szalonna bőség várja az aratást (3. oldal) Győzött a Szekszárdi SC (4. oldal) 100 köbméter silót készítettek A kajdacsi Igazság Győzelme Tsz tag­jai nemcsak beszélnek a jövedelmezőbb, a belterjes gazdálkodásról, hanem annak kialakításán is dolgoznak. A fő feladatot a közös szövetkezeti vagyon fejlesztésé­ben, növelésében látják. Mint kezdők, elsősorban az állatállo­mány kialakításán fáradoznak. Hét lóval és hat sertéssel kezdték meg a közöst, de úgy tervezik, hogy hamarosan tíz tehenet vásárolnak, majd pedig a kocaállományt húszra fejlesztik. Az előrelátó gazda módjára hozzáfog­tak a szükséges takarmány biztosításához, eddig 100 köbméter tápdós silótakar­mányt készítettek őszi keverékből. •»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAAAAaAA Egy észszerű elgondolás: Egységes, j­ó minőségű és nagy mennyiségű bor A borexportunknál, — de hazai eladásnál is — nagy probléma, hogy azo­nos minőségű borból rendszerint nincs nagy mennyiség. Ezért kell sort kerí­teni az úgynevezett „házasításra” és ezért is csökken az egyes vidékek kiváló borainak a hírneve. Szekszárdon a Borforgalmi Vállalatnál ezzel kapcsolatban született egy igen észszerűnek mondható elgondolás. Mivel a szőlőtermelők — különösen jó termés idején — must formájában értékesítik a szőlő levét, úgy tervezik, hogy magát a leszedett szőlőt vásárolják fel és ezáltal a sok gazdától származó termésből is nagy mennyiségű egységes bort tudnak előállítani. Ez kihatással lesz a bor minő­ségére is. Akad ugyanis még Szekszárdon is olyan gazda, aki a leszürelelt, le­darált szőlőt, majd pedig a bort rosszul kezeli, és emiatt a jó szőlőből is gyen­gébb minőségű bor lesz. Ennek az elgondolásnak a megvalósításával esetleg több­­ezer hektóliter egységes és jó minőségű vörösbort is elő tudnak állítani, ami különösen külkereskedelmi szempontból jelentős. Az eddigi értesüléseink szerint a felvásárlási árnál a gazdákat is érdekeltté teszik a termés még csemege állapotban való eladásában. A vállalatnak megvan a felszerelése és ennek az elgondolásnak a kivitelezéséhez és most már csak helyi­ség-kérdésen múlik az egész. Ha az illetékesek segítik a helyiség-probléma meg­oldását, akkor egy lépést ismét előrehadadunk a szekszárdi borok világszerte is­mert hírnevének visszaszerzésében. GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY 1957 HATÁR EMILIA Mözs. DEÁK FERIKE Iregszemcse, BORBÉLY MARGITKA Keszőhidegkút. KAMANCZI JÓZSIKA Iregszemcse, KESERŰ JÓZSIKA Fácánkert.

Next