Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-20 / 195. szám

1957 augusztus 20. A földművesszövetkezeti kereskedelem fejlődése megyénkben A felszabadulás óta megyénk föld­művesszövetkezeti kereskedelme je­lentősen fejlődött. A kereskedelmi munka jelentős szerepet játszik a földművesszövetkezetek gazdasági tevékenységében és ezen keresztül a falusi lakosság döntő többségének ellátásában. Ez a munka is elősegíti a szövetkezetek jövedelmező működé­sét, a tagsággal való széleskörű kap­csolat megszilárdítását és a szövet­kezetek előtt álló tömegszervezeti feladatok eredményes végrehajtását. Míg 1946 és 1947-ben a földmű­vesszövetkezeti boltok 3—4 millió forint forgalmat bonyolítottak le havonta, addig 1950-ben már 20 millió forintot és jelenleg a 46 millió forintot is meghaladja. Ha a forgalom emelkedésének okát vizsgáljuk, akkor megtaláljuk a ke­reskedelem és fogyasztás közötti köl­csönhatást, vagyis a fogyasztók igé­nyei állandóan nőttek és ezek serken­tőleg hatottak a kereskedelem tevé­kenységére, míg a kereskedelem jó munkája növelte a fogyasztás mérté­két. De nemcsak az áruforgalomban ér­tek el a szövetkezetek jelentős fej­lődést, hanem a hálózat fejlesztésé­ben is. 1947—1948 évben megyénkben 107 földművesszövetkezeti bolt működött és jelenleg 538 bolton keresztül biztosítják a falusi la­kosság áruellátását. A több mint 400 vegyesárubolt mel­lett igen sok a szaküzlet és áruház, amelyek jelentős árukészlettel ren­delkeznek és ehhez mérten is jelentős forgalmat bonyolítanak le. A domb­óvári fmsz. áruháza 2 millió forintos árukészlettel rendelkezik és 1 400 000 forint forgalma van havonta, ugyan­így a tamási fmsz. áruháza 3 millió forintos árukészlettel 1 100 000 forint forgalmat ér el havonta, vagy a tolnai fmsz. áruháza, amely 2 500 000 forintos árukészletével az 1 100 000 forintos forgalmat éri el havonta. A bonyhádi fmsz. ruházati szaküzlete az 1 100 000 forintos átlag­készlettel elérte a havi 800 000 forintos, a nagy­dorogi fmsz. vasszaküzlete 120 ezer forint forgalmat éri el havonta. Meg kell említeni a bátaszéki, gyönki, hő­­gyészi, simontomyai, faddi, naksi, zombai és kurdi smsz-eket, amelyek szintén szakosított hálózattal rendel­keznek, bolthálózatuk választékos árukészlettel van feltöltve és a falusi lakosság minden igényét kielégítik. A bolthálózat szakosításában az utóbbi időben szép eredményt ért el a decsi, iregszemcsei, köles­­di, ozorai, őcsényi és bátai smsz. Ezek az fmsz-ek textilruházati szaküzleteket és vas-műszaki szaküzleteket hoztak létre a vegyesáru boltok mellett. Iparunk termelésének növekedése, boltjaink áruválasztékainak kiszéle­sedése, a dolgozók fokozódó vásárló­képessége és növekvő igényessége olyan kiskereskedelmi hálózat kiépí­tését tette szükségessé, amely képes a napi forgalom lebonyolítására, amire a jelenlegi hálózatunk képes is. De boltjainkat, illetve azoknak egy részét megfelelő színvonalra kell fej­leszteni, külső és belső formájukkal, korszerű üzemeltetésükben olykép­pen, hogy teljes mértékben megfelel­jenek a kulturált, szocialista kereske­delem követelményeinek. Bolthálózatunkat a jövőben is fej­leszteni kívánjuk, és még az idén létesítünk 9 vegyes­boltot, 3 szaküzletet és 3 vas­­műszaki félszaküzletet. A bolthálózat fejlesztésénél a gya­korlat és a tapasztalatokból kiindulva még nagyobb figyelmet fogunk fordí­tani a berendezésekre, árukészletek kialakítására, valamint kötelező szabványelőírások kidolgozására. Ezzel elősegítjük a kereskedelem eredményesebb központi irányítását és ellenőrzését, a kereskedelmi tech­nika fejlődését,­­ a bevált munkamód­szerek általánossá tételét. Megszilár­dítjuk a kereskedelmi tervezést, azo­nos munkafeltételek teremtésével elősegítjük a szocialista bérezés kö­vetkezetesebb alkalmazását és meg­­könnyítjük egyes boltegységek mun­kájának összehasonlítását. Hálózatfejlesztési és rendezési terveink mielőbbi végrehajtá­sával is elősegítjük, hogy a föld­művesszövetkezeti kereskedelmünk a fő hivatását betölthesse. A földművesszövetkezetek teremt­senek jó kapcsolatot a termelés és fogyasztás között, juttassák el a nép­gazdaságban termelt árukat a fo­gyasztókhoz, elégítse ki a lakosság keresletét és ezzel is ösztönözzék a parasztságot a mezőgazdasági terme­lés további növelésére. Éber Imre Váratlanul... Az elmúlt napokban váratlanul ér­keztünk a szedresi földművesszövet­kezethez. Az elnököt a kocsmában találtuk — a félreértések elkerülése végett, nem iszákos, — ahol ellenőr­zést végzett. Nagy meglepetést okozotunk, ami­kor a felvásárlás számszerű adatairól érdeklődtünk tőle. „Tessék bejönni az irodába, ott minden fel­ van írva." Ez volt az első válasza, — de mi nem mentünk! Kíváncsiak voltunk arra, hogy az igazgatósági elnök elvtárs miként van tájékozódva a felvásárlási mun­káról. ,,Hát pontos adatokat nem tud mondani, mert hisz az ember feje nem kalendárizik’’ — mondja Molnár Jó­zsef. Végül láttuk, hogy­ az adatok érdekében szükséges visszamenni az irodába. Most azonban mi lepődtünk meg, mert 13-án még csak a 4-i ada­tokat tudta megadni. A szövetkezet szabad felvásárlási előirányzata 308 q és a felvásárolt mennyiség 210 g. Az eredmény szép, hisz ezek még a 4-j adatok. Nem ilyen jó az állapot az adógabonánál: a tervezett 14 vagon­nal szemben az átvett mennyiség hat vagon volt. Az eddiginél sokkal jobb eredményt érhettek volna el­ Ezek, ha a szövet­kezet igazgatósági elnöke jobban tö­rődne e fontos munkával. Ottlétünk alatt egyetlen plakátot, röplapot nem láttunk sem az utcán sem pedig a bolti kirakatokban. Nos! Ennek az okát is megkerestük. A plakátok, röp­lapok, — melyeket már elég rég meg­­küldtünk a földművesszövetkezetnek — a polcok mélyén feküdtek, poro­sodtak. A szövetkezet felvásárló mun­kája a hibák ellenére sem rossz. Sok­kal eredményesebb lehetne abban az esetben, ha a szövetkezet jó propa­ganda munkát fejtett volna ki, — mert a feltételek megvannak — és ha az ügyvezető csak egy kicsit is fog­lalkozna a felvásárlás munkájával, akkor most az elsők között lehetné­nek. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Lidi néni, mint fel tag Viharosan zárult a napokban az őcsényi földművesszövetkezetnél az igazgatósági ülés. Hogy a vihart mi okozta? Hát csak annyi, hogy a szö­vetkezet egyik felügyelőbizottsági tagja, Berekiné — a faiu Lidi nénije — egy kicsit megsértette a szövetkezeti szabályokat. Mit tett Lidi néni talán elmulasztotta az ellenőrzést? Nem! — Hi­telre vásárolt. Először még április 13-án kb. 1000 forint értékben, amit április 20-án be is fizetett. Még ebben a hónapban ismét vásárolt mint­egy 1200 forint értékben és mint mondta, május 1-re leadja a szerződött marhát és kifizeti. Aztán múltak a napok, a hetek, a boltkezelő egyre gyakrabban járt Lidi nénihez, hogy fizessen, de Lidi néni csak ígért. Júniusban ismét elment vásárolni. Leméretett ezt is, azt is, becsomagol­­tatta és mivel sokan voltak a boltban, hát úgy odasúgta a boltosnak hogy írja a többihez és mint aki jól végezte a dolgát, elment. A boltos pedig kétségbeesve nézett a pénze után. Aztán kezdődtek a félévi leltárak. A boltos félt attól, hogy leltár esetén a hitel hiányként mutatkozik, de Lidi néni „megnyugtatta’’, hiszen 5, mint felügyelőbizottsági tag, jelen van a leltározásnál és majd előre tudomást szerez arról is, ha a ruhásboltban leltár lesz, s akkor még ha föld alól is, de előszedi a pénzt. A boltos azonban már megelégelte a hitegetéseket, saját pénzéből be­fizette a hitelt, aztán tudomására hozta az igazgatóságnak a történte­ket. De Lidi néni nemcsak a ruhásboltban vásárolt hitelre. Mint Tóth Dánielné mondja, hitelt kért az fmsz 4. számú boltjában is és a baromfi­­felvásárlónak is tartozott 35 forinttal. Vajon ilyen körülmények között ho­gyan lehet ellenőrizni — ezt csak Lidi néni tudná megmondani. JUHÁSZ MÁR­IA , vez. könyvelő. A jó példa ragadós A döbröközi földművesszövetkezet tervbe vette a vasműszaki üzletük átépítését. A költségek elég magasak és a rendelkezésre álló pénzösszeg nem volna elég. Erre gondolt egyet az igazgatóság, és a megbeszéltek alapján, jó példával előljárva, beindították a célrészjegy jegyzést.. A példa ragadós volt és hamarosan a földművesszövetkezetek minden dolgo­zója egynapi földmunkát ajánlott fel. A község dolgozói eddig 800 forint értékű célrészjegyet jegyeztek. Antal János és Orbán Mihály igazgató­­sági tagok lófogattal, a szövetkezeti dolgozók pedig ígéretükhöz híven, egy-egy na­pot segítettek. Az üzlet már előrehaladott állapotban van és a közeljövőben megszé­pítve, megnagyobbítva, korszerűen berendezve megnyílik a vásárlóközön­ség igényeinek kielégítésére. SZEBÉNYÁ 7 Ahol jól halad a felvásárlási munka A minap Bikácson voltunk, ahol megnéztük a szövetkezet felvásárló munkáját. őszintén mondva nem valami jó eredményt vártunk, mert a termény­raktár udvarán egyetlen kocsit sem láttunk. Hogy miért? Ezt elmondta nekünk Kovács elvtárs, a szövetkezet igazga­tósági elnöke. Bikára községben a dolgozó parasztok már mind elcsé­peltek és a kötelezettségüknek nagy­részt már eleget tettek. Igaz, szabad gabonát­ nem sokat adtak el, mert terméseredményük nem volt a leg­jobb. A kistápéi „Új Élet Tsz‘‘ termés átlagához viszonyítva jóval alul ma­radtak. Míg a tsz búzából 11 q átla­got ért el, addig az egyéni parasztok 9 métermázsát. Árpából a tsz ered­ménye 13 métermázsa holdanként, a dolgozó parasztok átlaga pedig 11 q. Beszélgettünk több termelőszövet­kezeti taggal, akik elmondották, hogy a jó termés lehetővé teszi, hogy na­gyobb mennyiségben szabad gabonát tudnak a szövetkezetek eladni. A tsz. elnöke, Albert Mihály, Előreláthatólag kb. 20­0 búzát érté­kesít, Honda László tsz-tag pedig­­ 6 méter mázsát ad el, de lehet, hogy többet is, ha a munkaegységei fejé­ben a számításnál többet kap. Boldis József könyvelő pedig 10 métermá­zsát ad el a földművesszövetkezet­nek. Hasonló a helyzet a többi tsz tagoknál is és előreláthatólag a tsz­­tagok összesen 150 métermázsa sza­bad gabonát értékesítenek a szövetke­zeten keresztül. Az egyénileg dolgozó parasztok közül pedig Juhász József 10 métermázsát, Mülbert György 8 métermázsát, Lontai János 7 méter­mázsát, Vanya Béla­ pedig 6 méter­mázsa szabad gabonát adott el a földművesszövetkezetnek. A földművesszövetkezet eddig 133 métermázsa szabad gabonát vásárolt fel, a tsz-tagok szabad gabonája még hátra van, a cséplés befejezés felé közeledik és ha befejeződött, azonnal megkapják a gabonaelőleget, melyből mintegy 150 méter mázsát adnak el szabadon. T­artósítóüzemben Mindannyian tudjuk, hogy a pap­­rika és uborka eltevések ideje most van és éppen ennek a célnak érdeké­ben kerestük fel a nagydorogi föld­művesszövetkezet tartósító üzemét.­­ Az üzem külsőleg nem árulkodik valami nagy munkáról, mert a nagy meleg mindenkit bekergetett a tűző napról, így mi is siettünk beljebb. A széles ajtó, melyen bemegyünk , az előkészítő üzembe nyílik. Ebben az üzemben a környékről ideszállított paprika és uborka van elhelyezve. A gazdák dicséretére válik, akik szerző­­désben­ állnak a földművesszövetke­zet tartósító üzemével, hogy a leszál­lított áruféleségeiket osztályozva ad­ják át az üzemnek. Ezáltal meg­könnyítik az üzem munkáját is, más­részt pedig saját hasznukra is válik, mert a különböző minőségű, szépen osztályozott áruért magasabb árat kapnak. A paprika igen szép, mind sárga színű és egyformák. Az uborka mé­rete már más: van csemege, ecetes és kovászos minőségű, természetesen nagyság szerint csoportosítva. Persek kartárs, az üzem vezetője ezután vé­gigkalauzol az üzemben, ahol szorgos kezek mossák a paprikát. A meleg felenged, sőt, hűvössé válik, amikor az üzem pincéjébe megyünk megnézni a már kész tartósított zöldségfélesé­geket. Egy másik teremben a sok hordódonga és abroncstól alig tudunk mozogni. Ez a tartósító üzem kádár­­műhelye, ah­ol a rossz hordókat ja­vítják. Eddig már 6 vagon uborkát, 5 va­gon paprikát és 2 vagon sárgabarac­kot tartósítottak. A szövetkezet még mintegy 10 vagon zöldségfélét akar tartósítani, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az egész megyében előse­gítsék az áruellátás zavartalanságát. —i —sz. Láttuk—hallottuk... ... hogy a kajdacsi földművesszövet­kezet igazgatósági elnöke olyan dol­gozónak utalta ki a szövetkezeti bolt­ban lévő motorkerékpárt, akinek van motorkerékpárja. Az ügyet súlyosbít­ja még az is, hogy az igazgatósági el­nök nem beszélte meg az igazgatóság tagjaival a kiutalást, holott erre ren­delkezés van, hanem önkényesen in­tézkedett. Ilyen esetekben méltán elégedetlen a tagság és jogosan bí­rálja a vezetőket. * ... hogy a paksi járás földművesszö­vetkezetei ebben az évben több mint 300 000 forint vásárlási visszatérítést fizettek ki a tagságnak. * .. . hogy a dunaföldvári földműves­­szövetkezet e héten megkezdte a „Szőlőskertek királynője“ fajta finom csemegeszőlő exportálását és az első szállítmányt Bécsbe szállítják. A szőlőtermelők szívesen adják el a földművesszövetkezeteknek a sző­lőt, mert jó pénzt kapnak érte és a földművesszövetkezeti boltokban bő­séges árukészletből vásárolhatnak. . .. hogy a bátaszéki földművesszö­vetkezet vásározórészlege szép, vá­lasztékos árukészlettel van ellátva, ami bizonyítja azt is, hogy a vásáro­kon nagy forgalmat ér el. Például a bonyhádi vásáron 30 ezer forint volt a forgalom, * ... hogy a paksi járásban egyes föld­művesszövetkezeti igazgatósági elnö­kök annyira túlzásba viszik az önál­lóságot, hogy az FJK. ig. elnöke en­gedélye nélkül távolmaradnak a munkahelyükről. Például Lindinger Imre Dunaföldvár, Lengyel István Németkér, Halik István sárszentlő­­rinci földművesszövetkezet ig. el­nöke. Az FJK. ig. elnöke — igen helyesen — felelősségre vonta őket.

Next