Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
S 2erd 1961. november XI. évfolyam Befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa Az SZKP XXII. kongresszusa után 16.00 órakor Nyikita Hruskedden moszkvai idő szerint dél- csev elnökletével záróülést tartott. N. Sz. Hruscsov záróbeszéde Nyikita Hruscsov záróbeszédében többek között kijelentette: Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus fontos mérföldkő a párt és az ország életében, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az új program elfogadásával a XXII. kongresszus az egész világ előtt meghirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kommunista párttal, követve a marxizmus—leninizmust, magasra emelik a kommunista társadalom felépítésének harci zászlaját. Hruscsov a XXII. kongresszus küldöttei, az egész párt és a szovjet nép nevében forró köszönetet mondott a testvéri marxista—leninista pártok küldötteinek a kongresszus munkájában való részvételükért és jókívánságaikért. Biztosítjuk barátainkat — mondotta —, hogy a lenini párt továbbra is fenn hordozza a kommunizmus, a proletár internacionalizmus zászlaját. Hruscsov szívből jövő köszönetet mondott az afrikai országok demokratikus pártjai képviselőinek is. Nyikita Hruscsov leszögezte: következetesen érvényesíteni fogjuk a békés együttélés lenini elvét, tántoríthatatlanul harcolunk a világ békéjéért. * A kongresszus záróülésén a Központi Bizottság beszámolójával kapcsolatos határozat kidolgozására alakított bizottság nevében felszólalt Leonyid Iljicsov küldött. Jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztette az SZKP Központi Bizottságának beszámolójával kapcsolatos határozati javaslatot. Ezt egyhangúlag elfogadták. A határozat teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét. Ezután Borisz Ponomarjov küldött határozat-tervezetet terjesztett a kongresszus elé az SZKP programjáról. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP programtervezetét július 30-án a sajtóban közzétették, és ezzel országos vitára bocsátották. A szovjet nép — hangsúlyozza Ponomarjov — egyöntetűen helyeselte az SZKP új programját, a világ első kommunista társadalma felépítésének marxista—leninista harci programját. Az illetékes bizottság megvizsgálta a programtervezethez benyújtott összes javaslatokat és kiegészítéseket, és jóváhagyás céljából a kongresszus elé terjeszti az SZKP programjáról szóló határozat tervezetet. A határozat kimondja: Az SZKP XXII. kongresszusa meghallgatta Nyikita Hruscsovnak az SZKP programtervezetéről szóló beszámolóját és elhatározza: elfogadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendégek felállnak helyükről. Hurrá kiáltások hangzanak. A XXII. kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Párt Központi Bizottsága által megvitatás végett a kongresszus elé terjesztett új szervezeti szabályzatát. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy a XXII. kongresszus valamennyi napirendi pontját megtárgyalták. A Központi Bizottság elnökségének megbízásából tájékoztatta a kongresszusi küldötteket a Központi Bizottság plénumáról, amely megválasztotta a vezető szerveket. Az SZKP Központi Bizottságának Elnökségébe a következő tizenegy tagot választották meg: Leonyid Brezsnyev, Nyikita Hruscsov, Alekszej Koszigin, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Svernyik, Mihail Szuszlov, Gennagyij Voronov. Az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjaivá a következőket választották meg: Viktor Grisin, Kirill Mazurov, Vaszilij Mzsavanadze, Sarai Rasidov, Valgyimir Scserbickij. Megalakult a Központi Bizottság kilenctagú titkársága. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai pedig: Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpiridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizottsága melett működő pártellenőrzési bizottság elnökévé Nyikolaj Svernyiket, az elnök első helyettesévé Zinovij Szergyukot választották meg. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé Nonno Muravjovát választották. Az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának tizenegy tagú CSZSZSZK irodáját. Az iroda elnöke Nyikita Hruscsov, az elnök első helyettese Pjotr Lomako. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa.A Kreml kongresszusi palotája óriási termének boltívei alatt felcsendül az Internacionálé felemelő dallama, a kongresszusi küldöttek és a vendégek állva éneklik a párthimnuszt. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások éltetik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet nép minden győzelmének szervezőjét és lelkesítőjét, a testvéri kommunista és munkáspártokat, a népek barátságát. Az SZKP XXII. kongresszusának záróülése negyven percig tartott. Ülést tartott az SZKP új Központi Bizottsága Kedden ülést tartott az SZKP- nek a XXII. kongresszuson megválasztott új központi bizottsága. Az ülésen megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségét. Az elnökség tagjai a következők: L. I. Brezsnyev, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, F. R. Kozlov, O. V. Kuuszinen, A. I. Mikojan, N. V. Podgornij, D. Sz. Poljanszkij, M. A. Szuszlov, N. M. Svernyik és G. I. Voronov. Az elnökség póttagjai: V. V. Grisin, K. T. Mazurov, V. P. Mzsavanadze, S. R. Rasidov, és V. V. Scserbickij. A Központi Bizottság ülésén megválasztották a Központi Bizottság titkárságát is. Ennek tagjai: N. Sz. Hruscsov — első titkár, F. R. Kozlov, P. N. Gyemicsev, L. F. Iljicsov, O. V. Kuuszinen, B. N. Ponomarjov, I. V. Szpiridonov, M. A. Szuszlov és A. N. Selepin. A plénumon az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizottság elnökévé N. M. Svernyiket, az elnök első helyettesévé pedig Z. T. Szergyukot választották. Kádár János elvtárs látogatása a moszkvai Vlagyimir Iljics Gépgyárban Moszkva (MTI). Az MTI különtudósítója jelenti: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője kedden délelőtt látogatást tett a moszkvai Vlagyimir Iljics gépgyárban. Kádár János kíséretében volt Révész Géza, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Usztyinov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar párt első titkárát elkísérte a látogatásra Szemjon Birjukov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese, Viktor Karaszjov, a Szovjetunió Hőse, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság titkára és Marija Fortusz őrnagy, akinek szerepe volt az Alba Regia című film alapjául szolgáló történetben. Kádár János moszkvai idő szerint pontban fél 10 órakor érkezett a gyárba, ahol Nyikoláj Suvalov igazgatóval és Nyikolaj Galkin üzemi párttitkárral az élükön a gyár vezetői fogadták. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára a gyár előtti parkban megtekintette azt az emléktáblával megjelölt helyet, ahol 1918. augusztus 30-án Fanni Kaplan ellenforradalmárnő merényletet követett el Vlagyimir Iljics Lenin ellen. Az emléktáblán ez a felirat áll: »Hadd tudják meg a világ elnyomottjai, hogy ezen a helyen kísérelték meg az ellenforradalmárok Vlagyimir Iljics Lenin életének kioltását.« Lenin a szovjet hatalom első éveiben többször ellátogatott a később róla elnevezett, de annakidején még a »Mihalszon« nevet viselő gyárba. 1918. nyarán és őszén Lenin többször mondott beszédet a gyár dolgozóinak gyűlésein. Nyikolaj Galkin, az üzemi pártbizottság titkára a gyár emlékmúzeum-szobáin végigkísérve Kádár János elvtársat, ismertette a hatalmas kombinát történetét. Felejthetetlen epizódokat elevenített fel a munkáskollektíva Vlagyimir Iljics Leninnel fenntartott kapcsolatairól, így a többi között elmondotta, hogy néhány nappal azután, hogy Lenin ellen a merényletet elkövették, a dolgozók fából készített emlékoszloppal jelölték meg azt a helyet. Lenin felgyógyulása után ellátogatott a gyárba és szemrehányást tett a munkásoknak az emlékoszlop felállításáért. A munkások elnézést kértek azért, hogy az emlékoszlop igen szerény és fából készült, de kérték Vlagyimir Iljics Lenint, hogy engedje meg az emlékoszlop meghagyását. _ Lenin nem egyezett bele, a kíséretében lévő Lunacsarszkij azonban, amikor Lenin nem hallotta, megnyugtatta a kollektívát, hogy meghagyhatják az emlékoszlopot. Lenin szerénységére jellemző, hogy amikor a gyárat már róla nevezték el, a szovjet dolgozók nagy vezére a gyár kollektívájának címzett leveleit »a volt Mihalszon gyár kollektívájának« címezte. A gyár emlékmúzeumában egész sor magyar emléktárgy is látható. Itt van a többi között a Kismotor és Gépgyár néhány ajándéka, a szolnoki MÁV javítóműhely KISZ-szervezetének zászlaja, egy fénykép, amely Kádár János elvtársat ábrázolja, amikor Sabov, a gyár igazgatóhelyettese 1960-ban magyarországi látogatása során átadta a magyar párt vezetőjének a gyár emlékjelvényét. A gyár dolgozói kollektíven tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Kádár János a gyár emlékmúzeumának megtekintése után üzemlátogatásra indult. Elsőnek a villanymotor-szerelő műhelyt tekintette meg. Itt Anasztaszija Kuznyecova tekercselőnő emlékzászlót nyújtott át Kádár Jánosnak. A zászlón ez a felirat áll: »Magyar barátainknak, a Vlagyimir lljics gyár kommunista élmunkásai.« Kádár János elvtárs a Vlagyimir Iljics gyár dolgozói előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a XXII. kongresszus óriási esemény és ünnep az egész szocialista világ, a nemzetközi kommunista mozgalom számára. Rámutatott arra, hogy a kongresszus nagy kérdéseivel milliók foglalkoznak majd hónapokon és éveken át. Beszélt arról, hogy a kongresszus óriási követ gördített a személyi kultusz maradványaira, s hangsúlyozta, hogy népünk vérrel fizetett a személyi kultusz hibáiért, épp úgy, mint a revizionista árulásért. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon leszámoltunk a személyi kultusszal azzal a szent meggyőződéssel, hogy a kommunizmus a szocializmus eszméje, a népek számára megragadó, s azt támogatják, s minden ami ellenkező, hátráltatja a fejlődést. Beszéde befejező részében Kádár elvtárs arról szólt, hogy a magyar nép óriási többsége a szocializmus híve, ezért él és dolgozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységének alapja a marxizmus a leninizmushoz való hűség, az összeforrottság a magyar néppel és szovjet testvéreinkkel, A Központi Revíziós Bizottság ülése Kedden ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Revíziós Bizottsága. Az ülésen a bizottság elnökévé N. A. Muravjovát választották. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága CSZSZSZK irodáját a következő összetételben: N. Sz. Hruscsov — elnök, G. I. Voronov — az elnök első helyettese, P. F. Lomakö — elnökhelyettes, Az iroda tagjai: G. G. Abramov, V. M. Csurajev, M. A. Jasznov, L. N. Jefremov, A. P. Kirilenko, N. N. Organov, D. Sz. Poljanszkij, A. V. Romanov.