Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
XIII. évfolyam, 50. szám. Nagyköveti kinevezések Az Elnöki Tanács Révész Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemeinek és eredményes munkásságának elismerése mellett, egészségi állapota miatt, saját kérésére — felmentette a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól. Az Elnöki Tanács Szipka József rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet felmentette Magyarország helsinki nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól, s egyidejűleg megbízta hazánk moszkvai nagykövetségének vezetésével. Az Elnöki Tanács Kurtán Sándort rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte és egyidejűleg megbízta a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövetségének vezetésével. ÁRA 60 FILLÉR A varsói szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezlete Varsóban 1963 február 28-án a varsói szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei értekezletet tartottak. Az értekezlet megvizsgálta a tagállamok hadseregeinek helyzetével és az 1963. évi harckiképzési tervekkel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A tárgyalások a teljes egyetértés szellemében folytak. ülést tartott az Országos Béketanács tudományos bizottságának elnöksége Csütörtökön ülést tartott az Országos Béketanács tudományos bizottságának elnöksége. Az ülésen — amelyen részt vett Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára. Egeden, Debrecenben, Pécsett és Miskolcon tudományos konferenciákat rendeznek. A konferenciákon az atomenergia békés felhasználásával, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődésével és Európa biztonságával összefüggő kérdéseket tudományos elhatározták, hogy májusban Sze- I szinten vitatják meg, A Szovjetunió Legfelső Tanácsának válasza a mexikói parlament üzenetére Moszkva, (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsa válaszolt arra az üzenetre, amelyet a mexikói parlament intézett valamennyi ország parlamentjéhez. Válaszában a Legfelső Tanács maradéktalanul osztja a mexikói parlamentnek azt a nézetét, hogy ma a legfontosabb: megőrizni a békét, megvalósítani az államok békés együttélésének politikáját és megakadályozni a termonukleáris világháború kirobbantását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa újra megerősíti azt a megingathatatlan elhatározását: mindent elkövet annak érdekében, hogy földünkön győzedelmeskedjék a béke és a népek barátsága, hogy az emberiség a békés fejlődés és felvirágzás útján haladjon, hogy örökre véget vessen a halált és rombolást hozó eszközök gyártásának és felhasználásának. Különösen fontos ez ma — írja a szovjet üzenet — amikor hallatlan ütemben korszerűsödnek a nukleáris fegyverek, más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének, a népek önálló fejlődésre való jogának szigorú tiszteletben tartása. A Legfelső Tanács örömmel állapítja meg, hogy üzenetében a mexikói parlament is ezekből az elvekből indul ki. A szovjet üzenet a továbbiakban rámutat: a Legfelső Tanács már több ízben fordult felhívással a világ országainak kormányaihoz és minden jóakaratú emberhez, hogy erélyesen harcoljon az imperialista agresszió politikája ellen, az általános leszerelésért, a nukleáris kísérletek valamennyi fajtájának betiltásáért és a megoldatlan nemzetközi kérdések békés rendezéséért. Ezek a kérdések a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének középpontjában állnak. Azok az erőfeszítések azonban, amelyeket a szovjet kormány a kölcsönösen elfogadható megoldások érdekében kifejt, sajnos nem találnak méltó fogadtatásra a nyugati ha— A béke megőrzéséért folyt é I Lalmaknál — fejeződik be azüzetett harcban fontos tényező a nét. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m :A; ,MAGY,A'R. STA' MUNKÁSPAR r ! Oi N A MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI ZAN.At APM", Péntek, 1963. március 1. A Szovjetunió javaslatai megtisztítják az utat a leszerelés előtt Carapkin nyilatkozata a genfi leszerelési tárgyalások munkájáról Genf (MTI) Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottságban, csütörtökön fogadta Pirityi Sándort, a Magyar Távirati Iroda genfi külön tudósítóját és válaszolt kérdéseire. Alább közöljük a kérdéseket és Carapkin válaszait. Kérdés: Milyen jelentősége van a Genfben legutóbb előterjesztett szovjet javaslatnak az általános és teljes leszerelés szempontjából? Válasz: A leszerelési értekezlet munkájának újrafelvétele óta a Szovjetunió két javaslatot terjesztett a tizennyolc hatalmi bi- hadiipart, az Egyesült Államokzottság elé. Az első nagy nyilat- háborúra spekuláló nagytőkéseukozattervezet, amely szerint az az a körülmény, hogy a genfi aláíró hatalmak lemondanak az leszerelési értekezlet munkájábanról, hogy saját felségterületükön a NATO tizenöt tagállama közül kívül bárhol atomfegyverek szál- ténylegesen csak négy vesz részt, lítására szolgáló stratégiai esz- nem lehet kifogás a megegyezés közöket helyeznek el. A második ellenjavaslat megnemtámadási szer-, munkapzégződés aláírását irányozza elő a Kérdés: Mi a genfi leszerelési todes aláírását irányozza elő a értekezlet további varsói szerződés és a NATO tagjai; államai között. ‘ , •», , , , , , | Válasz: Az említett két szovjet Nem szó szoros értelemben vett javaslat előterjesztése nem jelenti leszerelési javaslatokról van te- azt hiállunk az értekezlet !?° ü.hE..ení^!y?,nin^fke,de fő feladaténak teljesítésétől, az általános és teljes leszerelési szerződés kidolgozásától. Jelenleg az általános vita folyik, amely a semleges országok kívánságának megfelelően nagyobb teret szentel az atomfegyverkísérletek kérsek indítványozásáról, amelyek már most megvalósíthatók, s amelyek nemcsak a nemzetközi feszültség enyhülését mozdítják elő, hanem megtisztítják az utat az általános és teljes leszerelés előtt is. Az Egyesült Államok a múlt év végén szintén terjesztett elő részjavaslatot, mégpedig a véletlenből kivolt n’jtó háború veszélyének megszüntetésére. Ez a javasolésének, de azután visszatérünk az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet szerződéstervezet pontok szerinti megvitatására. Kérdés: Hogyan befolyásolják az amerikai atomfegyver-kísérletei azonban ténylegesen nem játék az értekezlet munkáját? Jut hozzá a háború veszélyének T___, , _ ,, megszüntetéséhez. Címe, szemben az áll lényegével, ami nyilván az “ “f E"í ^ Államok más ka Ä eAMvSb atomfegyverbérlet^ amerikai folytatópozíciók biztosítása a erők számára. Kérdés: Van-e összefüggés a szovjet nyilatkozattervezet és a karib-tengeri válság megoldása között? Válasz: A Kuba körül támadt válság tanulságait nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szovjet rakéták Kuba védelmét szolgálták, amikor az Egyesült Államok egész hadigépezete készen állt a szigetország lerohanására. A Szovjetunió fegyelmezetten, józan megfontoltsággal oldotta meg a válságot, és most az a cél, hogy újabb válságok kirobbantását megelőzzük. Az Egyesült Államoknak az egész világon szétszórt támaszpontjai feszültségi gócok, amelyek miatt hol itt, hol ott támad válságos helyzet. Nem a következményekkel, hanem az okokkal kell felvenni a harcot A Szovjetunió most nem követeli mindenfajta támaszpont megszüntetését, de igenis követeli azokét, amelyek az atomfegyverek stratégiai szállítóeszközeinek befogadására szolgálnak. Kérdés: Mi az ön véleménye a varsói szerződés és a NATO megnemtámadási egyezményének lehetőségéről? Válasz: A két nagy katonai és politikai csoportosuláshoz tartozó államok megnemtámadási szerződése reális intézkedés, amely iránt világszerte nagy az érdeklődés, jóllehet az amerikai leszerelési küldöttség egyetlen alkalommal sem reagált erre a szovjet javaslatra. Ennek oka is világos: az a kilátás, hogy a két csoportosulás között nem lesz háború, erkölcsileg tönkretenné az amerikai háborús sa me^tt kardoskodnak, mert szerintük ezek lehetővé teszik az atomfegyverek tökéletesítését, vagyis azt, hogy az Egyesült Államok „ne maradjon el’’ a Szovjetunió mögött. Az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről folytatott vita kilátásai az Egyesült Államok lelkiismeretlen magatartása következtében nem világosak. Most, hogy elfogadtuk az amerikaiak követelését, ők újabb engedményeket akarnak kicsikarni. Mint Hruscsov elvtárs is hangoztatta, mi nem tűrünk kémkedést a Szovjetunió területén. Több mint elégségesnek tartjuk az évi két-három helyszíni ellenőrzést és ha ebben meg tudunk állapodni, akkor ez kedvező hatással lesz a többi technikai kérdés megoldására is. Kérdés: Évfordulóhoz közeledvén, hiszen 1962. március 14-én látott munkához a tizennyolchatalmi bizottság — az a kérdésem, hogy az ön véleménye szerint az emberiség ma közelebb van-e a háborúktól és fegyverektől mentes világ megvalósulásához, mint volt egy évvel ezelőtt? Válasz: Sajnos nem. Bár a Szovjetunió ezen az értekezleten is nagy erőfeszítéseket tett, hogy egyszer s mindenkorra végetvessen a fegyverkezési versenynek, a NATO-hatalmak agresszív katonai megállapodásai és intézkedései, lázas ütemű atom- és rakétafegyverkezése, Nyugat-Németország atomfegyverekkel való ellátása, valamint a NATO-hatalmaknak a leszerelési megegyezést következetesen akadályozó magatartása nem teszi indokolttá a derűlátást. ,a (------------ * A kereskedelem már a tavaszra gondol (3. o.) Kincs a hó alatt (5. o.) Mit mond a baleseti statisztika ? a. o.) A műkorcsolyázó világbajnokság első napja (8. o.) 00386575 Oslo (MTI). A norvég kormány szerdán estebédet adott a jelenleg Oslóban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteletére. Az estebéden Halvard Lange norvég külügyminiszter üdvözlő beszédet, mondott, majd Gromiko válaszolt norvég kollégájának. " A szovjet államférfi kijelentette: csalódott, amiért a genfi leszerelési értekezleten nem értek el haladást. — Biztosíthatom önöket — mondotta —, hogy a Szovjetunió a leszerelésért vívott küzdelem legállhatatosabb harcosa. Addig azonban, amíg mások fegyverkeznek, egyedül nem tudjuk megvalósítani célunkat: a leszerelést. Ennélfogva csak az általános és teljes leszereléssel hárítható el a katasztrófa. Mint az AP amerikai hírügynökség megállapítja, a norvég diplomaták kedvezően fogadták Gromiko beszédét, s rámutattak arra, hogy a szovjet külügyminiszter kijelentései jó alapot szolgáltatnak a tárgyalásokhoz. ■ [UNK] A _ | J| Megkezdődött az Orvosegészségügyi Szakszervezet kongresszusa Csütörtökön délelőtt az ÉDOSZ székházában megkezdte kétnapos tanácskozásait az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének negyedik kongresszusa. Sárfi Rózsinak, a szakszervezet titkárának a megnyitója utója dr. Szabó Zoltán, a szakszervezet elnöke terjesztette elő a beszámolót. Bevezetőben arról szólott, hogy a szakszervezet legutóbbi kongresszusa óta nagyjelentőségű változás következett be az ország egészségügyi ellátásában. A mezőgazdaság szocialista átszervezése több millióval növelte az ingyenes egészségügyi ellátásra jogosultak számát, s a megnövekedett igények kielégítése hatalmas feladatot jelentett ez egészségügy dolgozói számára. Az orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók abban a tudatban álltak helyt ebben a felelősségteljes munkában, hogy ezzel is elősegítik ezt a nagy jelentőségű társadalmi átalakulást. A szakszervezet munkájának vezérlő gondolata, hogy — báraz egészségügyi ellátás állami feladat — az egészségügy az egész társadalom ügye. Tanácsaink, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Nőtanács és más társadalmi szervezetek munkájában egyre nagyobb súlyt kapnak az egészségügyi kérdések. A községfejlesztési kiadásokból egészségügyi célokra fordított összeg 1958 és 1960 között 54,5 millióról 110 millió forintra emelkedett. Egyes tömegszervezetek jellegüknél fogva szorosan kapcsolódtal, az egészségügyhöz. A beszámoló után megkezdődött a vita, melyben felszólalt Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője is. A kongresszus pénteken folytatja munkáját.