Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-31 / 308. szám
Cl Év végi sportmérleg Ha a magyar sportmozgalom idei mérlegét akarjuk megvonni, akkor röviden így fogalmazhatunk: eredményes esztendőt zártunk. Az eredményesség nemcsak attól függ, hogy emelkedett-e résztvevők száma, milyen határokat értek el vagy döntöttek meg a rekordok, javult-e a szervezetek munkája, hanem attól is, mennyiben segítette a társadalmi haladást. Sportmozgalmunk elsősorban azért zárt eredményes esztendőt, mert a maga eszközeivel segítette a társadalmi haladást, hozzájárult országunk és népünk nemzetközi tekintélyének emelkedéséhez. Főként mivel segítheti a sportmozgalom a társadalmi haladást? Természetesen a népegészségügy fejlesztésével, a tanuló ifjúság és a dolgozó emberek munkakészségének fokozásával, az ország honvédelmi erejének emelésével. És mindehhez közvetve jelentős támogatást, nyújtott sportmozgalmunk. 1965-ben ,körülbelül 300 ÚJ SPORTEGYESÜLET ALAKULT, s így sportegyesületeink száma az esztendő végén megközelíti az ötezret. A sportegyesületi tagság létszáma eléri az egymilliót. A népegészségügy és a termelés szempontjából különösen örvendetes, hogy jelentékenyen emelkedett a sportban alapfokon részt vevők száma. A falusi spartakiádokon 2200 községből majdnem 240 000-en indultak a különböző versenyszámokban, noha a spartakiád versenyeinek rendezését a járványos állatbetegségek és az árvíz huzamosabb időre lehetetlenné tette. Sokan kapcsolódtak be a természetjárásba és a munkahelyi testnevelésbe. Az igazolvánnyal rendelkező természetjárók száma eléri a 73 000-et, a turistáskodásnak szervezetlenül hódolók pedig több százezerre tehetők. Egyre több iskolában, üzemben és vállalatnál vezetik be a munkahelyi testnevelést, mert meggyőződtek, ennek hasznáról. Ma úgyszólván még fel sem mérhető ennek a mozgalomnak a hatása. 1965-ben újra több százezren sportolhatnak a rádió reggeli tornájára, példátlan érdeklődés fogadta a nők, elsősorban a háziasszonyok részére szervezett egészségügyi tornákat. Változatlanul népszerűek a csapatsportokban rendezett iskolai, üzemi és körzeti alapfokú bajnokságok. Ezeknek hatósugarát csak a következő esztendőkben lehet igazán felmérni, amikor minden tömegrendezvényt csokorba szednek az Országos Sport Napok eseményei. Több ember edzette magát rendszeresen az elmúlt évben, mint korábbi esztendőkben, s ezzel a sportmozgalom nagy segítséget adott a mozgáshiányban szenvedő mai ember problémáinak megoldásához. A sport népszerűsödéséhez a feltételeken, a jó szervezőmunkán túl hozzájárult élsportunk sok szép sikere is. Mindenekelőtt a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás élvonalának kitűnőek az eredményei. Válogatott csapatunk veretlenül jutott a selejtezőből a világbajnokság tizenhatos döntőjébe. Klubcsapataink remekül megállták a helyüket a nemzetközi kupákban, a Ferencváros megnyerte a VV-t, a Vasas a KK-t, a Győr pedig a legjobb négy közé jutott a Bajnokcsapatok EK-jában. Ősszel ismét jól rajtoltak csapataink a kupákban. Mindhárom együttesünk ott van a legjobb tizenhat között. Bár 1965. úgynevezett átmeneti esztendőnek tekinthető, hiszen az olimpia után a legtöbb sportágban népi lazítás következett, mégis a világversenyeken legjobbjaink figyelemreméltóan szerepeltek és ÖREGBÍTETTEK ORSZÁGUNK HÍRNEVET. Nyolc világbajnoki aranyérmet szereztek és az Európa-bajnokságokon hatszor bizonyultak a legjobbnak. Kiemelkedő sikert értek el az öttusázók, akik minden lehetséges győzelmet megszereztek. Szépen gyarapodott rekordjaink gyűjteménye is. Négy új világ- és három Europäeries, nyolcvankét országos rekord fémjelzi sportolóink fejlődését. A ,,legszorgalmasabbak” az atléták voltak, hiszen 28 alkalommal írták át a csúcslistát és az esztendő legfeltűnőbb sportsikerét is atléta aratta Zsivótzky Gyula káprázatos világcsúcsot állított fel a kalapácsvetésben. Ha már a sportágaknál tartunk különösen örvendetes az atléták haladása, mert 1966-ban Budapesten kerül megrendezésre az atlétikai EB, amely remélhetőleg e szép sportág további fellendülését hozza. Újra megindultak felfelé a kajakozók és kenusok és felzárkóztak a nemzetközi élvonalhoz a kézilabdázók. A mérleghez azonban hozzátartoznak a ,,passzívák” is. Sajnos 1965 ben sem haladtunk a régi sikeres sportágainkban: az asztaliteniszben az úszásban, az ökölvívásban, a kosárlabdában. És "ugyanott vagyunk, ahol eddig — messze a nemzetközi élvonaltól — a téli sportokban is. A sportágak ügye csak hosszabb távon oldható meg. Reményt elsősorban az utánpótlás nevelésére létrehozott új rendszer adhat, amely összefüggéseiben és távlataiban — ha következetesen kitartunk mellette — legtöbb problémánkon segíthet. Már 1965-ben kezdett kibontakozni az évjáratonként rendezett seregszemlék nagyszerű hatása. Úgy tűnik, hogy a tehetségek kiválasztásának korszerű és új útjára léptünk. Bíztatónak számítanak AZ ÚTTÖRŐ-OLIMPIA SIKEREI, hiszen a hevenyészett verseny több mint 30 000 tehetséges úttörőt mozgósított. A kiválasztás új módszerei párosulva a továbbképzés — napközik, táborok, sportiskolák, szakosztályok — szervezett formáival azt ígérik, hogy néhány esztendőn belül egészen új alapokra helyezhetjük élsportunkat. Az eredményesen zárt 1965-ös esztendő lehetővé teszi, hogy 1966-ban további komoly és tervszerű munkával a magyar sport még nagyobb lépéseket tegyen a fejlődés útján és a maga eszközeivel még hatékonyabban elősegítse országunkban a társadalmi haladást. ARDAI ALADÁR Szekszárd ökölvívósportja az utánpótlástól függ Leposa Ferenc a Szekszárdi Dózsa NB II-es ökölvívócsapatának edzője 1966. január 1-től ismét az ifjúsági csapat edzését veszi át. Ezzel kapcsolatban munkatársunknak a következő nyilatkozatot adta: — A jövőben csak az ifjúsággal, az utánpótlással kívánok foglalkozni és ennek érdekében —, hogy munkám eredményes legyen — tudásom maximumát szeretném nyújtani. Tisztában vagyok azzal hogy Szekszárd ökölvívósportja azon áll, vagy bukik, milyen az utánpótlás. Éppen ezért az ifjúságiakat olyan szintre szeretném hozni, hogy ismét utánpótlást kapjon az NB I.-es csapat. Ez magával hozza, hogy a létszámot is kell emelni. Ezért tagtoborzást tartunk, s január 4-én és 6-án fél hat órai kezdettel jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik tehetséget éreznek az ökölvíváshoz Ebből a szempontból 13—18 éves korig jöhetnek számításba a jelentkezők. Kikötésünk azonban van: legalább közepes tanulmányi eredményt kell elérni a jelöltnek, melyhez a szülői beleegyezést is kell hozni. A jelentkezők egyéni felszerelést (tornacipő, nadrág, mez) hozzanak magukkal. Tehát szívesen látunk minden fiatalt, 4-én és 6-án a Tarcsay Vilmos utca 1 szám alatti edzőtermünkben. Kit tart megyénk 1965. évi legjobi sportolójának? A Tolna megyei TS mellett működő agit.-prop. bizottság — lapunkkal közösen — megrendezi a megye legjobb női és férfi sportolóinak megválasztását. A lapunkban megjelenő szavazólapok beküldése 1966. január 8-án kerül értékelésre. A szelvényeket a megyei T3-hez (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet. A legtöbb szavazatot elérő sportolók értékes tiszteletdíjban részesülnek. Az első három-három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül. Kit tart megyénk 1963. évi legjobb sportolójának? Nők: 2. ..................... 1. , 3. . ......... Férfiak: Beküldő neve, lakhelye: Beküldési határidő: 1966. január 7. TOLVA MEGYEI NÉPIíAG A Megyei Kórház felvételre gépkocsi - előadói munkakör betöltésére alkalmas személyt. Feltétel: autószerelői szakképesítés valamint hivatásos gépkocsivezetői jogosítvány. Jelentkezés a kórház személyzeti irodáján. (153) A tlétika Gyenge eredmények a női középtávfutásban és a gátfutásban A megfelelő kemény edzések Itt eredmények dominálnak. A fiatalok hiányoztak a legjobban,, így aztán nem simára 600 méteren rendeztek ver. ,, , .. senyéket, ezért a szövetség a 800 mémeglepő, hogy a 800 méteres síkfutás- teres ranglsta mellett elkészítette a dán például a három percen felüli epo méteres ranglistát is. 600 m: 1. Bárdos, Szekszárdi Dózsa 1:50,4 2. Simon, Paksi Gimnázium 1:53,4 3. Treiszl, Paksi Gimnázium 1:59,6 4. Micskai, Gyönki Gimnázium 1:59,8 5. Stafankó, Bátaszéki VSK 2:03.0 6. Mészáros, Bátaszéki VSK 2:03.4 800 m: 1. Cseke, Szekszárdi Dózsa 2:44.8 2. Fazekas, Bátaszéki VSK 3:00.8 3. Stafankó, Bátaszéki VSK 3:04.6 4. Schüller, Szekszárdi Dózsa 3:08.2 5. Papp, Szekszárdi Dózsa 3:09.4 6. Béla, Bátaszéki VSK 3:10.6 7. Mészáros, Bátaszéki VSK 3:13.0 Az egyetlen három percen belüli eredményt a sokoldalú, de mégis csak rövidtávfutónak számító Cseke érte el. Ez is mutatja, hogy az elmúlt évben a megyének egyetlen középtávfutója sem volt. Ezért nem meglepő, hogy középtávfutásban a sok évi átlagnál gyengéb eredmények születtek. 80 m gátfutás: 1. Cseke, Szekszárdi Dózsa 14.0 2. Kóródi, Bátaszéki VSK 14.2 3. Szakri, Szekszárdi Dózsa 15.0 4. Horonyányi, Bátaszéki VSK 16.8 Megfelelő tömegbázis nélkül itt sem születhettek érdemleges eredmények. Mindössze a bátaszéki Kóródi faragott le 0.6 mp-et eddigi legjobb eredményéből. A listavezető Cseke is alaposan visszaesett. (Folytatjuk) 1965. december 31. Puffantsuk v V alamikor a harmincas évek. Végén a művésznyomor legszűkebb esztendejében az az éhségmegváltó ötlete támadt valakinek, hogy népi motívumú tombola-levelezőlapokat hoz forgalomba. A levelezőlapokon különböző népi szokások kerültek tollhegyre az esztendő egyes hónapjaival kapcsolatban. A levelezőlapok perforált másodpéldányát valami országos címre kellett elküldeni és ez részt vett volna egy tombolajátékban, ami ugyan soha sem került kihúzásra. 1945. szilveszter-város izgalmaiban akadt a kezembe egy: „Puffantsuk le az óévet”. Éppen ez a levelezőlap foglalkoztatta gondolataimat, amikor Iván, a nálunk lakó tiszt tovaris csicskása kopogtatott. „A palkovnyik kéret, ha valami szépet óhajtok látni.” Körbeültük az asztalt, koccintottunk, ittunk egy pohárkával a győzelemre, aztán egymás egészségére, majd boldogabb új esztendőre. Kint szállingózott a hó, beszélgettünk azon az internacionális hadinyelven, amit mindannyian olyan jól értettünk akkor már. Volt közöttük magyar, orosz, német, francia, szerb szó is, de megértettük egymást. Tőmondatokban gondolkodtunk, de a tőmondatok olyan sok mindent takartak az érzelmi skálának és a gondolkodási ritmusnak, hogy elég volt például kiejteni egy sóhajtás kíséretében ezt a szót, hogy „mir” és az asztal túlsó végén valaki már felelt is rá „paix”, majd meghomályosodtak a szemek és mindenki egy távoli pontra tekintve elmerengett, hogy utána összecsendüljenek a poharak és felhangozzék egy „zsivijo” sói egy „vivát” is, majd bánatot és bút elhessegető kacaj, hogy a szemekben újra kigyulladjon valami lobogó harci tűz, ami jó kedvre derítette és egybekovácsolta újra az egész társaságot, hogy továbbsodorjon mindannyiunkat valami mámorosan elszánt lázba. Hirtelen felpattant az ajtó és két fiatal tiszt, egy öreg balalajkással „gördül” be a szobába. Katonásan jelentkeznek. A vendégek felugrálnak, félrehúzzák az asztalt a tágas szobában, és a fal és az asztal közé szorulok. Koccintás, kacagás a fiatal tisztek ledobják pufajkáikat, az egyik kapitány zsebéből szájharmonika kerül elő és valahonnan két görbe kard. Felzendül a zene, arcok kipirulnak, a tenyerek tapsra verődnek és életem egyik legnagyszerűbb táncélménye már csillogott, villogott, kavargott a szoba padlóján. Mindenkit magával ragadott a tánc ritmusa, heve. A harci alakulat harci tánca. Nem, tudom meddig tartott, azt hiszem sokáig. A tánc legizgalmasabb extázisában telefoncsengetés, futó lábak ritmikus zöreje tört be. „Riadó”... Pillanatok alatt kiürült a szoba és én ottmaradtam családommal egyedül. Minden elviharzott, elporzott körülöttem. Távolról ágyúdörgés hallatszott. Visszamentünk szobánkba. 4 asztalon ott hevert még a levelezőlap. „Puffantsuk le az óévet”. Puffantsuk le, hogy soha többé ne legyen háború. T. N. A Televízió műsora JANUAR 4, KEDD 9.10: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Rajzfilmek. 3. Iskola-tv. 4. Rákóczi hadnagya. Magyar film. 17.33: Hírek. 17.40: Pályaválasztási tanácsadó. 17.55: Vándordinnyések. Riportfilm. 18.10: Első díjak, első díjasok. A XIII. Országos Amatőrfilm Fesztivál legjobb filmjei. 18.50: Esti mese. 18.55: Demeter Imre színházi jegyzete. 19.05: Miller: Salemi boszorkányok. Dráma 4 felvonásban. (14 éven felülieknek). Az I. szünetben: Tv-híradó. A II. és III. szünetben: Kisfilm. 22.50: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUAR 5, SZERDA 9.30: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Rajzfilmek. 3. Iskola-tv. 4. Timur és csapata. Szovjet film. 17.53: Hírek. 18.00: Ünnep a meseerdőben. Magyarul beszélő német bábfilm. 18.30: A Magyar Hirdető műsora. 18.40: Vers és dal. Schubert korának művészete. 10.05: A hét könyvei. 19.10: A világ térképe előtt. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Leclerc felügyelő. Magyarul beszélő francia rövidfilm. 20.15: Van kedve táncolni? 20.55: Kisfilmek és alkotóik. Beszélgetés Szemes Mariann dokumentumfilmrendezővel. 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUÁR 6, CSÜTÖRTÖK 9.23: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Toldi Tihanyban. Tv-játék gyerekeknek. 10.10: A tizedes, meg a többiek. Magyar film. 11.50: Vándordinnyések. Riportfilm. 14.30: Pedagógus-tapasztalatcsere: Magyar irodalom. 15.15: Történelem. 17.30: Hírek. 17.35: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Szántóföldi rovarkártevők. 18.00: Csak egy kicsivel jobban... 18.30: Kisfilm. 10.40: Mai vendégünk. . . 19.00: Esti mese. 19.10: TV-híradó. 19.30: Labdarúgó VB 1966. 20.00: Tudni illik, hogy ha illik. . . Villamoson, autóbuszon. 20.30: Dickens: Szép remények. Magyarul beszélő angol film. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUÁR 7, PÉNTEK 9.30: Szép remények. Magyarul beszélő angol film. 11.00: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. A törhetetlen autó. Bábjáték. 11.50: Telesport. 14.30: Pedagógus-tapasztalatcsere. Élővilág. 15.15: Földrajz. 19.00: Téli falusi esték. JANUÁR 6, SZOMBAT 9.40: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Rajzfilmek. 3. Iskola-tv. 4. Sombrero. Szovjet film. 13.30: Marsak. Tizenkét hónap. 16.20: Ifjú tehetségek találkozója. Az Intervízió műsora. 16.40: Kisfilmek. 17.25: Hírek. 17.30: Mindenki számára valami kedveset. 18.15: A tv jelenti. 18.55: Esti mese. 19.05: Leo Fall: Sztambul rózsái. Operett 3 felvonásban. Az I. szünetben: Tv-híradó. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUÁR 9, VASÁRNAP 9.30: Hétmérföldes kamera. 9.45: Kis paletta. Fehér Klára: Titokzatos üzenet. Kisfilm. 10.00: Úttörő téli olimpia. 10.30: Egy népdal útja. Közvetítés a Zeneakadémiáról. 15.40: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Szántóföldi rovarkártevők. 16.15: Látogatás az Európa Könyvkiadónál. 17.00: A ravasz lány. Magyarul beszélő francia kisjátékfilm. 17.25: Sikeres év után. 17.55: Az ember felfedezése. A test megismerése. Előadás. 18.15: Nyomorultak. Magyarul beszélő olasz film. Vili. rész. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.00: Nótaszó. 20.25: A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek. Magyarul beszélő NDK bűnügyi film. I. rész. 21.20: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 21.30: Figyelmükbe ajánljuk! 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. A Magyar Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.