Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
^3? ÖL HA MEGYEI " VIX.ÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nepojsag %A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 251. szám Ara: 1.30 Ft. Vasárnap, 1971. október 24. Egységes szemléletet, egységes cselekvést a gazdasági munkában A gazdasági aktívaértekezlet vitája és Fock Jenő összefoglalója A kormány által összehívott pénteki gazdasági aktívaértekezleten Fock Jenőnek, a kormány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában számos hozzászólás hangzott el. Valamennyi felszólaló helyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölve a beszámoló őszinte hangját, az eredmények és a problémák reális értékelését. A Minisztertanács elnöke az egész napos vita tanulságait összefoglalva megállapította, hogy a tanácskozás hangja őszinte, a véleménycsere nyílt volt, jó szellemű hozzászólások hangzottak el. A tanácskozás megrendezésének egyik célja az volt — mondotta —, hogy elősegítse az egységes szemlélet kialakítását mindazoknak a kérdéseknek a megítélésében, amelyek a pártot, a kormányt, a gazdasági szakembereket, s általában az állampolgárokat naponta foglalkoztatják. Természetesen ilyen egységes szemlélet kialakítása egyetlen nap alatt aligha lehetséges, de elmondhatjuk, a tanácskozáson közelítettünk efelé. Így van ez még akkor is, ha az eszmecsere során félreértések is előfordultak, s néhányan bátortalanul szóltak a lényeges problémák megoldásáról. Említést tett a miniszterelnök a vita során elhangzott olyan észrevételekről, amelyek egész népgazdasági ágazatokat érintettek, például a kohászat, az alumíniumipar, az olajipar és más gazdasági területek problémáit elemezték. Aláhúzta, a kormány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd a jövő évi terv kialakításánál, s a távlati elképzelések kidolgozásánál is szem előtt tartja, sőt egyik-másik téma még az idén a kormány elé kerül. Ötéves tervünk teljesítésével kapcsolatban arról van szó — folytatta —, hogy ebben az évben a vártnál dinamikusabban fejlődött népgazdaságunk. Néhány területen talán túlságosan is, ilyen terület a beruházás és a készletnövekedés, valamint az import, ezen belül is elsősorban a tőkés import. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök felsorolta a tervezett fontosabb intézkedéseket. Az importot a jövő évben mérsékelni kívánjuk — mondotta — különösen a tőkés viszonylatban. A készleteket is csökkenteni akarjuk. A beruházásokról szólva a miniszterelnök elmondotta, hogy ebben az évben a tervezett 85 milliárddal szemben 100 milliárdot ruházunk be, ami indokolatlanul nagy növekedés. A jövő évben azt szeretnénk elérni — és ehhez kérjük a támogatást —, hogy a beruházások ne haladják túl a százmilliárdot, — legfeljebb 3—3, — de semmi esetre sem 15--20 milliárddal, mert ez nagyon káros volna. Ezért el kell halasztani öt—hat nagyobb beruházás megkezdését, bár ezekre már számítottak az érdekelt népgazdasági ágazatok. Természetesen az említett beruházásokra is sor kerül majd, s ha okosan gazdálkodunk, rövidebb idő alatt megvalósulnak. Fock Jenő ezután a veszteséges, illetve nyereséges vállalatok vagy gyártmányok, más fogalmazásban a jól és rosszul dolgozó vállalatok problémakörével — mint a vitában többször érintett témával — foglalkozott. A miniszterelnök egyetértett azzal, nem mindig igaz, hogy a veszteséges vállalat rossz, a nyereséges pedig jó vállalat. Ugyanez elmondható egy-egy gyártmány esetében is. Itt tiszta helyzetet kell teremteni, alaposan meg kell vizsgálni, egy veszteséges vállalat tényleg annyira veszteséges-e, hogy rekonstrukcióval, néhány évi jó munkával sem lehet nyereségessé tenni, s egy gazdaságtalan gyártmány tényleg annyira ráfizetéses-e, hogy végképp nem érdemes foglalkozni vele. Foglalkozott a miniszterelnök az összevont nagyvállalatok kérdéseivel is. Most is az a véleményem — mondotta —, hogy e lépés nélkül nem sikerült volna a gazdasági reformot olyan gyorsan bevezetni, mint ahogy megtettük. De emellett igaz az is, hogy az összevont nagyvállalat, — az esetek túlnyomó részében budapesti központú vállalat — olykor annyi önállóságot sem hagy a hozzá került másik vállalatnak, amennyivel az a régi tervutasításos rendszerben rendelkezett. Az ilyen gyakorlat ellentétes a kormányzat szándékával, a társadalom érdekével. Minden összevont nagyvállalatnál biztosítani kell a beolvadt vállalatok szabad véleménynyilvánítását. Ha egy vállalat bebizonyítja, hogy önállóan — tehát nem egy összevont vállalat részeként — jobban, eredményesebben tud dolgozni, lehetőség van rá, hogy megkaphassa az önálló vállalat jogállását. Azokkal az észrevételekkel kapcsolatban amelyek szerint a kis üzemekben, a szövetkezeti melléküzemágakban a dolgozói többet keresnek mint a nagy ipari vállalatoknál, noha az utóbbiakban nagyobb nemzeti jövedelmet termelnek, a miniszterelnök úgy vélekedettez nem minden esetben fenntartás nélkül elfogadható igazság. Arra, hogy a munkásokat kell célszerűen foglalkoztatni, a miniszterelnök két konkrét példát említett: az öntödét és a nyomdát. Mert nyilvánvaló, ha például egy nagy állami nyomdában a gépeket nem használják ki három műszakban, az sokkal több kárt jelent a népgazdaságnak, mintha a házi nyomdát akár azonnal becsukják. Említést tett a kormány elnöke olyan várható rendszabályról, amely megszabja, milyen esetekben és mennyivel fizethetnek többet a szakmunkásoknak a téesz melléküzemágában, mint az állami vállalatnál. Az építőiparról szólva kifogásolta, hogy esetenként összehasonlítanak össze nem hasonlítható dolgokat, például az állami építőipar és a házilagos építkezés egy főre jutó termelési értékét. Nem lehet egybevetni a gépesített ipari, házgyári építkezéseket a hagyományos építéssel, a malterozással, a téglarakással, a javítómunkával. Példák egész sora igazolja, hogy szükség van a szövetkezeti, a tanácsi iparban, téeszmelléküzemágakban azokra a kis üzemekre is, amelyek — méretüknél fogva — mozgékonyabban működhetnek. Az árak kérdését érintve Fock Jenő kijelentette: mind a termelői, mind a fogyasztói árak tekintetében továbbra is fenntartjuk a kötött, a maximált és a szabad árak kategóriáját. (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden a szakosított és komplex sertéstelepek Kevés a jó takarmány — drága az építkezés A pincehelyi Vörösmarty Tsz volt annak a tanácskozásnak a színhelye, ahol a szakosított és komplex sertéstelepek üzemeltetésének, építésének tapasztalatait összegezték. Az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztálya, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya, a MTESZ, az állattenyésztési felügyelőség rendezésében került sor a tapasztalatok összegezésére. Tolna megyében tizenöt termelőszövetkezet szándékozott 1967- ben bekapcsolódni — jelentős állami támogatással — a sertésprogram megvalósításába Csak kilenc tsz jutott azonban el odáig, hogy az építkezést megkezdje. Ez ideig három telep üzemeltetését kezdték meg a további hat telep a jövő évben készül eh Mint Somorjai Sándor osztályvezető megállapította, a komplex sertéstelepek építése jelentősen meghaladja a tervezett költségeket. A kilenc telep pontosan tíz építési költségébe kerül. Azonkívül, hogy az építkezés egyre drágul, baj van a határidőkkel is. Nem ritka a féléves, egyéves határidőcsúszás. A Tolna megyei tapasztalatok szerint sürgősen meg kell oldani a szakosított telepek takarmányellátását is Most az a helyzet, hogy nem lehet hosszabb időre tervezni egy-egy takarmányféleség felhasználását, mert a recept szerint nem lehet keverni: valamelyik alapanyag mindig hiányzik. A telepek technológiája — annak ellenére, hogy ahány, annyi rendszerű — jó, lehetséges a tenyésztés-hizlalás magas színvonalát biztosítani, ugyanakkor a termelékenység ugrásszerűen emelkedik a korábbi tartási viszonyokhoz képest. Érdekes, hogy a komplex telepeken a gyógyszer felhasználása mintegy négyszeresére növekedett a korábbihoz képest. Többen bírálták az értékesítés jelenlegi lehetőségét. Javasolták, hogy a hízókat minőségi átvétel útján fizesse a húsipar. Mások a hazai takarmányipar korszerűsítését sürgették. Perei Dániel, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője elmondotta, hogy a komplex telepek építésének, üzemeltetésének tapasztalatait felhasználják az ötéves terv során, amikor újabb komplex telepek építésére kerül sor. Véleménye szerint a jó eredménnyel működő sertéstelepek jelentősen hozzájárulnak a Tolna megyei, az országos húsellátáshoz. Elmondotta, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítanak az illetékes szervek a szakemberképzésre, ugyanis a komplex telepeken megnőtt a szakemberigény, egyre több technikusra, szakmunkásra van szükség. A lengyeli intézetben és másutt felveszik az oktatási programba a komplex telepeken tudnivalók oktatását. A tanácskozás során nemcsak véleményeket cseréltek a jelenlevő szakemberek, hanem megtekintették a pincehelyi tíz egy éve üzemelő korszerű telepét. Itt Tulok Lajos telepvezető tájékoztatta a résztvevőket. A pincehelyi telepen tapasztaltakról elismeréssel nyilatkoztak, bár egyes részmegoldásokat kritikával fogadtak a tanácskozás résztvevői - Pj - Koszagin folytatja kanadai körútját „Rokonságban” van egy szovjet, kikötővel: testvérvárosa Ogyesszának. Miközben a kormányfő folytatja országjáró körútját, a moszkvai lapok már értékelik a kanadai látogatás első szakaszát. A Pravda kiküldött tudósítói szombati jelentésükben arról a hangulatváltozásról beszélnek, amelyet Trudeau tavaszi moszkvai látogatása és Koszigin mostani útja együttesen váltott ki a korábban hidegháborús hurokra hangolt kanadai sajtóban, a politikusokban és a közvéleményben, amelyet néhány évvel ezelőtt az atlantista propaganda még arról akart meggyőzni, hogy a Szovjetunió Kanada potenciális ellensége. Donald Jamieson közlekedésügyi miniszter nyilatkozata, amelyet a szovjet tudósítóknak adott, jól tükrözi a hangulatok és a Szovjetunióval kapcsolatos asszociációk változását. „A kanadaiak a világ összes többi népéhez hasonlóan, de talán még nagyobb mértékben, baráti jó kapcsolatokra törekednek a Szovjetunióval.” A szovjet laptudósítók beszámolnak arról, hogy bárhová látogatott el a szovjet kormányfő a papírgyárba, híradástechnikai kutatóintézetbe, az operába, vagy a főváros utcáit járta, a kanadaiak mindenütt szívélyes fogadtatásban részesítették. Bár a parlament épülete előtti incidens megmutatta azt is, hogy akadnak még elemek, akiknek nagyon nincs ínyükre a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodó új stílus, a szovjet sajtó igen nagyra értékeli azt a fogadtatást, amelyben a hivatalos és nemhivatalos Kanada részesíti a szovjet miniszterelnököt. A Kanadában időző Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken országjáró körútjának második állomására, Vancouverbe érkezett. Vancouver Kanada legnagyobb csendes-óceáni kikötővárosa. Brit Kolumbia tartomány ipari, kereskedelmi és pénzügyi központja.