Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
2 i^ÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Fi elbocsájltották a Szojuz—36 űrhajót, szovjet— magyar személyzettel, Valerij Kubászoval és Farkas Bertalannal fedélzetén. — Feszültség Dél-Koreában, harcok Kvangzsu körül. — Lejár a palesztin autonómiatárgyalások célhatárideje, a hármas megbeszéléseik nem vezettek sikerre. Kedd: Az űrhajó összekapcsolódása a Szaljut—6-ial, átszállás és közös kísérletek az űrállomáson. — A dél-jemeni államfő Moszkvában: Brezsnyev beszéde a közép-keleti problémákról. — Homecker Havannában. Szerda: Iránban megkezdődik az új parlament első ülésszaka. — Szovjet—svéd külügyiminiszteri találkozó. — Előválasztások négy amerikai államban, Reagan megszerzi a köztársasági párt elnökjelöltségét. Csütörtök: Haderőcsökkentési értekezlet Bécsben. — Hua Kuo-feng tokiói látogatása. — A francia külügyminiszter Washingtonba utazik. — Vernon Jordan amerikai polgárjogi vezetőt súlyosan megsebesítik egy indiai merénylet során. — Qbete volt ugandai elnök hazatérése. — Zsivkov Irakban. Péntek: Átmeneti kompromisszummal rendeződik a Közös Piac mezőgazdasági vitája. — II. János Pál pápa Franciaországba érkezik. — Tyihonov szovjet miniszterelnökhelyettes bonni tárgyalásai. Szombat: Waldheim jelentése a biztonsági tanácsnak a ciprusi helyzetről. — Harcok és tűzszünet Libanonban. A hét 3 kérdése 1. Mi a nemzetközi visszhangja a szovjet—magyar űrkísérletnek? Valóságos űrszakemberek lettünk a héten, annyi mindent láttunk, hallottunk, olvastunk a kozmikus technikáról, a tudományos kísérletekről, s nem utolsó sorban az emberi helytállásról. Ez így természetes, hiszen ha az űrkorszakban minden fontos mozzanat közérdeklődésre tarthat számot, hozzánk most különösképpen áll az első magyar kutató-űrhajós tevékenysége. A tudós kollektíváknak alighanem még jó időre lesz szükségük a kozmoszban végzett munka részletes értékelésére, de a nemzetközi visszhangot is figyelembe véve, néhány „földi” következtetést máris levonhatunk. Az első ezek közül az Interkozmosz-programban megtestesülő együttműködés, amely lehetővé tette, hogy a szovjet kozmonauták oldalán immár az ötödik szocialista ország küldhessen fel űrutast. Nem titok, hogy további jelöltek is gyakorolnak, készülődnek. A közösen kimunkált feladatok végrehajtása, a szükséges műszerek és felszerelések biztosítása a kölcsönös előnyös összmunka kiváló példája. Az űrben, amelynek atomfegyver-mentesítéséről egy fontos ENSZ-határozat döntött, messzemenő lehetőségek adódnak a békés egymás mellett élés megvalósítására is. (Természetesen békés egymás mellett repülésről, sőrt a súlytalanság állapotában békés egymás mellett lebegésről van szó...) Aligha véletlen, hogy az enyhülés felszálló ágában közös, szovjet—amerikai űrkísérlet zajlott, s később felvetődött annak gondolata, hogy valamelyik jövőbeni Szojuzon indiai, netán francia űrhajós is helyet foglaljon. Az is elsősorban földi viszonylatokkal magyarázható, miért e két ország polgárai jönnek számításba, éppen ebben az időszakban. S az űrhajózásnak mindig van egy vissza-visszatérő jelképes eleme. Fényképezik a Földet, lentről a magasból, s nyilván a legszívesebben azt mondanák, amit a mindenkori fotográfus: barátságos arcot kérek! Az űrből letekintők különösen szépnek látják Földünket, a színárnyalatok miatt kék bolygónak is nevezték, s joggal állapították meg: kozmikus madártávlatokból bizony kicsinek tűnik. Óhatatlanul arra kell gondolnunk, milyen jó is lenne, ha ez a csodaszép, nagy és kis bolygónk barátságos arcát mutatná. Végtéhez közeledik az első magyar űrutas kozmikus tevékenysége. Miközben társával együtt, szerencsés visszatérést, földetérést kívánunk a kozmikus expedíció után — nem ünneprontás földi következtetéseket levonni, földi gondjainkról is szót ejteni. Erőt és biztatást merítve az űr végtelenjéből is. 2. Mi a jelentősége a megélénkült kelet—nyugati párbeszédnek? A washingtoni feszültségszítással együttijáró, valóságos „diplomáciai tetszhalál” után, május második fele ismét élénkülést hozott a kelet—nyugati kapcsolatokban. A most záródó héen szovjet—szvéd külügyminiszteri találkozó zajlott Moszkvában, Tyihonov, a szovjet kormány elnökhelyettes Bonnban járt, miniszteri szintű párbeszédre került sor Berlinben a két német állam képviselői között. Tárgyaltak, megbeszéléseket folytattak másutt is: a BNV alkalmából Budapesten járt például az NSZK gazdaságügyi és az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere. A szocialista országok, amint azt varsói csúcsértekezletükön is kinyilvánították, változatlanul a békés egymás mellett élést tartják a nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű útjának. Nem rajtuk múlott a feszültség kiéleződése, s továbbra is mindent megtesznek az enyhülés vívmányainak védelmére. Ezt fogalmazta meg a szovjet—svéd dokumentum, s felhívta a figyelmet arra, hogy a nehezebb körülmények között is közös erőfeszítéseket kell tenni a madridi Európa-találkozó eredményességéért. Bonnban hosszú távú téma, a huszonöt éves szovjet—ínyugatnámet gazdasági együttműködés került terítékre, önmagában is bizonyítva: a békés kapcsolatokat nem átmeneti, konjunkturális tényezőnek tekintik. Folynak az előkészületek a következő programokra is: Schmidt kancellár június végén utazik Moszkvába (a kilencedik, majd a hét vezető, fejlett tőkés ország velencei találkozóit követően), s tervbevettek egy Schmidt—Honecker találkozót is. A kelet— nyugati találkozók sűrűsége, főként pedig légköre ugyan nem érte még el az előző időszakiét, de valamelyest engedni látszik az év kezdetén elhatalmasodott fagy. Jó lehetőségek vannak arra is, hogy az élénkülő beszélgetések során azok szigetelődjenek el, akik következetesen ki akarják vonni magukat a tárgyalásokból. Washington fő érve az afgán problémára való hivatkozás. Több-kevesebb sikerrel, hasonló fellépést javasol szövetségeseinek is. Ebből a szempontból jogos érdeklődést keltett a legújabb afgán kormánynyilatkozat, amelyet Leonyid Brezsnyev is támogatott, a Moszkvában időző dél-jemeni államfőval folytatott tárgyalásain, az elhangzott fontos pohárköszöntőben. Az afgán javaslat lényegében három pontban összegezi a rendezés útját és fontos menetrendet szab. Ezek szerint induljanak széles körű tárgyalások az összes érdekeltek bevonásával és zárják ki a beavatkozást Afganisztán ügyeibe; egy ilyen megegyezést nemzetközileg is szavatoljanak, beleértve a Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciáját; s a politikai rendezés nyomán napirendre kerülhet az országban tartózkodó szovjet csapatkontingens kivonása, amely éppen az ismert körülmények kényszere miatt állomásozik ott. 3. Mi történt a Távol-Keleten? Dél-Koreából szabályos hadi jelentések érkeznek; a hadsereg elfoglalta a körülzárt Kvangzsut, a telefotókon a megtorlás szörnyű képei érkeznek, ám közben Mokoho kikötővárosban lángolt fel újabb zendülés. Érthető, ha ezek a fejlemények helyet kérnek maguknak a tokiói japán— kínai tárgyalásokon is: Hula Kuo-feng személyében különben elsőizben látogatott kínai kormányfő a japán fővárosba. (Közben az első számú kínai katonai szakértő Keng Piao amerikai látogatást tesz...) Peking nem könnyű dilemmával küzd. Nehéz lenne a dél-koreai katonai diktatúrát támogatnia, hiszen figyelembe kell vennie, hogy a világközvélemény, s mindenekelőtt a koreai nép, a KNDK az ország békés egyesítését kívánja, amit akadályoz a jelenlegi dél-koreai kormányzás, valamint az amerikai csapatok ottani tartózkodása. Csakhogy Kína síkraszáll a távol-keleti amerikai katonai jelenlét mellett is: így vetődött fel lapjelentések szerint egy esetleges közös japán—kíniai lépés terve a dél-koreai helyzet „csillapítására”. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, az eddigi vágányokon haladnak tovább. Kína nagyobb gazdasági közreműködést kér Japántól a négy modernizálásra, Tokió viszont megbízhatóbb olajszállításokat. Peking ismét fokozottabb fegyverkezésre biztatta Japánt, de finomabb és általánosabb módon: a legutóbbi kínai tanácsok túlságosan nagy megrökönyödést keltettek és a japán lapok belügyekbe való beavatkozást emlegették... RÉTI ERVIN BUDAPEST Szombaton elutazott dr. Hans-Joachim Heusinger, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és igazságügyminisztere, aki dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására küldöttség élén hivatalos látogatást tett hazánkban.* Gianni Granzotto, az ANSA olasz hírügynökség elnöke a Magyar Távirati Iroda meghívására május 26. és 31. között Magyarországon tartózkodott. Megbeszéléseket folytatott az MTI vezetőivel a két hírügynökség együttműködéséről. Fogadta őt Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár. TOKIÓ Súlyos kimerültség miatt a szombatra virradó éjszaka kórházba szállították Ohira Maszajosi japán kormányfőt. Orvosai szerint a hetvenéves államférfi állapota kielégítő, vérnyomása normális, minthogy azonban érvelése egyenetlen, körülbelül egyhetes pihenésre, illetőleg alapos kivizsgálásra szorul. Csütörtökön befejeződött az Egyesült Államok haditengerészete két rombolójának, a „Briscoe”-nak és a „Stump”nak nem hivatalos dubrovniki látogatása. Amikor a gruskai kikötőből kivontatták az amerikai hadihajókat, nem mindennapi baleset történt. Amint a zágrábi Vjesnik pénteken beszámolt róla, a „Deneb” nevű spliti vontatóhajó minden nehézség nélkül kivontatta a kikötőből a „Briscoe”-t, s ezután a drótkötelet a „Stump”-hoz kapcsolta. Ebben a pillanatban azonban az amerikai romboló teljesen váratlanul, hirtelen hátrafelé kezdett tolatni, s oly erővel rátotta meg a „Deneb”-et, hogy az az oldalára dőlt és pillanatok alatt elsüllyedt. A jugoszláv vontató ötfőnyi legénysége még idejében a vízbe ugrott. RÓMA Az olasz parlament különleges vizsgáló bizottsága pénteken hallgatta meg Francesco Cossiga kormányfőt, hogy tisztázza: Cossigának van-e valami köze Marco Donat-Cattin terrorista külföldre szökéséhez. A második világháború óta ez az első eset, hogy a parlamentnek ez a bizottsága miniszterelnököt idézett meg. Cossiga kormányfő ellen az a vád, hogy értesítette Donat Cattin édesapját, a Kereszténydemokrata Párt főtitkárhelyettesét arról, hogy egy letartóztatott terrorista terhelő vallomása alapján várhatóan letartóztatási parancsot adnak ki az immár két éve bújkáló fia ellen. A kormányfő csütörtökön este egy nyilatkozatban tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Az idősebb Donat Cattin — akit szintén kihallgatott a parlamenti bizottsága — azt állította, hogy nem Cossigától, hanem egy levélből értesült a fia viselt dolgairól, és azután, a terroristákkal kapcsolatba lépve, értesítette a fiát. MOSZKVA A svéd—szovjet külügyminiszteri tárgyalások után pénteken Andrej Gromiko szovjet és Ole Ullsten svéd külügyminiszter nyilatkozott a szovjet televíziónak. — A tárgyalások eredményeivel elégedettek vagyunk, eszmecseréink konstruktív légkörben zajlottak le — mondotta Gromiko. — Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy a két ország jó kapcsolatai megfelelnek a kölcsönös érdekeknek. Azt nem mondhatjuk, hogy minden kérdésről teljesen azonos a véleményünk. A nemzetközi élet igen bonyolult jelenségeinek értékelésében természetesen vannak bizonyos különbségek. Mégis azt szeretném hangsúlyozni, hogy Svédország és a Szovjetunió egyaránt a feszültség enyhítése mellett van, határozottan a béke mellett, a leszerelés mellett, a fegyverkezési hajsza megfékezése mellett foglal állást. Ullsten a maga részéről ugyancsak pozitívan értékelte a látogatást, amelynek folyamán nyílt és hasznos eszmecserét folytatott. Gromikóval, majd Koszigin miniszterelnökkel. RANDfRÁMA ZÁGRÁB 1980. június 1. Az űrkutatás története képekben Folyamatosan dolgoznak a jövő űrjárműveinek kialakításán is. Képünkön: egy Boeing emeli magasba az amerikai „Enterprise” többszöri felhasználásra tervezett űrrepülőgépet, amellyel az űrlaboratóriumok személyzetének cseréjét akarják majd megoldani. (Képtávírónkon érkezett). 1978. március 2—10.: Az első nemzetközi legénység az űrben. Képünkön: a szocialista országok közti együttműködési tervek valóra váltása során először csehszlovák űrhajós, Vladimír Remek vett részt — a szovjet Gubarev kíséretében — a Szaljut űrállomás munkájában. (Képtávírónkon érkezett). A kozmoszban tartózkodó űrhajósok tevékenységét, egészségét számtalan ember ellenőrzi, segíti idelent a Földön. Képünkön: a bajkonuri irányítóközpont — innen kísérik figyelemmel a Szaljut űrállomáson dolgozók életét is. (Képtávírónkon érkezett). Valerij Rjumin és Leonyid Popov, a mostani vendéglátók a szovjet űrállomás fedélzetén. (Képtávírónkon érkezett). I