Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

2 KÉPÚJSÁG Újabb merénylet Teheránban Meghalt az elnök és a kormányfő Moihaimimad Alii Radzsai iráni elnö­k és Mohammad Dzsavad Bolh­ om­ar miniiinisztereln­ök életét vesztette. A k­ét magas rangú tisztségvis­elő aratok a merény­letnek e­s­ett áldozatul, amely vasárnap történt a teherá­ni miniszterelnöki hivataban. A merényletet a kormányzat el­lenségei nagy erejű pokolgép­pel hajtották végre. A robbanás pilllanatában — vasárnap, magyar idő szerint 13.30 órakor — tíz személy tartózkodott a miniszterelnöki irodában­. A merényletnek vé­gül — a PARS hírügynökség szerint a hét­ halálos áldozata és tizenhárom sebesülltje volt azokkal­ együtt, akik más, közeli helyiségekben voltak. A robba­nás áldozatainak holtteste el­szenesedett, s így nehéz volt pontosan felismerni őket. Az el­nök és a miniszterelnök holt­testét csak fogsoruk alapján sikerült azonosítani. Alig három hónap leforgása alatt az ideiglenes elnöki ta­nács másodszor veszi át az el­nöki teendőikert — jelentették Teheránban. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ez a testület hivatott gyakorolni a kormány feletti ellenőrzést ab­ban az esetben, ha­ az állam­főt leváltják, vagy valamilyen ok akadályozza tisztségének ellátásában. Ez a tanács vette át az elnöki hatalmat akkor is, amikor Baniszadr volt álla­m­­főnek távoznia kellet posztjáról­. Az alkotmány szerint az ideig­lenes elnöki tanács a minisz­terelnök­ből, a parlament elnö­kéből és a legfelsőbb bíróság elnökéből óili Ba­honar minisz­terelnök halálával a testület két főre csökkent. Az Iszlám Köztársasági Párt hivatalos lapja, hétfőn reggel közölte a halott Radzsa­i és Balhonar fényképeit, s közvetve az Egyesült­ Államokat tette felelőssé a­ merényletért. A megelőző nagyobb Iráni politikai merényletek rövid krónikája: június 28-án 74 sze­m­ély lelte halálát, amikor po­kolgép robbant az Iszlám Köz­­társasági Párt székházába­n. Amikor vesztette életét Moham­med Beheiszi ajal­ollah, a párt és a legfelsőbb bíróság, elnöke is. Június végén Qum szent város pályaudvarán robbant bomba, s hatan meghaltak. Hétfői esti kommentárunk. A­­ legújabb hírek, — és a vasárnapi detonáció — riasztó fé­nyében jogosnak tűnik az a megállapítás, amely szerint Iránban állandósul a kivégzések és a merényletek iszonyú körforgóba. Amikor 1981. június 28-án egy hetvennégy áldozatot követelt te­­heráni robbanás szinte lefejezte az iszlám fundamentalisták csak­nem teljes vezérkarát, kevesen hitték volna­, hogy egy ilyen, akció ,kísértetiesen, hasonló körülmények között megismétlődhet. Márpedig vasárnap délben, mégis ez történt az iráni fővá­rosban­ Az eseményekből kézenfekvő tanulságok következnek. E tanulságok egyike az, hogy vagy valami alapvető ban­ lehet a biz­tonsági szolgáltat hatékonyságával, vagy (és ez­­ legalább ilyen valószínűnek látszik) a rezsim ellenfelei ma­gas posztokon beépül­tek — a többi között — az elhárítás vezérkarába­ is. Erre utal mind a­ bomba elhelyezése a­ kormányfői hivatal épületében, mind az időzítés „szakmailag" tökéletes hatékonysága. Azok, akik a szerkezetet — a­ jelek szerint minden, gond nélkül — elhelyezték a hatalmi gépezet egyik fellegvárában, pontosan tudták, hogy az épületben, egy időben két olyan fontos tanácsko­zás is folyik, amelyeken részt vesz a rezsiim több irányító szemé­lyisége. Idéztük az államfő, a miniszterelnök, a parlament elnöke, a hadügyminiszter,­­­ vezérkari főnök, a forradalmi­­ gárdisták pa­­rancsnokka és Khomeini ajatollah két személyes képviselője is. Ha egy ilyen, színhelyen olyan detonációra, kerülhet sor — a júnlius­ vég­i tapasztalat ellenére! —, amelynek nyomán a köz­­társasági elnök és a miniszterelnök elszenesedett holttestét csak fogsoruk­ segítségével­ lehet azonosítani, akkor ez a­ robbanás túl­­cmitait önmagárn, és fénye sok mindent megvilágít. Ebben a halálosan vakító fényben viszonylag részletkérdéssé válik még az is, hogy valóban a Mudzsahed­in Kha'lik (vezetője Bantiszadr ex-elnö­kkel szökött Párizsba) nevű szervezet, az ahhoz csak lazán kapcsolódó „muzulmán diákok szövetsége”, vagy ép­pen má­s csoport követte el­ a­ merényletet. A lényeg, az, hogy e fényben újra világosan látszik: az olajeladási gondokkal, az Irak ellen vívott háború terhével küszködő­, az igazi vagy vélt bal­oldalra kivégzések, százaival lesújtó jelenlegi vezetés pillanatnyi­lag, nem talál kiutat egy forrongó társadalom, ezernyi dilem­májából. Honecker-Schmidt találkozó? H­ivatal­osan me­g­e­rős­íte­tték az NDK fővárosában Erich Ho­­necker ál­laim­fő és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kapcsolatfelvételének hírét. A legfelső szintű kapcsolat azt valószínűsíti, hogy belátható időn belül az NDK államtaná­csának elnöke találkozik a bonni kormányfővel a két né­met állam viszonyában még rendezetlen kérdések megvita­tására. Honecker — aki szeptember 9. és 13. között­­ hivatalos láto­gatást tesz Mexikóban, José Lopez Portillo elnök meghívá­sára — mexikói újságírókat fo­gadott a­ napokban, és idősze­rű nemzetközi kérdésekről adott nekik interjút, amelynek részletei hétfőn egyidejűleg láttak napvilágot az NDK és Mexikó sajtójában­. Az NDK állalmifőrje közölte, hogy a közelmúltban levelet kapott Helmut Schmidt szövet­ségi kancellártól és hamarosan válaszol rá. „Véleményem sze­rint ez a levélváltás hozzájárul a két állam párbeszédének erősödéséhez, és ezzel a­ béke megszilárdítását és együtt­mű­ködésüket szolgálja” — mon­dotta,. — Azon kell munkál­kodni, hogy soha többé ne in­duljon ki német földről európai háború. Honnedker értékelése szériáit egészében véve jól ala­kulnak: a­ két német­ állam, kap­csolatai a­ békés egymás mel­lett élés szellemében és a két­oldalú szerződések alapján. „De van még számos megol­datlan­ kérdés, és erőfeszítése­ket teszünk­, hogy megbirkóz­zunk velük" — mondotta,. * Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitká­ra, az NDK Államtanácsának elnöke hétfőn fogadta Klaus Böllinget, az NSZK állandó ber­lini képviseletének vezetőjét és átadta neki válaszát Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár levelére. A bonni kormányfő július 24-én fordult levélben Honeckerhez és ebben — mint ismeretes — legfelsőbb szintű tárgyalásokat javasolt a két né­met állam közötti nyitott prob­lémák rendezésére. Cheysson - Arafat találkozó Clauida Cheysson francia külügyminiszter közel-keleti körút­ja során Libanonban találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet VB-eln­ökével is. (Képtávírónkon érkezett.) A BT előtt Dél-Afrika agressziója Harcok Dél-Angolában Szombaton késő­­ délután új­ra összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy folytassa tanács­kozását az Angolát ért dél-af­rikai támadás­ ügyében. A szombati ülés a késő éjszakai órákig tartott, majd a tanács hétfő délelőttre tűzte ,ki követ­kező ülését. Megfigyelők jelentős új moz­­zanat­ként értékelik, hogy a BT nyugati tagállamai immár nem egységesek a Dél-afrikai Köz­társaságok megítélésében és a Pretoriával kapcsolatos maga­tartást illetően egyre nagyobb nézeteltérés mutatkozik az Egyesült Államok és szövetsé­gesei közt. Pénteken Franciaor­szág, a szombati ülésen pedig Günther van Well, az NSZK ENSZ-­nagykövete élesen elítél­te Pretoriát és követelte a dél­­afrikai csapatok kivonását An­golából. Kanada ENSZ-képvi­selője szintén Dél-Afrika meg­bélyegzését sürgette.­­ Cahama városát teljesen le­rombolták - közölte Frank Ken­nedy, Nagy-Britannia luandai nagykövete, miután visszatért Luandába a harcok sújtotta or­szágrészből, ahol az angolai kormány felkérésére a francia, a nyugatnémet, az olasz és a román nagykövettel együtt lát­hatta a dél-afrikai agresszió következményeit. A lakosságot kitelepítették, csak a helyi mi­lícia és a hadsereg tagjai ma­radtak a városban — folytatta beszámolóját a nagykövet. Angolai közlések szerint to­vábbra sincs semmi jele annak, hogy a dél-afrikai csapatok ki­vonulóban lennének. Az invázi­­ós erők Xangango és Ngiva, Cunene tartomány székhelye körül megerősítették állásaikat. Jaruzelski beszéde Koszalinban Lengyelországnak rendre, nyugalomra, munkára van szüksége Lengyelországban — a ha­gyományoknak megfelelően — a hitleri német agresszió év­fordulójának előestéjén, vasár­nap országszerte tisztavató ün­nepségeket tartottak. A koszali­­ni légvédelmi tisztiiskola végzős növendékeihez Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, mi­niszterelnök, nemzetvédelmi mi­niszter intézett beszédet. A kormányfő hangsúlyozta: a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés többi tagállamának had­seregeivel kialakult fegyver­barátság a lengyel néphadse­reg, a lengyel nép történelmi vívmánya, és egyben a szocia­lista Lengyelország biztonságos, békés fejlődésének alapja. Ez­zel kapcsolatban erélyesen el­ítélte az olyan cselekményeket, amelyeknek elkövetői emlék­műveket gyaláznak meg. Jaruzelski a továbbiakban rámutatott: a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kong­resszusa megerősítette és el­mélyítette a szocialista meg­újulás folyamatát, amelytől nem lehet eltérni. „Annál in­kább jogos a kérdés, meddig lehet próbára tenni a megálla­podások irányvonalát, a nép­hatalom türelmét, mérsékletét, jóakaratát" — mondotta, majd így folytatta: régi ,és új pana­szokkal, véget érni nem akaró követelésekkel, rágalmazó nyomtatványokkal és szavakkal lehet zaklatni a hatalmat, lehet a kedélyeket szítani, de nem lehet velük lakásokat fűteni, há­zakat építeni, embereket táp­lálni. „Az állandó tagadás se­hová sem vezet.” A népi hadsereg fennállásá­nak 38 éve alatt éppen elég szolgálatot tett Lengyelország­nak ahhoz, hogy állampolgári és erkölcsi joga legyen kijelen­teni: „elég a fellazításból”. A nép életét meg kell javítani, de nem szabad megengedni, hogy az ellenség letérítse az országot a szocializmus útjáról. „Országunk kritikus ponton van. Közeledik a Szolidaritás kongresszusa, és a társadalom széles körei választ várnak ar­ra a kérdésre, vajon konstruktív együttműködés következik-e, vagy pedig konfrontáció” — mondotta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez a válasz komoly kihatással lesz az ország jövőjére. Jaruzelski végezetül emlékez­tetett arra, hogy a kormány amelynek élén áll, a LEMP programjának megvalósítására, vagyis a válság leküzdésére, a reformok megvalósítására, az emberek életkörülményeinek megjavítására törekszik. Ezek — fűzte hozzá — nehéz, de to­vábbra is reális feladatok, tel­jesítésükhöz azonban minde­nekelőtt nyugalomra, rendre és munkára van szükség. A LEMP kielcei vajdasági bi­zottságának plénumán nagy hangsúlyt kapott az a gondo­lat, hogy a jelenleg folyó poli­tikai harcban egyetlen párttag sem lehet az események egy­szerű „megfigyelője”. Ennek megfelelően szakszervezeti ho­vatartozásra való tekintet nél­kül minden párttagnak rendel­keznie kell a bátorsággal ah­hoz, hogy nemet mondjon a párt, a szocialista állam ellen irányuló akcióknak — hangoz­tatták a vajdasági plénumon. Ugyancsak szombaton Gor­­zów Wielkopolskiban küldött­választó gyűlést tartott a Szo­lidaritás regionális szervezete. Mint arról a lengyel hírügy­nökség, majd a tv-híradó is beszámolt, néhány perccel a tanácskozás megkezdése után a résztvevők határozatot fogadtak el arról, hogy a lengyel lapok, valamint a rádió és a televízió munkatársai hagyják el a ter­met. Az eddig példátlan lépést azzal indokolták, hogy így akar­nak tiltakozni azért, mert sze­rintük a Szolidaritás számára nem kellőképpen hozzáférhetők a tömegtájékoztatási eszközök. Poznanban is tartott küldött­választó értekezletet a regioná­lis Szolidaritás-szervezet. Az ér­tekezleten elhangzottak olyan javaslatok is, hogy meg kelle­ne határozni a Szolidaritás vi­szonyát a többi szakszervezet­hez, valamint a társadalmi és a politikai szervezetekhez. Ugyanakkor olyan indítvány is elhangzott, hogy a szakszerve­zet alakítsa meg saját politi­kai pártját. Ezt a javaslatot azonban elutasították. Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök a Balti-tenger mel­letti Koszalinban felavatta a lengyel néphadsereg új tisztjeit. (Képtávírónkon érkezett) BUDAPEST A Hazafias Népfront Orszá­gos tanácsának meghívására tegnap vietnami delegáció ér­kezett Budapestre Hoang Quoc Vietnek, a Vietnami Kommu­nista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Vietnami Hazafias Front elnökének vezetésével. A delegáció a nap folyamán a Hazafias Népfront székházá­ban megbeszélést folytatott Sarlós Istvánnal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjával, a Hazafias Népfront főtitkárá­val.­ Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Mohammed Saed Abdulla Mohsen rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. * Ugyancsak hétfőn adta át megbízólevelét Losonczi Pálnak Joshua Simasiku Siyolwe rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követ, a Zambiai Köztársaság új magyarországi nagykövete. A megbízólevél átadásánál je­len volt Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Ma­rio Armando Amadort, a Mexi­kói Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki végleg elutazott Buda­pestről.­ Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Líbia nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban üd­vözölte Moamer el-Kadhafi ez­redest, a Líbiai Arab Dzsama­­hirija vezetőjét, Malaysia nem­zeti ünnepe alkalmából pedig Szultán Haji Ahmad Shah ál­lamfőt. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Mahathir Mohamed miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. BOM­ Bombamerényletet követtek el hétfőn reggel az NSZK-ban az Európában állomásozó ameri­kai légierő ramsteini főhadi­szállása ellen. Jelentések sze­rint tizenöten sérültek meg, kö­zülük többen súlyosan. A DEN Adenban nyilvánosságra hoz­ták annak a barátsági és együttműködési szerződésnek a szövegét, amelyet augusztus 19-én, háromnapos találkozójuk befejezéseként írt alá Ali Nas­­­szer Mohammed Hasszani, a Jemeni NDK, Mengisztu Hailé Mariam, az Szocialista Etiópia, valamint Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője. Rendkívül fontos pontja a szer­ződésnek, amely leszögezi: ha bármelyik aláíró országot ag­resszió éri, azt a másik két or­szág maga ellen irányuló ag­ressziónak tekinti és minden eszközzel segítséget nyújt an­nak visszaveréséhez. 1981. szeptember 1. Kreisky a bécsi merényletről Két halálos és 18 sebesült ál­dozata van a szombaton dél­ben Bécs belvárosában elköve­tett merényletnek, amely a leg­súlyosabb terrortámadásnak számít az OPEC miniszteri ér­tekezletének résztvevői ellen 1976-ban elkövetett akció óta. Mint beszámoltunk róla, két fér­fi géppisztollyal és kézigráná­tokkal felfegyverkezve megpró­bált behatolni egy belvárosi zsinagógába, ahol abban az időpontban csaknem 250 sze­mély tartózkodott. A zsinagóga előtt szolgálatot teljesítő rend­őrök feltartóztatták őket, mire tűzharc bontakozott ki és kézi­gránátok is robbantak a szűk utcában. A rendőrségnek még a helyszínen sikerült elfognia a két terroristát, majd egy lakás­ban rátaláltak cinkostársukra, akit szintén őrizetbe vettek. Mindhárman különböző arab országok útlevelével rendelkez­tek. A szombati merénylet ügyé­ben nyilatkozott Kreisky kancel­lár és Lanc belügyminiszter is. Az osztrák kormányfő összefüg­gést lát a május 1-én Bécsben, Heinz Mittel közlekedési taná­csos ellen elkövetett gyilkos merénylet, valamint a mostani terrortá­madás között. (A szo­cialista párti Mittel elnöke volt az Osztrák—Izraeli Baráti Tár­saságnak.) A Palesztinai Felszabadítási Szervezet szóvivője útján kö­zönséges bűncselekménynek mi­nősítette és határozottan elítél­te a bécsi zsinagóga elleni merényletet, amelyet bizonyos körök megpróbálnak összefüg­gésbe hozni a PFSZ-szel.

Next