Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 11. szám, ARA: 1,40 Ft 1983. január 14., péntek. A nagy lehetőség Az emberiség nagy lehetősége a szocializmus — ez az Aczé­l György által­­ definiált gondolat mintegy jelszava, meghatározó tartalma lehetne annak az országos tanács­kozásnak, amely e napokban zajlott Budapesten az MSZMP Központi Bizottsága rendezésében. Egy évtizede nem ült össze hasonlóan­­ széles­­körű és ilyen átfogóan gazdag te­matikájú konferencia művelődéspoliti­kánk, ideológiai éle­tünk időszerű teendőiről, s a hozzá kapcsolódó agi­tációs, propagandamunkáról. Különleges szerepe volt abban, hogy az ideológia, a­ politika, a gazdaság, a társadalom, a tör­ténelem legfontosabb napi kérdéseiről összetetten tárgyal­tak tudósok és írók, újságírók, művészek, művelődési intéz­­mények vezető munkatársai, társa­dal­mii-polliti­ka­i életünk illetékes személyiségeivel, az ország valamennyi megyéje ideológia­i életének vezető képviselőivel. Végül is — már amennyire a k­ét nap erre módot adott — az egész mai ma­gyar valóság jelen volt a referátum után kialakult vitában. Megújulás és aktívabb cselekvőkészség! Előrehaladásunk két elválaszthatatlan alkotóeleme, melynek kibontakozta­tása nem megy, nem is mehet viták nélkül. Ezek azonban csak akkor termékenyek,­­ha különböző megközelítési ol­­dalaikról is egy irányba hatnak, a magyar nép szocialista fejlődését kívánják elősegíteni. Ezen a tanácskozáson is kommunisták és pártonkívüliek egyaránt részt vettek és ki­fejtették véleményüket, sőt kétségeiket.­­Esetenként érződ­tek felfogásbeli különbözőségeik, aminthogy a terem falain kívül is így van ez az országban. Ám anélkül, hogy elhang­zott volna a ma gyakorta használt közmegegyezés, mégis az eltérő nézeteknek és véleményeknek ez adta­ meg a kö­zös vonását. Azon az alapon, hogy megújulási igényünk és útkereséseink mellett i­s változatlanul egy közös célunk van: a­­ szocial­izmus építése. Hiszen éppen ezt a célt szol­gálja az igényesebb megújulás, amely abból indul ki, hogy soha­­­em vél­t és a jövőben sem lehet perfekt, befejezett marxizmus. A társadalom előrehaladásával fejlődnie kell az ideológiának, sőt, elöl kell járnia. A megújuló elmélet segítségéről - éppen a gyorsan változó világban — ezért nem mondhatunk le. Ezenközben folyamatos szellemi érint­kezésben állunk mi­ndazokkal, akik netán egész sor kér­désben n­em értenek velünk egyet, de elismerik társadalmi rendünket és hajlandók segíteni a szocializmus építését. Ez a szövetségi politika meghatározója, és ez hosszú távra szól. Sőt, napjainkban mindinkább meg kell újítani ezt a szövetséget a felnövekvő, új generációra gondolva, amely - éppúgy ,m­­i­nt az egész társadalom — n­­ncs elzárva a különféle, gyakran divatos szellemi áramlatoktól­. Elvi, el­méleti viták kellenek a meggyőződésükhöz, sok megértés­sel, de nem mondva le egyetlen területen sem a marxiz­mus hegemóniájáról. Ez is olyan feltétel, amely egyértelmű határozottsággal kapott hangot ezen a tanácskozáson is, érvényesítésének módja és gyakorlata körül természetesen még számos megoldandó problémával. Megiújuló világ formálódik hazánkban, pontosabban vár megújulásra a mi cselekvő politikánk révén. Nem azért, mintha zsákutcában lennénk - am­int ellenfeleink hangoz­tatják -, vagy rosszul csináltunk valamit, hanem elsősor­ban azért, mert a szocializmus sem lehet soha befejezett. Állandóan továbbfejlődő rendszer. Éppen annak érdeké­ben, hogy a világban végbemenő folyamatokhoz, változá­sokhoz rugalmasan alkalmazkodva segíthesse elő az em­berek anyagi boldogulásáért folytatott igyekezetet. Eköz­ben érvényre kívánjuk juttatni nemes, igazi emberi érté­keinket, erkölcsi elveinket. Erről van szó, amikor a szocia­lista társadalom reformján gondolkodunk. Nem jelent te­hát negatívumot, mivel ott vannak benne és mögötte a megteremtett értékeink, az eddig megtett út eredményei is. Legfőbb nemzeti sorskérdésünnk is éppen ezért a szocia­lizmus építésének korszerű továbbfolytatása. Ettől függ minden más egyéb, ezért kap napjainkban oly erőteljes hangsúlyt minden fórumon. Ezért állt e tanácskozás­­ közép­pontjában is. A közvéleményt élénken foglalkoztató egyéb - jogosan nemzeti sorskérdésnek nevezett - gondok is ennek­­ talaján számolhatók fel vagy csökkenthetők. Mert valóban aggasztó a tömegméretű alkoholizmus, az ön­gyilkosságok magas aránya, a népszaporulat kedvezőtlen alakulása, a leggyakrabban eml­egetett fájó jelenségek közül. Az előzmények, méghozzá a régi világba vissza­nyúló előzmények ismerete nélkül, s önmagunkban külön­­külön kezelve aligha lehetséges a felszámolásuk. Ennek a közös ügynek az érzete is olyan szükséglet, amelyre az ideológiai munka nagymértékben rádöbbent­heti az embereket és késztetheti a további cselekvésre. A közös érdekek fölismerése, ami valójában a szocialista nemzeti egységben testesül meg, most talán nagyobb haj­tóerő, mmlint valaha. Amikor közismerten nehezebbek az életviszonyaink a korábbinál, amikor fenyegető veszélyek hírei röppennek föl napról napra az imperialista táborból, akkor nekünk itt, Közép-Kelet-Európa e kis területén még jobban kell támaszkodnunk a vívmányainkra, még jobban bele kell kapaszkodnunk abba az erőbe, amelynek eddigi eredményeinket i­s köszönhetjük: a párt vezető szerepébe. Bármily furcsán hangzik, mégis igaz a tanácskozásnak az az egyik konklúziója, hogy talán éppen a jelenlegi ne­hezebb idők kényszere visz közelebb bennünket az esz­meileg megalapozott, határozottabb cselekvéshez, s egy­­ jobb, szocialistább társadalomhoz. Különösen, ha­­ érvénye­sült a tanácskozótermen kívül is az a termékeny együttmű­ködés, amely a különféle területek művelőit itt jellemezte. Mintegy demonstrálva, hogy nem választható el élesen egy­mástól, sőt szorosan összefügg a politika, ideológia, a gaz­daság, a történelem- és társadalomkutatás. Mint ahogyan szorosan együtt kell munkálnia, hatnia a napi élet minden síkján, termékenyítve és lendítve a termelőmunkát, mind­annyiunk anyagi bázisát. LŐKÖS ZOLTÁN Mai számunkból BOMBÁK A „SZÉPSÉG SZIGETÉN” (2. old.) EGYÜTT (3. old.) ISKOLASZÖVETKEZETEK - RÉGEN ÉS MOST (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT ÚJÍTÁSOKBÓL ÉL A GYÁR (3. old.) Gustav Husák fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi minisztereit Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, Csehszlovákia köztársa­sági elnöke csütörtökön a prá­gai várban fogadta azokat a személyiségeket, akik részt vet­tek a Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bizottságának a csehszlovák fő­városban január 11—13-án tar­tott rendes ülésén. A miniszterek tájékoztatták vendéglátójukat a­­ bizottsági ülésről, annak eredményeiről. Gustáv Husák megállapította, hogy a Varsói Szerződés tagál­lamainak szövetséges hadsere­gei a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben igen fontos hivatást teljesítenek népeik bé­kéjének és biztonságának meg­bízható védelmével. Hangoztat­ta: a Szovjetunió és a szocia­lista közösséghez tartozó többi ország politikája következetesen az atom­­háború veszélyének el­hárítására és a tartós béke megőrzésére irányul, egyúttal pedig folyamatosan gondosko­dik a szocialista közösség álla­mainak védelmi képességéről. Prágában befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi­­ miniszterei bizottsá­gának háromnapos rendes ülé­se. Az ülésről a következő közle­ményt adták ki: 1983. január 11—13. között a Csehszlovák Szocialista Köztár­­­saság fővárosában, Prágában megtartotta soros ülését a Var­sói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsá­ga. Az ülés­­ munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi minisz­terei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsé­nek főnöke. A honvédelmi miniszteri bi­zottság megtárgyalta az egye­sített fegyveres erők gyakorlati tevékenységének kérdéseit, és megfelelő határozatokat hozott. Az ülésen Martin Dzur hadse­­regtábornok, a­­ Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzet­­védelmi minisztere elnökölt. Az ülés tárgyszerű légkörben, a ba­rátság és a kölcsönös egyetértés jegyében folyt le. * A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszterei bi­zottságának tiszteletére, a tes­tület ülésének befejeződése al­kalmából Prágában csütörtökön díszebédet rendezett Martin Dzur hadseregtábornok, Cseh­szlovákia nemzetvédelmi minisz­tere. Az ebéden részt vettek a Var­sói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egye­sített fegyveres erők főparancs­noka és törzsének főnöke, to­vábbá Vasil Bilaik, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB tit­kára és más vezető személyisé­gek. • A Czinege Lajos hadseregtá­­bornok, honvédelmi miniszter vezette magyar­­ katonai kül­döttség csütörtökön hazaérke­zett Prágából. De Cuellar javaslata Az ENSZ New York-i székhe­lyét javasolta egy esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozó színhelyéül Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Az AP csütörtökön ismertette a Cuellarral készített Interjút. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy az­­ ENSZ „a tanácskozá­sok állandó fóruma” és a világ­­szervezet New York-i székhelye mindenképpen alkalmas a­­ két nagyhatalom vezetőinek kapcso­latfelvételére. Véleménye sze­rint egy ilyen találkozó „előse­gítené legalább azt, hogy jobb légkört alakítsanak ki számos nemzetközi probléma megoldá­sához". Cuellar a leszerelési kérdé­sek iránt világszerte fokozódó érdeklődéssel kapcsolatban megállapította, hogy a „dolgok mozgásba jöttek”. Leszögezte: most a nagyhatalmak felélős politikusain a sor, hogy „a he­lyes irányba tereljék a dolgo­kat”. 4. Az ENSZ főtitkárát ma a Fe­hér Házba várják, ahol hivatal­ba lépése óta harmadik alka­lommal fogadja őt Reagan el­nök. Tervek szerint Washington­ban találkozik Bush alelnökkel, Shhultz külügyminiszternel és Do­nald Regan pénzügyminiszter­rel is. Az el nem kötelezettek ülése Latin-Amerika politikai viszo­nyairól tanácskoztak szerdán az el nem kötelezett mozgalom kül­­­­ügyminiszterei a koordinációs iroda 5. miniszteri szintű rend­kívüli ülésén, és hozzáfogtak a Nicaragua által beterjesztett zárónyilatkoz­at­­ megvitatásához. Nicaragua képviseletében Daniel Ortega felszólította az el nem kötelezett mozgalom tagjait, hogy nyilatkozatban fe­jezzék ki szolidaritásukat orszá­gával, s ítéljék el az Egyesült Államok felforgató és romboló tevékenységét, amelyet a ma­­naguai haladó kormány ellen folytat. A zárónyilatkozat-terve­­zet­­ Nicaraguáról s az ellene irányuló folyamatos amerikai tá­madásokról szóló pontjait az értekezlet elfogadta. A vitában Zaire és Szingapúr javasolta, hogy a közép-ameri­kai válságot elemző részből hagyják ki az Egyesült Álla­mokra vonatkozó utalásokat. Algéria viszont­­ rámutatott, hogy az ülésnek­­ ki kell mutat­nia azt a felelősséget, amelyet az­­ imperializmus visel a Közép- Amerikában és a Karibi-térség­ben mutatkozó feszültségért. A további felszólalók elítélték Izraelnek a latin-amerikai tér­ségben játszott szerepét, és tá­mogatásukról biztosították Pa­nama, Mexikó, Venezuela és Kolumbia külügyminisztereinek a közép-amerikai válság tárgya­lásos megoldása érdekében ki­adott nyilatkozatát. Ugyancsak szerdán szólalt fel az argentin külügyminiszter. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia a Fal­k­­land- (Malvin-)szigeteken Ar­gentína biztonságát veszélyez­tető hatalmas támaszpontot épí­tett k ki. Aguirre Lanari­­ sértőnek és­­ kihívónak minősítette Tha­tcher brit miniszterel­nöknek a szigetcsoporton tett­­ látogatá­sát. Termelékenységnövekedés a PATEX-ban Bányászruha, rugalmas kord... A Pamuttextilművek tolnai gyára sikeresen zárta­­ az elmúlt évet és — bár létszámhiánnyal küszködik — kedvezőek a kilá­tásai ebben az esztendőben is. Tavaly három és fél százalék­kal csö­kkent a gyár munkáslét­­szá­ma, mégis túlteljesítette a mennyiségi tervet, s exportfel­adatait­­ is­­ megvalósította. A legfigyelemreméltóbb szám: 9 százalékos termelékenységnö­­vekedést értek el az üzemben, jobb szervezéssel, célszerű mó­dosításokkal. ■ Egyik sikeres termékük a ru­galmas kord, ebből az eddigi­nél többet készítenek, a tavalyi mennyiség kétszeresét. A már hagyományos termékek, a frottír­anyagok­­ mellett nagy szerep jut a műszaki szöveteknek: kem­pingmatracok alapanyaga, to­vábbá kellékszövetek és­­ nem utolsósorban a munkaruha­anyagok készítése az egyik fő feladat. Például a bá­nyászruhá­­nak való különlegesen erős szö­vet is Tolnán készül. Van megrendelés, van mun­kája a gyárnak bőven. Egyre többet akar készíteni szabad­idő-ruházati anyagokból is. Bo­­dó Gyula, a gyár igazgatója el­mondta: az a fő céljuk, hogy növeljék az értékesebb termé­kek­­ részarányát. Exportra nemcsak törlőruhá­kat készítenek, hanem például francia exportra női szöveteket, továbbá­­ kordbársonyokat több tőkés ország cégeinek. Flanell­ára amerikai piacra is kerül ebből a gyárból, összesen 20 tőkés országba jutnak el a PA­TEX tolnai gyárának termékei, és ez igényes, minőségi munká­ra vall. A festőberendezés szárítója Festésre előkészített hengerek a darun

Next