Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
2 Képújság Nyikolaj Tyihonov a rakétakérdésről és a szovjet-japán viszonyról (Folytatás az 1. oldalról) — Milyenek a nemzetközi helyzet alakulásának kilátásai? Erre egy japán szólásmondással lehetne válaszolni : „Holnap holnapi szél fog fájni”. Igaz, a japánok gyakran fatalistán értelmezik ezt a szólást. Mi, szovjet emberek, biztosak vagyunk abban, hogy csak a népek mai közös erőfeszítései képes meghatározni, milyen lesz a holnapi szél, s általában a holnapi nap. Az pedig, hogy ez az enyhülés és az együttműködés meleg szele legyen, sok szempontból a japán fél álláspontjától is függ. A szovjet—japán kapcsolatok helyzetét a Jomiuri Simbun kérdésére Nyikolaj Tyihonov a következőképp értékelte: — Azt mondanám, hogy a szovjet—japán kapcsolatok jelenleg nem a legjobb időszakot élik át. Fejlődésük az utóbbi években lefékeződött és ezért a Szovjetunió nem tekintheti felelősnek magát. A japán kormány a Csendesóceán túlsó oldalára kacsingatva tudatosan vállalta, hogy szétrombolja a szovjet —japán kapcsolatok egész rendszerét, amelyet a két ország erőfeszítései teremtettek meg a háború utáni időszakban. Korlátozta a politikai kapcsolatokat, az új, kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági szerződések megkötését, félbeszakította a tudományos-műszaki együttműködésről kötött szerződés végrehajtását és így tovább. Ráadásul ezeket az intézkedéseket különböző, országunkkal szemben barátságtalan kampányok kísérik, amelyek célja az, hogy bizalmatlanságot keltsenek a japán népben a Szovjetunióval és annak politikájával szemben. Másrészt erőfeszítések történnek a japánamerikai katonai szövetség erősítésére, és Japáa erőltetett ütemű fegyverkezése érdekében. — Adhat ez bármilyen előnyt, vagy fölényt Japánnak, például a biztonság, vagy a gazdasági fejlődés területén? Ezt még a leggazdagabb fantáziával is nehéz lenne elképzelni. — Az egyetlen ésszerű út a kölcsönösen előnyös kapcsolatok minden eszközzel történő szélesítése és szilárdítása a jószoszédság szellemében.Pontosan ezen az úton haladva lehet mindkét fél számára elfogadható módon legyőzni a meglevő nehézségeket. Fontos, hogy mindkét fél először is jóindulatot,realitásérzéket tanúsítson,s figyelembe vegye a másik érdekelt álláspontját. A Szovjetunió nincs híján ennek a készségnek. Fidel Castro beszéde a forradalom évfordulóján Az Egyesült Államok a több mint két évtizedes blokáddal sem volt képes megakadályozni, hogy a nyugati félteke egy országában konszolidálódjék a szocialista forradalom — jelentette ki vasárnap Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB főtitkára, az államtanács elnöke a forradalom győzelmének 25. évfodulója alkalmából Santiago de Cubában megrendezett ünnepségen. Castro Reagan elnököt tette felelőssé a világban kialakult feszült helyzetért, elítélte Washingtonnak azt a törekvését, hogy az európai rakétatelepítések révén megbontsa a katonai erőegyensúlyt. Fidel Castro részletesen beszélt az elmúlt negyedszázadban Kubában végbement fejlődésről is. Megállapította: annak ellenére, hogy jelentős anyagi eszközöket kell fordítani az ország védemére, évről évre egyre többet szánnak az oktatás, az egészségügy, a sport, a kultúra és a technika fejlesztésére. Washingtonnak bele kell törődnie hogy más társadalmi-gazdasági rendszerű országokkal is együtt kell élnie a nyugati féltekén. Kuba soha nem fog elzárkózni attól, hogy a békéért munkálkodjék. Fidel Castro beszélt a Santiago de Cubában megtartott ünnepségen. (Telefotó) Tüntetések a rakéták ellen Nagyszabású tüntetést tartottak vasárnap brit békeharcosok az angliai Greenham Commonban lévő rakétabázisnál. A támaszpont körül létesített táborokban lakó nők léggömböket eresztettek fel, amelyekhez leszerelést követelő feliratokat erősítettek. A tüntetés válasz volt a brit hadügyminisztériumnak arra a bejelentésére, hogy Greenham Commonban indítható állapotba hozták az első tizenhat amerikai manőverező robotrepülőgépet. Az esztendő első napján Olaszország több nagyvárosában egyházi szervezetek szólították utcára az eurórakéták ellen tüntetőket. Milánóban, Velencében és másutt került sor fáklyás felvonulásra. A római békemenet, melyet a Pax Christi nevű katolikus szervezet, valamint szerzetescsoportok kezdeményeztek, aláírásgyűjtést indított el. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tömpe Istvánnak, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnökének több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, és Sarlós István miniszterelnök-helyettes.• Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és csehszlovák partnere, Ludovit Priecel Budapesten aláírta a két ország közötti, 1984. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az árucsereforgalom a jövő évben várhatóan meghaladja az 1,4 milliárd rubeles nagyságrendet. A jegyzőkönyv 4 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő, ez nemcsak volumenében jelentős, hanem áruösszetételében is, hozzájárul mindkét fél népgazdasága szükségleteinek kielégítéséhez. Katonák Nigériában a szombati államcsíny nyomán nyugalom uralkodik. Vasárnap este a lagosi rádió ismertette a hatalomra került legfelsőbb katonai tanács összetételét. A hadsereg az egész ország területén teljes mértékben ura a helyzetnek. A megbuktatott elnök, Shehu Shagari sorsáról még nem állnak rendelkezésre megbízható információk, a letartóztatásáról keringő híreket nem erősítették meg. A legfelsőbb katonai tanács 14 tagból áll, köztük van Mohamed Buhari dandártábornok, D. Y. Bali, az új nemzetvédelmi miniszter, Sinítia Isiako, a fegyveres erők vezérkari főnöke, továbbá a három fegyvernem főparancsnoka is. Tagja a tanácsnak Abaoha dandártábornok is, aki a jelek szerint a szombati hatalomátvételt irányította. Buhari a testület elnöke, ő az államfő, és egyben a fegyveres erők főparancsnoka. ♦ 1983 utolsó napján katonai hatalomátvétel zajlott le abban a Nigériában, amelynek „megszilárdult” polgári kormányzatát a fél évvel ezelőtti választások után annyira magasztalta a világsajtó. A hírek szerint magában Nigériában nem volt olyan nagy a meglepetés, mert ott sokan sejtették már, hogy a rohamos gazdasági hanyatlás közepette — az ismert fekete-afrikai recept szerint — a hadsereg, az ország megmentőjének szerepében, előbbutóbb visszatér a politikai porondra, vették át a A hadsereg — a jelek szerint — úgy értékelte, hogy a tavaly nyáron újraválasztott Shagari elnök kormányzata képtelen megbirkózni az ország gazdasági válságával, amely alegsúlyosabb a függetlenség elnyerése óta. A hatalomra jutott katonák — ugyancsak a szokásos recept szerint — kiváltképpen a korrupciót ostorozzák és kereszteshadjáratot hirdettek meg a visszaélések ellen. Valószínűnek tűnik, hogy a legnépesebb — becslések szerint csaknem százmilliós — fekete-afrikai ország gazdaságának tőkés jellegében, a Nyugathoz kötöttségében nem lesz lényeges változás. A hazánknál tízszer nagyobb ország új vezetője, Mohamed Buhari dandártábornok, aki Angliában járt tiszti iskolára, tagja volt mind a hetvenes évek katonai kormányainak, mind Shagari első kabinetjének. Megfigyelők szerint a független Nigéria történetének ötödik államcsínyével hatalomra jutott katonai vezetés profilját leginkább annak alapján ítélik majd meg, hogy milyen lépéseket fog tenni a gazdasági válság enyhítésére. Számos gazdasági szakértő hangsúlyozza: az olajeladás vészes csökkenése miatt az elmúlt két évben kibontakozott válság olyan súlyos, hogy a hadsereg sem tehet sokat. Legfeljebb annyit, hogy az egyenruha tekintélyével némileg „ráncba szedik” a korrupt, a bürokráciától, a nemtörődömségtől megbénult állami gépezetet. Nigéria, hála olajkincsének, Fekete-Afrika leggazdagabb országa. De éppen azért került válságba, mert az ország gazdasága túlságosan függővé vált az olajtól. Nigéria exportjövedelmének 90 százaléka a nyersolaj eladásából származik. Az olaj iránti kereslet csökkenése miatt Nigéria devizajövedelme az utóbbi években rohamosan apadt. A hatvanas években még élelmiszerexportőr országban a hetvenes években az olaj bűvöletében, elhanyagolták a mezőgazdaságot. Az utóbbi időkben viszont a takarékossági intézkedések miatt kevesebb élelmiszert importáltak, és emiatt az alapvető közszükségleti cikkek árai megháromszorozódtak, sőt egyes esetekben megnégyszereződtek. Az életkörülmények romlása közepette a lakosság egy része abban reménykedik, hogy a katonák hatalomra jutása valamiféle javulást hozhat helyzetében. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az 1966 és 1979 közötti időszakban, amikor katonai kormányok váltották egymást, Nigériában gazdasági felvirágzás volt — persze elsősorban az olajárak emelkedésének köszönhetően. A polgári kormányzásra való visszatérés 1979-ben pontosan egybeesett az olaj világpiaci árának esésével, és így Nigéria gazdasági bajainak kezdetével — mutat rá a londoni The Guardian első kommentárja. De a nigériaiak nyilván arra is emlékeznek, hogy a katonai kormányzat idején az egyenruhás politikusok közül is sokan korrupttá váltak és az államgépezet ugyanolyan tehetetlen volt, mint a polgári kormányok idején. 1979-ben a hadsereg nem utolsósorban azért adta vissza a hatalmat a polgári politikusoknak, mert felismerte lehetőségeinek korlátait. Most a polgári kormányzás négy évének kudarcára hivatkozva térnek vissza a katonák az ország élére — a siker erősen megcsappant esélyével. KURUCZ JÁNOS hatalmat Nigériában Alhaji Shehu Shagari, Nigéria katonai hatalomátvétellel eltávolított elnöke. (Telefotó) 1984. január 3. Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői hétfőn, az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Stockholm nem pótolhatja a genfi tárgyalásokat Kommentárban foglalkozott a TASZSZ hírüügynökség az amerikai külügyminisztériumnak azzal a bejelentésével, hogy Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter találkozik egymással az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó, Stockholmban januárban kezdődő konferencia idején. Tökéletesen nyilvánvaló — mutat rá a szovjet hírügynökség —, hogy sem a stockholmi konferencia, sem a kétoldalú érintkezések nem helyettesíthetik a genfi tárgyalásokat, amelyek az Egyesült Államok hibájából szakadtak meg. Washington ugyanis kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne szülessen kölcsönösen elfogadható megállapodás az európai nukleáris fegyverzetről. Az Egyesült Államok által létrehozott helyzetből való kijutás módját legutóbb épp a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata mutatta meg. Ez hangsúlyozta, hogyha az Egyesült Államok és a NATO más országai késznek mutatkoznak visszatérni a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész lesz ezt megtenni. Wojciech Jaruzelski televízió-nyilatkozata Fontos bel- és külpolitikai kérdésekről nyilatkozott Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok az elmúlt év utolsó napján. A Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a lengyel televízió munkatársait fogadta. Beszélgetésük szövegét vasárnap este hozták nyilvánosságra. Jaruzelski a szükségállapot bevezetése előtt kialakult helyzetről szólva megállapította: meg kellett állítani az események veszélyes, lavinagyorsaságú rohanását. A szükségállapot elrendelése elkerülhetetlenül szükségessé vált a belső zűrzavar továbbterjedésének megakadályozása, az európai destabilizálódás elhárítása érdekében. Az azóta eltelt időszak igazolta a döntés helyességét. Lengyelország ma már előre halad, igaz, lassan és óvatosan, de következetesen, összhangban a LEMP IX. kongresszusának elveivel, a szocialista építés érdekeivel. A KB első titkára, a minisztertanács elnöke leszögezte: „Mindent megteszünk, hogy kevesebb legyen a hiányosság, következetesen küzdünk a negatív jelenségek kiküszöböléséért. Ennek a célnak az érdekében már eddig is számos határozatot hoztunk. Feladataink megoldása közben nyílt, őszinte bíráló és önbíráló hangvételt alkalmazunk. Nincs olyan társadalmi erő, amely oly kritikusan tárta volna fel a hibákat és gyengeségeket, mint tette és teszi azt mind a mai napig a LEMP, a népi hatalom. Külpolitikai kérdésekről szólva Wojciech Jaruzelski aggodalmát fejezte ki a nemzetközi helyzet súlyosbodása miatt, de hozzáfűzte: vannak olyan nagy és megbízható erők, amelyek képesek eltorlaszolni a háborúhoz vezető utat. Lengyelország ezeknek az erőknek a kötelékébe tartozik. Jaruzelski visszautasította az arra irányuló nyugati próbálkozásokat, hogy Lengyelországot politikai játékok eszközeként használják fel és az országra elfogadhatatlan belpolitikai döntéseket kényszerítsenek. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK