Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

4 KÉPÚJSÁG Helyi értékeink Miközben csodáljuk messzi tájak épületeit, múzeumait, sokszor vakon megyünk el a közvetlen környezetünkben lévő szépségek, értékek mellett. A tolnai barokk templomot és a selyemgyári emlékszobát például a külföldiek „fedezték fel". A település holland partnervárosa, Bodegraven polgárainak itt jártukkor megtetszett e két dolog: az 1783-ban épült templom, és a századelő selyemgyártásának gépeit, eszközeit bemutató ipari emlékszoba. Ezért benevezték Tolnát az Európai Örökség nevű mozgalomba. E kezdeményezés célja - melyben már más magyar városok is részt vesznek, például Székesfehérvár - a kontinens építészeti és kulturális értékeinek megőrzése az utókornak. Minden évben tartanak nyílt napokat, melyeken igyekeznek propagálni, bemutatni az „európai örökséget" a közönségnek. Az idén szeptember 18-19-én kerül erre sor. Várják a templomba és az emlékszobába az érdeklődőket 10-től 18 óráig, mindkét napon. Szüreti mulatság, hetven éve Szép dolog a hagyományápolás. Az elmúlt hét végén tartották Tolnán - a nyugdíjas klub szervezésében - a szüreti felvonulást, és az azt követő bált. Mint látható, a parádé közel hetven évvel ezelőtt is hasonlóan zajlott, s ha a „nagyhatalmak" is úgy akarják, újabb hetven esztendő múlva sem lesz ez másként. Az itt közreadott felvétel 1925 szeptemberében készült. TOLNA ÉS KÖRNYÉKE „Paradicsomi" állapotok (Folytatás az 1. oldalról.) Széles Józsefnek, a szövetkezet elnökének nem kell sokat gondolkodnia, hogy sorolni tudja az aggasztó tényeket. Itt van mindjárt a legsúlyosabb gond: a halaknak, ugye, alapvetően vízre van szükségük. Az aszály, a vízhiány és a feliszapolódás következtében az elaggott tavak üzemi átlagos vízmélysége 0,5-1 méter. Éppen ezért nagyjából a kívánatos halmennyiség felét telepíthetik csak ezekbe a vizekbe, azt sem kockázat nélkül. Ennek következtében természetesen a halászzsákmány is csökken, az árbevételről nem is beszélve. A tavak feliszapolódása nemcsak a halak életkörülményeit rontja, de a halászok életét is megkeseríti. A hálóhúzás térdig érő iszapban, az októberben már hideg vízben, bruttó 11 200 forintos átlagbérért a kívülálló számára elképesztővé teszi azt a tényt, hogy ezt a munkát egyáltalán még vállalja valaki. No, nem is sokan maradtak a régi halászok közül. Az aktív tagok, és az egykor itt dolgozó üzletrész-tulajdonosok között ráadásul érdekellentétek feszülnek. A dolgozók ragaszkodnak ehhez a minimális életszínvonalat biztosító munkahelyhez is, a nyugdíjasok pedig attól félnek, hogy a szövetkezet működése során feléli a vagyonát, és szeretnének hozzájutni az üzletrészükhöz. A belső vagyon felosztásának bizonytalansága is hozzájárult a tavalyi egymilliós veszteséghez. Közhely, hogy az agrárolló nyílása milyen helyzetbe hozta a mezőgazdasági termelőket. Az anyag- és takarmányköltségek emelkedése, az utóbbi néhány évben bevezetett különböző adók, a szintén új „vízkészlet használati díj", mind hozzájárult a tolnai szövetkezet jövedelmezőségi pozíciójának romlásához. Mégis remény van arra, hogy idén veszteség nélkül zárják az évet a tolnai halászok. Sok busát sikerült eladni a nyáron, a több éve működő ivadékelőállítási kooperáció idén is eredményes volt. A többi paradicsomi halastóban sem számítanak az említett körülményekhez képest - rossz eredményre. Egyébként pedig remélik, valahogy kibekkelik 1994 májusáig ... - tudtuk meg végezetül az elnöktől. A halak misztikus állatok. Talán, mert a kíváncsi szemek elől rejtve élik titokzatos életüket. A köz is ennek megfelelően gondolkodik róluk. A nép (még az ateista is) a halat Isten ajándékának tekinti. Mert hát a hal csak úgy lesz. Terem, mint a dudva. (Vélik.) Tehát a hal mindenkié, akárcsak a levegő. (Gondolják.) Ez a gondolkodás tetten érhető a nép egy részének cselekedeteiben is... „Fogd és vidd"- akció. Népszerű. Halat lopni nem bűn. (Hangoztatják sokan.) Számos ember, ha sorsa halászok közelébe veti, egyenesen elvárja, hogy kapjon „egy kis halat". Ezzel az erővel persze a sertéstenyésztőtől ajándéksüldőt, a benzinkutastól ingyen üzemanyagot, a kocsmárostól grátisz-köröket várhatnának el, de nem teszik. Inkább szidják a halászokat, akik kifogják „mindenki halát". Nem is sejtik, hogy a halászat az egyik legkockázatosabb, legnehezebb, ugyanakkor legszebb munkák egyike. sic Fotó: Ótós Réka Átváltozás három tételben Hamarosan árulnak csomagolópapírt is Szedresen 1. Volt egyszer egy mozi. Az utóbbi időben már nem akart „menni", mert a videó és többször visszapörgethető kazetták elvitték az érdeklődőket és a hasznot is. Néhányan lézengtek egy-egy „új" film vetítésekor. Bezárták. Az önkormányzatnak csak púp volt a hátán, kiadós kiadással. Meghirdették, hogy hasznosításra bérbeadják. Volt is jelentkező meg nem is! Érdemben és a községnek pénzben hasznot biztosító tárgyalóképes partner nem akadt, így hát határoztak. Lebontják részben és újjáépítik. Üzleteket, műhelyeket alakítanak ki, s adnak bérbe igényes vállalkozóknak. 2. Megindult hát a munka. Péri János és Péri Jánosné építészmérnökök a tervező-megálmodók. A férj egyben felügyelte a kivitelezést, Dózsa Józsi bácsi volt az önkormányzat által kinevezett műszaki tanácsnok. Aztán jöttek sorról sorra a szakemberek, „adták egymásnak a kilincset": Szilágyi István és Csécsi László kőművesek, Schróth János ács és Hőninger István bádogos. Vidéki vállalkozók is bekapcsolódtak a munkába, a hidegburkolatokat, a vizet és a villanyt ők szerelték. No, meg a riasztókat, így a valamikori mozi új ruhába öltözött, 35 millióért. Kialakult a 320 négyzetméteres üzletsor. Ekkor hirdették meg a jövőbeni lehetőségeket, várva olyan kereskedők, kisiparosok jelentkezéseit, akik a község jobb ellátásán, a lakosság kulturált kiszolgálásán munkálkodni óhajtanak. Éves bér négyzetméterenként, kettőezer forint. A munkálatok még nem lefutottak - mondja a polgármester -, mert az egyre élénkülő forgalom egy nagyobb parkolót követel. Ez lesz a második felvonásban. 3. Elkelt minden helyiség. Augusztus utolsó napjaiban és szeptember elején a győztesek elfoglalták helyeiket. A presszó évtizedek óta működött itt. Most megszépült. Új ajtót, ablakot kapott, s egy részben fedett, részben nyitott terasszal bővült. Máris kedvelik a látogatók. A csemege a Zengő Bt. új boltja. Jelentős árkedvezményt hirdet az ajtó előtti tábla. A kis üzlet zsúfolásig feltöltve: gyümölcs, zöldségek, friss kenyér, tej, tejtermék, fűszer, konzerv, megrakott polcok, a hűtőben mirelit áru. „Mindenre van igény". Csőszné Csillag Mária a leendő fodrász, még nem foglalta el új helyét, mert a szedresiek „búcsús frizuráit" a régi üzletében óhajtja elkészíteni. A bőrdíszmű-kölcsönző Nagy Árpád tulajdona. Iskola- és diplomatatáskák, női táskák, pénztárcák, bevásárlószatyrok, övék, autóstáskák, bőrdísztükrök szerepelnek az ajánlati listán. Az árak kedvezőek, mert a tulaj egyben készítője is árujának, szakavatott mestere hivatásának. Javítással is foglalkozik. Szőnyegtisztító gép, videokamera, sőt, elektromos játékok is kölcsönözhetők. Még ebben a hónapban bővül a választék: papír- és írószer is lesz a polcokon, hiszen pillanatnyilag a szedresi kisdiák csomagolópapírt nem tud beszerezni a faluban. A kismamák körében máris kedvelt a Csopak Szilvia vezette Bambino bolt. Szeptember elején nyílott. A polcokon megtalálható az aprók mindennapi szükséglete: a pelenka, a rugdalódzók több változata, számtalan babakocsi, cumisüveg, anorákok, gyermekápolási cikkek, etetőszékek és járókák. Már az első hetek szükségessé tették az árukészlet bővítését: tíz éves korig szeretné öltöztetni a falu ifjú leányait, és legényeit. Már működik a Sylvia szépségszalon, de még nem az igazi - közli Galambos Lászlóné tulajdonos. — A napokban is várok gépeket. Sőt, ha már egyszer bejön a vendég, akkor az otthoni szépítkezéshez is óhajtok ajánlani megfelelő kozmetikai és szépségápolási cikkeket. A kuncsaftok már megkedvelték az arcmasszázst, a dekoltázsmasszázst. A tulajdonos-szakember specialitása lesz a hátmasszázs. — Öröm, hogy a szedresi tini fiúk is egyre többet és többen törődnek pattanásos arcbőrükkel - mondja a szalonvezető. Van masszázsgép, ráncvasaló, és a pattanásokat fertőtlenítő thermomassz. Az öregedő bőrök ránckezelését éppoly sokan kívánják, mint a fájdalommentes fülbelövést. Az amerikai gyantázógéppel fertőzésmentesen lehet a szőrtelenítést elvégezni. Természetesen a profilba tartozik a menyasszonyi sminkek elkészítése is. A közeljövő újdonsága lesz, hogy bőrgyógyász szakorvos hetente látogatja a szalont és adja-osztja tanácsait a rászorulóknak. A megújult-felfrissült virágbolt Kurcz Jánosné tulajdona. Egy már bejáratott üzlet költözött néhány házzal odébb. A szépséges virágkínálat mellett gyógynövényeket és gyógynövény-készítményeket is vásárolhatnak itt az érdeklődők. Komád L. Ilyen volt Ilyen lett 1993. szeptember 18., szombat Változások a tengelici művelődési ház élén Október elsejével már az idei harmadik kultúrigazgató foglalja el hivatalát a tengelici művelődési házban, Ádám Miklósné személyében. A ház igazgatását január 21-ig Arnold Zoltán végezte, a közbenső időszakra pedig Kiltau Imrénét bízták meg a vezetői teendők ellátásával. Műszaki Nemzetiségi átadások kiállítás Tanévkezdésre, örvendetes módon elkészült a megyében több tornacsarnok, így a tolnainak és a faddinak is megtörtént már a műszaki átadása. A létesítmények birtokba vehetők. Az érintett polgármesteri hivatalok és iskolák tervei szerint, az ünnepélyes felavatásra sem kell már sokáig várni. A tolnai német nemzetiségi klub által gyűjtött anyagot tekinthetik meg az érdeklődők, a helyi művelődési ház következő tárlatán. A kiállítás szeptember 21-én, 17 órakor nyílik, és 30-áig látogatható. Bemutatja a svábok hagyományos lakberendezési és használati tárgyait, hétköznapi és ünnepi viseleteit. Padlások kincsei... A szakajtó Az első kelésen átesett, kiszakított kenyértésztát tették bele a szakajtóruhával kibélelt szakajtóba. Ez adta meg a kenyér formáját: ha kerek volt, ez lett a gömbölyű kenyér, ha nyújtott, hosszúkás volt, akkor ez lett a vekni! A szakajtó hosszúsága, magassága, átmérője a készítőjétől függ. Készülhetett a rozs hosszú szálú szalmájából, a zsúpból, de vékony vesszőből is fonták a hozzáértő kosárkötők, kosárfonók. Az a szakajtó, amit a gazdaasszony kenyérsütéskor használt, más feladatot soha nem kapott. Előfordult azonban, hogy a rojtosodó, kikopott szakajtó méltatlanná vált arra, hogy kenyértésztát tegyenek bele, akkor másra használták. Ebből szórták az aprómagot a csibéknek, a benne lévő kukoricával csalogatták a legelőről hazatért birkákat, régebben a sertéseket is. Ilyen szakajtóval gyűjtötte össze a háziasszony a tojásokat. S még ezernyi más szerepe lehetett. K. L.