Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994. július 12., kedd Angliában járt a tamási kórus A tamási Pro Cultura Hu­mana vegyeskar június 24 és július 3 között kedves meghí­vásnak tett eleget, amikor ellá­togatott az angliai Shrews­bury város Phoenix kórusá­hoz. A vendéglátók három önálló hangversenyt szervez­tek számunkra: egy Church Stretton-i iskolában, Chester város katedrálisában és a helybeli St. Mary templom­ban, ahol a kórus produkció­jának színvonalát emelte Csu­­kor Árpád bajai karnagy or­gonajátéka. A Phoenix kórus 2-2 művel egészítette ki ének­lésünket. Műsoron többek kö­zött Bach-, Britten-, Bárdos-, Kodály-kórusművek szerepel­tek. Fiatal karnagyunk, Csu­­korné Hegedűs Márta ráter­mettségét bizonyítja, hogy 12 művel tudtunk közönség elé állni. Azt sajnáltuk csak, hogy kevesen érdeklődtek a koncer­tek iránt (mint házigazdáink mondták - valószínűleg a wimbledoni teniszverseny és a foci VB miatt). Mivel családoknál laktunk, módunk nyílt arra, hogy meg­ismerjük az angol szokásokat, életstílust. Az angol karnagy, Richard White vezetésével nemcsak a 90 ezer lakosú megyeszékhe­lyet ismerhettük meg, de jár­tunk több városban, mint pl. Iron Bridge-ben, amely az ipari forradalom bölcsője volt a XVII. században, Canter­­buryben, amely az anglikán egyház érsekének székhelye, a Szent György-csatorna part­jain - ez az Atlanti-óceánt köti össze az ír tengerrel - a walesi hegyekben gyönyörködtünk. Londonban egy napot töltöt­tünk. Legkülönlegesebb él­ményünk itt a parlamenti lá­togatás volt: nemcsak az épü­letet néztük meg, hanem fo­gadott minket Shrewsbury képviselője, aki egyben pénz­ügyminisztériumi államtitkár is. Általa vehettünk részt rö­vid ideig az alsóház ülésén. A látogatás végén mindenkitől kézfogással búcsúzott. Az angol kórus előrelátha­tólag jövő év áprilisában vi­szonozza látogatásunkat. Ha­zafelé két napig a Tamásiban már ismert németországbeli waiblingeni kórus vendégei voltunk. A remek idő, a házigazdák kedvessége és az országok tá­jainak, városainak szépsége a kórus minden tagjának örök élményt adott. Tillné Zentai Zsuzsanna kórustag TÁJOLÓ Hagyományok között hagyomány Mi tesz egy pillanatot ün­nepivé? Lehet-e napjainkban hagyományt teremteni? Egy istállót galériává avathat-e néhány rajz is? Ilyen és hasonló kérdések merültek fel bennem, míg hallgattam az őcsényi Fő u. 4. számú ház egykori istállójá­nak falai között Szalma Gá­­borné, helyi polgármesteras­­­szony szavait. Nehéz helyzet­ben volt, mert különös do­logra vállalkozott. Istállóban kellett beszélnie a szépséget dokumentáló festményekről, grafikákról, fényképekről. Könnyű helyzetben volt, mert csak azt kellett elmondania, amit látott. Láthatta, hogy igenis lehet istálló emberi mű­alkotásokat bemutató hely. Hírül adtuk már, hogy Cs. Vasvári Ibolya Őcsényben évekkel ezelőtt telepedett le és meghívta azokat a barátait, akik pedagógusi hivatásukkal párhuzamosan aktív művé­szember munkálkodásában is örömüket lelik. A község népi kultúrája, „sárközisége" min­den érdeklődőt megkap. A pár napra egybegyűltek be­szélgetéseiből, rajz és fest­ményvázlataiból ötletek soro­zata született. Végül oda tork­ollott, hogy kimondták az őcsényi művésztelep megala­kulását. Amit az érdeklődők megte­kinthetnek jelenleg az őcsényi Galériában: az idei pár hét al­kotásainak válogatott anyaga. A témaválasztás a már emlí­tett látványrögzítéshez ido­mul. Utcarészletek, faluvégi hangulatok, portrék, csendéle­tek sorakoznak a fehérre me­szelt falakon. Akad köztük olaj, akvarell, krétarajz is. Csoportos bemutatkozásról van szó. Érdemes külön-külön név szerint is megszólítani az alkotókat. Gombos Éva, Hor­váth Balázs, Horváth Imre, Lakatos J. Péter, Szabó Éva, Szakáll Ágnes, Tömpe Emőke, Salamon György és a művész­telep megteremtője Cs. Vas­vári Ibolya. Valamennyiüknek több alkotása is látható e tárla­ton. A festmények és rajzok elemzése, analizálása kompo­zíció, színharmónia szerint ide-oda sorolása nem célja ez írásnak. A nézők sem e szerint állnak meg a képek előtt. Roppant egyszerű kérdésre adnak roppant egyszerű vá­laszt. Tetszik, vagy nem tet­szik? Aztán tovább mennek. Lényeg, hogy megálltak a kép előtt. Ebben van nagy szerepe minden - az őcsényi galériá­hoz hasonló - kezdeménye­zésnek. Tudjon megállítani! A tervek, elképzelések leendő programjaiban szerepel más művészeti ágak bevonása, megjelenése az őcsényi Mű­vésztelepen. Erre már akad példa, hiszen színes fényké­peket is látni a mostani kiállí­táson. Őcsény önkormányzata jó érzékkel veszi tudomásul és a lehetőségei szerint szponzo­rálja is a galéria tulajdonosá­nak értékmentő, teremtő szándékát. A falu később sok­kal inkább fogja becsülni, tisz­telni mint napjainkban. Az itt bemutatott alkotások biztatói, reményhordozói az imént em­lített terveknek. A község meglevő kulturális szokásai­hoz sajátos arcéit, profilt mu­tatnak, gazdagabbá téve ezzel a környezetet. Itt jutottunk el azokhoz a kérdésekhez, hogy hagyo­mányteremtés és annak ün­nepi percei. Az ilyen jellegű megállások már előre figyel­meztetnek, hogy következik valami, ami eltér a hétköznapi dolgoktól. Erre készül a lélek és a test is, mindez a másságá­val válik ünneppé. Mivel őcsényben ismétlődnek ezek az ünnepek, nyugodtan mondhatjuk, hagyomány te­remtődött. Ennek hírét adja tovább az olvasó, mások szí­ves figyelmébe is ajánlja a lá­tottakat, hallottakat! Decsi Kiss János Pályázati figyelő 1. / Sulyok Katalin-emlékpályázat az írott sajtóban publikált riportokra, riportsorozatokra. A pályázat célja: tudósítania a magyar közvéleményt arról a szomorú rekordról, hogy hazánk a rák halálozási arányszámával a világ országai közt a legelső. Nem tudományos cikkeket, hanem személyes hangú és érzelmi töltetésű írásokat várnak emberi sorsokról, sikeres megelőzés­ről és tragédiákról, bármiről, amit írója fontosnak tart azért, hogy kicsit is oszoljon a közöny és fény derüljön a miértekre. A pályázaton részt vehet minden olyan riport vagy sorozat, amely 1994. április 1-jétől szeptember 30-ig megjelenik vala­mely magyar sajtótermékben, és azt október 5-ig beküldik. 2.­­ Gyermekszív 2000 Alapítvány asztmás gyerekek gyó­gyúszó foglalkozásait kiegészítő gyógytorna gyakorlatsorok (légzőtorna és tartástorna) megalkotására ír ki pályázatot. Be­küldési határidő: július 31. 3. / A Soros Alapítvány Képzőművészeti Kuratórium „Volt" címmel hirdeti meg éves kiállítási pályázatát és olyan műveket vár, amelyek az elektromosság kifejezett felhasználása mellett, érzékenyen reagálnak mindarra, amit az elektromos feszültség fogalma takar. A tervek beadásának határideje: július 29. 4. / A Terraprint Kiadó pályázatot hirdet az iskolák világá­val, a diákok életével, a tanár-diák kapcsolatokkal foglalkozó irodalmi alkotásokra. A művek műfaja kötetlen. Lehet kisre­gény, novella, diák-beszólások, bakik, pacifirkák gyűjteménye. Beküldés utolsó határideje: november 30. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 12-18 óráig. Valamint a Tolna Megyei Gyer­mek és Ifjúsági Információs Szolgáltató Irodában. Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. Nyitva tartás: hétfőtől szerdáig 13.30-16.30 óráig. Ocsú III. A főiskolai felvételi dolgo­zatok némelyike műismerte­tés ürügyén többször alkalmat adott arra a javító tanároknak, hogy megkopott ismereteiket bővítsék. Nem tudtunk ugyanis a legújabb átdolgozá­sokról. Csehov Sirályában például „a padlásra járnak­­ vadászni", noha lehet, hogy ez csak vad­kacsa ... Eötvös József Magyarország 1514-ben című regényében „már a cím is felhívja az ol­vasó figyelmét, hogy ha a nemzet összefog, jobbágyok, nemesek együttesen felemel­hetik ezt az országot, s így Eu­rópához tudunk csatlakozni". Kár, hogy nem volt több pa­rasztháború, mert ebben „Eötvös tükrözi a korhoz kap­csolódó gondolatait", a „haza­­szeretet és bátorság jellemezte népünket akkor, Eötvös jóval később élt, e művével bizo­nyára példát kívánt állítani a jelen emberének". Akárcsak Jókai És mégis mozog a föld című regényével. „Ez a meg­határozás mellé áll, támogatja ezt a kijelentést. Ezt megcá­folni nem lehet. Mindenki fi­gyelmét felhívja erre", „a bi­zonyítás, hogy nincs azoknak igazuk, akik azt állítják, hogy nem forog a föld, mert valójá­ban igenis mozog". Világos ez, akárcsak a szállóige ere­dete: „Galilei az utolsó halálos ágyán mint végigazságot el­hangoztatta a fent említett té­telt". Mondhatnám: meg va­gyunk győzve... Iskolánk névadójáról, Illyés Gyuláról Puszták népe című szociográfiája kapcsán tud­tunk meg egyet s mást. „A címnek van egy kis felszólító jellege" - indította elemzését az egyik jelölt. „A puszták né­pének jelképe az Alföld", nyilván ettől „elég szűk látó­körű a nép", „akinek életmódi szokásaik egy tág képben a felsőbb osztálynak szól, akiket rá akar döbbenteni a paraszti emberek életére ez a szocioló­giai felmérés". „Ezek a talán legszegényebb népek, akik a kihalt civilizációval kevésbé érintkező emberek között él­nek",­­ akár az egyiptomiak. Másutt Illyés „leírja saját szemszögéből a pusztai gye­rekek életét, fejlődését, a fel­nőtté válás első pillanatait, a lakodalmat és persze a tanya­világ összes csínját-bínját". Ir­­gumburgum is lehetett volna ennyi erővel. Mindez azonban ráfogás, mert eközben „az emberek tisztaságában meg­őrzött kultúrájukat lelkesen művelik", legfeljebb „utána Toldi már olyan ideges, hogy a szemeit szikrahányással jel­lemzi". Természetesen nem vár­tunk „diccshimnuszokat" Csokonai Az estve című klas­­­szicista költeményéről sem. E műről azért kevesen gondol­tuk, hogy „valószínűleg kö­zépkori idézetről van szó", mert ez „egy reneszánsz kori paraszt vers", amely „utal a korábbi helyzetre, amikor még függetlenül, szabadon élt a magyar nép". Az „expres­­­szionista", „szimbolista" mű születése idején „a fejlődés hozta a kórt, amelyből nem lehet kigyógyulni", pedig előtte „az anyagi javakért bé­kesség volt a nemzetek kö­zött". „Mindketdt" gond­­ né­lkül" elfogadhattuk, mert „szeretetes" „látaffja" „hangu­­latának méltó kifelyezőjit". Nem múlt el nyomtalanul azonban a középiskolában töltött négy esztendő. Aki nyitott szemmel és füllel járt a világban, az biz­tosan tudta, hogy „a bús ke­délyállapotos" (!) „Költemény a földosztás idején keletkezhe­tett, a romantika stílusirány­zatának egyik verse". Mi eh­hez képest Candide, az „ér­zelgős érvhajhász"?! Mini­mum dolgozatjavító... Dr. Töttős Gábor Megjelent Léleküdítő, azaz szellemi kincsestár. Gondolatok és el­més idézetek gyűjteménye. Barcza György: Diploma­taemlékeim 1911-1945. Extra Hungarian sorozat. Győrffy László: Besúgóval társbérletben. A III/III-asok árnyékában. Habermas: Válogatott ta­nulmányok. Szociológiai ta­nulmányok. Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás. Két regény. Történelmi-topográfiai kis­lexikon. Történelmi tájékozó­dás a térképen. (A fenti könyvek Szekszár­­don, a Garay téri Kossuth Könyvesboltban megvásárol­hatók.) ÉPÚJSÁG 5 TévéNéző Ez tiszta Amerika! Itt van a fogyasztói társadalom a szemünk előtt. Hovato­vább már csak reklámműsorok lesznek a televízióban. Az eddig még szolid Szomszédok legutóbb tiszta reklámfilm lett, a Família mindig is az volt. Előbb-utóbb meg fogjuk érni, hogy a Rómeó és Júlia nászéjszakáját ágyreklámok, a halálos tőrdöfést pedig a Sógun kések ajánlói vágják ketté. Aztán itt vannak a „vetélkedők", amit Dévényi Tibor és Rózsa György művelnek, csak dünnyögök, miközben né­zem, hogy ez se nem reklám, se nem vetélkedő és műsornak is csak némi túlzással nevezhető. Pedig a jó reklám üdítő, feldob, pihentet és kikapcsol. Mint ahogyan ez a műholdas adásokon szabad szemmel is jól látható. A jó reklám persze nem attól jó, hogy szellemes, szép, öt­letes, vagy éppen művészi, hanem arról, hogy hat. A frászt kapom például az idióta majmoktól. Majomügy­ben jártasabb családtagjaim szerint az orángutánnak - vagy minek? - nem is lehet csimpánz a felesége. Minden alka­lommal halálra bosszantanak, hogy hülyének néznek, „hogy aszonyggya", mosi-mosi, megarambó, szupermosi. Ez minden, amiről tájékoztatnak. Egy szó se arról, hogy környezetbarát, színkímélő, folttisztító, illatos, szemben minden eddigi, megszokott, más, vagy hagyományos mo­sóporral. Nem, ez a két majom csak szagolgatja, meg szeret­­geti egymást a gép mellett. Mosás után. Előtte veszeksze­nek. Hogy legutóbb milyen mosóport vettem? Hát, ilyen Le­mon izét. Mi mást? A személyiség varázsa Mindent lehet jól csinálni, csak tehetség kell hozzá. Itt van mindjárt a Mindent, vagy semmit! című, szintén reklámmű­sor. Jó, mert ki van találva. A néző résztvevő, mert kérdést küldhet be. A műsorvezetőről elég annyit leírni, hogy Vágó Istvánnak hívják. A tét nagy, érdemes tehát izgulni a játéko­sért, s nehéz is megszerezni. A műsor pergő és fordulatos. A győzelemhez nem elég az általános műveltség, jó ha van egy-két szakterület, amit a já­tékos a többinél jobban ismer. Kell asszociációs készség, és az a képesség, hogy a lehető legkevesebb információból biz­tos következtetést tudjon levonni az illető, s mindezt vil­lámgyorsan képes is legyen megfogalmazni. Nincsen abban semmi véletlen, hogy ilyen követelmény­­rendszerben napilapos újságíró - kollégánk Szeri Árpád­­ nyerte meg először az autót. Jó a vetélkedő, mert feltűnnek benne régi nevek, még ab­ból az időből, amikor a tévében számított a műveltség, s vol­tak Zenélő Órák, Elmebajnokság, Játék a betűkkel. Eddig már kiesett a versenyből Slett István, Nemere István, Mádai Péter, Héthy Apor, hogy csak a néhány nevet említsük. Most van versenyben dr. Telegdi László, matematikus, aki szerény véleményem szerint nyerni is fog. Olyan egyéniség. Nem véletlen, hogy a második autót a matematikus Kodaj Bence vihette el. Közben feltűnt néhány új egyéniség, mint M. Nagy József, a nagy magyar vesztes. Már el is árultuk, hogy a műsor titka egészen egyszerű, röviden úgy lehet megfogalmazni, hogy a személyiségek varázsa. Iharosi Ibolya Nagykorú lett a 100 Folk Celsius Véglegesen túljutott serdülő évein a 100 Folk Celsius zene­kar: most töltötte be 18. életé­vét. Az nem lehet rájuk fogni, hogy ellazsálták volna a kö­lyök éveket, hiszen 15 lemez, közel 5000 koncert és több mint 1 millió eladott hang­hordozó van már mögöttük. Közben felnőtt mellettük egy olyan generáció, amely gyer­mekként a Paffot énekelte ve­lük, most pedig már mint szülő hallgatja a Miki Manót saját gyermekétől. Ha bele­gondolunk, hogy a 18 esz­tendő még csak a felnőttkor kezdete... A szigetvári művelődési központ programjából Ezúttal a szigetvári Tinódi Művelődési Központ júliusi programjából ajánlunk olvasó­inknak. Szigetváron, a Tinódi Mű­velődési Központ rendez­vénytermében július 13-án, szerdán 18 órakor a termé­szetgyógyász klub tartja kö­vetkező foglalkozását. A klub következő összejövetele július 27-én, szerdán lesz, amikor a Helytörténeti Múzeumban ta­lálkoznak 18 órakor. A Baranya Megyei Művelő­dési Központ és a Tinódi Mű­velődési Központ augusztus 8-12-ig tartó időszakra fazekas tábort hirdet. A táborba 16 évesnél idősebb, az anyaggal ismerkedni kívánó fiatalokat várnak. Részletes információt a pécsi, illetve a szigetvári művelődési központ ad.

Next