Tolnai Népújság, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám

­ 2002. Február 4., Hétfő Mondom a magamét SZERI ÁRPÁD Fény és árny Kétség sem férhet hozzá, hogy Szekszárdi joggal pályázhatna a leg­fényesebb városközpontot magáénak mondható település címére. Mióta elkészült a közvilágítás a Béla királyról elnevezett téren, az­óta az erre járókat nemcsak a szó átvitt, hanem valóságos értelmé­ben is majd­­ elvakítja a látvány. Korábban hagyományos kande­láberek szórták be a félig-meddig így is sötétségbe burkolózott te­ret, ám manapság, a hatalmas, napként ragyogó üvegbúrák mel­lett nagy erejű reflektorok varázsolnak szinte nappali világosságot a környékre. Az óvatlan autós a parkolóból kiállva néha el is felej­ti bekapcsolni a gépkocsi lámpáját, de ez a fajta „veszély” mit sem csökkenti a látvány impozáns voltát: csillog-villog a városháza, a templom és a régi vármegyeháza. Legalábbis a homlokzati része. Ami azért is meglepő némileg, mert ma már a „színfalak" mögötti látványnak sincsenek igazá­ból árnyoldalai. A legutóbb említett épület, tehát a vármegyeháza - nagyon helyesen - mindig nyitva álló kertjében sétálva a betérő elismerően nyugtázhatja, hogy milyen rendezetté vált a terület. Díszburkolat veszi körül az ivókutat, melyből csodák csodájára víz folyik, a nemes (szekszárdi) bor dicsőségét hirdető szobor körül pedig kényelmes padok szolgálnak pihentetőül. A kellemes kert, a vármegyeháza ódon hangulatával együtt valósággal invitálná a látogatókat, ha - mint most, a hét végén, este - a környezettel har­monizáló, klasszikus stílusú lámpácskák világítottak volna. De nem, s így ezt a traktust - akárcsak a romkertet - fenyegető sötét­ség­ terítette be, különös kontrasztjaként a tíz lépéssel odébb a szemünkbe özönlő fényzuhatagnak. Persze, még csak februárt írunk, de legalább a jobb idők, a turistaszezon beköszöntével ér­demes lenne a kertben is világot gyújtani. Megkérdeztük olvasóinkat Kinek adna hóvirágot? Talán már ön is felfedezte a naposabb helyeken a korai ta­vaszt köszöntő hóvirágot, mellyel igen egyszerűen és kön­­­nyen szerezhetünk örömöt szeretteinknek. Arról kérdeztük olvasóinkat, ők kinek és miért adnának hóvirágot? Steiner Viktor, főiskolai hallgató: Legszívesebben Holle anyónak adnék hóvirágot, mert ő biztosan nagyon szereti a telet és a havat. A valóságos személyek közül pedig az édesanyámat és a barátnőmet köszönteném egy-egy csokorral, nekik szoktam leginkább virággal kedveskedni ünnepnapokon. Rigler Gyula, nyugdíjas: A mellettem álló feleségemnek szerez­nék örömet a virággal. Megköszönném neki azt az ötven évet, ame­lyet együtt töltöttünk jóban, rosszban. Természetesen a gyerekek is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a hosszú idő békésen teljen. Erdélyiné László Eszter, gyeden lévő anyuka: Anyukám, de leg­főképpen az anyósom érdemelné meg a virágot, hiszen bármikor számíthatok rá, sokat segít a családnak. Egy-két ismerős is akad, aki­ket meglephetnék virággal, hogy ezzel fejezzem ki hálámat. Nyúl Anna, egyetemi hallgató: Elsősorban anyukámnak adnék a szeretetem jeléül. Természetesen az még jobb lenne, ha valakivel el lehetne menni virágot szedni, mert az mindenki számára örömteli élményekkel szolgálhat. Továbbá az évfolyamtársaimnak is lenne mit megköszönnöm. ( A témával kapcsolatos véleményüket írják meg lapunknak SMS- en a következő számon: 06-20-454-36-64 ) l MEGYETŰK Ö­R Roma fórum, együttműködéssel Hatlovas hintával és jó kocsissal, egy irányba Magára hagyatott volt eddig Tolna megye cigánysága - állapítot­ta meg Sárközi János a hét végén Szekszárdon, a Művészetek Házában tartott megyei roma fórumon. A Szekszárdi Roma Ki­sebbségi Önkormányzat elnöke ezt a helyzetet úgy látta előnyö­sen megváltoztathatónak, ha megvalósul az eddiginél jóval szo­rosabb együttműködés, mások mellett azzal a Lungo Drom ne­vű, országos hatókörű szervezettel, melyet Farkas Flórián vezet. SZEKSZÁRD Olyan aktivistákra van szükség, akik tesznek is a ci­gányságért - folytatta Sárközi János, s arra biztatta a jelenlévőket, hogy éljenek a demokrácia adta lehe­tőségekkel, s minél többen jelenjenek meg a szava­­zóurnáknál. Ha a 800 ezres népcsoport összefog, ko­moly politikai erőt lesz képes felmutatni, ezért fon­tos a Beás Romák Egyesületével, illetve a Lungo Drommal való együttműködés is. Halász Imre, a Beás Romák Magyarországi Egye­sületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy va­lamennyi roma csoportnak megvan a maga sajátos kultúrája, amit nem is szabad elfelejteni, de ettől még egy irányba kellene haladni. Egységben az erő: egy hat lovas hintó is messzire juthat, ha jó kocsija van - mutatott rá a felszólaló. Gál József, az Országos Cigány Önkormányzat al­­elnöke, a Baranya Megyei Lungo Drom elnöke szerint a cigány embert érdekli a politika, s ugyanígy hazája sorsa. - Mi nem mentünk el se Kanadába, se Strasbourgba, mi itt maradtunk. De nem a legjobb do­log cigánynak lenni Magyarországon - tette mindeh­hez. A romák szeretnek a haza, a jövő felépítésében részt venni, s ehhez az OCÖK alelnöke szerint jó esé­lyt nyújthat a Fidesz-MPP és a Lungo Drom megálla­podása, illetve ami abból következhet. A cigány veze­tők új lakásépítési programra kaptak ígéretet, felme­rült egy „cigány minisztérium” lét­rehozásának lehetősége is, s­­ emel­lett három roma jelölt nagy valószí­nűséggel bejut a parlamentbe. Ám ha a közös tervek mégsem válná­nak valóra, akkor négy év múlva az összes magyarországi választóke­rületben saját jelölteket fognak in­dítani a cigányok - tekintett előre Gál József. A Szekszárdi Roma Kisebbségi Önkormányzat- Beás Romák-Lungo Drom együttműködési megál­lapodás aláírása után - a dokumentumot Sárközi János és Halász Imre látta el kézjegyével, Gál Jó­zsef pedig hitelesítette azt - dr. Braun Márton, Szekszárd és körzete országgyűlési képviselője lé­pett a mikrofonhoz, s röviden vázolta azokat az eredményeket, melyek például a cigány fiatalok oktatásában mutathatók ki. Elismeréssel szólt a ki­sebbségi önkormányzatokról is, melyek egyfajta minőségi szintet mondhatnak magukénak. -szó- A közönség: a megye roma kisebbségi önkormányzatainak képviselői , Ünnep, tíz év várakozás után Teltház a tornacsarnok első rendezvényén A tengelici tornacsarnokot kö­zel tíz éves várakozás után ve­hették birtokba a helybéliek. A létesítmény szombati avatá­sán teltház volt, az esemé­nyen mintegy háromszázan ünnepeltek. Tengelic A helyi képviselőtestület még 1992-ben határozott a sportcsar­nok felépítéséről, állami céltámo­gatás, a TEN-KOP Rt. és az önkor­mányzat saját forrásainak felhasz­nálásával. Az iskola udvarán létre­hozandó csarnok építése azonban 1995-ben forrás hiányában leállt. 2000-ben az ISM-től, 2001-ben a megyei területfejlesztési tanácstól nyert támogatást a falu a mintegy 50 milliós beruházás befejezésére. Emellett saját forrást is sikerült biz­tosítani, így készült el - közel tíz éves várakozás után - az esztétikus sportcsarnok, amely helyet ad az eddig mostoha körülmények kö­zött folyó iskolai testnevelésnek, a diáksportnak, de természetesen valamennyi helybéli fiatal és idős számára is nyitva áll, sport és kul­turális rendezvények alkalmával egyaránt. Erre hívta fel a figyelmet Nagy Ferencné, polgármester, aki a létesítmény minél teljesebb ki­használására buzdította a megje­lenteket, majd Huber Péterrel, a korábbi polgármesterrel, egyben a beruházás kivitelezőjével közösen átvágta a nemzeti színű szalagot, a közönség, a falu apraja-nagyja ová­ciója közepette. A legkisebbek még az ünnep­ség kezdete előtt birtokba vették a csarnok küzdőterét, erre a délután folyamán az iskolásoknak, a helyi aktív és öregfiú futballistáknak és valamennyi megjelentnek szintén lehetősége nyílt. _____________________________________­T8- Tornaórát, kulturális rendezvényeket tartanak majd itt fotó: bakó jenő I Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismer­ték és szerették, hogy RÉTI JAKABNÉ sz. Tillmann Erzsébet életének 61. évében súlyos betegségben elhunyt. Teme­tése 2002.02.05-én, délután 4 órakor lesz a hőgyészi te­metőben. Előtte 3 órakor gyászmise. A gyászoló család SIMONTORNYA: Városfóru­mot tartanak ma 18 órakor a Fried Művelődési Házban. A fó­rum témája a városi strandfürdő értékesítése, a munkahelyterem­tés, a tervezett útépítések és a település környezetvédelmi helyzete. TENGELIC-JÁNOSMAJOR: e héten rendezik meg Tengelic és a hozzá tartozó településrészek közmeghallgatásait. Elsőként ma, hétfőn 18 órától Jánosma­­jorban, a művelődési házban tartanak falufórumot. BONYHÁD: A város képviselő­testülete február 7-én, 16 órától tartja soron következő ülését. A képviselők Oroszki István polgár­­mester előterjesztésében megtár­gyalják a 2002. évi költségvetés tervezetét. Az építésügyi igazga­tási feladatok ellátásáról Sebes­tyén Lajos, műszaki osztályveze­tő tájékoztatja a testületet. DOMBÓVÁR: A Városi Kórház munkatársai kedd reggel fél nyolctól délután két óráig vér­adásra várják azokat, akik segíte­ni szeretnének embertársaikon. BONYHÁD: A Városi Nyugdíjas Klub február 5-én, 16 órától tart­ja jelmezes farsangi bálját a mű­velődési központban. A bonyhá­diak vendégei lesznek a pécsváradi nyugdíjas klub tagjai. Jókedvű hétvége, maskarában A virágáruslány a vadászt is magával cipelte Vízkereszt napjától Hamvazó­szerdáig tartó időszakban ren­dezik az év legtöbb táncos mulatságát. A népszokás szerint a farsangot követő nagyböjt idején a táncot és a mulatságot már mellőzni kell. Ezen a hétvégén igen sok helyütt rendeztek vi­dám mulatságot, munkatársaink kettőről hoztak tudósítást. Fánkot gyűjtöttek a gyerekek Cikón farsangi bált rendezett a Ha­gyományőrző Egyesület. A mulat­ságra meghívták a bonyhádi Szé­kely Kör Kórusát, a Német Kulturá­lis Egyesület énekkarát és a Kränzlein Egyesület junior és gyer­mek táncosait. A Kränzlein Egyesü­let tánccsoportja cikói farsangi szokást elevenített fel a színpa­don. Azt a ritka hagyományt, hogy a gyerekek fánkot és kol­bászt gyűjtve vonultak végig a falun egy különleges kereket húzva maguk után. A produk­ciót Kiszler Albertné könyve és útmutatásai alapján Köhlerné Koch Ilona állította színpadra. A fellépés után a vendégek és vendéglátók maskarát öl­töttek, így mulatva át az es­tét. A felnőttekből verbuváló­dott óvodáscsoport bemutat­ta, hogyan viselkednek az ap­róságok egymás társaságá­ban. A nyuszi jó nagy fogai mel­lett répáját sem hagyta otthon. A virágáruslány a vadászt is magá­val cipelte a bálba, aki tréfás törté­netekkel szórakoztatta a közön­séget. A falusi asszony a kocsmá­ban lévő uráról bábut formázott, nehogy nélküle kelljen mulatnia. Voltak itt nagynevű zenészek, va­rázslók és jósnők, indiánok és ci­gányok, kétméteres úri lány egy ötvenes párjával, no meg a jó­kedv, amiből eltehetnénk farsang utánra is.­­pál- Kleopátra, libával Gyönk is három farsangi bál helyszíne is idén. A helyi Német Nemzetiségi Egyesület hagyomá­nyos mulatságát szombaton tar­tották a szederkényi Lustige Buben (nyersfordításban: Jóked­vű Fiúk) zenekarral. A jelmeze­sek sem maradhattak el, a beöltö­zött vendégek egyébként ingyen jöhettek, és értékes nyeremé­nyekkel várták őket. Különös ven­dégek érkeztek: a három muské­tás, a nőnek öltözött férfi, és beté­vedt egy macska is a bálba. A nyertes Kleopátra és hitvese egy élő libát terelhetett haza. Éjfélkor a mözsi tánccsoport német nem­zetiségi táncait fogadta nagy taps­sal a közönség. KEMLER BEA Virágárus lány vadásszal, fent: nyuszi az öltözőben A kovboj és táncosa FOTÓ: BAKÓ JENŐ Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal akik is­merték és szerették, hogy M­ETH JÁNOS volt várdombi lakos életé­nek 72. évében hosszan tartó betegség után el­­hunyt.Temetése 2002 feb­ruár 6-án, fél 11-kor lesz a várdombi temetőben. 1x1 Gyászoló család 5. OLDAL Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy HADIKFALVI ISTVÁNNÉ sz. Lőrincz Erzsébet életének 88. évében el­hunyt. Temetése 2002. feb­ruár 5-én, 15.30-kor lesz a marosi temetőben. Előtte gyászmise. , , A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy özv. KLEIN MÁTYÁSNÉ sz. Blochinger Katalin (volt teveli lakos) életének 79. évében el­hunyt. Temetése: 2002. február 6-án 13.30-kor lesz a tolnai temetőben. Gyász­mise: ugyanazon a napon, reggel 8 órakor. (x) A gyászoló család

Next