Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR2004. Június 22., Kedd ^ Romló presztízsű orvostársadalom A tehetséges fiatalok egy része világgá megy Dr. Süle Tamás, a Magyar Orvosi Kamara országos etikai bi­zottságának alelnöke szerint, ha az orvostársadalom presztí­zse tovább romlik és a kontraszelekció érvényesül - a tehet­séges és jó kollégák pedig külföldre mennek az etikai hely­zet romlásával kell számolni. Ám abban reménykedik, hogy ez nem következik be. Hiszen szerinte már olyan rossz álla­potban van a hazai egészségügy, hogy sem a társadalom, sem a kormányzat nem nézheti sokáig tétlenül agóniáját.­ ­ Mintha egyre több etikai ügy kerülne felszín­re. Mi lehet ennek az oka?­­ Az egy is soknak mondható, ám ahhoz képest, hogy évente sokmillió az orvos-beteg találkozó, az etikai ügyek száma elenyésző­nek tűnik. Az is vigasztaló, hogy felük-harma­­duk csupán vélt sérelem és könnyen tisztáz­ható. Az orvosetikai vétségek, műhibák vi­szont nagyon érdeklik a sajtót, egyre több ügyvéd szakosodott ránk. - Mégis hány kollégát panaszolnak be? - Évente hatszáz esettel számolhatunk, Dr. Süle Tamás aminek a fele kerül az országos etikai bizott­ság elé. - Miért panaszolják be az orvosokat? - Az ügyek nagy ré­sze emberi gyarlóság­ból, az igaz szó hiányá­ból, nemtörődömség­­­ből fakad. Az orvos nem fordít időt és gondot arra, hogy a betegnek vagy hozzátartozóinak­­ elmagyarázza, hogy a gyógyítás folyamatá­­­­ban miről is van szó. Sok esetben félreértés­­ vezet az etikai ügyhöz, az érintett pedig úgy­­ érzi, hogy van némi keresnivalója, akár anya­­­gi kártérítésre is számíthat. - Az orvos mivel védekezik?­­ - Sok esetben túlterheltségre, fáradtságra hivatkozik. - A hálapénz kérdése gyakorta szerepel a­­ bizottság előtt? - Alig. A közhiede­lemmel ellentétben pusztán a hálapénz miatt nem panaszol­ják be az orvost, mint ahogy ez a betegtől jö­vő adomány az orvos­­társadalom szűk réte­gét érinti csak komo­lyabb mértékben. Mindenesetre min­denképpen az volna a kívánatos, hogy ne le­hessen adni és az or­vosnak ne kelljen elfo­gadnia. Értelemszerű­en olyan jövedelmeket kellene biztosítani az egészségügyben, hogy a hálapénz szóba se jöhessen. - Mostanában az is nyilvánvaló lett, hogy beteg az egészségügy is... - A legnagyobb baj az, hogy az orvostársa­dalom presztízse az elmúlt évtizedben na­gyon sokat romlott. Az orvosi szakma hivata­los, a mindenkori kormányok általi megbe­csülése nem megfelelő. Ezért jutottunk oda, hogy a szakma elöregedőben, és növekedő orvoshiány mutatkozik, mert a tehetséges fia­talok a most kínálkozó lehetőséget kihasznál­va, a tízszeres jövedelmek reményében és a jobb szakmai lehetőségek miatt világgá men­nek, és nagy részük sosem jön vissza. Más­részt a rossz finanszírozás következtében mind a kórházak, mind a műszerek állaga ka­tasztrofális. - Ön hogy éli meg azt, ha egy kollégája vét? - Meglehetősen nagy lelki terhet ró az em­berre. Aki szereti a hivatását és tiszteli a kollé­gáit, azt mindig megviselik az ilyen esetek. Hiszen ártott a betegnek és tovább rontotta az orvostársadalom megítélését. - Akadt már pécsi orvos, akit szakmai vét­sége miatt bíróság ítélt börtönre. - Súlyos etikai következményekkel jár, hi­szen a büntetőjogilag jogerősen elítélt kollé­gát ki kell zárni a kamarából, és a kizárás vég­leges döntés. Mindig azt szoktam mondani, hogy az orvosok között is ugyanannyi gyarló ember van, mint az egyéb szakmák művelői között. Egyébként országosan is nagyon ritka az ilyen eset. - Az orvos kamarai tagsága átmenetileg is felfüggeszthető?­ - Évi nyolc-tíz esetről adhatok számot, és csak akkor szoktuk alkalmazni, ha az etikai vétség súlyos.________________Kozma ferenc A Baranya Megyei Kórház osztályvezető fő­orvosa 1937-ben született Budapesten, fe­lesége a megyei bíróság tanácsvezető bírá­ja. Pécsett szerzett orvosi diplomát, nyug­díjba vonulásáig (július 1.) 18 éven át vezet­te a kórház kardiológiai rehabilitációs osztá­lyát. Az orvosi kamara alapító tagja, a kez­detektől három cikluson át elnöke a megyei etikai bizottságnak. A közelmúltban megvá­lasztották az Országos Etikai Bizottság alelnökének. Számos kitüntetés - köztük a Hippokratész-díj, Batthyány-Strattmann László Díj - tulajdonosa, több szakmai, köztük­­ ez a kedvte­lése - orvostörténelmi, illetve numizmatikai tárgyú könyve és írása látott napvilágot. Bombazáporban Észak-Vietnamban Orosztudása miatt küldték Maléterhez a forradalom idején Az ötvenes évek közepén a háborús nyomokat magán viselő Harkovban tanult, az '56-os forradalom napjaiban jelen volt Maléter Pál honvédelmi miniszter egyeztető tárgyalásán, a hatvanas évek végén pedig átélte az amerikaiak bombázása­it Vietnamban. SZEKSZÁRD Fehér Istvánt nem utolsósorban a dac is vezette, amikor a Garay Já­nos Gimnázium befejezése után, 1949-ben a műszaki egyetemre je­lentkezett. A szekszárdi alma ma­ter tanára, dr. Sass Ernő ugyan nagy tudású ember volt, de emlí­tett tanítványát nem ragadták meg matematikai és fizikai levezetései. A középiskolában nem túl jól mu­zsikáló diák azután Budapesten bebizonyította: képes megtanulni akár egy év alatt is a teljes gimnázi­umi tananyagot. - Elmondhatatlanul nehéz anyagi körülmények között éltem a fővárosban, például, hogy egy átmeneti kabátot megvehessek, egy hónapig csak tejeskávét ittam reggel, délben, este - idézte fel emlékeit a HM nyugalmazott mérnök-ezredese a múlt hét vé­gén tartott, ötvenöt éves érettségi találkozón. - Ezért azu­tán, amikor a hadmér­nök karon teljes ellátást és még némi zsebpénzt is felajánlottak nekünk, nem tétováztam, átje­lentkeztem. Szervezeti­leg komoly változás nem történt, maradtam a műszaki egyetemen, csak az utolsó két esztendőt már katona­ruhában fejeztem be, így szerzett 1953-ban villamos­mérnöki diplomát, bár a tanulást még nem fejezte be. Szakirányú is­mereteit 1954-55-ben a Szovjetuni­óban, Harkovban, lokátoros to­vábbképzésen fejleszthette tovább.­­­­ A város még magán viselte a világháborús bombatámadások nyomait. A helybeliek kifejezetten barátságosan viselkedtek velünk, jóllehet nem volt titok előttük, hogy a környéken a háború idején ma­gyar csapatok is jártak. Fehér Istvánt 1956 már Buda­pesten érte, katonaként el sem ke­rülhette a forró helyzeteket. Máig élesen előtte van lefegyverzésének története, amikor is a felkelők a Ba­ross téren elvették gép­pisztolyát. S még emléke­zetesebb az a jelenet, mely az '56 után kivég­zett Maléter Pál főhadi­szállásán zajlott le.­­ Tábornokok, felkelő csoportok vezetői és műe­gyetemisták társaságá­ban zajlott az egyeztető tárgyalás a Kilián laktanyában. Engem a parancsnokom küldött ide, mert - mint mondta - tudok oroszul, így kibeszélhetem magam, bárki is fog el az utcán... Maléter bejelentette: bajtársak, örömmel közölhetem, hogy a szovjetek köte­lezettséget vállattak Magyarország elhagyására Erre néhányan bekia­báltak: miért nem lőjük a kivonuló oroszokat? Maléter nyugtatgatta a résztvevőket: lábhoz tett fegyverrel, méltósággal kell megvárni a kötele­zettségvállalás teljesítését. A forradalom leverése után a fő­hadnagyi rendfokozatot viselő Fe­hér István azonnali döntés elé ke­rült: vagy aláírja a Kádár-kormány által megkövetelt tiszti nyilatkoza­tot, vagy leszerel. Az előbbit vá­lasztotta. Ez pedig akkor egyet je­lentett a tiszti karhatalmi szolgálat­tal. A rendőrséggel karöltve An­gyalföldön kellett járőröznie, sen­kit sem lőttek, szerencsére őket sem lőtte senki. A hatvanas évek­ben viszont egy újabb fegyveres konfliktusnak lett egészen közeli szemlélője a HM fegyverzeti fő­nökségének lokátortechnikai fő­tisztje. - Negyven amerikai légitáma­dást éltem át Észak-Vietnamban,­­ Hanoiban és Haiphongban, 1967 végén. Megragadott a vietnámi nép hihetetlen szorgalma és lelkesedé­se: mindannyian biztosak voltak benne, hogy kiűzik az amerikaia­kat. Beszélgettem egy csontsovány öregemberrel, aki a saját hátán ci­pelt le egy harminckilós aknát a több száz kilométerre délre találha­tó Saigonba. Faleveleket evett és víztócsákból ivott, de teljesítette a parancsot. Az amerikai katonák ugyanakkor az Egyesült Államok­ból kapták az ivóvizet... __-szá- t __________Tolna megyei anekdotatár _____ M­eggerebenezett Gereben A XIX. század egyik legkedvel­tebb írója volt Vas Gereben, aki­nek eredeti neve Radákovics Jó­zsef. A maga korában még min­denki tudta, hogy fölvett neve vas gereblyét jelent... Fürgedpuszta, az író szülőhe­lye 1904. június 19-én Montenuovo herceg birtoka­ként, a Lamm testvérek bérleté­ben örömest lehetőséget adott a szülőház megjelölésének, s az országból összesereglett ünnep­lőket megvendégelte. Az egyik szónok, Rákosi Jenő - aki majd Babits ellen indít haj­szát 1916-ban - magasztalónak szánt beszédével ugyancsak meggereblyézte Vas Gereben csöndes téli estéken oly szívesen idézett emlékét. Rákosi először is leszögezte, hogy a Dunántúl „nem ontja az Alföld gazdagsá­gát”, „emberei, a Széchenyiek, Deákok, Vörösmartyak, Berzse­nyiek, Kisfaludyak nem szilaj, csapongó, excentrikus lelkek, hanem alkotó elmék, harmoni­kus, pozitív férfiak...” (Az per­sze kérdés, hogy ebbe a sorba Széchenyi és Vörösmarty mi­ként illik bele.) „Ez a föld adta Magyarország­nak Vas Gerebent is. Itt járt, itt futkosott, itt csapongott mint gyermek. Látom az apai házban nyughatatlanságait, az erdőn, a mezőn, kis pajtásai körében vál­lalkozó, merész, változatos, szi­laj játékait, s nekem úgy tetszik, ez a mozgalmas vagy tán moz­gékony kép ismétlődik meg éle­te minden szakaszában. Mint ifjú az iskoláit épp ily csapongva járja, belemegy s el­hagyja, cseréli, keresi és kerüli. Diákéletének kamatozóbb része az, mit az iskolán kívül tölt el... Mint férfiú újra mintha gyer­mekjátékait játszanál nincs nyugta egy helyen... Regényíró és elbeszélő volt, még pedig vér­beli. De sem az elbeszélés mű­vészi szerkezete, érdekfeszítő szövése, izgató bonyodalma nem való erény. (...) Mikor - hogy hogy magánéletét és vi­szonyait ne bolygassam - korraj­zot vagy történelmet akar írni, adomagyűjtemény lesz belőle, mikor regénynek készül, korrajz kerül ki kezéből. De mindenben optimizmusa nevet felénk, könnyűsége, vígsága, szeretetre­­méltósága és csodás, aldunai magyarsága. Nem hiába eredt más fajból. Két nemzedékben nem cserélhetett lelket! De itt termett, itt érett meg és él, mer­ném mondani, hogy csak ebben az egyben, a magyarságban egy atyafi, ő ezzel a földdel és többi nagy szülötteivel...” Ha ez nem hozott kedvet Vas Gereben olvasásához, akkor már semmi sem­­ gonoszkodhat a ké­sei olvasó. DR. TÖTTŐS GÁBOR A lelkéből daloló góbé Sebestyén István a Völgységi Könyvfesztiválon Bonyhád Egy álló este szórakoztatta a közönséget Sebestyén István, a kakasdi ének- és mesemon­dó. A nézők hol néma csend­ben, lélegzet visszafojtva, hol hangos kacagással fogadták előadását. A Völgységi Könyvfesztivál ven­dége volt Sebestyén István. A neves székely énekes, mese­mondó történeteivel gyakran megnevetteti, dalaival sokszor­­ megríkatja közönségét. A kakas­di Sebestyén Ádám Székely Társulat De­­fenduca népdalköré­nek tagjaként a na­pokban érkezett haza Lengyelországból. Er­ről is mesél. - A Bukovina Fesz­tiválon vettünk részt, amely egy­ben Európa, sőt a világ egyik leg­nagyobb fesztiválja. Minden év­ben megrendezik négy helyszí­nen, négy ország - Románia, Lengyelország, Ukrajna, Ma­gyarország - együttműködésé­vel. Az idén a lengyelországi be­mutatkozáson mi képviseltük a hazánkban élő bukovinai széke­lyeket. Nagy élmény volt talál­kozni az egykor Bukovinában együtt élő népcsoportok tánco­saival, dalosaival. - Amikor énekel, mesél, lát­szik, hogy a lelkéből jön. Az ilyen előadásmódot meg lehet tanulni? - Nem tudom, mert nekem születésemtől fogva a véremben van a mese, a dal. Humoromat édesapámtól, énekes tudásomat édesanyámtól örököltem. Elein­te csak családi és baráti körben mertem meg­szólalni, aztán 1999- ben indultam az orszá­gos székely mesemon­dóversenyen. Elmond­tam a Mi dóga az as­­­szonynak című mesét, s láss csodát, első he­lyezett lettem. Azóta Kárpát-medencei nagy­díjat, országos kiemelt nívó­díjat és kétszer Vass Lajos- díjat kap­tam. A beszélgetés ideje alatt Se­bestyén István többször énekbe, mesébe fogott. Öröm volt vele szót váltani. NAGY ENIKŐ ÉS TÓTH ÁGNES ________________________­DIÁKÚJSÁGÍRÓKI Tolnában Bátaszék - A katolikus temetőt teszik rendbe a bátaszéki ro­mák, kivágják az elburjánzott növényeket, majd a kaszálékat elszállítják. A roma centrum szervezésében ugyanakkor új felzárkóztató program indul, ők szervezik meg a Heves és Hajdú-Bihar megyei romák közmunkavállalását is. mi Belecska - Visszakerült az ön­­kormányzat használatába a volt postahivatal épülete. A község az Európai Unió vidék­­fejlesztési programjára nyújtott be pályázatot az épület felújítá­sára. A tervek szerint itt kap helyet a belecskai e-Magyaror­­szág pont. A Sapard-támo­­gatásból a többi közt felújítják a művelődési házban a tanács­ A-Z-ig termet, a könyvtárat és az or­vosi rendelőt is. A­ Bonyhád - A Magyartarka Te­nyésztők Egyesületének elnök­sége a Magyartarka fajtáért em­lékérmet minden esztendőben két olyan szakembernek ado­mányozza, akik sokat tettek a fajta népszerűsítéséért. Az idén az elismerésben Ettig László és Fábián Ferenc részesült. ipár Dunaföldvár - Az önkormányzat oktatási bizottsága tegnap dél­utáni ülésén az óvodák és isko­lák csoportszámainak és lét­számainak kialakításáról tár­gyalt, áttekintették a nevelési és oktatási intézmények neve­lési és pedagógiai programjait, minőségirányítási rendszereit. A bizottság véleményezte a ne­velési, oktatási intézmények racionalizálására vonatkozó tervezetet. Irgi Dombóvár - Egyhetes nyaralásra érkezett a városba 37 ötödik és hatodik osztályos gyerek két felnőtt kísérővel egy hétre Ogulinból, Dombóvár testvér­­városából. A csereüdülés má­sodik része akkor kezdődik, amikor dombóvári gyerekek utaznak Selcébe, a tengerpart­ra július 16. és 23. között. A dombóvári önkormányzat a gunarasi fürdés mellett gazing programot állított össze a gye­rekeknek, pécsi kirándulással, játékos vetélkedőkkel. A Felsőnyék - Drogprevenciós tá­borban voltak a tanév végén a helyi általános iskola diákjai. Az egyhetes somogydöröcskei táborban tizenegy tanuló vett részt tréningeken. A Gyönk - Ma érkezik haza a köz­ség önkormányzati delegációja Darmstadtból. A küldöttség a német partnerváros európai uniós rendezvénysorozatán vett részt. m Iregszemcse - a tamási és az újiregi időseket látja vendégül legközelebb az iregszemcsei nyugdíjasklub. A Bartók Béla Művelődési Házban Péter, Pál napján tartanak összejövetelt. Az iregszemcsei klub részt vesz a hétvégén a dunaszek­­csői halászbúcsún is. m Kisszékely - Megnyílt az üdülő­falu strandja, mely a hét min­den napján várja a vendégeket. Már csak melegebb, jobb idő szükséges, hogy sokan kedvet kapjanak a fürdőzésre. Ugyan­csak megnyílt a nyári tábor, várhatóan az iskolai szünetben gyermekzsivajtól lesz hangos a környék. A Magyarkeszi - Ingyen vehettek részt rászorult gyerekek a hét­végén egy kehidakustányi ki­ránduláson. A sóstói nyaralást diákonként ötezer forinttal tá­mogatja az önkormányzat, idén júliusban tizennégy álta­lános iskolás üdül majd a Bala­­ton-parti táborban. Ám Nagykónyi­­ nő a létszáma a nagykónyi általános iskolá­nak. A 2003/2004 tanévet százhatvanöten fejezték be, szeptemberben pedig százhet­vennégy tanuló, köztük hu­szonhat első osztályos kezdi meg a nagykónyi iskolában ta­nulmányait. (ti) Nagymányok A Német Kisebb­ségi Önkormányzat szervezé­sében több mint harminc gyer­mek vesz részt a nagymányoki néprajzi táborban. A diákok az egy hét alatt az őszi időszak je­les napjainak - bányásznap, szüret és búcsú, mindenszen­tek, Márton-nap - hagyomá­nyaival ismerkednek meg. A tábor vezetője Hadikfalvi Istvánná. ipn Nagyszokoly - Szándéknyilatko­zatot tett a nagyszokolyi képvi­selő-testület arról, hogy a falu iskoláját a jövőben társulás ke­retében működtetik A társulást az önkormányzat valószínűen Nagykónyival hozza létre. A részletekről a szülők és a peda­­gógusok e hét péntekén kap­nak tájékoztatást. im Ozora - A Kossuth Rádió Déli harangszó műsorában szeret­ték volna még ebben az évben megszólaltatni az ozorai temp­lom harangszavát. Ennek érde­kében minden szükséges in­formációt elküldték, de a meg­növekedett igények miatt a ké­rés teljesítését csak 2005-ben tudják vállalni. mi \

Next