Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)
A névanyag - V. A szekszárdi járás - 97. SIÓAGÁRD
Rába-tó : n. Svárcvászer [P. Fercete víz : Schwartzwasser] T. P. szerint a hajdan itt folyó Duna mélyeiből fennmaradt meder, mely csekély kiterjedésű ugyan, egyes részein mégis 6—7 öles mélységű. Ezért a vize sötétnek, „feketének" látszik. 124. Sormostó-dűlő : n. Sormostól víze [C. Sulymostó : Szalmostó] P. szerint a benne termő gesztenye alakú vízigyümölcsről, a sulyomról. 125. Mocsaras-rét: n. Márasztvíze [C. Mocsaras : Morast] Mi,ka 126. Feketevizi-dülő : n. Svárcvászerszike [C. Fekete viz : Ságh] S. sz. A Fekete-víz mellett. 127. Hosszú-sás : n. Lángesás : n. Lángesádéki [P. Hosszú sás : lange sás] S. sz. A Fekete-víz mellett. 128. lesei-rétek : n. Icsenervíze [C. lesei rétek P. lesei, 1] Cs, régen r, 1, ma sz is 129. Vajda-erdő : Fűzfás, -ba : n. Vajdaváld [P. Máláte] S, fűzfás e. Közalapítványi birtok volt. 130. Szarvas-dűlő : n. Váltsziki [C. Korsóföld: Füzfáserdei] S, régen e, ma e és sz 131. Holt-Duna : n. Áltolna A Duna szabályozásakor keletkezett mederszakasz, holtág. Az adatközlők nem ismerték: P. Fekete körtvélyfa rétek : Schwarzbirnbaum. — C: 1856—1860., K: 1956-ban elégett. Gyűjtötte: Dr. Dankó István tanár és Rónai Béla. — Adatközlők: Barna Andrásné 63, Bertók József 75, Katzenberger Jánosné 87 és Klemm János 70 ó. 97. SIÓAGÁRD • • . .. • • Agárd: ritk. Sióagárd, -on, -ru, -ra, -i [C.K.P. Agárd]. — T. 4273, L. 1569. — Az 1900-as évektől hivatalosan Sióagárd. A falu lakói úgy tudják, hogy Agárd Árpád-kori település, amely a tsz kertészete helyén, a Sárvíz bal partján lehetett. A törökök elpusztították. A mai falu a hódoltság után alakult ki északi és déli szláv telepesekből. A szájhagyomány szerint a Leányvárból menekülő török várúrnő így jajveszékelt: „A-gárd, a-gárd, a-gárd!" Ebből lett a falu neve. — Fes: A falun kívül az agárdiakat paprikások nak nevezik. Valamikor a fél országot bejárták törött paprikát árulva. A falu a környékbeliek nyelvén. Szentagárd. Ez az itt lakók múltbeli feltűnő jámborságára utal. 1. Hideg utca : Zrínyi utca [P. Hideg u Hiv. Zrínyi Miklós u]U. ÉNy—DK-i fekvésű, ezért az uralkodó felszél szabadon áramlik benne. Emiatt hűvösebb, mint a falu többi része. 2. Hideg-utcai-kereszt: Hideg-utcai-kereszt Ke 3. Finta zsandár köz : Finta zsandár utca [Petőfi Sándor u] U. Finta nevűről, akinek itt volt a háza, s aki annak idején a zsandároknál szolgált. 4. Vermeshegy [P. Vermes sziget Hiv. Dózsa György u] U. A falu belterületének legmagasabb része. Nevére két magyarázatot tudnak. Az egyik szerint a szekszárdi apátság faluja volt Agárd, és a terményt itt vermelték el télire. A másik szerint vermelővel szedték ki az itt állt és kivágott nagy akácfák tövét, tuskóját. Az 1956-os nagy árvíz után épült. Előtte csak négy ház volt rajta. 5. Kis utca [Deák Ferenc u] I. A faluba települt nincstelenek, kisemberek utcája. Ők építettek ide rövid, nádfedeles házakat. 6. Pásztor utca [Petőfi Sándor u] U. Ebben laktak a falu pásztorai. 7. Kolónia, ha [Jókai Mór u] U. Egyoldalas utca kis telkekkel. A nincstelen zsellérek építkeztek itt. Félsoros utcájuk miatt így bosszantották őket: „Csak eggyik felü sütötték még a halat." 8. Péter-köroszt: Péter-kereszt: Konc-keroszt Ke. Péter nevű háza előtt áll. Koncz János állíttatta. 9. Uj utca [P. ~ Hiv. Rákóczi Ferenc u] V. Egy része a múlt század közepén leégett. A nádfedeles házak helyett cserepesek 453 31*