Tolnai Könyvtáros, 2017 (48. évfolyam, 1-2. szám)
2017 / 1. szám
2 ftA majd Ydxy- Technikai partnere a NAVA. A Könyvtármoziban csak a NAVA által felkínált, vetítési engedéllyel rendelkező filmeket szabad vetíteni, nem az egész NAVA-tartalmat, annak ellenére sem, hogy a bemutatók helyszínei egyben NAVA- végpontok is. A szolgáltatásért az illetékes megyei könyvtár felel. A szolgáltatáshoz nem szükséges állandó IP-cím. A szolgáltatás és annak minden adminisztrációja a Könyvtármozi portálon (konyvtarmozi. hu) keresztül érhető el. Az oldal segít eligazodni a nyilvánosan bemutatható filmek között, jelzi a vetítések időpontjait, azok statisztikáit, valamint itt zajlik a regisztráció, és erről a felületről indítható a bemutatni kívánt alkotás. A belépési kódért a vetítő személy felel. A kód titkos, másra át nem ruházható. Az oldal letölthető dokumentumokat is tartalmaz, amik a Könyvtármozi formai követelményei: a vetítések kezdetekor előírt Könyvtármozi szignál, biankó plakát, logó. A film kiválasztása előtt érdemes ellenőrizni a NAVA által nyilvános megtekintésre kínált kópia minőségét. A vetítések legszerencsésebb időpontját a célcsoport igényei határozzák meg, ezt a helyi kollégák ismerik. Az időpontot úgy célszerű kitűzni, hogy alkalmas legyen a vetítés utáni élménymegosztásra, beszélgetésre. Fontos, hogy az eseményt lebonyolító könyvtáros filmajánló, könyvajánló segítségével a téma továbbgondolására buzdítson. A Könyvtármozival szemben támasztott egyik fontos elvárás, hogy motiválja az olvasást. 2016-ban 19 Tolna megyei könyvtári szolgáltató hely élt a Könyvtármozi kínálta lehetőséggel, 782 fő vett részt a vetítéseken. A számadatok tükrében Tolna a középmezőnyben végzett a megyék viszonylatában. Megszerzett pozícióját erősíteni kell, még sok település elköteleződése szükséges. Havonként egy vagy két esemény megtartása a kívánt és kivitelezhető cél településenként, külön hangsúlyozva a rendszerességet. 2017-ben újabb települések csatlakoztak a programhoz, így jelenleg 27 helyen zajlanak vetítések megyeszere. A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár hat kollégája tizennégy film vetítését kínálja 2017 végéig. Induló cikksorozatunkban filmajánlókkal szeretnénk népszerűsíteni a Könyvtármozit. Az ajánlott filmek vetítése esetén a megyei könyvtár kollégái ellátogatnak a vetítést szervező településre, és bevezetőt mondanak a filmről, a film készítésével kapcsolatos körülményekről, érdekességekről, a történet erkölcsi mondanivalójáról. A vetítés után moderátorként közreműködnek a felvetődő kérdések megvitatásában. FILMHJHNLD: Emberek a havason Amennyiben kimondható, hogy az összetartozás érzését erősítő, egyben a hazaszeretetet tápláló, egyik legjelentősebb keresztény ünnepünk a Csíksomlyói Búcsú, úgy kimondható az is, hogy a fenti tematikájú legjelentősebb filmalkotások egyike az Emberek a havason. Szőts István filmjét 2000-ben a magyar filmkritikusok titkos szavazással a 20. század 12 legjobb magyar filmje közé választották (Új Budapesti Tizenkettő), készítésének évében, 1942-ben pedig nemzetközi művészeti díjat nyert Velencében. Szőts István elsőfilmes rendezőként, közvetlen filmgyári gyakornoksága után, ötlettel, ambícióval telve látott feladatához. A filmes munkatársak, a közreműködő színészek is segítették munkáját. Az első jelentős magyar független művészfilmes rendező, akiről elmondható, hogy mindössze két nagyjátékfilmet készített (a másik az 1947-ben megszülető, 1948-ban Rákosi Mátyás által klerikálisnak bélyegzett és betiltott Ének a búzamezőkről), mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar film fejlődésében. 1942- es alkotásával Szőts István megelőzte a kibontakozó olasz neorealista filmeseket komoly hatást gyakorolva rájuk. A Róma, nyílt város (Rossellini, 1945), a Biciklitolvajok, (Vittorio de Sica, 1948), Németország nulla évben (szintén Rossellini és 1948) mind magukon hordozzák Szőts filmes látásmódját. Szőts több mint egy évtizeddel Ingmar Bergman és a francia újhullámosok előtt alkalmazza a kamerába tekintést, mint filmes eszközt, ezzel is segítve a szereplővel történő azonosulást. A tájfelvételek erdélyi és székelyföldi helyszíneken készültek: a Retyezátban, a Görgényi-havasokban és Csíksomlyón. A zarándoklat képei az 1941-es pünkösdi búcsúból valók, tényleges néprajzi, történeti dokumentumértékkel is bírnak. Oly hitelesen tükrözi a filmezett táj szépségét, mint a piacvezető útikönyvkiadó reklámja: utazás előtt, utazás alatt, utazás HELYETT. A film forgatókönyve Nyírő József Jézusfaragó ember (1924) című novelláskötete alapján készült a rendező és az író közös munkájaként több elbeszélés felhasználásával. A film női főszereplőjét, Szellay Alice-t (szül. Rippel Alice) a rendező fedezi fel egy összejövetel alkalmával, később Szőts István felesége lesz. A férfi főszerepet játszó Görbe János a kor ünnepelt színésze, aki egyben Görbe Nóra (a babettás, karatés rendőrnő, Linda) apukája is. A film közösségteremtő ereje adja a vetítés egyik célját. Szőts alkotása az adventi időszak filmje: meghitt, emelkedett hangulat jellemzi annak ellenére, hogy központi témája a társadalmi egyenlőtlenség, a kiszolgáltatottság, amikre az önfeláldozás, a tisztesség, a becsület a válasz. A karácsonyvárás fontos kelléke a film. Fölvet viszont egy folyamatosan aktuális témát is. A havasi favágók eszközei csak az egyetemes probléma fókuszba állításának. Amikor a civilizáció eléri a természettel harmóniában élő embert, akkor felforgatja annak életét. Erről mesél többek közt a Talpuk alatt fütyül a szél (Szomjas György, 1976), a Farkastotem (Jean-Jacques Annaud, 2015) stb. is. Örök és tragikus. Fuchs János __ I ILLYÉS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁR I_________