Tolnai Világlapja, 1912. október-december (12. évfolyam, 41–53. szám)

1912-10-27 / 44. szám

2578 TOLNAI VILÁGLAPJA A háború nem tart sokáig. A modern találmányok még a háborúzás módját is megváltoztatták. A régi időben, a­mikor még nem voltak olyan eszközök, a­melyeknek segítségével gyor­san adhatták hírül az ellenség közeledését, nehéz volt védekezni a meglepő támadások ellen , nem lehe­tett jó előre elkészülni a védelemre. Ha már lett volna távíró akkoriban, a­mikor a tatárok elpusztí­­tották Magyarországot, nem lett volna olyan nagy a veszedelem : elmenekülhettek volna a magyarok a kegyetlen csorda elől. 1241 áprilisában — mint a történelemből tudjuk — a tatárok a sajói csata után megtámadták Pestet és lemészárolták a lakosságot, mely nem menekülhetett el előlük idejében. Ma már nem történhetnék meg az ilyesmi, mert néhány szavas távirati értesítés elegendő lenne arra, hogy jó előre hírt adjon a veszedelemről. Ma már drót­nélküli távíró és repülőgép segítségével is tájéko­zódhatnak a csapatok helyzetéről és ez nagyon megkönnyíti a védekezés módjait is. Ezért nem igen szoktak már hosszú ideig húzódni a háborúk , a modern találmányok, ezek között a tökéle­tes fegyverek is hamarosan elősegítik a dön­tést. Általában az a czél vezette a modern feltalálókat, hogy időt takarítsanak meg talál­mányuk segítségével. Ilyen időmegtakarítás az egyik legjellemzőbb sajátsága a Tolnai Világ­le­xikonának is, melyben az olvasó együtt találj­a meg és a legrövidebb idő alatt áttekintheti azokat a tudományokat és ismereteket, a­me­lyekre feltétlenül szüksége van a művelt ember­nek. A Tolnai Világlexikona huszonöt kötetben fog megjelenni harmincezer képpel díszítve, gyö­nyörű kötésben. Népszerűen, élvezetesen ismer­teti ez a hatalmas mű mindazt, a­mit az emberi elme termelt az emberiség javára évezredeken át mindmáig. A nagy mű egy-egy kötetét három koronáért szerezhetik meg a Tolnai Világlapja előfizetői; az első kötet már ez év deczemberé­­ben megjelenik és valóságos szenzácziója lesz a magyar könyvpiacznak. Prém József író,­a Petőfi­ Társaság tagja, a múlt héten 62 éves korában meghalt. Prém­­a­­kilenczvenes évek egyik igen népszerű írója volt s több darabját a Nemzeti Színházban is előadták. A ki az anyját keresi. Ignát Julianna, keme­­csei születésű, 26 esz­tendős asszony, arra kéri anyját,­­ a ki őt csecsemőkorában Nyíregyházán Kraf Bálint szabó családjá­nak gondozására bízta — adjon módot neki arra, hogy megismer­hesse. A győri iparostanoncz iskolai tanítók rajztanfolyamának hallgatói az 1911—12. évben. Szabó Ágoston, m.k. posta- és távirdafelügyelő, a budapesti 41. sz. központi levélkézbesítő postahivatal főnöke, a múlt héten váratlanul meghalt. Az elhunytnak a levélkézbesítés gyorsítása körül igen­­nagy érdemei voltak. Kollin Jakab, a dunántúli mészművek r.­t. művezetője, 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából a király arany ér­demkereszttel tüntetett ki. Tibeti harczos szerzetesek. A még mindig titokzatos és csak nehezen megközelíthető Tibet lakossága sehogy sem akar a kínai uralommal megbarátkozni. Az a rengeteg sok szerzetes, pap, a­melytől Tibet csak úgy hemzseg, mindmegannyi elszánt harc­os, a­kik nemcsak vallási dolgokban hűséges szolgái a dalai lámának, hanem bármelyik perc­ben készek fegyvert ragadni és küzdeni minden idegen hatalom ellen. Lhasszában, a tibetiek szent városában, a szerzetesek rengeteg sok fegyvert gyűjtöttek össze s alig múlik el hét, a­mikor ne volna véres csetepaté tibetiek és kínaiak között.

Next