Tolnai Világlapja, 1912. október-december (12. évfolyam, 41–53. szám)
1912-10-27 / 44. szám
2578 TOLNAI VILÁGLAPJA A háború nem tart sokáig. A modern találmányok még a háborúzás módját is megváltoztatták. A régi időben, amikor még nem voltak olyan eszközök, amelyeknek segítségével gyorsan adhatták hírül az ellenség közeledését, nehéz volt védekezni a meglepő támadások ellen , nem lehetett jó előre elkészülni a védelemre. Ha már lett volna távíró akkoriban, amikor a tatárok elpusztították Magyarországot, nem lett volna olyan nagy a veszedelem : elmenekülhettek volna a magyarok a kegyetlen csorda elől. 1241 áprilisában — mint a történelemből tudjuk — a tatárok a sajói csata után megtámadták Pestet és lemészárolták a lakosságot, mely nem menekülhetett el előlük idejében. Ma már nem történhetnék meg az ilyesmi, mert néhány szavas távirati értesítés elegendő lenne arra, hogy jó előre hírt adjon a veszedelemről. Ma már drótnélküli távíró és repülőgép segítségével is tájékozódhatnak a csapatok helyzetéről és ez nagyon megkönnyíti a védekezés módjait is. Ezért nem igen szoktak már hosszú ideig húzódni a háborúk , a modern találmányok, ezek között a tökéletes fegyverek is hamarosan elősegítik a döntést. Általában az a czél vezette a modern feltalálókat, hogy időt takarítsanak meg találmányuk segítségével. Ilyen időmegtakarítás az egyik legjellemzőbb sajátsága a Tolnai Világlexikonának is, melyben az olvasó együtt találja meg és a legrövidebb idő alatt áttekintheti azokat a tudományokat és ismereteket, amelyekre feltétlenül szüksége van a művelt embernek. A Tolnai Világlexikona huszonöt kötetben fog megjelenni harmincezer képpel díszítve, gyönyörű kötésben. Népszerűen, élvezetesen ismerteti ez a hatalmas mű mindazt, amit az emberi elme termelt az emberiség javára évezredeken át mindmáig. A nagy mű egy-egy kötetét három koronáért szerezhetik meg a Tolnai Világlapja előfizetői; az első kötet már ez év deczemberében megjelenik és valóságos szenzácziója lesz a magyar könyvpiacznak. Prém József író,a Petőfi Társaság tagja, a múlt héten 62 éves korában meghalt. Prémakilenczvenes évek egyik igen népszerű írója volt s több darabját a Nemzeti Színházban is előadták. A ki az anyját keresi. Ignát Julianna, kemecsei születésű, 26 esztendős asszony, arra kéri anyját, a ki őt csecsemőkorában Nyíregyházán Kraf Bálint szabó családjának gondozására bízta — adjon módot neki arra, hogy megismerhesse. A győri iparostanoncz iskolai tanítók rajztanfolyamának hallgatói az 1911—12. évben. Szabó Ágoston, m.k. posta- és távirdafelügyelő, a budapesti 41. sz. központi levélkézbesítő postahivatal főnöke, a múlt héten váratlanul meghalt. Az elhunytnak a levélkézbesítés gyorsítása körül igennagy érdemei voltak. Kollin Jakab, a dunántúli mészművek r.t. művezetője, 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából a király arany érdemkereszttel tüntetett ki. Tibeti harczos szerzetesek. A még mindig titokzatos és csak nehezen megközelíthető Tibet lakossága sehogy sem akar a kínai uralommal megbarátkozni. Az a rengeteg sok szerzetes, pap, amelytől Tibet csak úgy hemzseg, mindmegannyi elszánt harcos, akik nemcsak vallási dolgokban hűséges szolgái a dalai lámának, hanem bármelyik percben készek fegyvert ragadni és küzdeni minden idegen hatalom ellen. Lhasszában, a tibetiek szent városában, a szerzetesek rengeteg sok fegyvert gyűjtöttek össze s alig múlik el hét, amikor ne volna véres csetepaté tibetiek és kínaiak között.