Tolnai Világlapja, 1936. április-június (36. évfolyam, 15–27. szám)

1936-04-08 / 15. szám

A gangszerélet izgalmaitól, a magános bűn­töttes, aki bandán kívül, egyedül dolgozik — és köztük imitt-amott a szerencsétlen, akinek semmi köze az alvilághoz, alkalom­szültje amatőrbű­nöző, aki most kerül be az alvilág örvényébe. Ma nincs nagy nap, a line up-nak nincs különösen illusztris vendége. A rendőri hálóban csupa kis hal akadt meg. „Small fly", ahogy a rendőri argot mondja. Leg­alsó rétege az alvilágnak; az alap, amelyen az egész félelmetes és bizarr épület nyug­szik. Az alsó tízezer — vagy százezer, vagy félmillió, — akiket titokzatos és láthatat­lan szálak kapcsolnak egymáshoz. A föld­alatti Amerika, amelynek épúgy megvan a maga hierarchiája, sokrétű társadalmi fo­kozata, etitje és sznobizmusa, mint a felső tízezernek. És amely típusaiban, bűneiben és szervezetében annyira más, mint az európai alvilág. Nyomor? Sötét bűnök? Rongyos, éhező emberek? Rablógyilkosságok pár dollár­ért? Szó sincs róla. Ahogy Newyorkban nincs rongyos ember, ahogy Chicagóban nincs lakás központi fűtés nélkül, ép úgy nincs filléres bűn. A bűn: üzlet, mester­ség. Specializált mesterség, amelyben csak tanult, hozzáértő emberek boldogulhatnak. Nézd meg például közelebbről azt a banditát, akit néhány perccel előbb ott lát­tál a rendőrség reggeli rapportján. A „hold up man"-t. Nem tartozik az alvilág kiválasztottjaihoz. Nem gangster , de a karrierje már ível fölfelé és csak egy kis összeköttetés kell hozzá, hogy bevágódjék valami bandába. A mestersége tipikus ame­rikai bűntett. Sehol másutt a világon nincs. A hoki up. Kifosztani egy üzletet fényes nappal, vásárlók, alkalmazottak szeme láttára. Az eljárást ezren és ezren tökéletesítenék; az egész olyan egyszerű, minden részletében annyira standardizál­, mint a vasszeggyártás. A kockázat mini­mális. Késő délután besétál a boltba egy jól öltözött úr, odalép a pulthoz és miköz­be kényelmesen — jól értsük meg egy­mást: kényelmesen, idegesség, izgalom nél­kül, — kihúz a zsebéből egy revolvert és halkan odaszól a segédnek: „Hold up your hands ... Slick 'em up!" Fel a kezekkel! Száz eset közü­l kilenc­venkilencszer mindenüti engedelmeskedik a parancsnak. Miért? Egyrészt azért, mert az ilyenfajtájú rablások ellen biztosíts­a van. A kára megtérül. Másrészt azért, m­ert tudja, hogy ha ellentáll, lelövik. Feltartja a kezét, háttal áll a banditának, amíg látogatója kirabolja a pénztárt és eltűnik. Az egész fellépés, biztonság, ide­gek kérdése. New­ Yorkban néhány évvel ezelőtt elfogtak egy fiatal banditát, ki a Tom McAN cipőnagykereskedés negyven­hét fióküzletét nem negyvenhétszer, ha­nem nyolcvanszor rabolta ki -- egy üvegből készült játékpisztollyal. Udvarias, mosolygós fiatalember volt, pompásan, zajtalanul csinálta a dolgát, az alkalma­zottaktól egyetlen fillért sem vett el — csak a kézipénztárt fosztotta ki... Det­roitban évekig dolgozott egy banda, mely­nek a tagjai az United Cigar Store ciga­rettaüzleteiben specializáltak. Sose fogták el egyik tagját sem. Az európai bandita betör a boltokba, éjszakának idején falat bont, kasszát fúr. Hol vagyunk már Amerikában ezektől az elavult módszerektől! A hold up ezerszer egyszerűbb. A bandita tudja, hogy igazi fegyvere a megfélemlítés, a gyorsaság és rájött arra, hogy sokkal egyszerűbb, ha fényes nappal, a város legforgalmasabb pontján dolgozik, ott és akkor, ahol sok a készpénz. Magánembert a legritkább esetben támad meg. Nemcsak azért, mert magánembernél nem igen van sok pénz, hanem főleg azért, mert a magánember esetleg kétségbeesetten ragaszkodik a pén­zéhez, az életét is hajlandó kockára tenni, míg a tisztviselő, a nagy üzleti vállalat alkalmazottja . . . nem, a vállalat pénzéért mégse kockáztatja az életét. Délben tizen­két órakor vették el a pénzeszsákját pél­dául egy bankszolgától, a Fifth­ Avenuen. Amikor a bankból kijött, revolvert nyom­tak az oldalába és halkan a fülébe súg­ták: „Menjen előre, üljön be abba a fekete autóba, amely a járda szélén áll. Ha egyetlen mukkot szól, keresztüllövöm!" A bankszolga ment. Beült a gépbe, mely végighajtott a városon. Számtalanszor ál­lította meg a forgalmat a rendőr, de a bankszolga egyetlen mukkot sem szólt, mert az oldalában ott érezte a revolver­csövét. A városon kívül elvették tőle a pénzt, a szolgát kitették és a gép elrobo­gott. A női bandita A legjellemzőbb a hold up mechanizált technikájára a híres „bobbed hair ban­dit" története. Celia Conveynak hívták azt a huszonkétéves,­­égőszemű, nagyon csinos asszonykát, aki három esztendőn keresztül fosztogatta Brooklyn forgalmas üzleteit. A férjével együtt dolgozott Celia; elegáns autón jártak munkába; pontosak, precízek és szorgalmasak voltak; szeré­nyen és egyszerűen éltek a rablott pénz­ből és garast garasra raktak, hogy ami­kor elegendő tőkéjük lesz, egy kis családi házat vásárolhassanak maguknak. Elegánsan, kirúzsozva libbent be Celia a boltba, amelyet pontos tereptanulmány után kiszemelt magának. A férj kint ma­radt az autóban, ült a volánnál, a motort nem állította le. „Parancsol?" kérdezte a segéd szolgálatkészen, mire Celia kihúzta a retiküljéből a Browningot és szigorúan rászólt: „Stick 'em up!" Mire a segéd magához tért a meglepetéstől, Celia, az ü­gyes üzletasszony már ott állt a pénz­tárnál, besöpörte a bankókat és az ezüs­töt, a segédre ráparancsolt, hogy feküd­jön hasra, aztán kilibbent, be az autóba, amely egy pillanat múlva el is tűnt a for­gatagban ... Asszonyi hiúsága juttatta rendőrkézre. Elkaparta a saját hirhedt­sége, túlságosan vakmerő lett és egyszer egy egész vendéglőt akart kifosztani. El­fogták és a szép Celia tízévi fegyházat kapott. A hold up tipikusan amerikai bűn, még inkább az a megszervezett autólopás. Nézz csak egy kicsit bele annak az autó­tolvajnak az életébe, akivel az imént ta­lálkoztál a line up-ban. Specialistája mes­terségének. Remek mechanikus, nincs az az autó, amelynek a zárát ne ismerné és amelynek a motorját ne tudná kinyitni. Az alvilágnak rengeteg autóra van szük­sége (automobil nélkül nem lehet elkö­vetni valamirevaló bűntettet) és a kocsi­kat az autótolvajok légiója szállítja. A szervezet olyan tökéletesen működik, hogy a leleplezés eshetőségeit a minimumra re­dukálta. Ha az autótolvajt nem érik tet­ten, száz eset közü­l kilencvenszer már ki­siklott a rendőrség kezéből. A kocsit nyomban behajtja valamelyik orgazda garázsába, ott átfestik — esetleg az ülések párnáit is kicserélik, — a rendszámát egy másik lopott autó rendszámával helyet­te­sítik és huszonnégy óra múlva a G 216.325. rendszámú zöld autóból egy T 1119.135. rendszámú fekete autó lesz. A tulajdo­nosa se ismerne rá a kétmillió autó new­yorki forgatagában... A lopott autó olyan tartozéka az amerikai alvilágnak, mint az ismétlő pisztoly vagy a géppuska. A rendőrség hiába tudja meg szemtanuk­tól, hogy a banditák autójának mi volt a rendszáma: a kocsi lopott és a legjobb eset az, hogy az elhagyott, üres gépet megtalálják valahol az országúton, mérföl­dekre onnan, ah­ol a hold up vagy egy gyilkosság drámája lejátszódon. A hold up man, vagy az autótolvaj, a zsebmetsző vagy a magányosan dolgozó rabló, mind, mind „small fly", apró lakói a földalatti világnak, akikkel egy vérbeli gangster, a bandák hivatásos gyilkosa szóba sem áll. Lenézi őket, mint ahogy a gróf lenézi a kormányfőtanácsost, a szol­gabíró a borbélyt. Igazi sztár ritkán emel­kedik ki közülük. Grájzlerek, kis üzlet­emberek, akik époly kevéssé juthatnak hozzá a nagy keresethez, mint ahogy a kistőkés elől el vannak zárva a nagy ban­károk mammutüzletei. Hanem azért ennek a legalsó alvilág­nak, ennek a százezernyi tömegnek is megvannak a maga összeköttetései és a titkos szervezete, amely segíti a törvény­nyel folytatott harcában, hatalmas és fé­lelmetes. Ez a szervezet gondoskodik a számára ügyvédről, ha bajba kerül, bú­vóhelyről, h­a a rendőrség a nyomában van, orvosról, ha rendőrgolyó megsebes Uj előfizetést nyit a régi Független újságírók politikai napilapja, a tiszta és hami­sítatlan szabadság és az igazi demokrácia szószólója AKI MOST ELŐFIZET, KÉT HÉTIG INGYEN KAPJA A LAPOT Magyar Hírlap, VI. Aradi ucca 10 Telefon : 10-6-06, 23-6-86, 21-8-47 TOLNAI VILÁGLAPJA 1­0 M »- ív » ' ' • • / U\'\ NEM CSODA a csontvezetéses SIEMENS-PHONOPHOR, ez a tökéletes apró villamos hangerősítő, DE CSODÁT TESZ A NAGYOTHALLÓKNÁL SIEMENS,Budapest,VI. Nagymező u.4

Next