Tolnai Világlapja, 1942. január-március (44. évfolyam, 1–12. szám)
1942-01-07 / 1. szám
A CS fiát repnltana ....... Némiethy Károly, a reformer Tisza Kálmán ismert „bihari gárdájából” került a magyar közigazgatás élére a most elhiányt újfalusi Némethy Károly belső titkos tanácsos, régi református lelkészcsalád sarja. A Bihar megye száz év óta arról volt nevezetes, hogy a legjobb adminisztrátorok onnan eredtek a magyar közéletbe s Némethy derekasan meg is felelt ennek a hírének. Egész sor belügyminiszter mellett ő képviselte a tisztviselői állandóságot, a közigazgatás nyugodt ritmikáját, bár egyáltalán nem volt a megállásnak vagy éppen elmaradásnak az embere. Jó néhány törvényjavaslatban dolgozta ki a maga egészséges elgondolását a magyar tisztviselő eszményképéről. Ezek közül talán a legtöbbet jelentő az volt, amelyet 1903-ban épített ki „a közigazgatás egyszerűsítéséről’. Tömegnyi helyes és egészséges kezdeményezés volt ebben a javaslatban, amelyek ha csakugyan átmennek az életbe sok minden visszásságot megszüntettek volna közéletünkben. Hogy csak egy-két apróságot említsünk : ez a javaslat eltörölte volna a hivatalos használatban a különböző „kegyelmes”, „méltóságos” és „nagyságos” címzéseket : hivatalos aktában mindenki csak „Miniszter úr"-nak szólította volna a minisztert. Aztán a papírpocsékolás elkerülése céljából el akarta Némethy törölni a négyoldalas beadványokat, amelyeknek hátsó két oldala — üres papír. Bárha nem is tudott minden egyes egészséges gondolatával keresztültörni — ezek jórésze külföldi, sőt amerikai tanulmányútjain fogant meg benne, — mégis mint a közigazgatási hivatalnokok vizsgáinak legfőbb irányítója, jótékonyan hatott a magyar tisztviselői kar közszellemére, s ezenfelül mint a „Belügyi Közlöny” és a „Magyar Közigazgatás” szerkesztő-munkatársa, cikkeiben is állandóan harcolt ennek a tisztes, okos karnak modernizálásáért. A tisztviselői ranglétrán az államtitkárságig és a Közmunkatanács elnökségéig vitte fel; ezenfelül azonban mint református egyházának hű fia s mint az új budapesti egyházmegye első gondnoka, vallásos téren is nagy szerepet vállalt a közélet egyik fontos őrhelyén. Nyugdíjba vonulása óta igen sok tiszteletbeli állást töltött be, főként a közművelődés terén, így hát 79 éves korában elkövetkezett halála valóban egy nagyrahivatott, munkás, példaadó életnek szakította végét. Itulgária felséges mozdonyvezetője III. Boris bolgár cár III. Boris bolgár cár, a bolgárok népszerű uralkodója, 48 éves. Apai ágon a Szász-Koburg-flóthai családhoz tartozik, amely rokonságban áll a magyar Kohárycsaláddal. Mint emlékezetes, Boris cár édesapja, I. F Ferdinánd cár, a bolgár trón elfoglalása előtt magyar huszártiszt volt. Boris cár anyja Mária Lujza bourbonpármai hercegnő. A bolgár uralkodó katonai szellemben nevelkedett. Három háborút élt át, a két Balkán-háborút és a világháborút. A világháborúban mint összekötőtiszt megfordult az összes harctereken. Ily alkalmakkor gyakran az első rajvonalakban harcolt halált megvető bátorsággal. Innen van, hogy a frontharcosok valósággal rajonganak érte. Egyébként a vasutasok is a maguk emberének tartják, mert hiszen ismeretes, hogy Borisvárnak valóságos szenvedélye a mozdonyvezetés. A bolgár összeomlás után, 1918 október 3-án foglalta el a bolgár trónt, apja lemondása után. Már ekkor oly népszerű volt, hogy úgyszólván ez a népszerűsége mentette meg Bulgáriát a nagyobb katasztrófától, mert a bolgár nép valahogy őt tekintette annak a szilárd pontnak és megdönthetetlen alapnak, amelyen felépülhet a bolgár nép biztonsága és fejlődése. Amint a trónt elfoglalta, nyomban hozzákezdett Bulgária újjászervezéséhez. 1930 október 25-én vette nőül III. Viktor Emánuel olasz király és császár leányát, Johannát. Három év múlva született meg első gyermekük, Mária Lujza hercegnő. 1937 június-án pedig Bulgária trónörököse, Simeon, Tirnovo hercege, született meg. A bolgár cár népszerűsége a világháborút követő években egyre, inkább növekedett. ■ /.mol Inon (t, iskula fia mestere Izmot Inonti, a török köztársasíik elnöke, nemrég volt 57 éves. Izmirben (azelőtt Szmirnn) született és ott végezte el az elemi iskolát is. Apja, Hasid, aki polgári, majd később hadbíró volt, a szivaszi katonaiskolába adta és Izmet Inonü itt kezdte meg középiskolai tanulmányait. Aztán elvégezett egy katonai líceumot és egy katonai mérnöki iskolát, úgyhogy 1903 augusztusában tüzéralhadnaggyá avatták. Tanulmányait azonban tovább folytatta és 1906-ban fejezte be; ilyen képzettséggel hamarosan vezérkari kapitányi rangot kapott. 1910 elején a gemeni haderő vezérkarához nevezték ki. Ekkor dudeydébe ment, Ili esett át a tűzkeresztségen. A gemeni háborúban kiválóan szerepelt és soronkívül őrnaggyá léptették elő, majd kinevezték a jemeni haderő vezérkari főnökének. A világháborúban tovább ívelt fölfelé Izmet Inonü katonai karrierje. Ezredes, majd hadtestparancsnok lett, 1918 októberében pedig hadügyi államtitkár. Kinevezték az előkészítő békebizottság tagjává és egy év múlva hadtestparancsnoki címmel és jelleggel a legfelsőbb haditanács általános hadműveleti vezetőségébe delegálták. Izmet Inonü ekkor Ankarába ment és csatlakozott Kenad Atatürkhöz, és 1920. novemberében, a török felszabadító háborúban, mint a nyugati front északi szakaszának vezére vett részt. Több győzelmes csatátVívott és a háború végén hadtestparancsnokká nevezték ki. Nemsokára külügyminiszter lett, majd ő lett a török küldöttség elnöke a lausanne-i békekonferencián. Többször volt külügyminiszter és miniszterelnök, majd Ataturk halála után, 1938. november 11-én köztársasági elnökké választották. Kista Ilyti, a finn építőmunka vezetője A finn köztársaság jelenlegi elnöke, Risto Ryti, 52 éves. Már 17 éves korában érettségizett, 20 éves korában már jogvégzett volt. 30 éves korában egy kerületet képviselt a parlamentben, 34 éves korában a finn Állami Bank vezérigazgatója, egy évvel később pedig Finnország elnökjelöltje lett. Ez a nem mindennapi pályafutás is jellemzi Risto Ryti zsenialitását. Közgazdasági kérdésekben már régebben döntő szava volt és munkásságát ismerték a világ minden számottevő közgazdasági körében. Ryti tagja volt a hadsereg anyagbeszerző-bizottságának és ebben a minőségben már a békeévekben olyan különleges ismeretekre tett szert, amelyek az első finn-szovjet háború nehéz hónapjaiban még csak jobban kimélyültek és az összes részletekre kiterjedtek. A legsúlyosabb harcok idején felkereste Mannerheim marsallt a főhadiszálláson, akivel azután a legszorosabb együttműködést fejtette ki és így teljes egyetértés keletkezett közöttük. Neki jutott osztályrészéül az a súlyos feladat, hogy már mint miniszterelnök az első finn-szovjet háború alkalmával megszüntesse a finn ellenállást és ő kötötte meg a súlyos moszkvai békét is. Mindezek ellenére továbbra is miniszterelnök maradt, ami jellemzi azt a bizalmat, amellyel államférfiúi működését Finnországban kísérték. Amikor 1940-ben Kallio, a finn köztársasági elnök, váratlanul elhúnyt, egészen természetes volt, hogy csak Hutit lehetett köztársasági elnökké választani. Hmn Színid, Arábia Napóleonja A leghatalmasabb arab uralkodó, Szaudi Arábiának királya, Ibn Szaud, akit arab Napóleonnak is szoktak nevezni, 61 éves. Miután apjának seregeit a török szultán leverette, már gyermekkorában kénytelen volt vele együtt elmenekülni és így a sivatagban nőtt fel, mint hazátlan földönfutó. Kuveitban, a Perzsa-öböl egy kis kikötővárosában serdült ifjúvá Mubarrak sejk udvarában és innen indult 21 éves korában apja egykori székvárosának, El Riadnak megostromlására egy kis csapattal. Itt ekkor a szultán embere, Hasid, székelt. A fiatal Ibn Szaud elfoglalta a várost, Hasid azonban a szultánhoz fordult segítségért. A török csapatok szétverték Ibn Szaud vahabitáit és ő maga is sebesülten menekült vissza a sivatagba. Mubarrak sejk később közbelépett érdekében a szultánnál, aki elismerte N’edzsd uralkodójának. Amikor Törökország felett megsúlyosodott az idők járása, Ibn Szaud kihasználta, a helyzetet, megtámadta Rasidot, legyőzte seregét. Maga Hasid is Ibn Szaud fogságába került, aki lefejeztette. A 27 éves fiatal fejedelem egymásután ismertette el a kis arab törzsekkel uralmát és a világháború kitörésekor már számottevő tényező volt az akkori arab uralkodók között. A világháborúban semleges maradt és ezért évi 60.000 fontot kapott az angoloktól. A pénzből kitűnő hadsereget szervezett. A világháború után Ibn Szaud leverte Husszein pasát, Mekka város fejét, 1933-ban pedig az asszír fejedelemséget kebelezte be országába. Dr. Némethy Károly (Székely A. felv.)