Tolnai Világlapja, 1944. április-június (46. évfolyam, 14–26. szám)
1944-05-03 / 18. szám
■ ■ a Ahol a kősziklák „sok ezer brillianttal vannak kirakva” Csokonai érdekes kirándulása az aggteleki cseppkőbarlangba Csokonai Vívós Mihály a magyar tájakat elég sokszor bebarangolta, Debrecen nagy szülöttjét a sors neve nagyon kímélte a megpróbáltatásoktól. Ide-oda vetette a Tiszántúltól a Dunántúl nyugati csücskéig, a kálvinista Rómától Komáromig és Csurgóig. Hajtotta Lilla utáni vágy, aki éppen úgy ihlette őt a költemények egész sorozatára, akár Petrarcát a világirodalmi hirst Laura, de hajtotta a szegénység is. Csurgón rövid ideig tanárkodott is, s aztán megint hazahajtotta a végzet. A népi származású, de európai látókörű költő a Felvidéken, már kevesebbet fordult meg, mint máshol. Ide is a természeti csoda vonzotta: az aggteleki cseppkőbarlang — és Vitéz Mihálynak a síksághoz szokott lénye számára szokatlan természeti tüneménye! Ragályi Gedeon, a gomormegyei főjegyző, látta Csokonait vendégül, tehát ilyen módon az akkori társadalmi ,a közhivatali előkelőségek környezetében minden kíséretet megkapott ahhoz, hogy a csapkőbarlangot, illetékes informátorokkal nézhesse végig. 1801 július elején vitte el őt az aljegyző Aggtelekre. A költő képzelő ereje mindig színesebb és megragadóbb, mint ha mindennapi ember jelent, volna meg ezen az érdekes helyen. Beszámolóját, amelyet az anyjához írt, éppen ezért érdemes kicsit megismernünk. Ez a barlang fekszik Aggtelek faluhoz egy fertály órányira, egy csupa kőből álló hegynek öblében. A barlang szája... úgy áll, mint az egyenes kőfal,... mint egy veres torony. Rémes dolog csak fölnézni is a tetejére... Hajlékony tollával Vitéz Mihály életre kelti a régi bejárat környékét és az akkor még kirúgítatlan torkolatot is leírja. „Guogoroping kellett bemennies az alacsony és szoros torkolaton, át mintegy fél fertály óráig lehet áthatolni. A barlang boltozatához képest, Csokond szerint, a dómok magassága és tágassága sem hasonlítható. A kövek úgy csüggnek alá az ember feje fölött, mintha mindjárt a nyakábaszakadnának. A hang rémítő módon zengett a tágas öbölben és amikor pisztolyukat kilőtték, a legszörnyűbb mennydörgés kicsiny volt a puska ropogóshoz képest. Killen barlangi szakértők vezették őket fáklyás kísérettel, akik ehhez a kalauzoláshoz már annyira értettek, mintha ebből élnének. Négy ölnyi fáklyát vittek magukkal, mert ha ebből a vándorló kifogyna, soha ki nem jöhetne ebből a rejtekhelyből. A csepegő kövek, az azokból épült sziklák, oszlopok, omladékok viszszatükrözték a fáklyák fényét. A barlang boltozatáról — mint Csökönyi érdekes levelében elmondja — állandóan csepeg a legtisztább, leghűvösebb útz, amely mihelyt akár az emberre, akár másmire cseppen, azonnal kővé válik. Így formálódnak lassan kint a legszebb figurák, amelyekből a költő fantáziája meglepő dolgokat állapított meg. ..Először láttunk — írni — egy cifra oltárt, azután kórust, amelyre is mentünk, orgonát, barátot, királyi széket, oszlopos palotákat, stb., amelynek szépsége a mesterség remekeivel versenyez. Találtunk a barlang fenekén sok ezer embert és kammcsontot, amelyek a háborús időkben odafutott fis elrejtezett szerencsétlenek csontjai". A barlangban egy három öles tiszta folyóvíz tekergett, igen sokszor megáradt és odaszorította a bonniéreket, amíg ismét el nem apadt. A legegészségesebb és legtisztább forrásocskára bukkantak, amelyekből Csokonai is kedvére ivott. Négy vagy öt helyen négykézláb másztak, néhol mint a fák hátrafelé, néhol pedig éppen hason, úgyhogy a hátukat horzsolta a felettük függő szikla. Másutt egyik kőről a másikra vadkecske módjára ugráltak, néhol, egy hegyes kövön állva úgytetszett a keltőnek, mintha a fáklya világánál kétfelől a pokol mélységébe néztek volna alá. Egy csuszamodás és ezer darabra szakadva omoltak volna le, panaszolja az anyjának utólagosan is megijedvén a veszedelmes helyzeten. A többezeréves görög mondavilág hasonlatait is igénybe vette a költő, hogy érzékletes beszámolót írjon. „A kilenc kerengésű Stix, a vezető Charon-folyó, a pislogó fáklyák, a gyémántboltozatok, a sötétség hideg mennyezetei, a csendesség, a félelem, a borzadta, a köveken iszonykodó halál elfelejtette velünk, hogy életben vagyunk... Puky úr az fin nevem is feljegyezte a magáéval együtt azokra a pompás kősziklákra, amelyek mintha sokezer brillián tokkal volnának kirakva — a leggyönyörűbb ragyogással játszottak.. A furcsa és félelmes élmény arra késztette őket, hogy pipára gyújtsanak és egy kicsit elfüstöljék magukból a hijedelmeket. Aztán indultak kifelé fis három teljes órán át mindig egy patak partján mentek a legpompásabb fis legszélesebb boltozat alatt, amelyben a legnagyobb falu is megtért volna mindenestől. Néha egy-egy érdekes kősziklát külön megkopogtattak és az egyik jókora oszlop harang módjára kongott, amint egy darab kövei megütötték. A kirándulást délután négy ómkor akarták befejezni s négy óra után nemsokára édes megelégedéssel, kimagyarázhatatlan belső érzésekkel bukkantak ki A zöld gyepre, a friss szellőbenis az élő teremtéseket vigasztaló napvilágra... E. 1. M ESE fi C \ ¥ V SI K Grimm válogatott meséi A lufi- író legszebb történeteit gyűjtötte össze ebben a műben, amelyben megelevenednek a mesevilág legnépszerűbb alakjai. A képekkel díszített 112 oldalas nagy albumalakú könyv áru díszes keményítőséiben 6 pengő 16 fillér, fé vászonkötésben 7 pengő 40 fillér. Ács Klára: Gyermekszo bárh* tün dér váram Andersen meséi A ni. ii'i Pondás mestere írta ezt a művet, amelynél bitosabbat alig ismer az Irodalom. Nemzedékek nőttek fel ezek mellett és fognak még felnőni a pompás történetek élvezésében. A .112 oldalas díszes kötésű könyv •Ara 5 pengő. L o n d e 8 z Elek: Tündérországban l'luou hulla írónő űz kl ebben a könyvben a gyermekekhez. Huszonkét bájos mese, huszonkét pompás rajz köti le az apróságok érdeklődését. A könyv 128 oldal, ára keménykötésben 3 pengő. Az Itt felsorolt művek lemerelhetők ! A gyermekek kertvducc sok finom történet szerzője írta ezt a tizenkilenc, tanulságos mesét, amelyet 22 rajz díszít. Mindegyik csupa szív és derű. A ragyogó kötet terjedelme 128 oldal, ára kötve 3 pengő. Forrás-könyvesboltban, Budapest, VII., Dohány utca 12—14. szám alatt és minden könyvkereskedésben. Megrendeléskor ajánlatos a vételár előzetes beküldése, mert utánvéttel való kéidésű szállítást megdrágítja Vardffényben A hold az égre sárga fátylat tűzött. Most fényben fürdik, amélyet él. Minden kis felhőt gondosan elűzöl, Haris a fűben harsogii zenél. Kis fénybogárka lenyel éjt lámpát, A fűzfa lombja csendben balogat. Szent Dávid ujja penget égi hárfát. Dallal kíséri fönn a csákókat. Taksunyi Pét mii—mim» Uava&sc Uxlet — Mi van veted, honi) Az ijj ki van» Hirűs vet Tatán megnyerted a fönyekeményit — Semmi. Nagyszerű üzletet nyitottam. Postagalambokkal kereskedem. — És az idyan jó üzlet . — Pernek, Nappal eladom Őket és estére vissza repülnek.