Tolnai Világlapja, 1944. április-június (46. évfolyam, 14–26. szám)

1944-05-03 / 18. szám

■ ■ a Ahol a kősziklák „sok ezer brillianttal vannak kirakva” Csokonai érdekes kirándulása az aggteleki cseppkőbarlangba Csokonai Vívós Mihály a magyar tá­jakat elég sokszor bebarangolta, Debre­cen nagy szülöttjét a sors neve nagyon kímélte a megpróbáltatásoktól. Ide-oda vetette a Tiszántúltól a Dunántúl nyu­gati csücskéig, a kálvinista Rómától Komáromig és Csurgóig. Hajtotta Lilla utáni vágy­, aki éppen úgy ihlette őt a költemények egész sorozatára, akár Petrarcát a világirodalmi hirst Laura, de hajtotta a szegénység is. Csurgón rö­vid ideig tanárkodott is, s aztán megint hazahajtotta a végzet. A népi származású, de európai látó­körű költő a Felvidéken, már kevesebbet fordult meg, mint máshol. Ide is a ter­mészeti csoda vonzotta: az aggteleki cseppkőbarlang — és Vitéz Mihálynak a síksághoz­ szokott lénye számára szo­katlan természeti tüneménye! Ragályi Gedeon, a gomormegyei fő­jegyző, látta Csokonait vendégül, tehát ilyen módon az akkori társadalmi ,a közhivatali előkelőségek környezetében minden kíséretet megkapott ahhoz, hogy a csapkőbarlangot, illetékes infor­mátorokkal nézhesse végig. 1801 július elején vitte el őt az aljegyző Aggtelekre. A költő képzelő ereje mindig színesebb és megragadóbb, mint ha mindennapi ember jelent, volna meg ezen az érdekes helyen. Beszámolóját, amelyet az anyjá­hoz írt, éppen ezért érdemes kicsit meg­ismernünk. Ez a barlang fekszik Aggtelek faluhoz egy fertály órányira, egy csupa kőből álló hegynek öblében. A barlang szája... úgy áll, mint az egyenes kőfal,... mint egy veres torony. Rémes dolog csak föl­nézni is a tetejére... Hajlékony tollával Vitéz Mihály életre kelti a régi bejárat környékét és az akkor még kirúgítatlan torkolatot is leírja. „Guogoroping­ kellett bemenni­e­s az alacsony és szoros torkolaton, át mint­egy fél fertály óráig lehet áthatolni. A barlang boltozatához képest, Csokond­ szerint, a dómok magassága és tágas­sága sem hasonlítható. A kövek úgy csüggnek alá az ember feje fölött, mintha mindjárt a nyakába­­szakadná­nak. A hang rémítő módon zengett a tá­gas öbölben és amikor pisztolyukat ki­lőtték, a legszörnyűbb mennydörgés ki­csiny volt a puska ropogóshoz képest. Killen barlangi szakértők vezették őket fáklyás kísérettel, akik ehhez a kalauzo­láshoz már annyira értettek, mintha eb­ből élnének. Négy ölnyi fáklyát vittek magukkal, mert ha ebből a vándorló ki­fogyna, soha ki nem jöhetne ebből a rej­­tekhely­ből. A csepegő kövek, az azokból épült sziklák, oszlopok, omladékok visz­­sza­tükrözték a fáklyák fényét. A bar­lang boltozatáról — mint Csökönyi ér­dekes levelében elmondja — állandóan csepeg a legtisztább, leghűvösebb útz, amely mihelyt akár az emberre, akár más­mire cseppen, azonnal kővé válik. Így formálódnak lassan kint a legszebb figurák, amelyekből a költő fantáziája meglepő dolgokat állapított meg. ..Elő­ször láttunk — írni — egy cifra ol­tárt, azután kórust, amelyre­­ is mentünk, orgonát, barátot, királyi szé­ket, oszlopos palotákat, stb., amely­nek szépsége a mesterség remekeivel ver­­senyez. Találtunk a barlang fenekén sok ezer embert és kammcsontot, amelyek a háborús időkben odafutott fis elrejtezett szerencsétlenek csontjai". A barlangban egy három öles tiszta folyóvíz tekergett, igen sokszor meg­áradt és odaszorította a bonnié­reket, amíg ismét el nem apadt. A legegész­ségesebb és legtisztább forrásocskára bukkantak, amelyekből Csokonai is ked­vére ivott. Négy vagy öt helyen négy­kézláb másztak, néhol mint a fák hátra­felé, néhol pedig éppen hason, úgyhogy a hátukat horzsolta a felettük függő szikla. Másutt egyik kőről a másikra vadkecske módjára ugráltak, néhol, egy hegyes kövön állva úgy­­tetszet­t a kel­tőnek, mintha a fáklya világánál két­­felől a pokol mélységébe néztek volna alá. Egy csuszamodás és ezer darabra szakadva omoltak volna le, panaszolja az anyjának utólagosan is megijedvén a veszedelmes helyzeten. A többezeréves görög mondavilág ha­sonlatait is igénybe vette a költő, hogy érzékletes beszámolót írjon. „A kilenc kerengésű Stix, a vezető Charon-folyó, a pislogó­ fáklyák, a gyémántboltozatok, a sötétség hideg mennyezetei, a csen­desség, a félelem, a borzadta, a köveken iszony­kodó halál elfelejt­­ette velünk, hogy életben v­agyunk... Puky úr az fin nevem is feljegyezte a magáéval együtt azokra a pompás kősziklákra, amelyek mintha sokezer brillián tokkal volnának kirakva — a leggyönyörűbb ragyogással játszottak.. A furcsa és félelmes élmény arra kész­­tette őket, hogy pipára gyújtsanak és egy kicsit elfüstöljék magukból a h­ije­delmeket. Aztán indultak kifelé fis há­rom teljes órán át mindig egy patak partján mentek a legpompásabb fis leg­szélesebb boltozat alatt, amelyben a leg­nagyobb falu is megtért volna mindenes­től. Néha egy-egy érdekes kősziklát kü­lön megkopogtattak és az egyik jókora oszlop harang módjára kongott, amint egy darab kövei megütötték. A kirándulást délután négy ómkor akarták befejezni s négy óra után nem­sokára édes megelégedéssel, kimagyaráz­­hatatlan belső érzésekkel bukkantak ki A zöld gyepre, a friss szellőbe­nis az élő teremtéseket vigasztaló napvilágra... E. 1. M ESE fi C \ ¥ V SI K Grimm válogatott meséi A lufi­- író legszebb törté­neteit gyűjtötte össze ebben a műben, amelyben megele­venednek a mesevilág leg­népszerűbb alakjai. A ké­pekkel díszített 11­2 olda­las nagy albumalakú könyv áru díszes keményítőséiben 6 pengő 16 fillér, fé vászon­­kötésben 7 pengő 40 fillér. Ács Klára: Gyermek­­szo bárh* tün dér vár­am A­ndersen meséi A ni. ii'i Pondás mestere írta ezt a művet, amelynél bi­­­tosabbat alig ismer az Iro­dalom. Nemzedékek nőttek fel ezek mellett és fognak még felnőni a pompás tör­­ténetek élvezésében. A .112 oldalas díszes kötésű könyv •Ara 5 pengő. L o n d e 8 z Elek: Tündér­ors­z­ágban l'luou hulla írónő űz kl eb­ben a könyvben a gyer­mekekhez. Huszonkét bájos mese, huszonkét pompás rajz köti le az apróságok érdeklődését. A könyv 128 oldal, ára keménykötés­ben 3 pengő. Az Itt felsorolt művek lemerelh­etők ! A­ gyermekek kertvdu­cc sok finom történet szerzője írta ezt­ a tizenkilenc, tanulsá­gos mesét, amelyet 22 rajz díszít. Mindegyik csupa szív és derű. A ragyogó kötet terjedelme 128 oldal, ára kötve 3 pengő. Forrás-könyvesboltban, Budapest, VII., Dohány­ utca 12—14. szám alatt és minden könyvkereskedésben. Megrendeléskor aján­latos a vételár előzetes beküldése, mert utánvéttel való kéidés­ű szállítást megdrágítja Vardffényben A hold az égre sárga fátylat tűzött. Most fényben fürdik, am­­él­yet él. Minden kis felhőt gondosan elűzöl, Haris a fűben harsogii zenél. Kis fénybogárka lenyel éjt lámpát, A fűzfa lombja csendben balogat. Szent Dávid ujja penget égi hárfát. Dallal kíséri fönn a csákókat. Taksunyi Pét mii—mim» Uava&sc Uxlet — Mi van veted, honi) Az ijj ki van» Hi­­rűs vet Tatán megnyerted a fön­yek­e­­m­é­nyit — Semmi. Nagyszerű üzletet nyitot­tam. Postagalam­bokkal kereskedem. — És az idy­an jó üzlet . — Pernek, Nappal eladom Őket és es­tére vissza repülnek.

Next