Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-29 / 39. szám

XXXVI. évfolyam. 39. szám. Szekszárd, 1904. szeptember 29. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei általános tanító-egyesületnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szekszárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre.........................12 kor. — fill. Fél évre........................ 6 „ — „ Negyed évre ..... 3 „ — „ Számonként 24 fill. e lap nyomdájában Szerkesztőség a Bezerédj István utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatala Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Megjelen: Hetenként egyszer, csütörtökön. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. Hirdetések jutányosan számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig....................3 kor. 74 fil. 100—200 „ .«•.•» 5 „ 74 „ 200—300 .. . . . .. . 7 „ 74 „ minden további 100 szó 2 koronával több. Olvasóinkhoz, 1904. évi október 1-én uj előfizetést nyitunk a „Tolnamegyei Közlöny“-re, mely a megye legrégibb lapja. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Lapunkat a t. megyei tanítóknak és tanítónőknek fél árért vagyunk hajlandók megküldeni, mivel a „Tolnamegyei Közlöny “ a „Tolnamegyei Általános Tanító-egyesület“-nek hivatalos közlönye. A „Tolnamegyei Közlöny“-t, mely XXXII. évfolyamának utolsó negyedébe lép, vármegyénk hazafias közönségének jóakaratú figyelmébe ajánljuk. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A rendezett tanács. A vármegye székhelyének legújabb mozgalma, hogy rendezett tanácsú várossá alakuljon át, befejezett ténynek jelenthető ki és sikere minden kétségen felül áll. A törvényben előírt állami adómennyiség aláírásokkal nemcsak biztosítva van, sőt azon felül is nagy összeget tesz ki az aláírtak állami adója, úgy, hogy miután Szekszárd a törvényben kikötött értelmi erőkkel is fölös számban rendelkezik, nincs semmi akadálya annak, hogy a helyes irányban való átváltozás a legközelebbi jövőben végrehajtassék , s a jövő év elején az új rend már megkezdhesse remélhetőleg áldásos működését. A kérvénynek, mely az átalakulás iránti kívánságot van hivatva a kormánynál tolmácsolni, a törvényhatóság útján kell rendeltetése helyére jutni s minthogy a jövő hónapban a vármegyei törvényhatósági őszi közgyűlésnek meg kell tartatnia, a kérvénynek illetékes helyre való feljutása elé sem gördül semmi akadály és pedig annál kevésbé, mert vármegyei döntő körökben annyira át vannak hatva az ügy fontosságától s a törekvést oly jó irányúnak tekintik, hogy egy, ebből a czélból külön összehívandó rendkívüli közgyűlés tartásától sem riadnak vissza. A törvény intézkedése szerint pedig, ha a község a feltételeknek egészben megfelel, amint nálunk ezúttal ez az eset, az engedély kiadása meg nem tagadható. A formai előfeltételeknek ily módon való teljesítése után jön a tulajdonképeni nagy feladat, a rendezett tanácsú város szervezetének a megállapítása, mely a megválasztott bizottságra hárul s melynek — nézetünk szerint — az lesz a nem könnyű teendője, hogy a legnagyobb takarékosság szem előtt tartása mellett, a közigazgatás minden ágára megteremtse a szükséges közegeket, de semmi téren fölös számban, hanem csak szigorúan annyit, mennyi az ügyek ellátására a legnagyobb szorgalom ,és munkásság kifejtése mellett feltétlenül szükséges. Azért az, ki a városnál jövőben alkalmazást talál, legyen elkészülve arra, hogy ott, különösen kezdetben, megfeszített munkásságot kell kifejtenie, mert semmi körülmények között meg nem engedhetjük, hogy az üdvös intézmény, végrehajtó közegeinek elégtelen munkássága miatt, mindjárt megszületése perczében népszerűtlenné váljék s a lejárás utján haladjon. De van az átalakulásnak egy másik nagyon fontos része, melynek helyes elintézésétől függ az "egész jó ügy bevezetésének sikere; s ez a rendőrségi ügyek elintézésének nagy kérdése. Egyetlen egy álláshoz sem fűződik annyi remény és várakozás, mint a kinevezendő rendőrkapitányéhoz; talán azért, mert városunkban a rendőri ügyek ellátása volt az, mely a legtöbb panaszra szolgáltatott alkalmat s leginkább éreztette a közönséggel kezelése hiányossága folytán kellemetlen oldalát. Már maga az állás is elég fontos s ezért különösen ezen a téren ember kell a gátra; hát még mennyire nő ezen állás fontossága a mi viszonyaink közt, hol az egész átalakulás közvetlen indító okául, különösen az eszme gyors megérésének szempontjából, a rendőri ügyek kezelését kell előtérbe állítanunk. Azért rendezett tanácsunk kinevezendő rendőrkapitányának három kiváló tulajdonnal kell felékesítve lennie. Először erélyesnek kell lennie, hogy a megzavart rend minden téren újra elfoglalja megillető helyét; ma- TÁRCZA Őszi hangok. (Tolnamegyei uj nóták.) A »Tolnamegyei Közlöny« eredeti tárczája. — írta: Stubenwohl Gyula. IV. Édes emlék... Jázmin bokor sűrűjében Csendes nyári esten, Óh, mi sokat ábrándoztunk, Enyelegtünk ketten. Remény volt a mi szerelmünk, Boldog, édes álom. Hő szerelmünk függött akkor Egy kis arany szálon. Ketten leirtuk a reményből E kis aranyszálat, Egyik vége kezemben volt, A másik te nálad. Úgy örültem, őrizgettem, Megremegtem érte, Mégis-mégis elszakadt az, Ki húzta meg — én ? ... te ? ... V. Hogy megláttam... Hogy megláttam azt a kislányt azóta, Minden este eljárok a fonóba; Azért járok utána mert szeretem, Szüret után ő lesz majd a hitvesem. Beállítok a papunkhoz a minap, Kinél aztán igy kezdem a szavamat: Plébános ur az Úristen áldja meg, A rózsámmal adjon össze engemed VI. Korhely nóta. Vígan vannak a majsai csárdában, Szól a nóta, ropog a táncz javában. Csihaj világ, gyöngy az élet, hej! így mulatnak a legények, Pünköst napján a majsai csárdában. Legszebb asszony a csárdásné a pusztán, Oda járnak a legények mind ahány. Én is oda járok majd hát, hej! Korhely leszek az angyalát, A majsai csárdásné lesz a babám. Bort ide hát szép csárdásné, de sokat. Hozza fel a pinczéből a legjobbat. Üljön mellém a lóczára : hej! A borát meg úgy kínálja, Vigasztaljon, mert a szivem megszakad! (Folytatjuk.) A szőke asszony. Irta: P. Takáts Gábor. — A «TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY* eredeti tárczája. — Dombi Béla községi jegyző egy idő óta szótalan, valami benső szomorúság ül arczán. Sokszor hivatalában is alig dolgozik valamit, csak néz merően a semmiségbe és gon dolgozik. De nem is ok nélkül. Hiszen még alig öt éves házas, és felesége már hónapok óta betegeskedik. Nem mintha súlyos, fekvő beteg volna, de amolyan lappangó, belső baj emészti, amely az asszonyt bátyádtá, kedvetlenné teszi. A falusi orvosok közül már három is gyógykezelte, de minden eredmény nélkül. Az utóbbi csak annyival segített többet, hogy a budapesti klinikán való consultálást javasolta. És az aggódó férj sietett is követni az orvosi tanácsot. A baj elég súlyos, de közvetlenül nem veszélyes. Azonban haladéktalanul egy speciális női gyógyfürdőbe kell hat hétre mennie, ahol egy kis operácziónak kell magát alávetnie, mondá az orvostanár Dombinét megvizsgálva. Ez a kijelentés aztán vigaszt is, meg újabb aggodalmat is keltett a fiatal párban. Hát még a faluban, ahol szájról-szájra járt a hír, hogy a jegyzőné asszonyt operálni fogják.