Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-01-02 / 1. szám
2 kizárólag az alkalmas, mely már rendkívül válságos időkben ezt a szerepet fényes eredménnyel, híven, becsületesen betöltötte. Határozzunk tehát, vagy a kishitű teljes visszavonulás, vagy a szervezkedés végrehajtása között kell választanunk. Az a fényes égitest, mely a pusztán vándorlásunk alkalmával, utunk megjelölése céljából vezetett bennünket, bizonyára ez alkalommal sem fog cserbenhagyni. S ez hazánknak imádással határos szeretete ! Boda Vilmos. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 január 2 Tolnavármegye tisztújító közgyűlése. Napokig tartó nagy és lázas izgalom után december 30-án zajlott le Tolna vármegye tisztújító közgyűlése a vármegyei bizottsági tagoknak még soha nem tapasztalt érdeklődése mellett. A 453 bizottsági tag közül csak azok nem jöttek el, akiket betegség tartott vissza, vagy pedig a szavazástól tartózkodni kívántak. A vármegye hatalmas közgyűlési terme a szó valódi értelmében zsúfoltságig megtellett, a karzatot pedig előkelő úrhölgyek foglalták el. Ott voltak : özv. Simontsits Béláné, Simontsits Elemérné, Wigand Jánosné, Simontsits Andorné, Wigand nővérek, Molnár Józsefné, Leicht Lajosné, dr. Leopold Kornélné, Bajó Pálné, dr. Pesthy Pálné, dr. Szentkirályi Mihályné, Pap Gyuláné, Bodnár Istvánná, Pécsy Jánosné, Nits Istvánné, Sass Lászlóné, Tomcsányi Lajosné, Déry nővérek, Hagymássy Károlyné, ifj. Leopold Lajosné, dr. Müller Ferencné, Sztankovánszky nővérek, Tribler Ilma, Rill Józsefné és Rill Mariska. A nagy izgalmat az alispáni állás betöltése okozta, mely Döry Pál hazafias alispánnak Békés vármegyébe főispánná történt kinevezése által üresedett meg. Az egyesült ellenzék báró Jeszenszky György gyönki és Szévald Móric tamásii főszolgabirákat jelölte, gróf Apponyi Géza főispán által december 27-ére egybehívott értekezlet pedig ezekkel szemben Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőt jelölte. A választást megelőző napokban az egész vármegyében hallatlan korteskedés folyt. Ezen és az egyesült ellenzék szervezetlenségén múlott, hogy jelöltjei elbuktak. Apponyi Géza gróf főispán pont 10 órakor nyitotta meg a vármegyei tisztújító közgyűlést Építsünk mindenkor igazi boldogságunkra ; vívjuk meg családunk lelki nyugalmát és csendességét a külvilág szenvedelmeitől. Avassuk szeretteinket az önzetlen, tiszta szeretet titkaiba, melynek nemcsak az a feladata, hogy kenyérrel és ruhával lássuk el őket, hanem hogy lelkivilágában gyújtsuk fel azt a szellemi fáklyát, amely óvja, inti őket, hogy az isteni és tisztes társadalmi törvények ellen ne vétsenek s amely egyedül képes arra, hogy az élet minden kísértéseiben és megpróbáltatásaiban erősekké, kitartókká tegye őket. Ha a családnak naponkint és fokozatosan többet-többet nyújtunk a szeretetből, az anyákat gyermekeink őrangyalaivá tesszük s ezt a varázshatalmat mi is örökölni fogjuk tőlük. Ne rettenjünk vissza a nélkülözés keserű tudatától, hiszen a megosztott falatot édessé teszi a kölcsönös szeretet lemondó áldozatkészsége. S ha a tivornya és kártyára szánt filléreket a családi szentély oltárára helyezzük , akkor mindenért kárpótol bennünket a szeretet s s szívélyesen üdvözölte a nagy számban megjelent bizottsági tagokat. Ez az első alkalom, — úgymond— hogy a vármegye tisztújító közgyűlésén elnökölhet. Beszédjében kiemeli, hogy a vármegyék önkormányzatát törvényben biztosították. A közelmúltban a vármegyéket államosítani akarták, a nemzeti küzdelem alatt, midőn a vármegyék autonómiája veszélyben forgott, azon elv győzedelmeskedett, hogy az új önkormányzatot fenn kell tartani alkotmányt védő törvény alkotása által. Mindenki szabadon gyakorolhatja szavazatát, de mérlegelni kell a fontos állás betöltésénél (célozva az alispáni állást) a rátermettséget. Elismerőleg szólt azután a tisztikar működéséről. Büszkén mondhatja, hogy Tolna vármegye tisztikara az országban az első helyen áll. Kiemeli Döry Pál volt alispán kiváló érdemeit s örvend, hogy éppen Tolnavármegye első tisztviselőjére esett a választás, midőn Békés vármegyében a főispáni állást be kellett tölteni. Végül köszönetet mondva a tisztikarnak működéséért, azon reményének ad kifejezést, hogy jövőben is kötelességtudásának magaslatán fog állani. Lelkes éljenzés. Ezután Simontsits Elemér főjegyző és helyettes alispán rövid beszéd kíséretében átadja a főispánnak az alispáni és a főjegyzői szimbólumokat, a vármegye pecsétjét és a vármegye kulcsait. Beszédjében köszönetet mond a tisztikar nevében és bejelenti, hogy Döry Pál volt alispán a legközelebbi közgyűlésben fog a törvényhatóságtól elbúcsúzni." Bernrieder János szól, hogy ne vegyék szerénytelenségnek, midőn most a régi szokáshoz híven ő mond köszönetet a vármegyei tisztviselőknek, mert erre többen felkérték. Elismeri, hogy a tisztikarnak első kötelessége az adminisztratív teendők elvégzése, de jöhetnek idők, mikor a politikai helyzet többet is vár tisztviselőitől. Nem hagyhatja említés nélkül a Fehérváry törvénytelen uralmat, midőn a tisztikar megállotta helyét. Nem egy ízben történt, hogy a volt alispán bizalmára méltatva, vele tanácskozott s aki kifejezte, hogyha bekövetkeznék az erőszak uralma, inkább elvérzik, mintsem törvénytelenséget kövessen el. Hála a gondviselésnek, hogy Tolna vármegyébe nem mert bejönni az erőszak képviselője. A nemzet és király végre megértették egymást. Végül meghajtja Döry Pál volt alispán hazafias érdemei előtt az elismerés zászlaját és köszönetet mond a tisztikarnak. (Éljenzés.) a nélkülözés réme csak ismeretlen fogalom marad előttünk. A vén óév halotti ágyán fekszik; az idő vasfoga az enyészet szemfödelét lebegteti fakószínü arcára; feje fölött lebeg a malach hamoveszt, az a csúnya madár, mely dermesztő siri csendben vijjogva csapkodja fekete szárnyait. Aztán eltemetjük az enyészet és örök feledés homályába. És következik egy másik idő : ezt polgári nyelven uj évnek nevezzük. Vérmes reményekkel, mesés ígéretekkel és még több jókívánsággal köszönt be hozzánk. Félre alakoskodó chimacza ! Le az álcával ! Nekünk megelégedettség, béke és szeretet kell. Ezt kívánom én az uj év küszöbén tisztviselőtársaimnak. Hozzon az uj esztendő nekünk akaratot, erőt és kitartást s akkor a megelégedettség sem fog hiányozni. Boldog uj évet 1 nevez: Halál angyala. megválasztotta elnökké Török Bélát, jegyzővé pedig Totth Károlyt. Dr. Schwetz Antal az egyesült ellenzék megbízásából és nevében a tisztújítás előtt tisztázni kívánja azt a kérdést, hogy van-e a tisztviselőknek szavazati joguk ? Felolvassa az ide vonatkozó törvény szakaszait és megnyugtatásul főispáni emncinációt kér. Tovább azt fejtegeti, hogy csak azoknak a tisztviselőknek lehet szavazati joguk, akik élethossziglan lettek megválasztva. Akkor, midőn a tisztviselők leköszöntek s átadták a szimbólumokat, megszűntek tisztviselők lenni. Majd indítványozza, hogy mivel nem mindenki hozta be igazoló jegyét, bizalmi férfiak választassanak a szavazáshoz. Dr. Leopold Kornél szól, hogy hozzájárul a kérdés tisztázásához. Aki — úgymond — a hivatkozott törvényszakaszt elolvassa, annak kételyei nem lehetnek aziránt, hogy igenis a tisztviselőknek van szavazati joguk, mivel mandátumuk csak 1907. évi december 31-én telik le. A főispán felolvassa a törvény 83. és 53. §-ait és kijelenti, hogy ezeknek alapján ő a tisztviselők szavazatát elfogadja. Az ügy különben elbírálás végett a közigazgatási bíróság elé kerül, mivel dr. Schwetz Antal felebbezést fog beadni. Ezután az elnöklő főispán a kijelölő választmányba a maga részéről felkéri gróf Széchenyi Sándort, Szabó Károlyt és Bernrieder Jánost. A közgyűlés a főispán ajánlatára a jelölő választmányba beválasztotta : Bernrieder Józsefet, Boda Vilmost és Jeszenszky Andort. Az alispáni állásra dr. Frühwirth Jenő és dr. Leopold Kornél husz-husz aláírással ellátott íveken név szerinti szavazást kértek. Ezt a főispán el is fogadta és kijelölte a szavazatszedő bizottságot. A virilisták szavazatszedő küldöttségének elnöke gróf Széchenyi Sándor, tagjai: Szabó Károly, Padh József, jegyzője Szévald Oszkár. A választott bizottsági tagok szavazatszedő küldöttségének elnöke Jeszenszky Andor, tagjai: ifj. Wéber János és Orffy Lajos, jegyző dr. Ért Márton. Most a kijelölő választmány visszavonult és a főispán felfüggesztette a közgyűlést. Rövid negyedóra múlva a főispán újból megnyitja a közgyűlést és kijelenti, hogy miután az alispáni állás betöltéséhez többféle kombináció fűződik, a kijelölő bizottság most csak az alispáni állásra jelölt. Az alispáni állásért hárman folyamodtak: Simontsits Elemér főjegyző, Szévald Móric és báró Jeszenszky György főszolgabirák. A bizottsági tagok Simontsits Elemér nevének említésekor percekig tartó lelkes éljenzésben törtek ki, amiből már előre lehetett következtetni, hogy ő lesz az alispán. Szévald és Jeszenszky nevei után is felhangzottak az éljenzések, de ezek sokkal gyengébbek voltak. A főispán erre elrendelvén a név szerinti szavazást, a közgyűlést felfüggeszti. A szavazás rendben folyt le. Az ellenzékhez tartozó szavazók, midőn látták kisebbségüket, többen vagy nem szavaztak, vagy Simontsitsra adták szavazatukat. Háromnegyed 12 órakor dr. Leopold Kornél, aki rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki Simontsits mellett, hírül hozta a szavazóteremből, hogy Simontsits Elemér már elérte az abszolút többséget, mire lelkesen éljenezték Simontsitsot. Már fél egy órára járt az idő, midőn a főispán újból megnyitva a közgyűlést, gróf Széchenyi Sándor szavazatszedő küldöttségi elnök jelenti, hogy leszavazott 353 bizottsági tag s a szavazatokból 221 Simontsits Elemérre, do fozére Ach Móricra és 66 baromgszngisztí Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rock~“ »vedeli csomagolást. F. Hoffi VII-------------Ü ® 99 (Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Üvegenkint 4.— korona. loche A Co. Basel (Svájc)