Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-14 / 2. szám
IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 január 14. Szerkeszti még és kiadóMentül: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 182. Előfizetési ár: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 69 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 3 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Oral: A legkisebb hirdetés díj* 30 koron* A hirdeti* az utolsó oldalon egy 60 kiliméter szém hasábon milliméter soronként 2 borons, a szövegoldalon 3 borons, s bhrovslban elhelyezett refcUmhh «ihntml s nyílttá? soronként 30 körönébe kerül. Csalid bíreb és véllslstl hr» detések külön árszabás szerint Felhívás Tolnavármegye fegyverbíri férfalhoz! Tolnavármegye népének a nemzetgyűlésbe küldött alulírott képviselői komoly, nagy kéréssel fordulunk szeretett vármegyénk 17 évnél nem fiatalabb, s 36 évnél nem idősebb fegyverbíró férfiéihoz. Ránk szakadt a világtörténet legcsúfosabb békéje s ha élni akarunk, el kell követnünk mindent, hogy ennek a rettenetes békekötésnek szörnyűséges határozatai dacára is fentarthassuk magunkat. El kell követnünk mindent, hogy a királyi magyar honvédség önkéntes jelentkezés alapján is olyan intézményünk maradjon, mint amilyen a régi volt, hogy megmentsen bennünket minden belső és külső orvtámadástól. Bízunk vármegyénk fiainak tettrekészségében, hiszen nem önfeláldozást, sőt még áldozatot sem kívánunk tőlük ! Gondtalan biztos megélhetést, élelmet, ruházatot s jelentékeny pénzbeli illetményt biztosít az állam önkéntes katonáinak, s emellett egyelőre csak rövid időre kívánja lekötni őket, akinek tehát nem fog izleni a dolog, más pályát is kereshet! Szűnjék meg már egyszer a katonaélettől való idegenkedés, hiszen az sok férfias örömet ígér, s ami eddig rossz volt benne, az reméljük örökre kipusztult belőle ! Magyar kispolgárok — elsősorban földmivesek — gondoljátok meg a Ti hazátok, vagyonotok, családotok megvédéséről van elsősorban szó, küldjétek tehát fiaitokat sürgősen a honvédség kötelékei közé. Ezt kívánja nemcsak szegény hazánk, hanem saját legjobban felfogott érdeketek is. Ébredjen fel a magyar szabadságharc szelleme köztetek, amikor egyetlen hívó szó elég volt, hogy a magyar nép százezrei fegyverben álljanak. Mentsétek hát meg a hazát ! Lépjetek be a hadseregbe! Tolnavármegye nemzetgyűlési képviselői : Bodor György sk. Haypál István sk. Nagy János sk. Dr. Örffy Imre sk. Ranczos János sk. Weber János sk. és szenvedélyek lecsapolására, de egyúttal a jogokkal való élés bölcs mértékletét, a történelmi osztályok megbecsülését, a tekintély respektálását várjuk és kívánjuk a másik részről. Ezek az érzések hassák át minden oldalról azokat, akik a megyei közélet intézésére hivatottak és választottak, akkor Tolna vármegye közgyűlési terme ismét nagy történelmi eseménynek lesz színtere : az osztályérdekek romhalmazán az uj Magyarország felépítésének fenséges munkájában való összeforrás és megértés itt üli diadalát. 8. Hiszek egy Istenben, hiszek egy Igazában. Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, , Ámen. A megértés utján. pár nap választja el csak a vármegye közönségét attól az ünnepélyes aktustól, hogy új főispánját ősi szokás szerint beiktassa és ezzel az államhatalom végzését, hogy a mai kor nyelvén szóljunk, nostrifikálja. Nobilisen szokott a vármegye ezen gyönyörű jogával való élés lefolyni, ritkán történt meg, hogy az installáló ülés a pártszenvedélyek kitződésének színtere legyen, a királyi döntés előtt, a Szent István koronája iránti mélységes tiszteletből fakadó érzéssel hajoltak meg a vármegyék törvényhatósági tagjai, de azért a rövid órákra terjedő vihar szünetelése nem jelentette gyakran a megbékélést, a pártszenvedély elütését. Azt látjuk, hogy a közelgő beiktató ülésre a szokásosnál több őszinteséggel, több megértéssel készülnek a bizottsági tagok. Az új főispán kinevezése nem csak a megnyugvás érzését keltette fel minden irányban, de a vármegyei közélet különböző pártjai táborában az egymást megértő és megbecsülő közeledésre is megadta a gondolatot. Örömmel látjuk ezt a folyamatot, mert tudjuk, hogy a megértő, összefogó hazafias munka minden téren való megindulásából remélhetjük egyedül csak nemzetünk talpra állását. Félre kell tenni tehát az egyéni sérelmek és az ebből kiinduló gyűlölködések érzését. De ez még nem minden. Hogy a jövő megértő munkájának tartósságát biztosíthassuk, ki kell küszöbölni a bizalmatlanságra, a félreértésekre alkalmas mendemondákat, egyenes nyíltságot kell vinni a megoldásra kerülő nagy ügyek megvitatásába és nem szabad, hogy e kérdéseknél a merev elzárkózottság és a demagógia álljanak egymással szemben. Tolna vármegye történelme nem szegény országos jelentőségű nagy eseményekben. Bezerédj István jobbágyszabadító emberies, de mégis fenséges gondolata itt született meg. Konzervatív szempontból egy hatalmas ugrás volt e gondolat, amely elkeseredett harcokat keltett fel egyes vármegyékben. Tolna vármegye birtokosai megértették, átérezték Bezerédj nagyszerű eszméjét és, e megértésnek okszerű következménye lett, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség korában itt a szenvedélyek nem viharoztak, nem romboltak fékeveszetten. Bezerédj István megértésére, Bartal Béla gazdasági előrelátására van szükségünk most is birtokosaink részéről, amikor a jogkiterjesztés, a földéhség kielégítéséről van szó a nagy világégést követő szenvedések A földgáz-vitához. Gaál István egyetemi h. tanár úr, akinek a mai drága nyomtatási költségek dacára több hasábunkat engedtük át, jónak látta ezen előzékenységünket, — azért, mert legutolsó, nem tudományos, hanem személyeskedő cikkét térszűke miatt nem közölhettük — azzal viszonozni, hogy sajnálkozását fejezte ki, hogy cikkével lapunkhoz betlött be, »mert bármely más lápnál mindenesetre egészen más lefolyása lett volna a vitának.« Nekünk nincs annyi időnk, mint a geológus uraknak, tehát nem provokálunk vitát Gaál tanár úrral afelől, hogy kinek van kettőnk közül (meg olvasóink közül is) több sajnálnivalója, de egyet leszögezünk, hogy annak igazán nem mi vagyunk az okai, hogy önállításuk szerint mindenesetre tudós urak nem a tudomány érveivel, a kutatások eredményeivel vitáztak, hanem a személyeskedés nem mindig finom tónusában. 2. szám. Rubinek Gyula meghalt. Hosszú szenvedés után vasárnap reggel meghalt Rubinek Gyula. Ötvenhét évet élt és életpályája valóban a szakadatlan és túlzásig feszített munkálkodás súlya alatt roppant össze. Rubinek Gyula igazi arca, lénye, tehetsége nem a parlamenti azóharcokban mutatkozott meg, hanem sokkal eredményesebben azokban az évtizedekben, amelyeket a magyar gazdatársadalom szervezésének szentelt, amikor nagyrahivatott alkotásokat hívott életre, tollal, szóval, tökéletes és befejezett készültséggel és gondolatbőséggel előkészíttette a gazdatársadalomnak azt a megerősödését és kivirágzását, mely a forradalom után elkövetkezett. Közgazdasági alkotásai, főképpen a szövetkezeti életben, túlélik őt és megőrzik emlékét, valamint nagyszabású szakirodalmi munkái, melyek rengeteg tanulásnak, külföldi kutatásnak és egy szünetlenül alkotni vágyó léleknek az értékes termékei. Munkálkodásának nyomait megőrzi az Orige és csaknem valamennyi agrárius intézmény, mert mindegyik érezte nagyszerű energiájának, szervező talentumának kisugárzását. Nagy része van abban, hogy nemzetgyűlési választásokon mára a kisgazdáké lett a többség. Megtörténvén egyesülése Nagyatádi Szabó Istvánnal, élete végéig vezető helyet töltött be a parlament életében is. Egy ideig földmivelésügyi miniszter volt és e működésének emlékét őrzik a mezőgazdasági érdekképviseletről, a közgazdasági egyetemről és nagyrészt a birtokreformról szóló törvények is. Rövid ideig a kereskedelmi tárcát töltötte be. Fokozódó szervi szívbaja miatt egyre jobban ki kellett kapcsolódnia a politika és pártélet aktív intézéséből és a legutóbbi bonyodalmak már az ő tartós távollétében folytak le. Mint politikust, sok támadás érte, ezek azonban érintetlenül hagyják a szakembernek érdemeit, melyeket ismer és elismer a külföld egész szakközönsége is. Élete. Rubinek Gyula 1865-ben született a bajai megye! óhajon. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után Kunbaján volt tetéző, majd a Borászati Lapok, később pedig a Köztelek társszerkesztője lett. 1894-ben lett Rubinek Gyula az OMGE ügyvezető titkára s 1895-ben már megszervezte a III. országos gazdakongresszust. Több agrárjavaslatot dolgozott ki és több gazdasági irányú könyvet irt, melyek közöl a Parasztszocializmus és Kiegyezésünk Ausztriával keltettek nagyobb feltűnést szakkörökben. 1899-ben Szegeden megszervezte az első mezőgazdasági kiállítást, 1901-ben Újarad képviselőjévé választotta és 1906-ban az OMGE igazgatója lett. A Friedrich-kormány megalakulásával elvállalta a földmivelésügyi tárcát, a Teleki kormányban kereskedelmi miniszter volt. A Faluszövetség megalakulásakor részt vett a Szekszárdon és Mózsin tartott ünnepélyeken is. Betegsége és halála. Súlyos betegsége hónapokkal ezelőtt támadta meg. Ez év szeptemberében Balatonfüredre utazott és hetekig ott kezeltette magát. Még betegsége utolsó idejében is dolgozott. Balatonfüreden a szívbaját kezelték. December 9-én a szövetkezetek Erzsébetszanatóriumába vétette fel magát. Ott igen súlyos vesebajt állapítottak meg, amely szívbajának is okozója volt. Az ötvösök tudatában voltak annak, hogy menthetetlen. Karácsony után az állapota rohamosan rosszabbodott. Vízkereszt napján reggel elvesztette az eszméletét. Már előzőleg víziói voltak, orvosainak panaszkodott, hogy állandóan 48-ról álmodik, honvédcsapatokat vezényel. Szombaton délután Nemes püspök feladta neki a halotti szentségeket. Vasárnapra reggel örökre lehunyta szemét. Betegsége alatt nagyon sokan érdeklődtek a nagy beteg állapota felől. A részvét. A nemzetgyűlés ülésén Gaál Gaszton elnök tett jelentést Rubinek Gyula elhrnytáról s meleg szavakkal parentálta el az elhunytat. Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, gróf Bethlen István miniszterelnök a táviratban fejezték ki részvétüket az özvegynek. A temetés: Rubinek Gyulát az OMGE a maga halottjának tekintette s a Köztelek díszterméből temették el. Temetésén részt vett a nemzet- Lapunk legközelebbi száma — a főispáni beiktatásra való tekintettel — szerdán jelenik meg.