Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-04-10 / 24. szám

XXV. Évfolwm. Előfizetési díj: Igén évre . . . . II pngl || Félévre • Szekuárd, 1943 április 10. (Szonlut) 24. száll. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztős cég és kodóiintal: I Felelős szerkesztő: Hirdetésekére!! MAKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. - TELEFONSZÁM: 30-» I­R­T. 1 K­S­TK P* P5 W Pt M­­­ ° p“* ▲ lep megjelenik minden Merci Én és uombilon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint s lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. h.a maiéul­ «WWB/ hu —j- “»•" — — y —■ [UNK] [UNK] [UNK]-■ [UNK] [UNK] - •• Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mű sora 26 fillér. Minimum 300 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Á Jlástkeresőknek 60 százalék engedmény. A Nemzet Tanítója A budapesti Kerepesi temetőben szerdán virágok borítottak el egy néma sírhantot és annak egyszerű keresztjét. A fiatal magyarság tarka virágai hullottak a sírdombra, amely alatt Magyarország egyik legnagyobb államférfia, a világ közvéleménye előtt is nagyrabecsü­lt tudósa, vagy amint ő mondotta magáról — Prae­­ceptor Patriae, a Haza, a Nemzet tanítója — alussza örök álmát. Megpróbáltatásokban gazdag két esztendő rohant el felettünk azóta, hogy egy tragikus éjszakának vég­zetes perce kioltotta a legnemesebb magyar életet, megállította a leg­tisztább szivet, amely ezért a Hazá­ért dobogott. Nem túlzás, ha ezt mondják, mert korunkban talán senki sem érezte úgy át és nem tudta a nemzet elé állítani olyan világosan és parancsolóan a Haza fogalmát, mint gróf Teleki Pál, aki­­ben a tudóst is mindig a magyar államférfi vezette s akit a politiká­ban és az igazság, a bölcsesség, a tudományos meggyőződés acél­szilárdsága hatott át. Férfi volt. Szellemben és jellem­ben egyaránt kiváló. Keresztény volt. Lobogó istenhittel és igazi emberi­séggel, emberszeretettel. Magyar volt ennek a tulajdonságának ősi és mély tudatával és szigorú lelki­ismeretével. Szerette, ismerte, mert tanulmá­nyozta és kutatta azt a földet, amely­nek nálánál nagyobb tudósa nem volt. Teljesen átértette és átélte ezt a nemzetet s annak történelmi hiva­tását és útját. Szerette mindenek­­fölött e föld és e nemzet emberét: a magyart, akinek értékeit és hibáit, vagy erényeit és gyöngeségeit az ő bölcs zsenialitásával egyformán látta s az igazi nevelő lelkével akarta erőssé, legyőzhetetlenné, lélekben és testben edzetté tenni a magyar­­ságot. Mindent, ami magyar, közelnek érzett magához, de szívéhez mégis legközelebbinek a magyar fiatalsá­got érezte, mert ebben látta a jobb jövendőt, az elpusztíthatatlan nem­zeti életet. Amikor most a magyar fiatalság, az ő kedves és szeretett cserkészei, a magyar társadalom minden rendű és rangú tagjával együtt, elvitték sírjára a kegyeletes megemlékezés és a hála sok* sokezer virágját, kellett, hogy érezzék, nagy férfifogadalom köti őket ehhez az emlékhez, gróf Teleki Pál nevéhez, elmúlhatatlan szelleméhez. Ez a megemlékezés az átérzése annak, hogy a magyar jövendő, a Egyes szám­ára 80 fillér A zsilipek közül, reméljük a mos­tani időben is, megépül évenként legalább kettő, de az idén meg­épülő siófoki nagy zsilip máris le­hetővé teszi bizonyos évszakokban a hajózást. Hogy a hajózás mit jelent a Sió vidékének gazdasági életére, arra a hivatalosan összegyűjtött adatok egy tétele fényesen világít rá: a hajózhatóvá vált Sió évi for­­galma legalább is 350 000 tonna lesz, ami 35000 vagyon rako­mánynak felel meg Tessék csak a fuvardíjmegtaka­­ritásokat kiszámitani! De emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy sok áru, amely eddig a vasúti fuvardíjak folytán egyáltalán nem bírta el a szállítást — így kü­lönösen a kőszállítmányok — ezen­túl viziúton az ország számos he­lyére lesz szállítható, aminek köz­lekedési, építési, stb. előnyei mes­­­sze túlterjednek a fuvardíj megtaka­rítás határán is. A hajózásnak az egész ország gazdasági életére kiható eme nagy előnyén kívül lesz még a nagy mun­kálatnak még egy olyan következ­ménye, amely elsősorban, sőt kizárólag a tolna megyeieknek fog óriási előnyt jelenteni. Az öntözés nagyszabású megindítására célzok, s amelyhez, ismerve a Sió völgy ter­mékenységét, egészen nagyszabású következményeket fűzök. Magam­ mint zalavölgyi birtokos sokat fog­lalkoztam e kérdéssel s jól tudom, hogy milyen óriási előnye van az olyan ön­tözési rendszernek, amely nem igényel költséges és sok energiát igénylő kiemelő szerkezeteket, hanem egyszerű u. n. gravitációs rendszerű. Ennek az a lényege, hogy a felduzzasztott viz magától, természetes esés utján vezettetik a kivánt helyekre. Nekem ennek ke­resztülviteléért Zalában nagy har­caim voltak és a rövidlátó embe­rek egy része még ma is duzzog a költségekért, amelyre kényszertár­sulás útján kellett őket szorítanom, nem gondolva arra, hogy a „hét nedves esztendő” után rövidesen megjönnek az aszályos évek és hogy a tolna megyei gazdatársaimnak le­gyen fogalma arról, hogy ez az öntözés mennyire, nem drága do­log, csak annyit jelzek, hogy az idén is — a legdrágább évben — csak négy és fél pengő öntözési díjat fizetünk kát, holdankint ! Per­­­­sze ez Tolnában, miután nagyobb Adakozzunk a katonák húsvéti mestijándékozására a Szekszárdi V­örös Keresztnek független, önálló szabad, keresztény, nemzeti és szociális Magyarország csak akkor valósulhat meg, ha a magyar fiatalság mindenkor gróf Teleki Pál útját járja és ha a ma­gyar társadalom nemcsak tiszteli az emlékezetét ennek a rendkívüli nagy magyarnak, hanem a kegyeleten túl a mindennapi életben is az ő szigorú és elháríthatatlan keresztény és magyar emberiessége szerint fog élni, dolgozni és imádkozni. Bo Dr Órffy Imre nyilatkozata egy-két fontos vármegyei ügyről Miután — mint felsőházi tag — a napi politikai életben kevésbé vesz részt, másfelől tudjuk, hogy nemcsak az ország létfontosságú kérdéseit, hanem vármegyénk nagy közérdekű problémáit is szívén vi­seli, felkerestük dr­árffy Imrét, vár­megyénk felsőházi tagját, hogy tá­jékoztasson bennünket a megye egy­két fontosabb problémájáról. „Mint, akinek alkalma nyílt több vármegye belső életébe bepillantani, örömmel állapítom meg, — kezdte Orffy érdekes nyilatkozatát, — „hogy egyik — talán legfontosabb — bel­politikai kérdésben, a közellátásban, Tolna megye az élen halad. Érdeméül kell ezt betudni köz­ellátási tisztjüket nagyszerűen be­töltő fő- és alispánunknak, de annak is, hogy vármegyénk közönsége úgy mi­nőségben, mint mennyiségben elöl jár a mezőgazdasági ter­melés terén. Kívánom, hogy ezt a nagyszerű te­vékenységet még tovább fokozza, mert rendkívül súlyos idők állnak még előttünk ! Vármegyénk két nagy kérdésé­nek előbbrevitelét egyébként to­vábbra is nagyon ambicionálom”, folytatta dr­árffy. „Az első a vármegyei villamosítás teljes befejezése Ez a legjobb úton haladó akció — sajnos — a háború miatt most némi késedelmet szenved. Az ipari minisz­tériummal és a komlói bánya igaz­gatóságával állandóan érintkezés­ben vagyok e tárgyban. Minden anyag biztosítva van, kivéve az „aludur”-nak nevezett vezetékanya­got. Az új aluminiumgyárak még nem, illetve csökkent mértékben működnek s termelvényeiket, ért­­hetőleg, elsősorban a hadiipar veszi igénybe. Minden reményünk meg­van azonban arra, hogy a rend­kívüli viszonyok megszűntével ez az anyaghiány is megszűnik és a villamosítás rövidesen befejeződik. A vonalak építése egy éven belül mindenesetre újból megkezdődik. Kedvezőbben ítélem meg várme­gyénk másik, gazdasági kihatásá­ban még fontosabb kérdését: a Sió hajózhatóvá tételét. Ennek a tervnek előkészítését ké­pezte az a többéves munkálat, amely 1935. évben ért véget s amely 9 millió köbmétert mozgósítva, 18 méter fenék és 25—30 méter víz­­szinti szélességet produkált a hét hatalmas hídon kívü­l s amely 14 millió pengőt emésztett fel, szem­ben az 1908. évi XLIX. törvény­cikkben előirányzott öt és félmillió koronával. E munkának máris meg­van az eredménye, mert enélkü­l az 1940—42 éves borzalmas víztöme­gek még nagyobbak, egyenesen katasztrofálisak lettek volna me­gyénkben. Az igazi hatása azon­ban az, hogy megalapozta a hajózás előfeltételét. Vármegyénk közönsége előtt bi­zonyára ismertek azok az akciók, amelyeket e nagy cél érdekében az utóbbi időben kifejtettünk. Csak elismeréssel emlékezhetünk meg vármegyénk főispánjáról, nádi Kovács Imre őméltóságáról, aki ennek az óriási jelentőségű ügy­nek egyik tómozgatója. A mostani siófoki zsilipnél lévő 3 méteres szintkü­lönbség és a táb­lás zsilip folytán a Balaton és a Sió gyakorlatilag el van teljesen zárva egymástól hajózás szempontjából, mert ott még csónakkal sem lehet átmenni.­­ Hat zsilip terveztetik, amelyek óriási előnye az lesz, hogy elméletileg csak annyi vizet kell a Balatonból kiengedni, amennyi az egyenként 82 méter hosszú, ^mé­ter széles zsiliprészek megtöltésé­hez és a lefolyó víz párolgásának pótlásához szükséges. Ez a Balaton szintjének száraz esztendőkben való megóvása szempontjából igen jelen­tős és a közeljövőben várható szá­raz esztendőkben fog nagy fontos­sággal bírni.

Next