Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-10 / 24. szám
XXV. Évfolwm. Előfizetési díj: Igén évre . . . . II pngl || Félévre • Szekuárd, 1943 április 10. (Szonlut) 24. száll. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztős cég és kodóiintal: I Felelős szerkesztő: Hirdetésekére!! MAKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. - TELEFONSZÁM: 30-» IRT. 1 KSTK P* P5 W Pt M ° p“* ▲ lep megjelenik minden Merci Én és uombilon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint s lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. h.a maiéul «WWB/ hu —j- “»•" — — y —■ [UNK] [UNK] [UNK]-■ [UNK] [UNK] - •• Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mű sora 26 fillér. Minimum 300 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Á Jlástkeresőknek 60 százalék engedmény. A Nemzet Tanítója A budapesti Kerepesi temetőben szerdán virágok borítottak el egy néma sírhantot és annak egyszerű keresztjét. A fiatal magyarság tarka virágai hullottak a sírdombra, amely alatt Magyarország egyik legnagyobb államférfia, a világ közvéleménye előtt is nagyrabecsült tudósa, vagy amint ő mondotta magáról — Praeceptor Patriae, a Haza, a Nemzet tanítója — alussza örök álmát. Megpróbáltatásokban gazdag két esztendő rohant el felettünk azóta, hogy egy tragikus éjszakának végzetes perce kioltotta a legnemesebb magyar életet, megállította a legtisztább szivet, amely ezért a Hazáért dobogott. Nem túlzás, ha ezt mondják, mert korunkban talán senki sem érezte úgy át és nem tudta a nemzet elé állítani olyan világosan és parancsolóan a Haza fogalmát, mint gróf Teleki Pál, akiben a tudóst is mindig a magyar államférfi vezette s akit a politikában és az igazság, a bölcsesség, a tudományos meggyőződés acélszilárdsága hatott át. Férfi volt. Szellemben és jellemben egyaránt kiváló. Keresztény volt. Lobogó istenhittel és igazi emberiséggel, emberszeretettel. Magyar volt ennek a tulajdonságának ősi és mély tudatával és szigorú lelkiismeretével. Szerette, ismerte, mert tanulmányozta és kutatta azt a földet, amelynek nálánál nagyobb tudósa nem volt. Teljesen átértette és átélte ezt a nemzetet s annak történelmi hivatását és útját. Szerette mindenekfölött e föld és e nemzet emberét: a magyart, akinek értékeit és hibáit, vagy erényeit és gyöngeségeit az ő bölcs zsenialitásával egyformán látta s az igazi nevelő lelkével akarta erőssé, legyőzhetetlenné, lélekben és testben edzetté tenni a magyarságot. Mindent, ami magyar, közelnek érzett magához, de szívéhez mégis legközelebbinek a magyar fiatalságot érezte, mert ebben látta a jobb jövendőt, az elpusztíthatatlan nemzeti életet. Amikor most a magyar fiatalság, az ő kedves és szeretett cserkészei, a magyar társadalom minden rendű és rangú tagjával együtt, elvitték sírjára a kegyeletes megemlékezés és a hála sok* sokezer virágját, kellett, hogy érezzék, nagy férfifogadalom köti őket ehhez az emlékhez, gróf Teleki Pál nevéhez, elmúlhatatlan szelleméhez. Ez a megemlékezés az átérzése annak, hogy a magyar jövendő, a Egyes számára 80 fillér A zsilipek közül, reméljük a mostani időben is, megépül évenként legalább kettő, de az idén megépülő siófoki nagy zsilip máris lehetővé teszi bizonyos évszakokban a hajózást. Hogy a hajózás mit jelent a Sió vidékének gazdasági életére, arra a hivatalosan összegyűjtött adatok egy tétele fényesen világít rá: a hajózhatóvá vált Sió évi forgalma legalább is 350 000 tonna lesz, ami 35000 vagyon rakománynak felel meg Tessék csak a fuvardíjmegtakaritásokat kiszámitani! De emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy sok áru, amely eddig a vasúti fuvardíjak folytán egyáltalán nem bírta el a szállítást — így különösen a kőszállítmányok — ezentúl viziúton az ország számos helyére lesz szállítható, aminek közlekedési, építési, stb. előnyei messze túlterjednek a fuvardíj megtakarítás határán is. A hajózásnak az egész ország gazdasági életére kiható eme nagy előnyén kívül lesz még a nagy munkálatnak még egy olyan következménye, amely elsősorban, sőt kizárólag a tolna megyeieknek fog óriási előnyt jelenteni. Az öntözés nagyszabású megindítására célzok, s amelyhez, ismerve a Sió völgy termékenységét, egészen nagyszabású következményeket fűzök. Magam mint zalavölgyi birtokos sokat foglalkoztam e kérdéssel s jól tudom, hogy milyen óriási előnye van az olyan öntözési rendszernek, amely nem igényel költséges és sok energiát igénylő kiemelő szerkezeteket, hanem egyszerű u. n. gravitációs rendszerű. Ennek az a lényege, hogy a felduzzasztott viz magától, természetes esés utján vezettetik a kivánt helyekre. Nekem ennek keresztülviteléért Zalában nagy harcaim voltak és a rövidlátó emberek egy része még ma is duzzog a költségekért, amelyre kényszertársulás útján kellett őket szorítanom, nem gondolva arra, hogy a „hét nedves esztendő” után rövidesen megjönnek az aszályos évek és hogy a tolna megyei gazdatársaimnak legyen fogalma arról, hogy ez az öntözés mennyire, nem drága dolog, csak annyit jelzek, hogy az idén is — a legdrágább évben — csak négy és fél pengő öntözési díjat fizetünk kát, holdankint ! Persze ez Tolnában, miután nagyobb Adakozzunk a katonák húsvéti mestijándékozására a Szekszárdi Vörös Keresztnek független, önálló szabad, keresztény, nemzeti és szociális Magyarország csak akkor valósulhat meg, ha a magyar fiatalság mindenkor gróf Teleki Pál útját járja és ha a magyar társadalom nemcsak tiszteli az emlékezetét ennek a rendkívüli nagy magyarnak, hanem a kegyeleten túl a mindennapi életben is az ő szigorú és elháríthatatlan keresztény és magyar emberiessége szerint fog élni, dolgozni és imádkozni. Bo Dr Órffy Imre nyilatkozata egy-két fontos vármegyei ügyről Miután — mint felsőházi tag — a napi politikai életben kevésbé vesz részt, másfelől tudjuk, hogy nemcsak az ország létfontosságú kérdéseit, hanem vármegyénk nagy közérdekű problémáit is szívén viseli, felkerestük drárffy Imrét, vármegyénk felsőházi tagját, hogy tájékoztasson bennünket a megye egykét fontosabb problémájáról. „Mint, akinek alkalma nyílt több vármegye belső életébe bepillantani, örömmel állapítom meg, — kezdte Orffy érdekes nyilatkozatát, — „hogy egyik — talán legfontosabb — belpolitikai kérdésben, a közellátásban, Tolna megye az élen halad. Érdeméül kell ezt betudni közellátási tisztjüket nagyszerűen betöltő fő- és alispánunknak, de annak is, hogy vármegyénk közönsége úgy minőségben, mint mennyiségben elöl jár a mezőgazdasági termelés terén. Kívánom, hogy ezt a nagyszerű tevékenységet még tovább fokozza, mert rendkívül súlyos idők állnak még előttünk ! Vármegyénk két nagy kérdésének előbbrevitelét egyébként továbbra is nagyon ambicionálom”, folytatta drárffy. „Az első a vármegyei villamosítás teljes befejezése Ez a legjobb úton haladó akció — sajnos — a háború miatt most némi késedelmet szenved. Az ipari minisztériummal és a komlói bánya igazgatóságával állandóan érintkezésben vagyok e tárgyban. Minden anyag biztosítva van, kivéve az „aludur”-nak nevezett vezetékanyagot. Az új aluminiumgyárak még nem, illetve csökkent mértékben működnek s termelvényeiket, érthetőleg, elsősorban a hadiipar veszi igénybe. Minden reményünk megvan azonban arra, hogy a rendkívüli viszonyok megszűntével ez az anyaghiány is megszűnik és a villamosítás rövidesen befejeződik. A vonalak építése egy éven belül mindenesetre újból megkezdődik. Kedvezőbben ítélem meg vármegyénk másik, gazdasági kihatásában még fontosabb kérdését: a Sió hajózhatóvá tételét. Ennek a tervnek előkészítését képezte az a többéves munkálat, amely 1935. évben ért véget s amely 9 millió köbmétert mozgósítva, 18 méter fenék és 25—30 méter vízszinti szélességet produkált a hét hatalmas hídon kívül s amely 14 millió pengőt emésztett fel, szemben az 1908. évi XLIX. törvénycikkben előirányzott öt és félmillió koronával. E munkának máris megvan az eredménye, mert enélkül az 1940—42 éves borzalmas víztömegek még nagyobbak, egyenesen katasztrofálisak lettek volna megyénkben. Az igazi hatása azonban az, hogy megalapozta a hajózás előfeltételét. Vármegyénk közönsége előtt bizonyára ismertek azok az akciók, amelyeket e nagy cél érdekében az utóbbi időben kifejtettünk. Csak elismeréssel emlékezhetünk meg vármegyénk főispánjáról, nádi Kovács Imre őméltóságáról, aki ennek az óriási jelentőségű ügynek egyik tómozgatója. A mostani siófoki zsilipnél lévő 3 méteres szintkülönbség és a táblás zsilip folytán a Balaton és a Sió gyakorlatilag el van teljesen zárva egymástól hajózás szempontjából, mert ott még csónakkal sem lehet átmenni. Hat zsilip terveztetik, amelyek óriási előnye az lesz, hogy elméletileg csak annyi vizet kell a Balatonból kiengedni, amennyi az egyenként 82 méter hosszú, ^méter széles zsiliprészek megtöltéséhez és a lefolyó víz párolgásának pótlásához szükséges. Ez a Balaton szintjének száraz esztendőkben való megóvása szempontjából igen jelentős és a közeljövőben várható száraz esztendőkben fog nagy fontossággal bírni.