Top Gun, 1998 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 1. szám

TOP CM­ 5 dást a régi roncsok és elha­gyott gépek begyűjtése tette lehetővé. Az 1980-as években Sz.J. Fjodorov nyugállományú repülő altábornagy volt az in­tézmény parancsnoka, aki 75 évesen is nagy energiával szorgalmazta a távoli északon talált roncsok begyűjtését, mi­vel hasonló gépek máshol nem fordulhattak elő. Tudni kell, hogy a SZU-ban a 30-as, 40-es években a távoli területeken leszállt vagy lezu­hant gépeket a helyszínen hagyták, elszállítását senki nem szervezte meg. A sze­mélyzet vagy megmenekült, vagy nem, a gép nem számí­tott. Ezekről a roncsokról a légi­forgalom pilótái tudtak a legtöb­bet, ezért a Vozducsnij Transz­port c. lap hasábjain kereső ak­ciót kezdtek, és felhívásokat adtak közre. Ennek nyomán pld. J. Konoplev roncsgyűjtő 273 db légi repülőgép pozíció­ját adta meg Monyinónak. Ennek nyomán több kiemelő akció volt. Pld. a TB-3 (ANT-6) bombázógépet 1982-ben emelték ki Arhangelszk mel­lett, ahol 1943-ban végzett kényszerleszállást 6 fő legény­séggel és 25 katonával a fedél­zetén. Az SZB-2-es bombázó­gépet 1979 augusztusában emelték ki az Ukshum folyó mellől, a csitai kerületben, ahol 1939 telén végzett kényszerle­szállást. Ezt a Tupoljev OKB restaurálta, és 1982 augusztu­sában került Monyinóba. Vagy a Pe-8-as bombázógép, ame­lyet 1980-ban találtak a Katan­ga folyó partján, Mis Kosisti mellett, és Mi-6-os helikopte­rekkel darabokban szállítottak el. A Petljakov OKB már nem létezett, de kijavításán évekig dolgoztak mások. A szereplő 5 db Il-2-es csata­gép más-más változat volt, mindegyiket a harcterekről, er­dőkből, mocsárból húzták elő, az Iljusin OKB részvételével helyreállították, s ebből adtak más gyűjteményeknek is. A pótlás egyik lehetősége volt „makettépítés”, mivel több géptípus nem létezett sehol, így több film készült 1975 után, amelyhez híres repülő­gépre volt szükség, csak ez nem létezett. Ekkor a múzeum segítséget nyújtott az 1:1-ben való utánépítéshez, és a vé­gén megkapta a nem repülő­képes, de élethű példányokat. A Moszfilm révén így került a gyűjteménybe az Hja Muromec bombázó, az ANT-25-ös re­kordgép, a MiG-3-as vadász­gép, egy 1-16-os vadászgép és mások. Saját maguk is építettek Ill­és makettet, mert nem volt más, így készült a Jakovlev UT-2-es gyakorlógép és a Bl­­rakéta vadászgép. Bulgáriából szereztek vissza egy rossz ál­lapotban lévő Jak-90 vadász­gépet, amelyet a gyár restau­rált. A megszüntetett tervezőirodák számos anyagát vették át, így Bratukin, Mjasziscsev, Lavocs­­kin, Berjev stb. gépeiből szá­mos került ide a gyárak udva­ráról. Begyűjtötték a kaszpi­­tengeri ekranoplán sérült pro­totípusát, a kozmikus kísérle­tekhez használt Bor-5 űrcsónakot, az 1933-ban és 1962-ben használt sztratoszfé­raballont és még sok mást is. 1997-ben a gépek száma már elérte a 180 db-ot, sok példány összerakatlanul volt tárolva. A SZU 1991-es összeomlása itt is megtette a magáét, a forrá­sok elapadtak. A cég ezután jórészt külföldi látogatókból élt, kis csoportoknak 15-30 $­­os belépőjegy ellenében lehe­tővé tették a bejutást. Ekkor kezdtek árusítani archív fotó­kat is 5-20 $/db áron. Jó pár amerikai és brit könyv készült ezek alapján. A külföldi gépeket véletlenül két amerikai helikopter képvi­seli, amellyel a honvédelmi mi­nisztérium nem tudott mit kez­deni. Egy S-58 és egy Vértel 44-es (gy.sz. N.74056) heli­kopter áll ott, amelyek 1960- ban kerültek a Szovjetunióba. Hruscsov 1959-es USA-beli útján vásárolták kereskedelmi ügyletként, senki nem tudja, miért. Használva soha nem voltak, s lelopnivaló újdonsá­got sem tartalmaztak. 1964 (?) óta itt állnak. Végül pár szót arról, mi nincs ott. Nincs egyetlen zsákmá­nyolt, lelőtt, vagy más úton megszerzett idegen gép sem. Ez a gyűjtemény a szovjet előny-fölény-nagyság repre­zentánsa volt, itt mást nem tűr­tek meg. A mai ismeretek sze­rint a Moszkvai Fegyveres Erők Központi Múzeumában vannak egy He-111-es és az U-2B(56-6693(?)) gép roncsai, és a Zsukovszkij Memóriás Mú­zeumban van egy-egy P-39D; P-40C; Hurricane, He 100; P- 51B gép jó állapotban, ezek 1950-ig a Fegyveres Erők Köz-A­míg gépek egyik katapultülése, teljes felszereléssel (APN) Az 1958-ban épített Turbórét kísérleti repü­lőszerkezet, a függőleges felszállás tanulmányozására (APN)

Next