Tornaügy, 1888-1889 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1888-09-15 / 1. szám

3 teljesen rend­ben levőknek találván, a pénztárnoknak a felmentvényt megadatott. Végül a közgyűlés Krenedics­­ Gyu­lának a szövetség titkárának fáradhatlan, buzgó működéséért köszö­netet mond. Ezután következett a tisztnyitás. Elnöknek egyhangú lelkesedéssel újból megvá­lasztatott Hegedűs Sándor. Alelnöknek: Robitsek Ágost dr. (Arad) és Kollár Lajos dr. (Budapest).­­t­itkárnak: Krenedics­­ Gyula (Budapest). F­é­n­z­t­á­r­n­o­k­n­a­k : König­­ Géza (Budapest). Az igazgatósági tagok és számvizsgálók titkos szavazás utján választattak meg, ennek ered­ménye lapunk más helyén olvasható. A közgyűlés déli 12 óra után véget ért. A közehéd. A szövetségi közgyűlés után, a tornaegyletek kép­viselői a Fehér Kereszt szállodába kezdtek gyülekezni, hol az első emeleti étteremben volt díszesen felterítve mintegy 1­ b0 személyre s a helyek kevés hiján el is voltak foglalva. Az ebéd kevéssel 1 óra után vette kezdetét s jelen voltak az összes itt időző tornaegyleti tagok az aradiakéval együtt. Az a­sztalfőt Hegedűs Sándor szövetségi elnök foglalta el. Aradi notabilitások közül ott láttuk H­á­s­z Sándor ügyvédi kamarai elnököt, Av­a­r­f­f­y Ferencz dr., Bobitsek Ágoston dr., Mittelmann Bódog, Sal­lay Béla dr. stb. A menü igen változatos volt s a negyedik fogás­nál Avarffy Ferencz dr. ügyvéd állott fel s igen lel­kes hangon szólott a vendégekhez, kikkel szemben — úgymond — helyrepótolni igyekszik azt, hogy az oly szívesen jött üdvözlettel nem találkozhattak mind­nyájan már az érkezéskor. Most, midőn együtt üdvözli őket, lelkét, szivét öröm tölti el, látva a szép társa­ságot, mely jelenlétével bebizonyítani látszik a torna­egyletek hármas jelszavát: Épség, Erő, Egyetértést! Üd­vözli a tornaegyletek küldöttségeit mint olyanokat, a­kik megbecsülhetetlen befolyással vannak a haza ifjabb nemzedékének előnyös testi fejlődésére, miben ha foly­ton így haladunk, előre bebizonyíthatjuk, hogy keve­sen vagyunk bár, de erősek vagyunk! Ilyen érte­lemben élteti Hegedűs Sándor elnököt és a vendé­geket. — Szavait általános éljenzéssel fogadták. Feszült érdeklődés közben emelkedett fel ekkor Hegedűs Sándor és mielőtt tulajdonképpeni beszé­dére tért volna át, két örvendes dolgot említett fel. .Jelenti, hogy a szövetségi közgyűlés inicziativájára megindult és az E. M. K. E. javára szóló gyűj­tés ily hirtelen olyan szép eredményt mutat, hogy a gyűjtés összege meghaladja a 100 forintot és igy a magyar tornászok szövetsége, mint alapitó tag léphet be a leghazafiasabb egyesületbe. (Éljenzés.) Erre felolvassa az elnök a következő két táviratot: »A tornaügy érdekeire és áldásos in­űlkedésükre, sikeres eredményt kiván a temesvári t­o­r­n­a - e­g­y­l­e­t.« »Szeretett hazánk nyugati határszéléről, a szép ügyért lel­kesülő honfiaknak s kedves tornász-társainknak hazafiiii üdvöz­letünket ! A s­e­p­r­ű­n­y­i t­o­r­n­a - e­g­y­l­e­t.« Hatalmas éljenzés zúgott fel a két lelkes sürgöny hallatára és Hegedűs Sándor elnök igy folytatá be­szédét: Az aradi torna-egylet számban kicsiny, de buz­galmában rendkívül erős. Ez az egylet az, a­melyik fényesen demonstrálja, hogy buzgalommal kis erő mel­lett is — minő fényes eredményeket lehet elérni. Meg­akarja köszönni az egyletnek buzgalmat, mit a torna­ügy javára kifejt, meg akarja köszönni az egylet ál­dozatkészségét és a fogadtatást, melyben őket részesí­tette. Kívánja, hogy tartson tovább e kitűnő buzga­lom és egyetértés, a­melynek reményében élteti az aradi torna-egyletet és érdemes elnökét Robitsek Ágos­tont. (Lelkes éljenzés.) Robitsek Ágost dr.: A mai ebéden nincsenek hivatalos toasztok. Az ebéd maga sem olyan jellegű, hogy azon hivatalosan kiosszák a szerepeket s rész­letesen megmondják, hogy ki kire és miért igyék. Azért jobban is szeretem, hogy így, nem hivatalosan nyilat­kozom és tisztán, őszintén szólalhat belőlem a rokon­­szenv. Biztosíthatom önöket, hogy az aradi torna­egylet mindent elkövet, hogy magasztos czéljában mi­nél előbbre törjön s minél hazafiasabb melegséggel szorítsa önöket bébiére! Köszönjük önöknek, hogy olyan számosan jöttek el nemes ragaszkodásukat nyil­­vá­nítandók ügyünk iránt. Köszönet mindnyájuknak s a legforróbb üdvözlet! V­e­c­s­e­y István dr. a nemzeti torna-­egylet alelnöke méltatta azután lelkesedéstől lángoló szavakkal az aradi torna-egylet művezetőjének Nagy Sándornak az érdemeit a torna-ünnepély körül. Minden pályán vannak mintaképek — úgymond, a magyar tornászok előtt is áll egy ilyen mintakép. Az újkor Nagy Sán­doré ! (Nagy taps és éljenzés.) Éltetem Nagy Sándort, az aradi torna-egylet művezetőjét! (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.) Szilágyi F. Lajos (budapesti) kifejezést ad azon meggyőződésének, hogy a magyar tornászok szövet­sége eddigi sikereit nagy részben Krenedics titkár nagy és szakadatlan tevékenységének köszöni. Kívánja tehát, hogy Krenedicset az úr Isten sokáig éltesse a szövetség­ javára! E szintén nagy lelkesedést keltett toaszt után a társaság negyed 4­ órakor oszladozni kezdett és rész­ben a város nevezetességeinek megtekintésére, részben pedig a városligeti sétahangversenyre mentek s így telt el az idő a bálig. A tornaim­­e­). {Zs.) E helyen egyedül a dísztornáról szólunk. Szólunk pedig lapunk czéljának megfelelően főkép annak szakoldaláról, és így legelső sorban a szakfér­fiaknak. Kiemeljük a jót, hogy megtartsuk, felemlítjük a tapasztalt hibákat, hogy ezektől jövőre óvakodjunk. Mielőtt azonban a tornaünnep lefolyásáról, annak részleteiről és sikeréről szólanánk, röviden megismer­tetjük t. olvasóinkat a sorrenddel. 9-én délelőtt tartatott meg a szabadgyakorla­tokból az együttes próba s az egyes csapatok a szer­­tornázásra osztattak be. Délután 2 órakor a Lyceum tornatermében gyülekeztek azon lelkes tornászok, kik az ügyért lelkesülve, fáradságot és anyagi áldozatot nem kimélve, az ország különböző vidékéről jelentek meg s kiket dr. Sallay Béla az aradi torna-egylet al­elnöke lelkes szavakban üdvözölt. A sorakozás egyle­tek szerint, élükön egyleti zászlóikkal (betűrendben)^

Next