Történelmi szemle, 1985 (28. évfolyam)
2. szám - VITA - Ölvedi Ignác: Kassa bombázása - "casus belli" a Szovjetunió elleni hadba lépéshez
338 ölvedi ignác tartotta. A foglalkozás értékelése után - a jelenlevők nem kis megdöbbenésére - a vezérkar főnöke a következő kijelentést tette: „Vegyék nagyon komolyan az urak az itt hallottakat. Nagyon valószínű, hogy Németország és a Szovjetunió között hamarosan háborúra kerül sor, amelyben előreláthatólag nekünk is részt kell venni."13 Werth gyalogsági tábornok a hadtestparancsnokok értekezletén és a hadijátékon is önállóan cselekedett, a kormány döntése és jóváhagyása előtt elhatározta a Szovjetunió elleni hadba lépést Németország oldalán, egy olyan hadsereggel, amelynek felszerelése, fegyverzete, motorizálása és kiképzési színvonala is messze elmaradt a kor hadművészeti követelményeitől. A vezérkar főnöke ezután elkészítette főművét, a hadba lépés szükségességét indokló június 14-i emlékiratát.14 .Ebben politikai és katonai érveket sorakoztatott fel, hogy a kormányt cselekvésre bírja. Bárdossynak felrótta, hogy a május 31-én kért hozzájárulást a német-magyar katonai együttműködés megkötésére nem kapta meg. Ismertette, hogy Németország eddig 100 hadosztályt összpontosított a Szovjetunió határai mentén, hogy Románia, Finnország is mozgósított és megkezdte csapatai felvonultatását. A katonapolitikai helyzetet úgy értékelte, hogy az országnak nincs más választása, mint a háborúba való belépés, mert azt egyébként sem kerülheti el. Figyelmezteti a kormányt, hogy ha német felkérésre várnak, „... akkor a katonai előkészületekkel megint el fognak késni". A vezérkar főnöke tehát minden katonapolitikai érvet felsorakoztatott, hogy a kormányt, amely nem akart önként csatlakozni, cselekvésre bírja. Javasolta Bárdossynak, hogy „haladéktalanul lépjen érintkezésbe a német kormánnyal, és tegyen formális ajánlatot a német—orosz háborúhoz való önkéntes csatlakozásunkra." Megemlítette, hogy a háború igen rövid idő - 9-10 nap - alatt kirobbanhat. (Valóban jól volt informálva). Arra is figyelmeztette a kormányt, hogy Németország nem fog kezdeményezően fellépni. „Csak az utolsó pillanatban, néhány nappal, vagy néhány órával a háború megindítása előtt fog arról értesíteni és a csatlakozásra esetleg felhívni."15 Werth Henrik június 14-i emlékiratában benne van az egész ellenforradalmi Horthy-rendszer katonapolitikája. Ez ellen nem emelhetett senki kifogást, a megvalósítására irányuló törekvésekkel, „az önkéntes csatlakozás" kivételével, a politikai vezetés is egyetértett. A Szovjetunió ellen egyesíteni lehetett a németbarátokat és azokat, akik nem voltak németbarátok. A vezérkar főnökének felelősségét jelentősen növeli, kalandorságát és a németek minden áron való kiszolgálását bizonyítja az is, hogy a vezérkar felderítő osztályához befutott jelentéseket a Szovjetunió katonapolitikai törekvéseiről, helyzetéről, a magyar határ mentén összpontosított erők számáról elhallgatta. A vkt. 2. nyil. 1941. április végén lezárt tájékoztató jelentésében a Szovjetunió szándékáról a következőket írják: „Miután az orosz hadsereg a jelenlegi állapotában egy nagyszabású háború viselésére nincsen felkészülve, a szovjet kormány mindenképpen el akarja kerülni a Németországgal való fegyveres konfliktust. Orosz támadó szándék tehát nem áll fenn . . . Az összes orosz katonai intézkedéseket a nyugati határok mentén, tehát Magyarországgal szemben is védőleges óvintézkedéseknek lehet tekinteni. . . Közvetlen háborús veszély az orosz 13 Kádár Gyula nyilatkozata a szerzőnek. (Az én kiemelésem - C. I.) 1941. május 26-án a VKF. elrendelte a kárpátaljai erődítések bizottsági ellenőrzését. Idejét 1941. június 5-7-re jelölte meg. HL. VKF. iratanyag 252. doboz, 5293. sz. ügyirat. 14DIMK.V.k. I. m. 839. irat 1176-1480. 1. A vezérkar főnökének átirata a külügyminiszternek. Beadványában a katonai érveket folytatva azt írta, hogy „. . . .ha mi nem vállaljuk a Kárpátok védelmét, akkor Kárpátalján a németek fognak felvonulni, amit mi semmi esetre nem fogunk tudni megakadályozni. És ez ugyanúgy ki fogja váltani Szovjet-Oroszország ellenünk való haragját és bosszúját, mint ha mi magunk is részt vennénk a háborúban". 1506. - A fokozódó háborús veszélyre hivatkozva Werth beadványában javasolta: ,,a.) a határvédelem teljessé tételéhez szükséges alakulatok mozgósítását; b.) repülők és légvédelem mozgósítását és a katonai honi légvédelmi készültség elrendelését; c.) a gyorshadtest mozgósítását; d.) egyelőre az I., II., VII., VIII. hadtest és a legfontosabb fővezérségi közvetlen alakulatok mozgósítását." Összesen tehát öt hadtestet szándékozott felvonultatni. Valamennyi katonai rendszabály megtételét sürgősnek és halaszthatatlannak tartotta.