Katolikus gimnázium, Trencsén, 1884
strazsovi hegység, melynek számos kiágazása közé a trencséni hegycsoport is tartozik és ez a Vág folyó bal partján, Trencsén városának keleti oldalán a jastrabjei s tepliczi völgyek közt a madinácsi hágóig húzódik. A trencséni várrom mögött DK-re a Szecs nevű hegyen több kőfejtő van nyitva, a felvezető út mellett az első kőfejtőben a fedősramnyi vastag agyagos hamm-réteg; ettől balra löszréteg húzódik, ezzel érintkezik s a humus alatt folytatólag van conglomerat, mely nagyszemű, gránátszemeket tartalmazó trachyt-s mészkőgörgetegekből álló, kötőanyaga agyagos mész; a conglomerat lefelé vastagszik s itt limonit festése miatt sárga szinti. A conglomerat s humus közé szorult egy körülbelül 45 szög alatt Ny-nak dűlő apródara homokréteg, lazán összetartva mész által, mely alsó végében szétmállott homok s palás szövetű, ez réteges képződése alsó részében lefelé vastagszik s a conglomerat betüremlése által e homokos réteg, két részre osztott, felső végében aprószemű kavics conglomerat réteg által van elválasztva a fölötte elterülő görgeteges conglomerated. — Kövületek hiányában be nem osztható. Ha e kőfejtőtől fölebb haladunk, egy nagyobb terjedelmű kőbányához jutunk, mely vastag rétegekben, körülbelül 15—20° szög alatt IN-i dűl, ez EK-i oldalában lazább s a fentebb leirt laza szövetű homokkal érintkezik, DN-i felé pedig keményebb, meszes, agyagszagú, sárga színű márgából áll; kövületekben szegény, számos dendrites alakkal. E réteget Star a Liaszba sorozza „Bleckenmergel“ név alatt. Jobbra a bányától egy másik ugyanolyan kisebb réteg van zárva, ez tetején palás, lejebb tömött; az előbbivel discordans csapású. E márgával találkozunk a várhegyi meredek sziklafalat képező kristályos erű, sötét, tömött mészkőre rakódva az EK-i oldalon a várromok mögött is, hol törmelékesen lép fel a tetején, lejebb pedig mint tömött márga. A bányába felmenő úton mészkőszirt áll ki, mely alatt tör