Tudomány és Mezőgazdaság, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987-08-01 / 8. szám
tották. Különösen Németországban kedvelték kellemes, savanykás ízéért. A fajta kedvező értékesüléséhez hozzájárult potenciálisan magas hozamszintje is, ez alacsony termelési önköltséget jelentett. Étkezési értékei mellett a fajtát kedvező borászati tulajdonságai is kiemelték. Kellemes savösszetételű, magas savtartalmú bor készíthető belőle. Alacsony alkoholtartalma alapján, lágy borok házasítására kitűnően felhasználható. Ennek tulajdonítható, hogy már a 30-as évektől kezdődően jellemzővé vált az Izsáki sárfehér borának pezsgő alapborként való értékesítése, — belföldre és külföldre egyaránt — főként Németországba tankpezsgő gyártáshoz. A felszabadulás után tovább nőtt Izsák szőlőterülete. A földreform idején felosztott nagyobb szőlőtelepek az eszközök és a hozzáértés hiánya miatt többnyire tönkrementek. Az államnak felajánlott, elhagyott szőlőterületeken, tagosítással kissé rendezett birtokviszonyokon 1952-ben alakult meg az Izsáki Állami Gazdaság. A II. ötéves terv nagyarányú szőlőtelepítéseibe a gazdaság is bekapcsolódott. A 60-as évek végéig a hagyományokra alapozva a szőlőágazatban az étkezési, csemegeszőlő termelést és a hordósbor értékesítést valósította meg. Az éves termés 30%-a belföldön, 70% a export értékesítéssel (étkezési szőlőt pezsgő alapbor) realizálódott. Az értékes alapanyag ismeretében, az értékesítési lehetőségek felmérése után a fejlesztési stratégia meghatározására került sor. 1970-től teljes feldolgozásra alkalmas technológia és a szőlő bor vertikum kiépítése kezdődött el. A fejlesztés a szénsavas italok előállítására, főleg pezsgő gyártásra alkalmas technológia kiépítésére irányult. A SZŐLŐ BOR VERTIKUM LÉTREHOZÁSA A fejlesztés irányát, a stratégiai döntés alapját, helyességét — a piac és a közgazdasági környezet ismeretében — az alapanyag adottsága határozta meg. A szőlőtermesztés további fejlesztését a borászati tevékenység eredményéből lehetett folytatni. A szőlőtermesztésben 1965- től 1974-ig új ültetvények nem létesültek. Az 1970-es években megkezdődött a gépi művelés jobb lehetőségének egyoldalú biztosítása érdekében a szőlőkorszerűsítés kissé erőltetett munkája. A szőlőültetvények érdemi fejlesztésére 1974-től került sor. A telepítési programot pezsgőalapbor termelési céllal a meglevő Izsáki sárfehér alapanyag minőségi kiegészítésére indította el a gazdaság, így teljesítettek nagy felületen a Chardonnay, Muscat Ottonel és a Rajnai rizling minőségi szőlőfajtákat. A szőlőtelepítésre alkalmas területek behatároltsága, a szélsőséges talajok, a kedvezőtlen éghajlati tényezők miatt a nagyüzemi művelésben a termelés biztonságára is nagy súlyt kellett fektetni. Az ökológiai problémák mérséklésére interspecifikus fajták telepítésére is sor került (Kunbeány, Kunbarát, Zalagyöngye). A borászati üzem alapjainak kiépítése 1966-ban kezdődött, 6000 t kapacitású szőlőfeldolgozó és 50 000 hl térfogatú bortároló és az iparvágány megépítésével. A gazdaság a habzóbor sikeres gyártása után 1972-ben megkezdte a helyi pezsgőalapanyagra épülve a pezsgőgyártást. A pezsgő előállításában rejlő lehetőségeket a gazdaság elsőként ismerte fel és valósította meg az állami gazdaságok közül és adott önzetlen segítséget a Hoszszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátnak, a Kiskunhalasi Állami Gazdaságnak, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátnak a pezsgőgyártás beindulásához. A fokozatosan kiépült tankpezsgőüzem 1973-ban 1190 ezer palack pezsgőt, 1985-ben már 12 735 ezer palackot érlelt, amely 90—95%-ban export piacokra került. Legnagyobb vevő a Szovjetunió volt, de jelentős volt a többi szocialista országba történő szállítás is. A gazdaság saját termésén túl a termékszerkezet változtatásához és felfuttatásához a környezet szőlőtermését is felvásárolta. Együttműködési kapcsolatot alakított ki a környező állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, szakszövetkezetekkel, ÁFÉSZ-ekkel társasági, majd később kétoldalú szerződések formájában az általuk megtermelt és a kistermelőktől felvásárolt szőlőtermés feldolgozására, palackos borok, pezsgők gyártására, forgalmazására. A gazdasági társaság közös vagyona a bevitt állóeszközök értékéből, fejlesztési pénzforrásokból tevődött össze. A vertikális integrációs tevékenység kedvező lehetőséget biztosított az árutermelés növelésére, a termékszerkezet bővítésére, a piaci kapcsolat szélesítésére. A borászati tevékenység fejlesztését, a termékszerkezet változását az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat A borászati termékszerkezet alakulása A fejlesztések és a stratégia helyességét az eredmények is igazolták. A szőlő bor vertikum termelési értékének részesedése az összes termelési értékből: 1975. év 74,2% 1980. év 80,7% 1983. év 81,6% 1985. év 72,1% A gazdaság nyereségében meghatározóvá vált a szőlőbor vertikum eredménye, melyet a 2. táblázatban mutatunk be. Az ágazat részesedése a teljes ágazati eredményből 2. táblázat ezer Ft-ban 1970 1980 1985 Hordósbor értékesítés % 61 27 24 - ebből export % 48 26 23 Palackos borértékesítés % 39 16 8 - ebből export % — — — Pezsgőértékesítés % — 57 68 - pezsgő értékesítés ezerdb 7817 12735 - ebből export ezerdb 6475 11424 - aránya % — 83 90 - ebből SZU export ezerdb - 1710 9201 aránya % 26 81 Összes értékesített mennyiség hl 57785 1 03052 139796 - palackos áru aránya % 39,3 73,3 75 g Gazdaság összesen, ebből szőlő bor vertikum % 1975. év 17 696 21 068 119,1 1980. év 32 670 30 426 53,1 1983. év 72 050 78 517 109,0 1985 év 104 870 99 942 95,3 13