Fejér György, Vass László (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 2. évfolyam, 1818
6. szám - Clementis. : Baradla Barlangnak bövebb Leirása. 90-95
— ( 92 ) tünk. Voltunk mind öszve kilenczen. Elindultunk tehát az első ágán , és találtunk csepegő kövekre és azokbúl épültt külömb külömb oszlopokra, kősziklákra, omladékokra. A' csepegő kő ebből áll, hogy a' Barlangi bolozattjárúl szüntelen csepeg legtisztább , leghüvössebb viz , melyly mihellytt akár az Emberre, akár mire cseppen, azonnal kővé válik, és így formálódnak lassanként a' legszebb figurák, mellyekből a' képzelődés sok dolgokat formál magának: először láttunk egy czifra Zsidó oltárt, azután Chorust, mellyre fel is mentünk, Orgonát, Barátot, Királyi - széket, oszlopos Palotákat, és a' t, mellyek szépsége és figurája, a' mesterség' remekjeivel truttzol. Találtunk a' Barlang fenekén , sok ezer Ember - és barom - csontokat *) , mellyek a' háborús időkbenn oda futott és rejtezett szerencsétleneknek csontjai. A' Barlangban hol tekergessen hol egyenesen tiszta folyással foly el egy 5 öles tiszta folyó víz, mely olykor igen megáradván a* benn* lévőket oda szoríttja, míg ismét el nem apad; vannak benne a' legegésségesebb és legtisztább forrásocskák, mellyekből magam is kedvemre ittam. Négy vagy öt helyen négykézláb másztunk, néhol mint a' rák hátrafelé, néhol pedig épen hason , úgy hogy a'hátunkat korholta a' felettünk függő kőszikla , másutt' egy kőről másikra vad-kecske módjára ugráltunk, néhol egy hegyes kövön ásván vagy fogódzván, úgy tetszett, mintha a' fáklya világánál, a' pokol mélységébe néztünk vólna alá egy csuszakodás — és ezer darabokra szakadva omoltunk volna le, másutt egymásután mászkáltunk, a csepegő kő-darabok- Sartory azt mondja , hogy azon szerencsétlenek, kiknek csontjaikat ott látni, Ellenség előtt oda futván, füstöt fojtattak meg azon barlangban.