Vörösmarty Mihály (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 13. évfolyam, 1829
2. szám - [Rothkrepf Gábor] : A' Muzsikának közönséges Története. Második Rész (Folytatása). 42-67
V.) Balla Károly a' Magyar nemzeti táncz és Muzsikáról értekezett Tud. Gy. 1823. VII. Köt. 85. VI.) Egy Nevetlen értekezett röviden az Erdélyi Muzsika történetéről a' Liptsei Muzs. Újságban lé Köt. vagy is Eszt. folyam. Nro b6. §. 66. Magyar Egyházi Muzsika. A' templomi Muzsikának szent kelleme , bája, és fensége utól érhetetlen. Azt mondja Okén a* muzsikáról : „A' Muzsika az Istenhez visszatérés óhajtásának kinyilatkoztatása. Eszméletlen (bewusstlos) teszi ez az embert egy bizonyos ismeretlen állapot után áhétozóvá; eszméletlen teszi ezet az Isteni nyugalomnak, 's Isteni éldeletnek (Genuss) ezen állapotjában. Balogh Samu Tud. Gy. 1823. IX. köt. 721 — Jól ismerték a' muzsikának ezen hathatós erejét már régi Magyarjaink is. Ez okból voltak Dalosaik , kik az áldomásnál (áldozat) szabad ég alatt jelszóval az Istenség áldására kezdették az énekeket. — Halottaik felett szomorú énekeket zengedeztek, mellyek a holtnak ditséreteit foglalják vala magokban. — így tettek Attila temetésénél is az előre menő énekesek. Horváth János Tud. Gy. 81?. II. K. Q. alatt. — Sokféle Q. Dar. 107. — Calani Attila Cap. 24. sub e, et f, és Cap. 25. sub nóta. A' keresztény egyházi éneklés már a' 11-dik században taníttatott a' Püspöki oskolákban. Szent Gellért hasonló évű Biographussa szerént a' Tsanádi oskolában a' Püspök 30 ifjaknak Grammatika 's Muzsika tanítójokká Walthert rendelte; midőn pedig a' tanítványoknak szaporodott száma miatt Valther nem győzné a' tanítást, Henricus Theutonicus Fehérvári Vice Magisterre bízatott a' tudománybeli, Valtherra pedig az énekbeli tag