Tükör, 1942 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1942-06-01 / 6. szám
KOLOZSVÁRI MŰVÉSZETI HETEK. Az erdélyi magyar szellemi életnek ezt a nagyszabású, külsőségeiben pompás, erkölcsi jelentőségében felbecsülhetetlen nagyságú ünnepségét az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács rendezte. A megnyitó beszédet, a Művészeti Hetek első napján, a Tanács elnöke, Tasnádi Nagy András mondta, a kolozsvári Mátyás Király Diákházban tartott irodalmi estélyen. A magyarságnak a Duna völgyében évszázadok óta fényesen betöltött hivatásáról beszélt s a kötelességekről, amelyeket a hivatás ró valamennyiünkre. 1942 május 4-től június 6-ig tartanak a Kolozsvári Művészeti Hetek. A rendkívül gazdag és magas színvonalú műsor mintegy keresztmetszetét adja Erdély szellemi életének. Az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiállítást rendez, de ezen felül még képzőművészeti, építészeti, fényképészeti, színház és zeneművészeti kiállítás is várja az érdeklődő közönséget. A Kolozsvári Nemzeti Színház a legjobb erdélyi és magyar írók művei mellett számos operát is bemutat. Hangversenyek, előadások és keskenyfilm-bemutatók egészítik ki a programmot. A Kolozsvári Művészeti Hetek jelentősége sokkal nagyobb, mint a más magyar vidéki városokban rendezett hasonló ünnepségeké volt. Hála a magyar műveltség e nagyszerű ünnepének, huszonkét évi kényszerű szünet után, a magyarországi és erdélyi szívek ismét egyesülhetnek a magyar kultúra egységének és oszthatatlanságának gondolatában. A Művészeti Hetek a hídverés nagy munkáját szolgálják : alkalmat adnak rá, hogy a magyar közönség megismerje mindazt az értéket, amit a húsz évig saját erejére utalt erdélyi szellem alkotott, másfelől módot nyújtanak az erdélyi közönségnek a magyar kultúra legfrissebb alkotásaiban való gyönyörködésre. KÉT BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN A BŰVÖS SZEKRÉNY. SZERELMI ÁLMOK írta TÓTH DÉNES Az Operaháznak magyar bemutatóival hosszú ideje nem igen volt sikere. Vagy a zene haladt annyira forradalmi irányban, hogy a természetszerűleg mindig közvetlenebb, egyértelműbb, sőt plebejusibb operai ízlés nem tudta követni, vagy pedig a zene mesteremberei kísérleteztek a világirodalom asztalairól lehullott múzsákból olyan Gebrauchsmusikat kotyvasztani, amelyet ugyan nem utasított vissza az átlagközönség, de tartalmának silánysága miatt elítélt a kritika és végeredményben a színháznak sem hozott sem erkölcsi, sem anyagi hasznot. Az opera nem kísérleti műfaj és a lábát biztosan csak az veti meg a deszkákon, aki egyrészt birtokában van a színpadi rutinnak, az összes hatáslehetőségeknek, de másrészt igazi művész is, aki lépést tart kora szellemi áramlataival és nem alkuszik meg a tömeg kedvéért. Ezt a kényes kettősséget bravúros ösztönnel fűzte szintézisbe Farkas Ferenc, akinek «A bűvös szekrény» című kétfelvonásos vígoperája az utóbbi évek egyik legkellemesebb meglepetése, másrészt pedig olyan közönségsiker, amilyen a Farsangi lakodalom óta nem volt. Farkas Ferenc elsőrendűen képzett muzsikus, Respighi volt tanítványa, fölényesen ismeri a modern zenei formanyelvet és — ami különösen ritka tulajdonság, — pompásan tud bánni az énekhanggal, — de azonkívül biztos kezű és avatott céhmesterember is ; a Nemzeti Színház és a külföldi filmvállalatok számára írt kísérőzenéivel olyan mesterségbeli rutinra, biztonságra és érzékre tett szert, mint kevesen a magyar komponisták közül. Egy személyben tehát a finom ízlésű, mély érzésű művészember és az iparművészi biztonsággal dolgozó, fölényes tapasztalatokat gyűjtő mesterember minden erénye egyesül ebben a fiatal komponistában, akinek vígoperája komoly zenei eseményt jelentett. Már a szövegkiválasztásban is megmutatkozott Farkas Ferenc biztos ízlése és tudása. Kunszery Gyula szövegíróban ideális munkatársat kapott. Ez a keleti, mesebeli miliőben lejátszódó, az Ezeregyéjszaka hangulatát biztos kézzel idéző szövegkönyv változatos jeleneteivel, mozgalmasságával, szellemességével, kitűnő jellemábrázolásaival már önmagában fél siker. Farkas Ferenc partitúrájába átmentette az új muzsika harmóniai vívmányait, azokat óvatosan bár, de nagyon ügyesen alkalmazza, zenekara frissen, színesen és kifejezőn szól. Külön érdeme, ahogy az ének- 78. jótékonycélú m. kir. állami sorsjáték Főnyeremény 40,000 aranypengő, 29,360 nyeremény 420,000 pengő értékben. NYEREMÉNYEK: 20.000 ar. Pl 2-szer 5,000 ar. Pl 6-szor 2,000 ar. P 10.000 ar. Pl 4-szer 2,500 ar. P 1 33-szor 1,000 ar. P és még számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. HÚZÁS JÚNIUS 5-ÉN. SORSJEGY ÁRAK : Egész : ar. P 3 — Fél : ar. PV50 Kapható minden osztálysorsjegy főárusítónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. 265